Ősöm volt gróf Luxemburg

2024 szeptember 26 8:23 de.3 hozzászólás

Ám René, a szegény párizsi festő ezt korábban még csak nem is sejtette. Amikor kiderül, abból viszont hatalmas kalamajka származik, és mi is lehetne belőle más, mint operett. Lehár Ferenc, azóta világhírűvé vált operettjének, a Luxemburg grófjának dallamai 1909. november 12-én csendültek fel először, Bécsben, a Theater an der Wienben, most pedig, 115 évvel az ősbemutató után, szeptember 28-tól élvezheti a közönség ismét, Budapesten a József Attila Színházban.

A darab – immáron több mint egy évszázada – felejthetetlen szórakozást és zenei élményt ígér minden néző számára! A „Non-stop dínom-dánom, míg élek meg nem bánom” jelmondat tökéletesen tükrözi az előadás szellemiségét – mely az élet habzsolásáról, a szerelem különféle arcairól és a pillanat megéléséről szól, mindezt fergeteges humorral és lehengerlő zenével fűszerezve. A Luxemburg grófja operett különlegessége nemcsak a varázslatos történetben és a fülbemászó dallamokban rejlik, hanem abban is, hogy a megújult szövegkönyvet a méltán elismert szerzőpáros, Galambos Attila és Szente Vajk jegyzik. Az alkotók már 14 éve bizonyítják kreativitásukat, és ez az előadás sem lesz kivétel. Szente Vajk rendezésében, friss, modern köntösben kerül a közönség elé ez a klasszikus mű, miközben megőrzi a műfaj minden szépségét és eleganciáját.  A történet középpontjában René, a fiatal párizsi festő áll, akinek élete egyetlen pillanat alatt fordul meg, amikor váratlanul örökséghez jut a rejtélyes Luxemburg grófja jóvoltából. A darabot átszövik a szívhez szóló, humoros jelenetek, amelyek révén a nézők felfedezhetik az emberi érzelmek sokszínűségét, valamint a szerelem különféle árnyalatait – a plátói vonzódástól kezdve, a szenvedélyes szerelmen át, egészen a sírig tartó hűségig. A színház – többségében fiatal – művészeinek nincs könnyű dolguk, hiszen a nézők egy részének emlékeiben még bizonyára elevenen él az utánozhatatlan Feleki Kamill alakítása Sir Basil szerepében. Őt most Fila Balázs formálja meg. A József Attila Színház kiváló szereplőgárda garantálja, hogy a Luxemburg grófja igazi színházi élményt nyújt, tele humorral, romantikával és elragadó zenével. A további főszerepekben Horváth Csenge kelti életre Angèle Didier színésznőt, míg Blazsovszky Ákos Armand Brissard, festő szerepében tűnik fel. Tóth Angelika játssza Juliette Vermont énekesnőt, Pikali Gerda McCafé kabinetfőnök szerepében brillírozik, Chajnóczki Balázs pedig Big Mac, a testőr karakterét alakítja. Horváth Barnabás McDrive sofőrként, Szabó Emília Kokozov grófnőként, Zöld Csaba Jacques, az apacs szerepében, Horváth Sebestyén Sándor pedig esküvőszervezőként jelenik meg. Kucskár Kamilla Sidonia, önjelölt aktmodellként, míg Károlyi Krisztián Pélégrin anyakönyvvezetőként bűvöl el minket.  „Nonstop dínom-dánom”– a rangján kívül, ezt a hitvallást hagyja örökül René számára a nagybátyjának, a nénjének, a sógorának (?) apja, vagyis a titokzatos Luxemburg grófja. Hogy a fiúnak sikerül-e megfogadni az atyai jó tanácsot, a kívül-belül megújult, ha lehet, még az eredetinél is szellemesebbre sikeredett operett adja meg a választ. Aki egy felejthetetlen, lélekmelengető, ugyanakkor szórakoztató estére vágyik, a Luxemburg grófja a tökéletes választás. A József Attila Színház elhozza Párizs varázslatos hangulatát, ahol a szerelem, a zene és a humor a megénekelt non-stop dínom-dánommal tölti meg az estéket. Szeptembertől minden előadás egy újabb kaland, amelyen a néző garantáltan nem fog unatkozni!

3 hozzászólás

  • REVAY ur…..NE zavarja a MAGAT ert Kritika egyes ide firkalok reszerol….ON EGY URIEMBER es NEM fog mindenfele vitakba bele bonyolodni….tanacs : en is 100 evig akarok elni BOSSZUBOL a sok hulye NEM homo sapiens miatt

  • hogy én nem tudok ott lenni?

    ebben a nemzetközi hejzet fokozódik bolond állapotban kell egy kis dili és a Luxemburg grófja egyike ezen diliknek, remélem senkinek nem jut eszébe politikát belehozni a róla szólóban, ott kellene lenni és a szünetben pezsgővel és kaviáros szendviccsel ünnepelni

  • BENDEGÚZ kérdi
    FidSS senkit se
    cikk9.2:36alatt

    „Miért lett nevezve a reptér LISZT FERENCNEK, hiszen Liszt soha nem repült s semmi köze sincs a repülés technikájához ?”

    Bendegúz kolléga egyfelől elfelejted, hogy a mester dallamai

    viszont világszerte, mindenűtt szárnyallanak… Másfelöl próbáld

    ki; bármilyen lisztesdobozba belefújsz úgy . s z á l l . majd

    . a . l i s z t , mint a por a harmincas évek Észak-Amerikája

    Dust Bowl-jai, avagy a hortobágyi róna sívó-homokviharai során..

    😀

Leave a Reply


Trackbacks