Dúl a vita Magyarországon a NAT körül
Nem is értem, mitől csupa nagybetű a NAT, vagyis nemzeti alaptanterv. Hacsak attól nem, hogy buzgó hívei nem ismerik a magyar nyelv szabályait, miszerint a jelző (nemzeti) és a közös főnév (alaptanterv) kisbetűvel írandók.
De hát ebben az anglicizmussal mélyen fertőzött országban korrektor koromban késhegyre menő vitát folytattam arról, hogy a hr (human relations) kisbetű, hiszen mind a human, humán alakban, mind a relation, reláció – és nem rilésön – alakban régóta honos a nyelvünkben. És a jelző (emberi), valamint a köznév (viszonylat) kisbetűvel írandó. A vitapartnerem a közös főnév említésekor vesztette el a fonalat, és azzal torkollt le, hogy nem tudok angolul. Valóban nem: de hát a két kifejezés nem is angol, hanem görög-latin gyökerű.
Ugorjunk el az ilyen hülyeségekről. Nézzük: kell-e egyáltalán egységes alaptanterv? Szerintem kell. Kell ugyanis egy viszonyítási alap, ami meghatározza, mik azok az ismeretek, képességek, amikkel rendelkeznie kell egy embergyereknek 6-14-18 éves korára? Ez elsősorban a közoktatásnak – eleminek, középiskolának – ad útmutatást.
Na, de milyet? Útmutatást vagy utasítást? Ebben dúl a vita. Abban egységes az álláspont, hogy egy 14 éves magyar állampolgár tudjon biztonsággal, értőn írni, olvasni, számolni. Az eltérés abban van, hogy ezt hogyan lehet elérni?
Úgy biztosan nem, hogy a gyerekeket immár napi 10-12 órás műszakban kötelezzük, tök fölösleges biflázásra. A memoriter persze fontos, de korlátoznám a szorzótáblára. Tán többen lennének, akik ránézésre tudnák, mennyi a 20%-os árengedmény, meg a 9%-os teljes hiteldíj mutató (THM).
A vita persze főként az irodalom és a történelem kötelező kűrjeinek elsajátításán zajlik. Itt érhető tetten a mai kurzus álságossága a maga teljességében.
Hazafias nevelésről hablatyolnak ugyanis, miközben a tények meghamisításán fáradoznak. Illetve nem is azon, csak kijelentik, hogy pl. a történelemben csak a dicsőséges magyar győzelmekről kell tanítani.
Na most. A magyarságnak tényleg voltak dicsőséges győzelmei – csatákban. A háborúit viszont sorozatban elvesztette, kezdve a tatárjárástól. Igen, jelentős csatagyőzelem volt a 907-es braslavespurchi (ma Pozsony), ami lehetővé tette, hogy a Dunántúlon is a magyarság terjeszkedjen a keletifrank birodalom helyett. A Magyar Királyság innentől vált jelentős európai középbirodalommá, ami a XIV. században érte el fénykorát. Mellesleg nem magyar, hanem Anjou uralkodó, Nagy Lajos idejében. (A nagymagyarország mai matricái ezt az állapotot tükrözik, kivéve a farkincát, mert a horvát bánság ebben az időben is önálló entitás volt.) Meg azzal az „apró” különbséggel, hogy a XIV. században nem léteztek nemzetek a mai értelemben – királyok voltak, és azoknak népeik, birodalmaik. A politikai nemzetfogalmat – óh, irgalomatyja ne hagyj el! – a XVIII. századi felvilágosodás fogalmazta meg, és tette az uralkodás forrásául, szemben a királyok isteni felhatalmazásával. (Ezért is minimum érdekes a felvilágosodás ellenes hév.)
A történelemtanítás eddig is borzasztóan magyarközpontú volt, nem segített elhelyezni az eseményeket nemzetközi kontextusban. Egyéni szerencsém, hogy a gimnáziumi történelemtanárom mindig megadta az események nemzetközi hátterét, gazdasági indítékait. És arra tanított: keressük az okait minden győzelemnek, vereségnek.
Hát ennek vége. A hazzaffyas nevelés nem tűri a tényeket. A magyaroknak elég, ha betéve tudják a csodás mondákat, meséket, agitprop lózungokat. Erre is van személyes példám. Kb 9 éves koromig azt hittem, hogy Magyarország megnyerte a II. világháborút. Mást se hallottam ugyanis, pl. a mai Petőfi híd avatásán lelkesen lobogtatva a kék pajtás nyakkendőmet, hogy a
magyar dolgozó nép győzött – természetesen Rákosi elvtárs-pajtás vezetésével. Csakhogy már akkor is olvastam mindenfélét, és megdöbbenve láttam: szó nincs győzelemről, pláne a magyar dolgozó nép győzelméről. Ezt személyesen is megtapasztalhattam: apám is, anyám is inaszakadtig dolgozott. Igaz, nem éheztünk – bár húst ritkán láttunk – de egy pár cipő megvásárlása romba döntötte a családi kalkulációt. Mi meg hárman vagyunk testvérek.
Az irodalom a másik árulkodó pont. Miközben nem kötelező ismerni az egyetlen magyar Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, aközben tananyaggá avanzsált Wass.
Na most. Elismerem, a Sorstalanság száraz, kopogó tőmondatai azok számára nem elég „szépek” akik az irodalom és a többi művészet lényegét abban látják, mennyire tetszetősek. És nem látják meg, hogy Kertész mennyire másként beszélt a koncentrációs táborok világáról, az éhezés és szenvedés elfogadásáról. (Kertész összes többi műve, a Gályarabságtól a Kaddisig meg se közelíti a Sorstalanság katarzisát.)
Wass viszont a „szép” irodalom minden követelményének eleget tesz. Dagályosan öblöget ordas közhelyeket, két flekket érdemlő pásztoridillt regénnyé fúj. (Unalmas regénnyé, de mégis.) Nála a szarvas méltóságteljesen közelít patakhoz – akárha a kedvelt falvédőkön. Emlékeztet kissé a szocban sztárolt, méltán elfeledett Szilvási Lajoshoz. Alma materemben, az Orion gyárban egy migráns, vagyis menekült görög kommunista volt a könyvtáros, aki nagy rajongója volt Szilvásinak. De nekem nem jött be. Az a szenvedély, amivel a munkásmozgalomról írt, bűzlött a hamisságtól: ahogy Wass hazzafyassága is. Valószínű, hogy a gyerekeink – pláne unokáink – elutálják ezt a kötelezőséget.
Magam jó kislány voltam: minden kötelezőt elolvastam, sokat már előbb, mint kötelező lett volna. Jókaitól a kedvencem a Fekete gyémántok, meg az Aranyember. Mikszáth a mai napig a kedvenc lektűríróm: kórházba, strandra nem is ajánlanék mást, mint a Szent Péter esernyőjét, vagy a Noszty fiút. (Herczeget nem annyira – nem elég szórakoztató.)
Egyet nem értek: ha már „népiesség”, miért nem Németh László? Káprázatos a stílusa – az ember azt hinné, sose keveredik ki a mondatából. Aztán mégis. Emellett szigorú hazaszeretettel térképezi a magyar vidék viszonyait. Kész kaland elolvasni pl. az Iszony-t.
Az irodalom és történelem meghamisításán kívül nagyobb bűne is van ennek a nat-nak. Mégpedig az, hogy elnyomja az oktatás legfontosabb alanyát: a gyereket. Olyan mennyiségű passzív – vagyis nem használható – ismeretet zúdít a nyakukba, ami az érdeklődés, a kíváncsiság csíráját is elnyomja.
Mi a bánatos francért lenne „hazaszerető” az a kilencéves, akinek napi 10 órában nyomatják ezt a sok sületlenséget? Ideje sincs megemészteni a hallottakat, inkább nyomkodja a telefonját a társaival, akikkel biztos, hogy nem a hazaszeretet mibenlétéről értekezik. Akkor sem, ha kötelező lesz a hazzafyságra nevelő tábor.
Ez a nat azt jelenti, hogy a nerrel együtt végképp kiiratkozott a valóságból. Ami lehetne az ő bajuk is: csakhogy az én nemzetem, az én hazám megy tönkre ebben a szivárványszínű, szépséges hazugságban.
Rátesi Margit
Author: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba.
Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni.
Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!
9:08 de.
Nincs itt kérem semmi új a Nap alatt.
Korábban: A „szocialista ember típus” kialakításának kísérlete történt – kevés sikerrel.
Most: A nemzeti-keresztény embert típus kialakítása van soron – meglátjuk milyen sikerrel.
Semmi meglepi.
10:55 de.
De hol vannak a NAT-bol a nagyszeru azerbejdzsani, torok es turkmen rokonaink szellemoriasai es gyozedelmes regei??? Ez turhetetlen! 🙂
11:09 de.
A kétharmad kijelölte az alaptanterv csapásirányát: „Magyarországon nem kell igazolvány ahhoz, hogy magyarok, fehérek, keresztények, heteró férfiak és nők lehessünk” – hangzott el ma az Orbáni évértékelő felvezetőjén Balog Zoltán porondmester szájából.
1:15 du.
FERENCT fejen utotte a szeget.
Ferlevszazadon at erolkodott a magyar a „szocialista ember” keszitesen. Annak az eredmenyeit elik ma.
Senki, azota nem probalt magyar embert eloallitani.
Mint a Jack Webb mondasa volt, csupan a neveket valtoztattak, vedeni az ottani rendszer alapjan, a bunosoket.
Az az egyedulli kolombseg a Dragnet tenyetol.
Na de ami NET-t illeti;
Minden tarsdalmakban a gyermekek torvenyek altal a szuloik torvenyes kotelezetsegei.
Hat annak alapajn, miert nem a szulok egyedulli jogai es lehetosegei lenne hatarozni gyermekik nevelesen es oktatasain?????
Miert a „mindehato” allamhatalom a szent-mindenhato es mindent tudo mindenben ?????????????????
1:18 du.
Azon túl, hogy ez egy horrorisztikus agymosási terv, sajnos számomra egy külön dráma is. Hajnal Gabriella, aki most 4 csúcspozícióba ezt az egész gennyet képviseli, 2002 és 2018 között nagyon közeli barátom és ellenzéki fegyvertársam volt. Legalább annyira utálta a NER-t, mint én. Emellett a Gábor Áron iskola igazgatójaként egyike volt a legjobbaknak. Még 3 éve meg is látogatott itt Torontóban a lányaival. Ezután valami nagyon eltörött.. 180 fokos fordulatot hajtott végre. Most már az ellenkezőjét dalolja, mint akár 3 éve.. Csakúgy, mint Novák Katalin.
3:41 du.
Engem meg a Nyírő Gyula irritál (úgy mint az MSZP kulturális szakpolitikusát is) !
4:49 du.
Nem, valóban nem kell igazolvány: messziról bűzlik az az üresség, áporodott képződmény, ami semmiféle erkölccsel, tudatossággal nem bír: pusztán a véletlenből, a vakszerencséből meríti léte jogosultságát.
3:47 de.
D.Bernstein:
„Engem meg a Nyírő Gyula irritál (úgy mint az MSZP kulturális szakpolitikusát is!”
Azt még megérteném, ha netán az irritálná Önt (és az MSZP állítólagos „szakpolitikusát”), hogy Nyírő József (1889-1953)újságíró, író, nyilaskeresztes parlamenti képviselő, a Sopronba menekült Szálasi-kormány
lapjának főszerkesztője az új NAT alapján kötelező iskolai tananyag lett. Ám hogy mi a bajuk Nyírő Gyula (1895-1966)ideg- és elmegyógyász egyetemi tanárral, a jelenlegi Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet névadójával… föl nem foghatom.
4:06 de.
A kötelezőn túl bármit meg lehet tanulni vagy elolvasni, ha valakinek a NAT kevés vagy nagyobb igényei vannak! Másrészről pedig nehogy már a diák döntse el hogy, továbbtanulás esetén mely témából akar felvételizni, mert az meg az esélyegyenlőség szemétbe dobását jelentené! Csak tanulói szorgalom és kapacitálásra alkalmas szülők kérdése az egész, nem kéne politikai és kultúrális forradalmat kirobbantani pont olyanoknak akik anno a szocialista realizmus totális sematizmusa ellen sem mertek tiltakozni! Mellékesen pedig: mi a gond az Uz Bencével?
4:24 de.
Mklós Banfi:
„Hajnal Gabriella, aki most 4 csúcspozícióba ezt az egész gennyet képviseli, 2002 és 2018 között nagyon közeli barátom és ellenzéki fegyvertársam volt. Legalább annyira utálta a NER-t, mint én. Emellett a Gábor Áron iskola igazgatójaként egyike volt a legjobbaknak. Még 3 éve meg is látogatott itt Torontóban a lányaival. Ezután valami nagyon eltörött.. 180 fokos fordulatot hajtott végre. Most már az ellenkezőjét dalolja, mint akár 3 éve..”
A magyar (és nem csak a magyar) humán és társadalomtudományi értelmiség – egy-két élvonalbeli művésztől és néhány kívülálló éhenkórásztól eltekintve – szakmailag és egzisztenciálisan is, közvetlenül vagy közvetve az államtól függ. Amint rá kellett jönniük, hogy a jelenlegi rezsim várhatóan hosszú ideig fennmarad, az óriási többség ki örömmel, ki közömbösen, ki fogcsikorgatva, beilleszkedik, legalábbis megpróbál beilleszkedni. Végül is nem mehetnek föl partizánnak a Gellérthegyre…
Az Ön által említett személyek bűne elsősorban azért megbocsájthatatlan, mert egy viszonylag tisztességes ember ilyenkor azt mondja magában: e gengszter-rezsim
megdöntésére jelenleg nem látok lehetőséget, megpróbálom túlélni – ha tehetem, külföldre távozok, de ha nem, a rendszerben akkor sem vállalok vezető pozíciót. Utálom ami van, tenni ellene nem sokat tudok, hát akkor… csinálják az urak, de nélkülem!
8:41 de.
Orsós Elemér Tehát semmi baj azzal, hogy náci és nyilas kötelező olvasmányok lesznek, hiszen mellette bármit olvashat a diák. Ha már beoltották gyilkos eszmékkel.
Mert hiába trillázik hazaszeretetről, ha köztudott aljas múltja.
Miért ne dönthetné el a diák a felvételít? Aki orvosnak készül, miért kell tornából felvételizni? Nem lenne érdekesebb számára a biológia, kémia mint a fizika, irodalom?
9:00 de.
Nyírőre – a Józsefre! – valóban nem vesztegettem sok szót. Ennek az az oka, hogy nem olvastam a műveit – márpedig számomra alapvetés, hogy csak arról nyilvánítok véleményt, amit legalább kissé ismerek. (Ezért pazaroltam pár órát Wass gróf „irodalmi munkásságára”.) Ha úgy tetszik, újságíró-szakmai minimum.
Nyírőtől meg csak egy novellát ismerek – azt sem írott formájában, hanem az abból a harmincas években készített, az Emberek a havason című film formájában. Nem tudhatom hát, hogy a szegények, a szegénység rettentő sematikus, álságos abrázolása a propaganda-film bűne, vagy Nyírő tényleg ilyen papírmasékban gondolkodott?
A szegénység ugyanis korántsem „érdem”, pláne nem a szolidaritás táptalaja. Sőt. Az anyagi szegénység lehúz, altat – bár éberen tartja a zsigeri irigységet. És garantálja a szellemi szegénységet is. Ugyan honnan lenne ideje Hans Castorp és Settembrini vitájának végig kísérésére annak, akinek napi rutin a puszta fizikai léte fenntartása? Persze, adódnak példák: pl. annak a szocialista brigádnak a példája, amelyik tagjai a fiatalon elhunyt munkatársuk özvegyének rendbetették a rogyadozó házát – az anyagot a cég adta, -, hogy még a sört is maguk vitték a munkához. Öntőmunkások voltak: legtöbbjük a nyolc osztályt is nehezen, felnőttkorában végezte el.
De ezekhez kell a hivatalosság példamutatása. Hogy ne az legyen a mérték: kinek mennyije van, annyit is ér. Megfejelve azzal, hogy egy öntelt, mindenféle teljesítmény híján lévő gázszerelő kapaszkodhasson föl immár a dollármilliárdosok csapatába. Ez a mai, magyarországi hatalom meg olyan, mint a kutya, amelyik ezerrel kaparja el a megszerzett cupákot, miközben szemed-szád teliszórja a porrá alázott „hazafiság” rögeivel.
1:13 du.
Kenny
2020 február 17
8:41 de.
Fogadjunk, hogy nem olvastad az Uz Bencét! Pedig meghökkenhetnél hogy, egy deka fasizmusra vagy nácizmusra utaló jel sincs a regényében! Nem az életművét kell végignyálazni, de a fennti műve szerintem megér egy misét és bőven belefér a keretbe! Ilyen alapon akkor Móricz Zsigmondot is tiltólistára kellene tenni, mert 1918-ban írt egy „Fortunátus” című meglehetősen antiszemita drámát, sőt Wagnert, Karajant vagy Richard Strausst is és Ford Márkájú autót sem szabad vásárolni, mert Henry Ford még Marxnál is nagyobb antiszemita volt! Ne essünk már át teljesen a ló másik oldalára!
4:09 du.
Kővendég
2020 február 17
3:47 de.
Ám hogy mi a bajuk Nyírő Gyula (1895-1966)ideg- és elmegyógyász egyetemi tanárral, a jelenlegi Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet névadójával… föl nem foghatom.
—————————–
Valószínűleg semmi. Kunhalmi Ágnes az MSZP oktatás üggyel foglalkozó politikusa a múlt hét egyik esti ATV-s beszélgetésekor a NAT-ot elemezve, műsorvezetői kérdésekre válaszolt és felháborodva idézett Nyíró József egy írásából, melyben Hitlert méltatta. Gyorsan, és indulatosan beszélt, így észre sem vette, hogy Nyíró József helyett Nyíró Gyulát mondott. Valószínű a műsorvezető sem, mert nem javította ki, túl nyilvánvaló volt az akaratlan névcsere.
Gondolom mindketten tudják, hogy a Nyírő Gyula és Nyírő József nem ugyanaz, de az elmúlt évek alatt némileg gyakrabban használtuk Nyírő Gyula nevét, a róla elnevezett budapesti kórház okán, így semmi lehetetlen nincs abban, ha valakinek önkénytelenül is ez jön a szájára. nyilvánvaló, hogy ha valaki ott rögtön szól neki, a fejéhez kap és kész!
Adott esetben ezt még egy „kormánypárti szakpolitikusnak” is elnézném! – : )))))
12:16 de.
Orsós Elemér Hosszú lett. Nem olvastam Uz Bencét csak láttam.
Wagnert kivenném innen, annyival korábban élt, hogy dőreség a nácizmussal összemosni.
Furtwangler, Karajan és Matacic nem volt náci. Kollaboránsok voltak, akik kihasználták a nácizmus előnyeit. A Szembesítés című film jól, rosszul boncolgatja, hogy ez az aljas mocskos viselkedés mennyire büntethető. Matacic és Furtwangler esetében könnyű a boycott, Karajan esetében már nehezebb, nagyon nagy, hatással volt a háború utáni zenei életre, bár nekem nem kedvencem. Vezényelt Mendelsshont is, pedig tiltott volt a birodalomban. (Azért persze Matacic kiállítást kapott Pesten).
Richárd Strauss az elején még Hitler mellett volt, de abban a pillanatban mikor felismerte igazi célját, hátat fordított neki. Ehhez nem kis bátorság kellett, Ő nem volt náci, ez nyílt titok.
Most a NAT-ba olyan írókat akarnak betenni, akik finoman szólva kétes erkölcsűek, és irodalmi nagyságuk nem élvonalbeli. A szélsőjobb találta meg őket és hozta divatba, mert nekik is kellett valami íróféle. A hazaszeretetett olyannal kell hirdetni, akinek vér tapad a kezéhez és ordas eszméket vallott? Persze véletlenül román területről és egy ukrán rendezővel bizonygatva. Te aki annyira középen állsz, ebben nem látsz semmi kivetnivalót?
Hát istenem, Wass lehet nem is gyilkolt annyit, jó lesz példaképnek. Meglepően jól tájékozott vagy a szélsőjobb irodalmi nézeteiben is. Fáradságot nem kímélve keresik az írók zsidóellenes kijelentéseit, mintha ez felmentené középszerű ” kedvenceiket” sötét múltjuk alól. Valószínű, hogy a betyársereg két cigányriogatás
között olvasókőrbe jár?Életszerű, látszik az orcájukon az olvasottság.
Ti most példaképnek akartok állítani finoman szólva is kétes alakokat kétes színvonalú műveikkel, és vért izzadtok, hogy más írókat lehúzzatok a színtjükre.
Természetesen ha felnőtt korban valaki olvasni akarja ezeket, olvassa el, esély van arra, hogy ki tudja az író szarháziságát szűrni az írásaiból, bár inkább jellemrajz az olvasóra. A gyerekeknek nincs ez a rálátása, egyértelműen aljas indokból elkövetett agymosás az irányukban.
Azért Te mint „középen álló”, nem gondolod, hogy 38-ban az Uz Bencét véletlenül filmesítették meg, nem volt benne háborús uszítás?
Igen, a gyerekek agyában lehet legjobban elültetni a antiszemitizmust, rasszizmust.
Sokkal könnyebb, mint a gondolkodni képes egyedeknél.
Hiszen aki olyan szépen ír a hazájáról, az nem lehet rossz ember. Istenem, náci vagy nyilas volt a lelkem. Nem számít, nem a nap 24 órájában volt náci vagy nyilas, voltak órák mikor nem náciként viselkedett. Lehet még kutyát is simogatott.
Nincs joga a kormánynak ezeket betenni a tantervbe. Pici tisztesség lenne bennük, eszükbe se jutna.
Fordot értő ember nem vesz. Benne van a három F-ben. Ha zsidó volt Ford, ha antiszemita.
Ez a ló másik oldala, mert egy autónak nincs politikai állásfoglalása, egészen más emberek gyártják ma. Azok az irások viszont az írójukat képviselik. Napoleon tömeggyilkos rablóvezér volt, a csatornarendszereket azért használjuk nem? Egy „középen álló” hogy védhet nácikat vagy nyilasokat? Bár van itt olyan aki zsidónak mondja magát, és védi. Igaz, inkább hazug mint zsidó.
Tényleg olyan tehetségtelen a magyar, hogy csak rongy embereket tudnak felmutatni példaképnek?
2:01 du.
Kenny
2020 február 18
12:16 de.
Ez tényleg hosszú volt! D: Szerinted érdemes volt ennyi félrebeszélést rám pocsékolni? 😀
2:48 de.
Orsós Elemér Már régen tudom, hogy felesleges minden szót rátok pazarolni. Gyakorlom a nyelvet, kevés alkalmam van magyarul írni. Ugyan szükségem sincs már rá, de érték.
Egyébként természetesen semmi mellébeszélés nem volt benne, de szereted ezt a fordulatot. Így az hihetnék, igazad van. Legyen. Nekem nem rossz, ha nektek rossz. Élvezzétek.
3:56 du.
Kenny
2020 február 19
2:48 de.
Kedves Kenny, én mindig csak a saját véleményemmel pofátlankodok, ezért nem indokolt a királyi többes! 😀
9:57 du.
Kenny
2020 február 18
12:16 de.
akkor most -annak alapján amit írsz- JS Bach kommunista volt? mert ugye semelyik passiójában nincs feltámadás, pedig az egész „tanítás” erre alapozódik és ha ez nincs (elhengerített szikla, séta fehér lepelben a nép között, üres barlang hullaszaggal, és az anyagmegmaradás törvényének teljes tagadása ami mivel nem a tagadás tagadása egyszerű anakronizmus) jaaaa… és a nagy művészek is mind kollaboránsok voltak, mert a maecenas nélkül éhen haltak volna még akkor is ha az őt meglátogató Pápának Buonarotti azt merte válaszolni ama bölcs kérdésre, hogy honnan van az ihlete? hogy: „én tulajdonképpen nem csinálok mást mint a sziklában már benn lévő szoborról lefejtem a felesleges márványt…., és kavarta a márványport tovább
Matacic vezénylésén és Furtwängler vezénylésén nem jelenik meg semmiféle nácizmus ugyanúgy, mint Hans Knappertsbusch -éban sem, pedig hát ugye
hagyni kellene már ezt a mesterségesen fenntartott és agyon kavart nárcizmust meg a többieket a csudába és élni egy normális életet nem a valakik örökkévaló világfájdalmával foglalkozni miközben szorgalmasan lopnak
bruhahahaha
minden eshetőségre készen, levédtem magamnak
2:52 de.
etássak, idefigyuzzatok
beledőlt a dugájába a kapitálistapista elvtárs? olalalala traram
https://www.gov.uk/government/news/britain-to-enter-recession-with-500000-uk-jobs-lost-if-it-left-eu-new-treasury-analysis-shows
aki nem rt inglisül azt sajnálom de nem fordítom
500000 munkahely hiányzik és még el sem kezdődött és ez a Brit Kormány hivatalos lapja
tralalalala brühühü