Egy nyaralás a Sínai-félszigeten más, mint Egyiptom afrikai tengerpartján. Ott – már ha hajlandóak vagyunk kimozdulni a szállodából – a piramisok, Luxor, a Királysírok völgye, esetleg Abu Simbel két csodás temploma vár sok ezer éves emlékeivel. Az Akabai-öböl partjáról másfelé indulhatunk, hogy nem kevésbé bámulatos helyekre jussunk, ahol még a nem hívőket is megérinti az ott uralkodó különleges szellemiség. A félsziget belsejében titkokat ölelnek a hegyek.

Valószínűleg kevesen tudják, hogy az általunk „sínai”-nak nevezett vidék a hegyeiről kapta a nevét. A mintegy 61 100 négyzetkilométeres félsziget területe nagyjából két fél részre osztható. Az északi fele sivatag, a déli hegység. A csipkézett hegyormok úgy sorakoznak egymás mellett, mint a fogak a szájban – és pontosan; a szináj szó arabul fogakat jelent. Jól ismert hegyek uralják ezt a régiót, beleértve a Sínai-hegyet (2285 méter), a (Horeb) Szent Katalin-hegyet (2637 méter) és a Serbal-hegyet (2070 méter. Ez az a vidék, amelyen keresztül Mózes állítólag vezette népét, végül az Ígéret földjére, és sok helyen vannak legendák erre vonatkozóan. Természetesen az egyik legkülönlegesebb helyszín a Sínai-hegy, ahol Mózes találkozott Istennel, ott kapta meg tőle a Tízparancsolatot. Nyilvánvaló, hogy a régió szent a keresztények, zsidók és muszlimok számára egyaránt. A hely pontos meghatározásáról a hittudósok között is évszázados viták dúlnak, a nagy reformátor, Kálvin például azt a nézetet vallotta, hogy a Sínai és a Horeb ugyanaz a hegy, csak a keleti és nyugati oldalát illetik két különböző névvel. Mások szerint a sziklából víz fakasztása is itt történt, nem a mai Jordániában, Petrában. Mózes 2. könyvének 3. fejezetében az 1. és 2. szakasz szerint, miközben legeltette nyájait a Horeb -hegy oldalán, Mózes egy égő bokorra bukkant, mely csodával határos módon, saját lángjaitól el nem pusztult. Mikor odament, ott szólította meg őt az Úr! Mai mértékkel mérve, ez a hegy oldalán, 1570 méter magasan történt. Tudjuk pedig ezt onnan, hogy az eredeti bokor még ma is létezik ugyanott! Elmehetünk oda, megnézhetjük, bár közel menni hozzá most nem lehet, a környékét éppen tatarozzák. Látnivaló azért mégis akad ott bőven. A szerzetesi élet ugyanis nagyon korán kezdődött a Sínai-hegy környékén. A keresztény remeték már az első század közepétől kezdtek összegyűlni a Sínai-félszigeten. A 4. és az 5. század különösen nehéz volt, amikor a keresztényeket nemcsak üldözték, de sokakat meg is öltek közülük. A hagyomány úgy tartja, hogy i. u. 342-ben, egy Sínai-hegyi aszkéta kérésére, a bizánci Heléna (Szent Heléna) császárné elrendelte egy kistemplom építését, a Szent Szűz tiszteletére az égő bokor helyén, megerősített kerítéssel, ahol a remeték menedéket találhattak a primitív nomád törzsek támadása elől. A 6. században a szerzetesek Justiniánus császár engedélyét kérték – és meg is kapták – egy nagyobb, erődszerű kolostor építésére, még 200 római katonát is rendelt oda a császár, hogy megvédjék a rendházat a beduinoktól. Röviddel ezután az épületegyüttest Alexandriai Szent Katalinnak szentelték.

(Sharm-023) Sharm el Sheikhből a kolostor egynapos kirándulás keretében, könnyen elérhető. Az első meglepetés a helyszínre érkezéskor éri az utazót. Úgy egy kilométernyi távolságra van a kolostortól a fogadóállomás, ahol – biztonsági szempontból – regisztrálni kell. Itt felajánlanak két látogatási időt, egy rövidebbet és egy hosszabbat. Lehet választani, de végezetükkel majd el kell hagyni a területet! A kolostort innen gyalog közelítjük meg. Érkezéskor érdemes felmenni az épülettel szemben, a nem túl meredek hegyoldalra, onnan szebb rálátás nyílik az épületekre, mint a falak tövéből. Szinte teljesen érintetlennek látszik, ám néhány perc után észrevehető, hogy a bal oldalán valami hiányzik. Az a terület Napóleon katonáinak támadásakor pusztult el.

Mivel a kolostort ma is szerzetesek lakják, a látogatható terület meglehetősen szűk. A bokrot csak addig lehet megközelíteni, amíg a belső falakat borító állványok engedik, a helyszínt megjelölő mozaikkép is csak távolról látható. Megnézhetjük viszont a múzeumot, megcsodálhatjuk a sok drága kegytárgyat, a nyolcszáz évesnél is öregebb könyveket. Az iszlám vallás elterjedése után a kolostor lakói mindig igyekeztek jó kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ez olyannyira sikeres volt, hogy 623-ban Mohamed próféta védlevelet adott számukra – ennek másolata is megtekinthető. Szükség is volt rá, mert a kolostor könyvtárában felbecsülhetetlen értékű, korai keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek. Ez a könyvtár ma a világon a második legfontosabbnak tekinthető. Az első a Vatikáné, az nagyobb, de ez öregebb!  A védelemnek persze ára is volt, a keresztény templom mellé – a falakon belül – felépült egy kis fehér, muszlim is. A kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik és egy ideig muszlim helyőrsége is volt. Ez az egyetlen hely a világon, ahol ilyen közeli, békés, egymás mellett élést találhatunk. A kolostort évszázadokon át nagy tisztelet övezte, a római pápák időnként különböző bullákkal és kiáltványokkal védték a jogait. Szent Katalin zászlaja alatt közlekedő hajóikkal komoly kereskedelmet folytattak, melyet még a velenceiek sem háborgattak. Időnként a török szultánok is – különösen I. Szelim és Nagy Szulejmán – rendeletekkel mentesítették a kolostort a szokásos kötelességek alól, ami elősegítette folyamatos gazdagodását. Európa keresztény királyai és más fontos uralkodók is nyújtottak pénzügyi segítséget, nagylelkű adományokkal ajándékozták meg a kolostort.

 A szállodába visszavezető úton még vár egy kellemes meglepetés az utazókra. Útba esik egy kedves, csendes, tengerparti város, Dahab, mely az elmúlt néhány évtől kezdődően éppen azzal hívta fel magára – elsősorban az olasz nyugdíjasok figyelmét, hogy nincs benne semmi érdekes. Mind többen költöznek ide, mert itt – a lakás minőségétől függő – bérleti díjat is beleszámítva, 6-700 euróért két személy kényelmesen megél egy hónapig. Mellettük a búvár- és szörfturisták keresik fel a várost nagy számban. A fogadásukra már több, nagynevű szállodalánc is nyitott itt hotelt. Őket a világ egyik legismertebb természeti jelensége, a Blue Hole vonzza. A várostól hat kilométerre, a tengerpart közvetlen közelében található, több száz méter mély, kör alakú krátert egy aszteroida okozta. Nem meglepő talán, hogy a tengerparton egymás mellett sorakoznak az éttermek. A kolostorba szervezett kirándulás ára magában foglal egy többfogásos ebédet is az egyik étteremben. Az Aladdin, határozottan kedves hely, a konyha jó, a személyzet udvarias, a kilátás a tengerre szép, még hideg (alkoholmentes) sörük is van! A kiszolgálás minőségére elég egyetlen példa: Amikor a vendég befejezte az egyik fogás elfogyasztását és a pincér elviszi a kiürült tányért, nyomban letörli az üvegasztalt, hogy még morzsa se csúfoskodjon a vendég előtt! Az ember komolyan elgondolkodik: a hideg európai tél elől nem volna érdemes – legalább félévre ide költözni?

(A szerző a Kartago Tours szervezésében járt a helyszínen)