Elbukott Québecben az argenteuili liberális bástya
A szeparatista Parti Québécois nyert Argenteuil választókerületben a hétfőn rendezett időközi választáson, miután a jobboldali-nacionalista Coalition Avenir Québec többezer szavazot szippantott el Jean Charest kormányfő liberálisaitól. A péquista Roland Richer kiütötte a liberális Lise Proulx-t 36,16 százalékos eredményével. Ezzel szemben a liberálisok 33,40 százalékos eredményt értek el, a CAQ pedig 21,40 százalékot. 1966 óta először bukott el Argenteuilben liberális jelölt.
Argenteuil egyértelmű kudarc a liberális párt számára, mely legkésőbb 2013 decemberében lesz kénytelen a szavazókhoz fordulni és egy negyedik ciklust kérni az egyre inkább kiábrándult federális-párti szavazóktól. Argenteuillel szemben a jelentős részben olasz lakosságú LaFontaine-t sikerült megőrizniuk, ahol a korrupciós botrányba keveredett Tony Tomassi liberális képviselőt párttársa, Marc Tanguay váltja. A lakosság 53,32 százaléka szavazott a liberális jelöltre. Ezzel szemben a PQ 17, a CAQ 15,58 és a Québec Solidaire 5,9 százalékos eredményt ért el. A hétfői eredménnyel 25 év után is liberális maradhat LaFontaine.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
10:02 de.
Erről írtam máshol! A harmadik párt a PQ-t erősiti!
10:38 de.
A választók döntenek azt kell elfogadni és nem vitatni,meg címkézgetniha valakinek nem tetszik.Ez nálunk is demokratikusan történik.csak azok címkéznek akiknek nem tetszik.
11:44 du.
Jól mondod, Ernő Földes.
9:24 de.
Egy kérdésem lenne azokhoz, akik járatosak a québeci napi politikában. Konkrétan arra lennék kíváncsi, hogy a Parti Québécois hogyan áll jelenleg a szeparatizmus kérdéséhez? Illetve a többi szeparatista párt, leginkább is a CAQ? Sajnos franciául nem beszélek, viszont érdekelne az, hogy mennyire van jelen a mai québeci politikában a szeparatista alternatíva. Illetve, hogy mennyire biztos Marois asszony helye a PQ élén? Mert erről több mindent olvastam már, de sokkal okosabb nem lettem 🙂
Remélem tud valaki segíteni. Köszönöm
4:50 du.
Adam,
Québecben két szeparatista párt műkődik, nevezetesen: a balközép Parti Québécois és a radikálbal Québec Solidaire. A PQ-programjában mindig szerepel a szeparatizmus, bár vannak párton belül árnyalati különbségek…pl. olyanok akik csak akkor tartanának egy harmadik népszavazást a leszakadásról, ha szinte biztos a győzelemük. Vannak olyanok is, akik elvileg leszakadnának, de közben megtartanák a kanadai dollárt és állampolgárságot.
A CAQ-t egy szeparatista alapitotta, de maga a párt hivatalosan nem az. Inkább csak nacionalista.
9:34 de.
Köszönöm a válaszát. Erről a témáról írtam a diplomamunkámat és nagyon izgalmasnak találtam a québeci szeparatizmus kérdését. Ezért érdekelne, hogy a mai Québecben hogyan is áll jelenleg a helyzet, illetve, hogy van e realitása egy esetleges újabb népszavazásnak. Általában ezekről a témákról csak rövid cikkeket találok, ezért is érdekelne valaki kompetensebb véleménye.
11:32 de.
Àdàm kérdéseiböl:junius18/9:24:
Mme Marois – „elemzésem”: ami szigoruan az én szerény kis magànvéleményem: ez az ember nagyon ügyesen lavirozik, szüksége is van rà, mert a PQ àltalàban a pàrtvezéreit el-és lebuktatja;igy-vagy ugy, de el szoktak tünni valamiféle süllyesztöben. Lemondanak, vagy lemondatjàk öket…
Marois asszony nagyon ügyes, fifikàs és ravasz.
Mindez nem feltétlenül pejorativ értelemben értendö. Csak részben… pl. engem mindig a klasszikus régi szovjet regényekben-filmekben megörökitett komisszàrnökre emlékeztet, kifinomultabb persze, de ugyanolyan fanatikus.
-Hogy mennyire biztos a helye a PQ élén kérdezi: hààààt, ez egy jo kérdés; erre többen is kivàncsiak vagyunk, igencsak kétmarokkal és foggal-körömmel tartja a helyét, nem retten meg egy – két kis (vagy nagy) àskàlodàstol sem: mindezzel együtt és mindennek ellenére: nekem mégis valahogy imponàlo egyéniség.
-Milyen nyelveken tud -kedves Àdàm, ha szabad kérdeznem?
-Még a szeparatista és nacionalista hangulatrol quebecben : itt nincs semmiféle b-mollja a nacionalizmusnak,
persze a francia nyelvet kell tudni, és a francia feliratoknak kell 2 x nagyobbnak lenni, mint az angol szôvegnek,meg ehez hasonlo àrtatlan -és nekünk eléggé komikus marhasàgok vannak.
2:55 du.
Kedves Annamaria Ruttkay-Saghy!
Köszönöm a válaszát, bár az igazság az, hogy eddig is élénken érdekelt a québeci szeparatizmus témája, de ahogy olvastam a sorait valahogy most még jobban 🙂 Egyébként magyarul, angolul és valamelyest németül beszélek. Sajnos a francia valahogy kimaradt. Azt esetleg megkérdezhetem, hogy Québec mely területén él? És hogy ott a helyi politikában illetve az emberek gondolkodásában mennyire van jelen a szeparatizmus?
5:42 du.
Kedves Àdàm, nagyon szivesen.
-A szeparatizmus -és specifikusan a quebeci : érdekli? Érdekes;vajon mi az, ami miatt ez érdekli? Tanulmànyai vagy olvasmànyai keltették fel az érdeklödését?
-Én mostansàg montreàli lettem/vagyok.
-Valahogy ezt a fajta szeparatista mentalitàst, ami itt van: orwelli hasonlattal tudnàm csak megvilàgitani: minden kanadai egyenlö de a quebeciek még egyenlôbbek.
-Màr 2 referandumot tartottak az elszakadàsrol, és mind a kétszer elvetettük az ötletet.Igaz, az elsö referendumnàl nem voltam itt, csak a màsodiknàl. A többesszàm alatt mi vagyunk: a nép: mindenfajta szinüek, mindenfajta vallàsuak és eredetüek, akik itt összegyültünk:és keveredtünk. Quebec abszolute befogado, semmiféle kellemetlen érzésem soha nem volt itt.
-A szeparatizmus természetesen jelen van, igyekeznek belekeverni mindenbe,felnött egy ujabb nemzedék -söt: egy màsodik nemzedék is az elsö referendum ota – akiket több-kevesebb sikerrel igyekeznek meggyözni az elszakadàsrol. Mint minden orszàgban: itt is van egy réteg, akiket könnyü felhergeleni, zàszlokkal és jelszavakkal.
-Törvények vannak a francia nyelv védelmére, a kommunikàcios hivatalos nyelv a francia, – inzisztàlni kell annak, aki csak angolul tud, hogy angolul beszéljenek vele minisztériumokban pl. – ez pl. engem nem zavar: DE ez megintcsak az én egyéni véleményem: bizonyos fokig egyetértek a francia nyelv védelmével. Az emberek, àltalàban, nem foglalkoznak àllandoan az elszakadàssal – nem vàjkàlnak és nem szemrehànynak, csak a vàlasztàsok elötti periodusokban egyes politikusok féktelen uralkodàsvàgya korbàcsolja fel a kedélyeket.
De amikor a vàlasztàsok lezajlanak, akkor mindenki elfogadja a beàllt helyzetet, a többség döntése szent és sérthetetlen. Megvallom, nagyon kellemes itt élni,ilyen gyülöletmentes helyen,ez kimondottan jot tesz az ember lelkének.
Az angol sajtot ( nem a pàlpusztairol van szo…elnézést:nem talàlom a klaviaturàn a hosszu „o”-t, az kellene ide pedig)– szoval az angol ujsàgokat:megkeresheti a net-en, habàr a montréàli ujsàg; The Gazette: a piszkok màr nem engedik ingyen olvasni, csak havi 5 cikket…de az ontarioi kiadàsu National Post nagyon érdekes és kiegyensulyozott elemzéseket ad. Felhivnàm figyelmét az egyik ujsàgirora, akit Jonas-nak hivnak: természetesen magyar.. 56-os, habàr màr ritkàn ir;csak hetente 1x, kommentàrjai mindig élvezetesek, sôt, van is neki egy web-oldala az összegyüjtött cikkeivel.
Remélem, vàlaszoltam mindenre,ami érdekelte. Ujra hangsulyoznàm: ez az én egyéni véleményem, nem biztos:hogy igy van: én igy érzem,ergo: ezt tudom csak mondani. Nagyon élvezetes olyan orszàgban élni, ahol a napi hirekben arrol van szo, hogy 50 kutyàt tartott valaki embertelen körülmények között,és ezen természetesen felhàborodok én is, meg az egész tartomàny làzba jön, nade micsoda különbség ilyenfajta hireken idegeskedni…most van ugyan a diàkokkal egy perpatvar, de még ez is a mi sokmindent làtott szemünknek kutyafüle ugyebàr…
1:18 du.
Kedves Annamaria!
Köszönöm, hogy időt szánt mindezt leírni. A diplomamunkámat erről a témáról írtam és egyre jobban megfogott a québeci szeparatizmus témája, de sajnos a forrásaim maximum csak az 1995-ös népszavazásig tartottak. Ezért is érdekelt, hogy jelenleg hogyan is állnak a kérdéshez a Québeciek. Köszönöm, hogy leírta a tapasztalatait és remélem nemsokára én is eljutok a tartományba 🙂