A zene, az ember és az állatok
Témájában, tartalmában meglepő, szokatlan, új eszközökkel szerkesztett, és egészen váratlan, megdöbbentő következtetésekkel záruló könyv látott napvilágot a Pallas Athéné Kiadó gondozásában. Dr. David Sulzer, amerikai idegtudós és zenész, eredetileg a Columbia University Press-nél megjelent munkája, a „Zene, matematika és elme” sok újdonsággal szolgálhat nemcsak a témát kedvelő olvasó, de a címben megjelölt három tudományterület szakemberei számára is.
Sokféle zene van és a kedvelő is sokfélék. Van, aki az operát szereti, más a szimfonikus zenét, megint más rock együttesekért rajong.
Azon viszont valószínűleg mindenki elgondolkodott már, miért és hogyan képes hatni ránk a zene? Miként hordoz a zene érzelmeket? Mitől függ, hogy kellemesnek vagy diszharmonikusnak ítélünk egy hangsort? Vagy miért hangzanak másként az emberi hangok és a hangszerek hangjai? A zene és a tudományok összefüggésein túl ez is kiderül dr. David Sulzer egyetemi professzor – maga is ismert zeneszerző és előadó – könyvéből, melyben kijelenti: A zeneszerzéshez vagy a zene élvezetéhez nem szükséges ismerni azokat a matematikai vagy biológiai alapelveket, amelyek a zene létezését lehetővé teszik. A zenészek remek munkát végeznek anélkül is, hogy egyáltalán tudnának ezek mibenlétéről.
Dr. David Sulzer az amerikai Columbia Egyetem Gyógyászati Központ Pszichiátriai, Neurológiai és Farmakológiai Tanszékének professzora. Dave Soldier művésznéven zeneszerzőként és előadóként is ismert. A komolyzene, a jazz és a popvilág számos jelentős alakjával dolgozott már együtt. Könyvében nagyon magas labdát ad fel az olvasónak, amikor mindjárt a bevezetésben kijelenti: a zeneszerzéshez nem szükségesek elméleti tanulmányok, de még hangszeren játszani vagy énekelni sem kell megtanulni, elegendő a tehetség a lehetőség és a befektetett munka. E mellbevágó mondattal el is éri a célját: kíváncsivá tesz a folytatásra. A mondanivaló lényegének megértéséhez azért elengedhetetlen némi fizika alapszintű ismerete és itt mindjárt szólni kell a könyv újszerű szerkesztéséről. A főszövegtől elkülönítve találnunk a megértést támogató „Margójegyzet”; „Matekdoboz” című rövid részeket és az egyes fejezetek végén pedig „Zenehallgatás” alcím alatt tanácsokat, hogy – a témához illő darabok közül – mit hallgassunk meg. Amikor hangot hallunk, valaminek mozognia kell a levegőben, ami bejut a fülünkbe. Ezek a levegőben terjedő hullámok, melyek sajátságai magyarázzák, miért hall más hangokat az elefánt, az ember és a kutya. 
Más hullámok másként terjednek, ezért lehet a földrengés helyét és a járművek sebességét meghatározni. A hangmagasság, a hangsorok és az összhangzat rejtelmeinek ismertetésekor megtudjuk: a megtalált legrégebbi fúvós hangszerek legalább 35 ezer évesek! Még az is kiderül, hogyan lehet egyetlen húron az összes alaphangot megszólaltatni és legnagyobb meglepetésünkre azt fogjuk látni, hogy ez tiszta matematika! A kozmosz zenei arányokkal történő leírására irányuló törekvések Püthagoraszig, Arisztotelészig nyúlnak vissza, a koncepció leghíresebb kidolgozása Kepler nevéhez fűződik.
A matematikai összefüggések után betekintést kapunk az arab, a török, az indiai hangolások titkaiba is. Hogy a száraz elméleteket kissé közelebb hozza az olvasóhoz, a szerző meghallgatásra javasol néhány ismert zeneszámot. 
Ilyen például Muddy Waters-től a „Rollin’Stone” vagy John Lee Hooker, Boogie Chillen című gitárszáma és utánuk még Bachot is ajánl! A hallás megértéséhez egy kicsit ismét visszanyúlunk a matematikához, de ki gondolta volna, hogy a sinus szó a görög „húr” későbbi félrefordításából ered? A való világban nem csupán az órák állítanak elő szinuszos hullámokat, hanem a mozgó rugók is. Az ilyen hullámoknak felharmonikusai vannak – mibenlétükről is tájékozódhatunk. A fúvós hangszerek, a trombita, szaxofon vagy az orgonasípok hangját a bennük keletkező állóhullámok adják. A hang és a rezgés matematikai alátámasztása itt sem hiányzik és az is kiderül, miért hangzanak különbözőképpen a hangok? A mechanikus óráról is megtudjuk: úgy megmutatja az órára, percre, másodpercre pontos időt, hogy összesít három harmonikus, szinuszos hullámot. 
Talán az sem meglepő, hogy Galileo Galilei lanton és billentyűs hangszereken játszott, könyvet írt a zene matematikájáról. A kellemetlen hanghatásokat zajnak is nevezzük, de előfordul, hogy egyes zajok színekről kapják a nevüket. A rózsaszín zaj „édesebb”, a lazításhoz használják, a vörös zaj a vízesések hangjára emlékeztet és az alvás elősegítéséhez ajánlják. Valószínűleg sikerrel forgathatják ezt a könyvet azok is, akik dalszövegírói karrierről álmodnak. Ezzel is egy egész fejezet foglalkozik, melyben a görög időmértékes verseléstől kezdve, Verdi Trubadúrjának Cigánykórusáig jutunk. Még a zene iránt kevésbé vonzódók is határozottan érdekesnek találják majd, amikor a szerző megpróbál arra a három kérdésre válaszolni: mik az agyhullámok, mi hozza létre a belső óránkat, hogyan jön létre az idegrendszer periodikus aktivitása?
Ennek érdekében feleleveníti iskolai tanulmányainkból Cavendish, Galvani, Volta híres kísérleteit, melyek elvezettek a bioelektromosság, az elektrokémia, az agyhullámok, az EEG felfedezéséhez. Mi köze mindennek a zenéhez? Kiderül: bizonyos agyi idegtevékenység szükséges a ritmus érzékeléséhez, alkalmazásához. Nem kevésbé érdekes a következő fejezet, mely a Hogyan hat a művészet az érzelmeinkre? – kérdésre kínál választ. A vizsgálódást a hormonokkal kezdi, majd áttér az idegsejtek világára és megérkezik azon gyógyszerek roppant széles skálájához, melyek e rendszerekben fejtik ki hatásukat. A szerző – és a fordító, dr. Thoroczkay-Szabó Mária – kétségtelen érdeme, hogy mindezeket könnyen érthető formában kínálja az olvasónak. A bioelektromosság ismertetéséből megértjük, hogy pontosan ezen az elven működik a hallás, sőt az érzelmek és a hangulat szabályozása is! Szó esik a szerotonin, az adrenalin és a dopamin szerepéről, ezek – bármennyire meglepő – a zenehallgatás hatásában is közreműködnek. Dr. Sulzer okkal szentel egy egész fejezetet az idegélettan alapjainak.
Enélkül a következő, „A fül fiziológiája” aligha volna érthető. Itt is van három alapkérdés: Hogyan lesz a hullámból hang, a fül különös formája vajon megváltoztatja-e a hangot, hogyan alakítja át a fül a léghullámokat elektromos és idegrendszeri aktivitássá? Megválaszolásuk elkerülhetetlen, ha meg akarjuk érteni miként is érzékeljük a zenét? A magyarázatot talán még hasznosnak is éreznénk, ha a 8.1 ábra szövege nem lenne hibás. Itt a magyarázat talán már túlságosan is részletes. Akinek ez a „tudományosság” nem vette el a kedvét a további olvasástól, érdekes megállapításokkal találkozhat a hallászavarokkal, hallucinációkkal kapcsolatban és a halláscsökkenés okairól is.
Az ének, egy külön világ. A madarak kedvelői bizonyára nagy élvezettel fogják olvasni a madarak énekképességéről szóló, adatokban gazdag fejezetet. No és a rovarok… hát ki gondolta volna, hogy a szöcskéknek a térdük alatt van a fülük? Majmok, halak, bálnák, mind énekelnek! Ami pedig még ezeknél is meglepőbb: néhány állat hangszeren is képes játszani, ráadásul nem csak a majmok.
Thai Elephant Orchestra co-founder David Sulzer (bottom center, in red) poses with the animals and their mahouts, or keepers.
A Thai Elephant Orchestra nevű elefántzenekar világhírű lett. Tagjai gyakran gondozóik felszólítása nélkül is, maguktól kezdenek el dallamokat játszani a kifejezetten számukra épített különböző –nem csak dob alakú hangszereken. Ha más fajok is úgy zenélnek, ahogy mi, akkor ez nem jelenti azt, hogy kötelességünk gondoskodni fennmaradásukról, ahelyett, hogy puszta kapzsiságból a vesztüket okoznánk? De igen, azt jelenti – szögezi le határozottan a szerző és igaza van!
David Sulzer
ZENE, MATEMATIKA ÉS ELME
Pallas Athéné Kiadó – 2021
Copy & Consulting Kft.
ISBN 978-963-573-052-0
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
6:32 de.
ha egy macska szaladgál a zongora billentyűzetén az is zene, a phytágorean hangrendszer a mértani sorozatra épül és az emberi fül fülkagylója ojan trombita aminek a kürtője szintén a mértani sorozattal kiszámíthatóan fogja fel a hangokat, mert a kürtő maga is egy ijen mértani görbe trombita amibe belemegy a hang és nem kijön belőle
majd a többit a kedves olvtársaink elmongyák {megjegyzem, a szerző „mindenevő” és ezzel a zajokat is zeneként értelmezi ami szvsz alapvető tévedés és határozott és régen kialakult ízlésvilágommal válogatom meg mit igen és mit sohasem eszt én szabadságnak nevezem, meg sem szoktam próbálni dobostortát töltöttkáposztával keverve kitálalni nemhogy megkóstolni}
majd azért jó lenne egy jó kis paláver erről
1:15 du.
RODEO;
Persze, minden zaj nevezheto zenenek, de mi nyujtja az inteligens meghatarozast a zaj es a zene kozott??????
Mi ami elvezetes civilizalt lenyeknek es mi ami nem?????
Na azt hogyan dontened el????
4:47 du.
Bendeguz79
2021 december 28
1:15 du.
grizi, mivel már írtam, ismétlem: harmónikus azaz élvezhető amiben az egymással szimultán és egymás után szekventált hangok frekvenciái a mértani sorozat képlete szerint léteznek
nem írom ide a képletet mert tanulmányaid során már találkosztál vele azaz tudnod kellene
ez a diatonia alaptörvénye
{csak neked [szintén már írtam róla] ez a miatt a fiziológiai jelenség van, miszerint a tudomány megállapította, hogy az emberi fül kürtőjének átmérői is a mértani sorozatnak felelnek meg, alkotva ezzel egy kónikus kürtőt}
6:31 du.
Bendeguz79
2021 december 28
1:15 du.
grizi, III. rész {csak neked mert aszt is mekkérdeszted amit ott már elmon’tam amire „rákérdesztél, de nem is lennél te a grizi ha nem így lenne}
szóval mindez itt fentebb ritmusban képzelendő illetve valósul meg!!!
példa: Beethoven hegedű koncertjének nyitó hangjai egy pár puha, halk de határozott üstdob ütés ha jól emléxek METRONOM 60 ban!!!
namost ez a ritmus az egészséges emberi szív percenkénti dobbanás ami 42 és 70 között még orvosilag elfogadhatóan egészséges;
ami 70-en felüli az egyre életveszéjesebb és amikor a mai „zenék” csak 120 – 140 körüli dobpergést {normális esetben a dobok is hangolva vannak azaz egy vagy több adott skála hangon szólalnak meg},
és a hozzávaló húrtépést ismerik, az emberen már csak a legerősebb drogokkal érhető el és leginkább halállal végződik {ezért én „ennek” sem vagyok fogyasztója}
mindenféle neveket adtak hip-hop; tap; rap; stb ezek kimaradnak az életemből… a többit majd integráld ki a cisz és a desz coefficiénciájának^12 -val és mindez -^54 -en!
6:27 de.
Bendeguz79
2021 december 28
1:15 du.
Legnagyobb lányom még tienévesen sokszor ezzel bosszantott, most már megbocsátok Neki érte:
https://www.reddit.com/r/Music/comments/7yfi6n/sepultura_roots_bloody_roots_metal/z
6:31 de.
Bendeguz79
2021 december 28
1:15 du.
https://youtu.be/F_6IjeprfEs
10:37 de.
Orsós Elemér
2021 december 29
6:27 de.
remélvén, hogy a Cenz Ura eszt nem törli, mint azokat amiben precíz választ adtam grizi-nek, de úgy tűnik a Cenz Urának is kínaiúl van a zenetudomány
Elemér, ez is zene{SIC}!
hozzátenném, hogy:
nehogy valaha aszt hidd, hogy csak a „heavy metal” fejezi ki magát „így”, a művészettörténeten és következésképpen a zene történetén is végigvonul a hejzetnek, a pillanatnyi érzelmeknek végletes formát adva való kifejezése, ez csak az egyik, és ha hiszed ha nem {mit kellett megbocsátanod?} hosszú ezer éveken át a kornak megfelelő adott formák alkalmazásával mindig is volt és lesz végletes kifejezése annak, amit az alkotó a hallgatósággal egyetemben már másképpen nem képes „nembefogadni” azaz kiveti magából a tudatából, baltával, szekercével és ágyúval vagy amit akarsz
nehogy abba a végzetes tévedésbe essél, hogy aszt hidd, hogy Verdi La Traviata -ja nem ugyanijen ágyúdörgős kifejezése a társadalom aljasságának és képmutatásának, Bellini I Puritani még ennél vadabb megoldásokat alkalmaz és JS. Bach BWV 244 -ben az „Oh Haupt voll Blut und Wunden und Schmerz und voller Höhn…” {a kereszten függő Jézus} korálban a végsőkig megjeleníti a szöveg tartalmát: {azaz magyarul: Ó, a fej csupa vér, seb, fájdalom és csupa gúny…} mindez d-mollban a borzalmas fájdalom kékeslilavörös hangnemében ábrázolja… Musszorgszkij A Halál dalai és táncai ciklusában az utolsó: A Hadvezér [Golenyicsev Kutuzov versére] a csata végén a Hadvezér {a HALÁL MAGA} felkaptat a dombra és szemlét tart a bűzlő széttépett holttestek felett a puskapor szagban és megállapítyya: GYŐZTEM, ÉN VAGYOK AZ ÖRÖK GYŐZTES
nem fojtatom… és nem adok linkeket a te linkedbe is csak belepillantottam, mert… a többit ki tudod számítani
12:12 du.
Oh come on Elemer!!!!!!!
12:16 du.
OK RODEO, de mi a kulombseg altalad itelve a zene es a zaj kozott???
Csopan egyeni eloiteleted kozolted, ami pedig szelszoseges lehet barki masnak aki mast ohajtana vagy kedvelne.
Belatnad azt ?????
Probalj valaha nem lenni mindeg szelszoseges, de legalabb ne vadold a cenzort mert nem eggyezne meg eloiteleteddel!!!!
4:50 du.
Rodeo11
2021 december 29
10:37 de.
„Elemér, ez is zene{SIC}!”
Már rájöttem, főleg a dodekafon posztmodenekhez képest
5:58 du.
Bendeguz79
2021 december 28
1:15 du.
grizi, mivel már írtam, ismétlem: harmónikus azaz élvezhető amiben az egymással szimultán és egymás után szekventált hangok frekvenciái a mértani sorozat képlete szerint léteznek
nem írom ide a képletet mert tanulmányaid során már találkosztál vele azaz tudnod kellene
ez a diatonia alaptörvénye
{csak neked [szintén már írtam róla] ez a miatt a fiziológiai jelenség van, miszerint a tudomány megállapította, hogy az emberi fül kürtőjének átmérői is a mértani sorozatnak felelnek meg, alkotva ezzel egy kónikus kürtőt}
grizi, MÁSODIK RÉSZ A TUDOMÁNY EHHEZ
Grizi, hogy kicsit a tudományos oldalát is megvilágíccsam ezek mind a mértani sorozat szerint épülnek [léteznek] manapság és általában a Dorian magyarul: Dór rendszert követtyük
A következő rendszerekben azonos elvek szerint {eredetileg a magasabb frekvenciájú hangtól az alacsonyabb felé számlálva, a modern éra ennek fordítottja}
Mindegyik itt következő rendszerben az alapskála e1 től e –ig terjed de a benne lévő összes hangra épűl egy skála azaz a következő táblában mindegyikhez 12 skála tartozik, ami végső soron {gyakorlatilag} végtelen variánsok létéhez vezet
• Mixolydian: hypate hypaton–paramese (b–b′)
• Lydian: parhypate hypaton–trite diezeugmenon (c′–c″)
• Phrygian: lichanos hypaton–paranete diezeugmenon (d′–d″)
• Dorian: hypate meson–nete diezeugmenon (e′–e″)
• Hypolydian: parhypate meson–trite hyperbolaion (f′–f″)
• Hypophrygian: lichanos meson–paranete hyperbolaion (g′–g″)
minden jót, már “csak” egy Bősendorfer Wohl Temperiertes zongorára van szüxéged hogy kipróbáld alkalmazva ezen a hangszeren a Phytágoras -i kommát! {ezutóbbiról is már ejtettem szót}
grizi, III. rész {csak neked mert aszt is mekkérdeszted amit ott már elmon’tam amire “rákérdesztél, de nem is lennél te a grizi ha nem így lenne}
szóval mindez itt fentebb ritmusban képzelendő illetve valósul meg!!!
példa: Beethoven hegedű koncertjének nyitó hangjai egy pár puha, halk de határozott üstdob ütés ha jól emléxek METRONOM 60 ban!!!
namost ez a ritmus az egészséges emberi szív percenkénti dobbanás ami 42 és 70 között még orvosilag elfogadhatóan egészséges;
ami 70-en felüli az egyre életveszéjesebb és amikor a mai “zenék” csak 120 – 140 körüli dobpergést {normális esetben a dobok is hangolva vannak azaz egy vagy több adott skála hangon szólalnak meg},
és a hozzávaló húrtépést ismerik, az emberen már csak a legerősebb drogokkal érhető el és leginkább halállal végződik {ezért én “ennek” sem vagyok fogyasztója}
mindenféle neveket adtak hip-hop; tap; rap; stb ezek kimaradnak az életemből… a többit majd integráld ki a cisz és a desz coefficiénciájának^12 -val és mindez -^54 -en!
9:25 de.
Bendeguz79
2021 december 29
12:12 du.
grizi, most mi a fájdalmad?
5:40 du.
Chris, nézem, beengedted… és senki többet harmaccor??? a zene kapcsán bett soraimat… mennyit vártam, hogy, dehát hiányzik a tétel a hozzászóláshoz!!
kár nagy köszönet kezdelek érteni bár maradnak kérdéseim!!!
4:35 de.
Rodeo11
fenti
opuszaira
A rendpártiság műkedvelő oldala nem biztos, hogy tényleg a művészit pártolja, amikor a kevésbé szabályok közé szorított alkotásokat veti el. Hisz a művésziben az emberi – azaz az egyéni – az elsődleges, szemben a mások diktálta szabályokba „öntött” kánon alkotásaival. Persze ezzel nem azt állítom, hogy engem nem gyönyörködtet egy-egy pl. a Gregoriánum, v.a Bach kínálta barokk időutazás. De nagyon is… Mert ez a szubjektivitás területe…
Azonban a történelem kereke a művészeteket sem hagyja „békén” ill. érintetlenül. Többek közt éppen a technológiai forradalmak révén előálló kifejezés-pótló egyre változó eszközök, hangszerek, anyagok stb. miatt. Csak példaképpen, amit a fotóapparát, ma már a „mobil” tökéletesebben megold, azt majdnem fölösleges ecsettel „imitálni”, de ez igaz akkor is, amikor a XXI.század(!) mesterséges intelligencia felhasználásával hoz létre pl. majd’-tökéletes Beethoven utánérzéseket, sőt már szimfóniákat is… 🙂 Csak épp a géniusz személye, az hiányzik mögüle, gondoljuk mi, ám az új generáció ezt is relativizálja…
Ergo a művészetnek csak az egyik feladata a gyönyörködtetés. Éppoly katartikus élményt képes adni a saját korának megfelelő alkotás, de 100évekkel későbbi szintén „korszerű” egy másik is, legyen szó képző, iparművészeti, vagy zeneműről, ha az a maga korát közvetíti a befogadó számára, akkor szép…
Pontosan ezért faramuci műfaj pl.az ún. operett, mert hamis húrokon próbál és igyekszik eredetit, valami soha nem létezettet, észt és éberséget lehetőleg elaltatva reprezentálni. A legmagyarabb Bartókot, többekközt éppen ez a magyar operettvilág vitte a tengerentúlra – örökre…
A művészi befogadás tehát némi műveltséget is feltételez ahhoz, hogy az alkotót, a szerzőt és korát elménkben a megfelelő, valódi helyén „kezelhessük”, de van egy mindennapi vetület, amikor öntudatlanul, elfogadva forgolódunk művészi alkotások között, melyek nem hatolnak a tudatunkig, ám létezésük nyugtatólag hatnak, egy-egy épület pillanatnyi látványa, v. rádió közvetítette zenemű, esetleg lakásunk némely művészi darabja révén élünk meg mini-katarziokat…
Épp ezért a XIX.sz.II.fele a historizmus és az eklektika jegyében zsákutcának bizonyult amikor az ún.szecesszionisták létrehozták a modern kor új reneszánszát a „szecessziót” a műfajok minden területén. Ők ismerték fel, döbbentek rá, hogy nem megy tovább a történelmi és művészi nosztalgia effajta letolása se a maguk a közönség torkán, amit elsősorban a művészi önbecsülés nem enged meg. A kötelező alávetettség idegen a művészi természettől. A szecesszió néhány évtizede amely úgy szimbolikájában, mint formavilágában is merőben újat hozott. 50-60 éven át mégis, vagy épp ezért botránykő volt a konzervatív historizmusban tocsogó, álmodozó többé már tarthatatlan álromantikusok szemében…
Oszt’már nem is beszélve a szecesszióval párhuzamosan jelentkező néprajz, illetve népzenekutatás vívmányainak a hatásáról, amely a valódi esztétikumot az ősi – vagyis paraszti – gyökerekben és nem a törzsökös díszmagyarban kutatta, de meg is találta. Nem lemásolva, csupán elemi kincseit feltárva, szervesen építve be az alkotásaiba, kezdve a zenétől az építészetig bezárólag, szinte minden műfajba.
A XX.sz. első fele nagyjából e két irányzat szembeállásával telt s mégis elmondható, hogy a kor és az időszerűség győzelmével zárult.
– Nem modernség. Mert az kétértelműsége és örök változó jellege okán, tartalmában és nyelvi szempontból is mindig vita tárgya marad. Helyesebb tehát kor és időszerűségről beszélni.
6:03 de.
Rodeo11
2021 december 30
11:05 de.
A másik, bezárt szálhoz, de itt van szó zenéről.
A Norma-fa ugyebár a Norma okán kapta a nevét. Nyilvánvalóan nem kia hazudik társasjáték okán, hanem mert ott énekelték a legendák szerint 🙂
Viszont az ismertetődet ennek ellenére köszönöm. A nagyjából botból faragott fülem dacára. Vagy éppen azért.
Miközben megyen a Bácsi Újévi Koncert.
Amiről eszembe jutott, hogy milyen nagyon régen voltam Bécsben 🙁
Remélem sikerül még egyszer (legalább) mécsest gyújtanom a Stephansdom -ban.
6:04 de.
Természetesen Bécsi a koncert. Bár elég bácsi a karmester
8:52 de.
Andrew_s
2022 január 1
6:04 de.
ha nem tudnád{???}
Daniel Barenboim 5 éves kora óta szuperzseni, az, hogy izzad az nem előnyös de ezzel sincs egyedül… Ferencsik meg ivott, de az „ő” Beethoven V. szimfóniája mai napig nemzetközi etalon az AHZ az ő zsebzenekara volt és ő tette őket azzá akik mara’ttak!
9:05 de.
SchumackerLady
2022 január 1
4:35 de.
kedves Sch…
részletes és alapos okfejtésed érdekes, röviden „csak” annyit szeretnék hozzátenni, hogy a művészethez 3 „dolog” szüxéges:
#1.: művész
#2.: műalkotás
#3.: befogadó ember
izgalmas amit a mindenkori modernséggel kapcsolatban mondasz és arról {ha jól értem?}, hogy az eszközök {ecset hejett okosteló?} rányomják a béjegüket a „végtermékre” sajnos???
mindazonáltal egy rövid tréfával {én a végletekig szubjektív vagyok a művészet kapcsán aesthetica nem „a” szépség tudománya, hanem az alkotásé {SIC};
a szépség fogalma abszolút szubjektív {degustibus non es disputandum}
és akkor legyen itt Furfangos Nyesztyerka a Tretyakov képtár modern művek kiállításán sétál és megáll egy szobor előtt {a szobor: egy gömb sziklából benne egy juk és abban egy kisebb gömb} aláírás: ANYA
Nyesztyerka bejegyzi a vendégkönyvbe: az lehet, de a tiéd!
és ez az én alapállásom mindenfajta műalkotásként kikiáltott { a mai bőventermelt bóvli zsibvásáron} akármikről, és még aszt is megengedem magamnak, hogy a sixtusi kápolna oltárképére aszongyan, hogy: korai szocreál!
9:14 de.
SchumackerLady
2022 január 1
4:35 de.
kedves Sch.
még annyi belefér? a mai fiatal azaz felnövekvő generáció oktatásával van hatalmas baj… nagy tömegek sohasem élik át a vérükbe ivódó katharsys-t és én sajnálnám őket, ha ráérnék…
hadd legyek gastrofil {egy percig} én életemben nem voltam McDonalds ban, sőt hasonszőrű másokban sem! és ezzel kapcsolatosan nincsenek változtatásra szóló terveim!
„aszt” nem eszem meg! és nem veszek fél liter coca cola áráért féldeci coca cola -t a többi csapvízből készűlt jég…
9:41 de.
Andrew-s
K.botfül
Nejemmel megnéztük, illetve meghallgattuk a Music Vereinshall hagyományos újévi koncertjét. Csodálatos élmény volt a világ egyik legnagyobb zongoraművész dirigense; Daniel Barenboim és a Bécsi Fh. tolmácsolásában így megélni J.Strauss és más K.u.K. komponisták gemüetlich hangulatot idéző remekeit.
Az meg különösen tetszett, hogy a zeneszámok üteme nem is próbált a kelleténél gyorsabb, afféle hazug kasszasiker-virtuozitást belehazudni e terem kellemesen és magasztosan levegős hangulatába és a közönség maszkos tekintetébe… Vagyis a Maestro normális,ma már „historikusnak”- kottahű előadásmódnak – mondható, valódi straussi tempót diktált az ő kedélyes bécsi zenekarának, mely művészi szemlélet is csak e zseniális világklasszisnak a felülemelkedettségét bizonyítja..
Az pedig, hogy Te a nagy mestert itt „bácsinak” titulálod, csak rólad állít ki egyfajta szegénységi bizonyítványt, még akkor is, ha a bécsi és a bácsi szavak tényleg jól alliterálnak egymásra. Ellenben ez itt a legprofánabb szóviccként hat… Bár szóljon az mentségedre, hogy magadat önkritikusan botfülűnek tartod… Akkor pedig pont Te, miért szólod le éppen a zenei zsenit? A kettő valahogy nem klappol…Na…
BUÉK
9:49 de.
Ui.
Ha a füleid megengedik a youtube-on üsd be a Barenboim nevet; hatalmas repertoárra fogsz rálelni, méghozzá nem is akármilyen.
Vannak közte több-százezres és milliós nézettségüek is.
Üdvözlettel: Sch
12:47 du.
SchumackerLady
2022 január 1
9:41 de.
„A”-t nem bántyuk, bevallotta és ezzel mea culpa…
a „gemütlich” miatt írok, mert annak kismillió más nyelvre lefordított értelme van, de én {hadd engeggyem meg eszt magamnak} egy Nagy Ünnepi kisvárosi konyha melegségét, habcsókjait és mindent ami szem szájnak ingere azaz: „ZABÁLNIVALÓ” fanyalgó széplelkek giccsnek mongyák a bécsi Strauss -ok oeuvre -jét a sárga iriccség szól belőlük és akkor még csináltak is egy filmet amin Richard Straus halálos ellenségként diabólikusan velük szemben… röhögény a film és a széplelkek bennem mindekettő megfér, bár nincsenek azonos zifferblatton
BUÉK
12:59 du.
SchumackerLady
2022 január 1
9:41 de.
R.Str.: Vier letzte Lieder {eszt elvinném magammal a tejúton kívűlre Elisabeth Schwarzkopf előadásában George Szell vezényletével} felűlmúlja – talán? – a Parsifal-t is
1:11 du.
Chris lécci illeszd eszt be a fentibe
SchumackerLady
2022 január 1
9:41 de.
R.Str.: Kirsten Flagstaad -nak írta aki azokban az években a legnagyobb valaha volt Brünnhilde 1950 ápr. 4-én La scala de Milan Furtwängler-rel a tube -on fenn van!
2:20 du.
Rodeo11 & SchumackerLady,
Miért gondoltátok, hogy a bácsi dehonesztáló? Ha nem gondoltátok így, akkor bocs.
11:33 du.
Andrew_s
2022 január 1
2:20 du.
Bandi nem duzzog!!! magam részéről a „bácsi” névtelenséget, ismeretlenséget következésképpen unalmat jelent!
de nekem a Royal Albert Hall London Brexit Proms koncertsorozatainak az az egyike „ugrik be” amejen a közel 5000 már őrjöngő hallgatóságnak még eccer nekiveselkedik a nagy zenekar
ezen Beethoven D-dur IX. az egész
https://www.youtube.com/watch?v=HljSXSm6v9M
üdv faragd le a botjaidat és ha mást nem nézd, mit csinál!!! és hogyan jön létre a varázslat???!!!
11:38 du.
Andrew_s
2022 január 1
2:20 du.
ehhez nincs mit hozzátennem
https://www.youtube.com/watch?v=QTUR3oD33ow
2:15 de.
Rodeo11
további
„Legnagyobb” Brünnhildének (magyarul Brűnhildának) lenni nem akármi: Legalább 2 méteres magasság és 170-es mellbőség 😀 szükségeltetik.
Richard Strauß a gemüetlich zeneszerzőktől egy abszolúte másik zenei világ és család is… Ugyanakkor és többekközt neki köszönhetjük a Csillagok háborúja c., szintén „ízlésdolga” film-Ó+ (óhplusz! 😀 ) pro- és epi-lógjának sikeres aláfestő musicfantasy-ját, amiről sokan ma sem sejtik, hogy a modern Zoroastrismus hangja, vagyis a John Williams név alatt, valójában 1:1 az Ím-ingyen 😀 szóla Zaratusztra jogdíjmentes koppintását hallgatják nem véletlen nagy élvezettel…
Alighanem a bunkóvári csepűrágó cowboy, „Régen” is hasonló tévhitben és alapon, a film hatására alkalmazta agyalágyult csillagháborús karate és műveltségi vetélkedőjét a világpolitika színpadára, mint a saját ötletét… Annyi bizonyos, hogy többször is hivatkozott ihletadó forrásként az általa csodaként többször is megbámult mesefilmre, mint műveltségének és heroizmusának az egyetlen forrására… 🙁
– AMÚGY O.K.: Sch
3:38 de.
Rodeo11
Apropó Brünnhilde és bocs’ de jut eszembe róla két évtizede egy hatalmas Wagner élményem a pesti operában, ahol barátnőmmel a második sor kellős közepén volt szerencsénk(?) helyet kapni…
Amikor a szó szerint, mindene hatalmas Brünnhilde jelmeze egy testhez símúló „arany” csupaflitter ruha, melynek mellszabványát mindkét oldalról, a hónaljból előbúvó sötétlila árnyalatú csigavonal ölelte körül úgy, hogy mindkét meander kígyó pályája a hatalmas cicik bimbós centrumában nyert centrális befejezést. Az érdekes csigabiga kompozíció ekkor még csak egy picikét volt komikus élmény, mert hát, ahogy mondani szokás, „kicsire nem nézünk”…
Viszont, amikor a hústömeg trillái fölröppentek a csodás neoreneszánsz és barokk térbe, azok a melleket körülkúszó csigavonalak a zenemű és az énekkeltette szaporább lélegzet által külön-külön és együtt is életre keltek, illetve vidáman ficánkoltak az annyira domború keblek töveitől föl a csúcsokig különleges optikai hatást gerjesztve, fokozva a dombhatást, mit mondjak több, mint fantasztikus élmény, mi több megpróbáltatás volt ez, különösen mert az első sor előttünk a zenekari árok mögött – nemtom’ miért – teljesen üres lévén, a művésznő kimondottan, mondhatnók szinte a mi orrunk előtt préselte ki az ő csodálatos – kb. negyed, v. félórás – magán-koloratúráját az említett ruhadarabjából, illetve gigászi tüdejéből aminek persze pechünkre és számunkra sose akart vége-szakadni…
Ebben a kiszolgáltatott szituációnkban annyira kegyetlen – bár visszafojtott, ám irgalmatlan mód’ megrázkódtató, hangtalan röhögőgörcsöt provokált ki mindkettőnkből, melynek ellenállni csak a befogott orr és az összeszorított fog volt képes…
– Szegény Brünnhilde …!
Arra már nem is emlékszem pontosan, miként szabadultunk ebből az speciális „katarzisból”, vagy inkább kutyaszorítóból.
– Asszem’ bár vérvörös fejjel, de az első szünetben macskamód hagytuk el a korábban már annyi sok dicső operaélményt nyújtó zsőjénket… 😀
Üdv Sch
10:31 de.
SchumackerLady
2022 január 2
3:38 de.
kedves Sch.
gonosz és profán megnyilatkozásod nagy műismeretre mutat!
én ugyanott de 6. sor közepén Astrid Varnay Isolda ját aki akkor már 60+ éves volt de {ugye tudod a hölgyek mellre lélegeznek a férfiak rekeszizomra} amit Isolda szerelmi halálával művelt az a fafejű Kórodi „Gida” Andrást is tátottszájra…
én ojan filmet láttam ahol ahol Brünnhilde arany páncélban volt {valami tök rugalmas annyagból de a keblei hasonlóképpen {Kirsten Flagstaad is 2 méteres mint utóggya Birgit Nilsson akikről legendák szólnak a 4 és fél órás Götterdämmerung végén interview – karmester Solti – és a Birgit csak úgy félvállról? akár keszthettyük előlről semmi fáradtság azaz ha valakinek van énektechnikája az nem hal bele az ijenekbe a 140 tagú zenekar tuttija fölött úgy szólni mint az utolsó ítélet harsonái…} de még a mellbimbói is lándzsákká voltak kiképezve a többit rádbízom
és a BBC PROM ján van egy felvétel Mahler az Ezrek szimfóniája ki mással, mint Dudamel lel a közönség meg volt tébojúlva már a belépésekor
tudod ugye, hogy ojan abszolút belső hallás kell az Opera és a Zeneakadémia énekeseinek, mert egy rohatt hangot sem hall abból amit énekel a terem akusztikája abszolút tökéletes ez csak adalék…
a régen és a többi pojáca meg érdektelen assziszik de de pojácának is gyengék a Nagycirkusz Fűrészporán megbuktak volna mi kölkek megdobáltuk volna őket akármivel
más a Star War ban ellopták és selejtesen átkomponálták Wagner Walkűr a Walkűrök lovaglását és amikor KISZ koromba a klubba bevittem a Melógyija lemezén a La Scala de Milan Furtwängler felvételt mert a kultuszminiszter megvette és petákokért lehetett ijen kincseket a GUM ban venni, szóval KISZ tagjaim mikor lejárt aszongya az egyik, ez majdnem ojan, mint a STAR WAR én is mon’tam neki néhány bűbájosch szót de nem ídézem mert Chris viszketegséget kapna tőle
maraggyunk ennyiben nem láttad Bejart balettyét pesten az operában Vier letzte Lieder -re? kit érdekelt a majdnem mezítelen Markó Iván lebegése 5 cm-rel a színpad fölött???
6:06 du.
SchumackerLady
2022 január 2
3:38 de.
kedves Sch.
figyelj az énektechnikára!!!
és erre!!!
https://www.youtube.com/watch?v=SMj5eFuebkA&t=1173s
itt szól???
majd megmondod??, mikor asszzisszük, hogy innen feljebb nincs akkor még lélegzetet vesz és megcsinálja
6:37 du.
SchumackerLady
2022 január 2
3:38 de.
kedves Sch.
ugye a remény?? mert ha nincs jövő akkor nincs lét beszéld meg tio pepe vel??? ha van füle?
https://www.youtube.com/watch?v=i64IIfIbtDo