Kilátás a toronyból
A Március 15. téren található Belvárosi Plébániatemplom rekonstrukciója a templom régészeti feltárását követően 2014 júliusában kezdődött meg és most újabb állomásához érkezett. A munkálatok folyamán elkészült a templom bejárati előtere, a sekrestye, befejeződött az ún. Mátyás oratórium restaurálása, és 2019-2020-ban teljes megújuláson ment keresztül a két barokk torony.
A megtalált leletekből pontosan megállapítható, hogy ahol a jelenlegi templom áll, ott egykor az úgy nevezett Contra-Aquincum területe volt. A régészeti feltárások legjelentősebb lelet együttese a római kori, amely alapján kiderült, hogy feltételezhetően a 200-as évektől egészen a 700-as évek közepéig római helyőrségi tábor volt ezen a területen és itt volt a kiindulópontja a későbbi Pest városának. A plébánia számára mégis a legfontosabb a román kori bazilika fölfedezése és föltárása volt, amelynek alapfalai jó állapotban kerültek elő. A régészeti munka befejezését követően a templom padozatának helyreállításakor gondoskodtak arról, hogy ez a páratlan érték látható maradjon, ezért a padló egy részét vastag üveglappal helyettesítették. Ám a feltárásnak, helyreállításnak ezzel még nem volt vége.
A régészeti kutatás a tornyokban folytatódott. Elkészült a XII. századi román falmaradvány restaurálása, megtisztultak a belső falak, beépítettek egy liftet is és a turisztikai lehetőségek jobb hasznosítása érdekében kilátópontokat alakítottak ki. A Magyarország Kormánya által erre a célra adott 524 millió forint felhasználásával egyedülállóan modern és izgalmas turisztikai attrakció jött létre, amely bel- és külföldiek, idősek és fiatalok számára egyaránt érdekes és vonzó lesz. A XIX. században Liszt Ferencnek nagyon szoros kapcsolata volt a templommal, gyakran lakott a közeli plébánia épületében. Számos műve hangzott itt el és sokszor ő maga is vezényelte azokat. Liszt Ferenc emlékének ápolása céljából az északi torony 2020. júniusában a Liszt Ferenc torony nevet kapta. A vendégek a toronyban megismerkedhetnek a zeneszerző életével és azokon a lépcsőkön jöhetnek le a toronyból, amelyet Liszt is használt a karzatra való feljutásakor.
A kilátópontok hétköznapokon 10:00 – 17:00 óra között várják az érdeklődő látogatókat. www.belvarosiplebania.hu e-mail: [email protected] Tájékoztatás Dr. Osztie Zoltán plébános úrtól kapható, telefon: +36-1-318-3108
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
3:17 du.
ilyen Toronto ban nem igen van, pedig…
3:54 du.
Velhetoen a „muemlek” neve alapjan koltottek a kozosseg penzet egyhazi celokra?!
De mi a turisztikai erteke?
Hiszen Europa tele van a leheto leg-nevezetesebb es latogatasi erdekeltsegi egyhazi epuletekkel, amelyek ugy epiteszeti mint muveszeti szempintokbol is rendkivulisegek.
Emlekeznenek nehanyan a templomok kofaragionak a szervezete volt a „szabad-komuvesseg”, kezdve Hiram-al Salamon szentelyenek epitoje?!
5:47 de.
CONTRA HUNGARICUM
„…Magyarország Kormánya által adott 524millió forint…”
…hogy oda ne rohanjunk!
Először is, ettől a „Magyarország Kormánya” hangzatú, a mi mindig megfelelni vágyó szerzőnk, mindig oly lelkes alattvalói* tollából…! Miközben annyi is elég lett volna, hogy a kormány, oszt’ kész…
Aztán meg a cikk zárómondata az azt ugyancsak tárgyilagosnak láttatni vágyó, ámde mégis jól odacsempészett, alattvalósra* sikeredett „plébános úr” kifejezése a műemléki létesítmény jegypénztárosa és idegenvezetőjének bemutatására. P e d i g . a magyarban – leíró módban – az úr főnév, egy ember férfiúi mivoltának objektív közléseként teljesen felesleges, mert azt – egyébként tiszteletünk kifejezésére – csak jelenlévő személy, vagy leírt címzetti megszólításokban használjuk. Különben pedig, így csak egy fölösleges – hadd ne jelezzem mit is nyaló – hízelgésszámba megy…
A Contra-Aquincummal kapcsolatban pedig, a cikk minden pozitív beállítása ellenére elvárható lett volna megemlíteni,hogy Fid SS Tarlós főpolgármesterségének talán már a legelső évében, az addig – ott a templom előtti téren – a maga valóságában kb. alapterületének megfelelő alapterű,”romantikus”, római romkertet egyszerűen betemette,vagyis e l b u l d ó z e r e z e t e t t e még a föld színéről, illetve az alól is…
Tudniillik egészen addig Budapestnek ezt a régészetileg már rég feltárt és padokkal utcai WC-vel, valamint ugyanott fizetős tusolóval is kiegészített, ízléses „2000 éves pihenőparkját” a pesti polgárok és gyermekeik gyakran és szívesen látogatták ott,az ú j Erzsébet híd lábánál.
Merthát, lássuk be ez a Tarlós is képviselte új nemzeti kurzus számára természetesen gondot okoz, hogy ugyanott olyan emlékek is megmutassanak, amelyek arra emlékeztetnek, hogy Magyarország előtt ugyanitt egykor >nemkeresztény< Másország, sőt még nagyamagyarországnál is nagyobb birodalom is létezett…
Így döntöttek aztán konzervatívjaink Contra-Aquincum helyett, inkább a cikkben felvonultatott Contra-Hungaricum mellett.
.
* Kertész Ákos meghatározása szerint.
1:59 de.
Don Golo:
„Igy döntöttek aztán konzervatívjaink”
Természetesen tudom, hogy valószínűleg kiket (Fidesz-KDNP és attól jobbra)) ért „konzervativ” alatt – de Magyarországon ilyen, komolyan vehető politikai szerveződés nincsen. Akiket itt ma konzervatívnak neveznek, azok véleményem szerint „forradalmárok”, amit tesznek, az „forradalom jobbról”, ideológiájuk – mutatis mutandis – hasonló a nálunk kevéssé ismert egykori a német protonácik elveihez.
A rendszerváltás után akadt itt is néhány konzervatív (pl. az 1990-es évekbeli Haynau Társaság nem tudom, léteznek -e még) de politikailag jelentéktelenek. A legkevésbé se hiányolom őket, de a jobboldali forradalmárakat se kedvelem.
2:10 de.
DonGolo
2020 június 30
5:47 de.
ez az állandóan megújuló múlt jegyében folyik szerte a világban és nem csak köveket, más dolgokat is vadi újra hamisítják mert kell az, hogy legyen múltja Trójának és lehessen miatta zokogni, hogy most nem a trójaiak lakják és a trójaiak most éppen kiskundödöllén élvezik a mindennapi nagyon finomat
hahaha
és nem csak bulldózert használnak…
2:35 de.
DonGó!
Így a cikk aktuális címe:
Kilátás az ELEFÁNTCSONT toronyból. 😀
4:52 de.
Genius loci
A nevezetes 2006-os augusztus 20-i tűzijáték alatt . l e c s a p o t t . >vis maior< vihar és felhőszakadás alatt magukat isten eme váratlan áldásától védendő, többen is behúzódtak a belvárosi istenháza oldalsó ereszei alá.
Csakhogy ez az "áldás" nemcsak percenként és fejenként lezúduló dézsányi víz, de 130km-es széllel is meglepte a szt.Istvánt és az új kenyeret ünneplő, minden addigit felülmúló, látvány centrumát trekintve a Gellérthegyre fókuszált rendezvény tízezres közönségét.
Szóval elég az hozzá, hogy a jóöreg plébánia tetőcserepei tolerálván a felsőbbség ostromszerű áldását, megadták magukat és több helyen is lavinaként zúdultak le a templom csurgója alatt védelmet remélő emberekre, köztük agyoncsapva két ünneplőt is… (Amúgy, más helyszíneken még 3 másik áldozat is keletkezett.)
Nosza, több se kellett, a mindössze 4 hónappal korábban, ám már a második* nagy szarráverését megszenvedő Orbán-pártnak, hogy ebből a váratlan alkalomból állhasson először bosszút** az áprilisban fölötte győzedelmeskedő MSZP-n, hogy ezt az egész vis maiort egy hecckampány keretében a szocialistákon verje le, mely vád-áradat során egyetlen cikk sem említette meg mondjuk a már akkor is Osztie plebánosnak nemcsak a lelkek, de a plébánia épülete, illetve állaga (ti.a tetőcserepek biztonságos viselkedése) iránt is viselt személyi felelősségét… Csak embrekre dőlt fákról regéltek…
.
* 2002. és 2006.
** A második bosszú '56 ötvenedik évfordulójára fölheccelt, jól előkészített, pontosabban a Führer által szeptemberben személyesen toborzott és megfizetett futballhuligánok szervezett városromboló happeningje során zajlódott le.
5:03 de.
Ui Kieg:
Ehelyett „csak emberekre dőlt fákról regéltek”, amelyeket nyilvánvaló, hogy Gyurcsány döntött a fejükre… 😀
+1:
Osztie „atya” a CÖF alapító tagja, Várszegi Asztrik szabad gondolkodó Pannonhalmi apát ellenlábasa…
5:20 de.
˙
Gyuri10–> 11:30
És te, te normális vagy ?
🙁
5:25 de.
Ui.
Boccsantó! Ezt az 5,20-as hsz-t kitűnő FöldS Péter cikkhez fűzött gyuri10 júni28.11:30 kommentjére írtam.
5:23 de.
Hexadodekaéder
2020 július 1
4:52 de.
Nálunk pár hete az egyik nagy viharban a játszótéren dőlt ki egy hatalmas fa, szóval az se veszélytelen.
A cikkhez: nyomasztó, hogy a legtöbb magyar műemlékről szóló cikk úgy kezdődik, az alsó rétege a román kori, ami aztán elpusztult a tatárjárás idején. Aztán jön a török kor, a török kiűzése, valamelyik szabadságharc és végül a bombázások a 2. világháború alatt. Tulajdonképpen minden hasonló épület ilyen, itt-ott megmaradt morzsákból áll, amik valahogy elkerülték azt, hogy a környék lakosai széthordják az építkezésekhez.
Ormos Mária legalább öt ilyen töréspontot tételezett fel a magyar történelemben, ami után szinte a nulláról kellett felépíteni az országot. Sajnos a halála megakadályozta, hogy bővebben kifejtse ezzel kapcsolatos gondolatait. És ami a baj, hogy nemcsak az anyagi javak mennek tönkre, hanem a legfőbb, hogy az emberek is elpusztulnak.