2024-et írunk, és az Egyesült Államokban a politikai reklámköltségvetéseket elköltötték, a csecsemőket megcsókolták (vagy néhány esetben megharapta a hivatalban lévő elnök), a jelöltek és támogatóik kimerítették egymás szidalmazásának fegyvertárát, és a választók végre meghozták döntésüket. Most kezdődik a neheze.

Igen, de az amerikaiak tényleg nem kedvelik egymást, nem bíznak egymásban, és a szavazatszámlálás folyamatába is legfeljebb közepesen bíznak. Egyre inkább hajlanak arra, hogy fejeket törjenek a nézeteltérések megoldására. Tehát a könnyű dolgoknak vége. Most kezdődik a neheze. egymást, nem bíznak egymásban, és a szavazatszámlálás folyamatába is legfeljebb közepesen bíznak. Egyre inkább hajlanak arra, hogy fejeket törjenek a nézeteltérések megoldására. Tehát a könnyű dolgoknak vége. Most kezdődik a neheze.

„A választások napjának közeledtével sok regisztrált szavazó meglehetősen aggódik a szavazás integritása miatt, és ami a választás után fog történni” – derül ki az AP-NORC múlt héten közzétett felméréséből. „A regisztrált szavazók közel negyede számít arra, hogy a szavazatszámlálásban országszerte pontatlanságok lesznek, és sokan tartanak a választások utáni politikai erőszakos cselekményektől”.

A szavazatszámlálás pontatlanságai elkerülhetetlenek, bár ezek általában tompa zúgásban maradnak, és az emberek elviselik az alkalmi hibákat és a csalás ritka példáit. De ez az, amit egy bizalmi környezetben elvárnak, ami már nem az, ami van. A mostani választások előtt, a szavazóigazolványok, az előrehozott szavazás és a szavazatszámlálásban megbízható személyek körüli évekig tartó huzavona után a választóknak csak körülbelül 60 százaléka bízik a szavazatok pontosságában az állami és helyi választásokon – számol be az AP-NORC. Az országos eredményekben csak 48 százalékuk bízik.

A szavazók – azok, akik nem levélben adták le szavazatukat – egy kínai diákról szóló hírek közepette járultak az urnákhoz, aki nem rendelkezik amerikai állampolgársággal, és akinek vádat kell emelnie, mert illegálisan szavazott Michiganben. Maricopa megye pedig, Arizona államban arra figyelmeztet, hogy két hétig is eltarthat, mire a szavazatok összesítése elkészül. Ezek a jelentések nem csillapítják az emberek aggodalmát.

A demokratikus eljárásokba vetett bizalom alacsony szintjét tekintve nem meglepő, hogy sok amerikai a legjobb esetben is ingatagnak tartja az ország kormányzati rendszerét. Márciusban a Georgetown Institute of Politics and Public Service Battleground Civility Poll felmérésében a válaszadók 81 százaléka azt mondta, hogy „úgy gondolja, hogy Amerikában jelenleg veszélyben van a demokrácia”.

Ki fenyegetőzik? Ez nem lenne Amerika, ha nem mutogatnánk egymásra ujjal. A demokraták 78 százaléka azt mondta a Georgetown közvélemény-kutatóinak, hogy a „MAGA republikánusok” „rendkívül” vagy „nagyon” komoly „fenyegetést jelentenek a demokráciára”. A republikánusok 69 százaléka mondta ugyanezt a „radikális baloldalról”. Mindkét csoport jelentős többsége „a demokráciára jelentett fenyegetést” egymás kongresszusi képviselőit nevezte meg.

Ha veszély fenyegeti az ország politikai rendszerét, mit tesz ellene? Nos, az amerikaiak jelentős kisebbsége számára minden bizonnyal a probléma részévé válás kerül szóba. A PBS NewsHour/NPR/Maris áprilisi felmérése szerint a válaszadók 20 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy „esetleg erőszakhoz kell folyamodnia, hogy az országot visszaterelje a helyes útra”. Ez a demokraták 12 százalékát, a függetlenek 18 százalékát és a republikánusok 28 százalékát jelentette.

A múlt héten a Deseret News és a Hinckley Institute of Politics által Utah-ban végzett utólagos felmérés szerint a magukat republikánusnak vallók 46 százaléka és a magukat demokratának vallók 38 százaléka szerint a kormány elleni erőszak indokolt lehet (a két párt tagjaként regisztráltak esetében): A demokraták 52 százaléka, a republikánusok 43 százaléka látta indokoltnak az erőszakot). Vélhetően arra gondoltak, amikor az ellenfelek átveszik a hatalmat.

Sajnos van rá precedens. Híres, hogy Donald Trump támogatói 2021. január 6-án a Capitoliumban randalíroztak, miután jelöltjük elvesztette az újraválasztási pályázatát. Néha azonban elhallgatják, hogy Trump ellenfelei a 2017-es beiktatásán is randalíroztak Washingtonban.

A politikai indíttatású erőszak túlságosan is mindennapossá vált, mivel az emberek ütéseket, gyújtóbombákat és golyókat cserélnek a pártpolitikai nézeteltérések miatt. Többször gyújtottak fel irodákat és szavazóurnákat. A múlt héten egy arizonai férfi ellen vádat emeltek, mert lövöldözött Kamala Harris kampányirodájában, az elmúlt napokban ököllel dobálták meg azokat az embereket, akik kampányfelszerelést viseltek vagy tiltakoztak annak jelenléte ellen. Donald Trumpot két merénylőjelölt vette célba, akik közül az első vért ontott.

„Kevesebb mint egy évtized alatt az erőszak az amerikai politikai élet megdöbbentően rendszeres jellemzőjévé vált” – írta szeptemberben Robert A. Pape, a Chicagói Egyetem biztonsággal és fenyegetésekkel foglalkozó projektjének munkatársa. „Valójában a novemberi választás nemcsak a legkövetkezetesebb lehet a modern amerikai történelemben, hanem a legveszélyesebb is”.

Hozzáteszem, hogy a politikát túlságosan magasra tettük. Amikor az állam az élet minden területére behatol, és vétójogot vél gyakorolni a személyes döntések és fontos értékek felett, az emberek érthető módon úgy gondolják, hogy a választások túl fontosak ahhoz, hogy elveszítsék őket. A kisebb, decentralizált kormányzat csökkentené a konfliktusokat, mivel kevesebb lenne a harc tárgya.

Akár ezekből az okokból – vagy más magyarázatból – a választások az Egyesült Államokban most kimerítőek és veszélyesek. A választási dolgozók páncélozzák az irodáikat, és „aktív lövészgyakorlatokra” jelentkeznek. Az amerikai választók arra készülnek, hogy megküzdjenek egymással, hogy ki gyötörheti ellenfeleit a megválasztott hivatalból.

A 2024-es politikai kampánynak talán vége, de még mindig reménykednünk kell abban, hogy békésen lezárulnak mély és végtelen politikai vitáink.

J.D. Tuccille

Kanadai National Post / Fordította: KMH