Jön a szigorúbb nyelvtörvény – Eltűnhetnek a kétnyelvű helységnévtáblák
Québec szeparatista kormánya a 101-es nyelvtörvény szigorítását kezdeményezi, melynek köszönhetően több tucat québeci önkormányzat veszítheti el kétnyelvű (francia-angol) státusát. A francia nyelv védelmét szorgalmazó törvény módosítása után csak azok a városok és községek nyújthatnak angol nyelvű szolgáltatást, amelyeknél az angol lakosság aránya eléri az ötven százalékot. Miközben a Montreál szigetén lévő kétnyelvű városok többségében valószínű meg lesz az obligát ötven százalékos arány, a metropolisztól délkeletre fekvő Eastern Townships térség 18 kétnyelvű településeiből 15-ben szűnhet meg az angol nyelvű szolgáltatás és tűnhetnek el az angol-francia helységnévtáblák.
Beaconsfield helységnévtáblája még kétnyelvű. A 19 ezer lakosú város 54 százaléka angol anyanyelvű.
A 14-es nyelvtörvényt a centrumpárti Liberális Párt és a jobboldali Coalition Avenir Québec is elutasítja, de a kisebbségből kormányzó Parti Québécois annak ellenére is lándzsát tör a tervezett intézkedés mellett. „A francia nyelv használata akkor fog bővülni Québecben, ha megosztjuk másokkal és nem akkor ha kalapáccsal próbáljuk azt bárkire is ráerőltetni”–mondta Jean-Marc Fournier, a liberális párt ideiglenes vezetője.
A 14-es törvény összesen 155 módosítójavaslattal szigorítana az 1977-ben elfogadott francia nyelv chartáján, mely hivatalosan is egynyelvűvé tette Kanada második legnagyobb tartományát. Az angol nyelvű szolgáltatásokat nyújtó önkormányzatokat negatívan érintő intézkedéseken kívül, a 14-es törvény arra kötelezné az állami pénzen működő bölcsödéket, hogy már a három éves gyerekek esetében is aktívan elősegítsék a francia nyelv elsajátítását, továbbá arra kötelezne minden olyan magánvállalatot, mely több mint 26 dolgozót alkamaz, hogy kizárólag francia nyelven folytassa működését. Ez – többek között – azt is jelenti, hogy magánvállalkozók, vagy menedzserek többé nem tehetnek közzé olyan állásajánlatokat, melyek a francián kívül más nyelveken (például angolul) beszélő dolgozókat keresnek.
Michael Bergman montreáli ügyvéd a 14-es törvényt a sorkatonai szolgálathoz hasonlította: ezentúl valamennyi québeci polgár elsődleges célja a francia nyelv védelme kell, hogy legyen.
Dorval kétnyelvű helységnévtáblája. A lakosság 45 százaléka angol anyanyelvű. Az új nyelvtörvény értelmében ez a tábla is eltűnhet.
Justin Trudeau, a szövetségi liberális párt elnökjelöltje egy québeci látogatás keretein belül kijelentette: ő is ellenzi a nyelvtörvény szigorítását. Ezzel a fiatal Trudeau apja, Pierre Trudeau liberális miniszterelnök nézeteit tükrözte, aki a kanadai kétnyelvűség elkötelezett híve volt. De Jean-Francois Lisée, a Parti Québécois kormány Montreálért felelős minisztere türelemre intette Trudeaut és a törvény bírálóit. „A québeci állampolgárok többsége kétnyelvű. Québec az egész észak-amerikai kontinens leginkább kétnyelvűbb társadalma, és ez egy remek dolog. De én kérdezem Trudeautól és mindazoktól, akik nem látják a gondot: mikortól válik problémává a helyzet (a montreáli francia nyelvű lakosság arányának csökkenése – a szerk.)? Amikor 40, 30, vagy 20 százalékon leszünk”–mondta Lisée, utalva a legújabb népszámlálási adatokra, melyek szerint Montreálban a lakosság 39 százaléka beszél kizárólag franciául otthon, és mely arány tíz évvel ezelőtt még 46 százalékon állt. Ezzel szemben azonban a francia anyanyelvűek aránya még mindig 63 százalékon áll Québec legnagyobb városában, így aligha beszélhetünk a francia nyelv kihalásáról.
Furcsák azok a skótok
Pauline Marois kormányfő viszont azon québeciek közé tartozik akik eléggé nehézkesen beszélnek angolul. Minap Marois Skóciába látogatott és a BBC-nek adott 15 perces angol nyelvű interjút. A beszélgetésben Québec miniszterelnöke azt szerette volna mondani, hogy a skótok erős nemzeti identitással rendelkeznek. Ezzel szemben Marois véletlenül azt mondta, hogy a skót nemzeti identitás „furcsa.” (A strong helyett a strange jelzőt használta a skótokra.) Egy másik pillanatban Marois azt szerette volna mondani a québeci függetlenségi kampányról, hogy pártja mindig offenzívába megy. De véletlenül azt sikerült mondania, hogy a szeparatista mozgalom mindig „sértő” igyekszik lenni. (Az angol „on the offensive” helyett egyszerűen azt mondta Marois, hogy offensive.)
Marie Barrette, Marois sajtófőnöke bejelentette: ezentúl Marois inkább csak franciául nyilatkozik. Egy újságíró azért megkérdezte: lesz-e olyan alkalom, hogy a kormányfő angolul szólal meg? „Attól függ, hogy mihez van kedve”–válaszolt Barrette.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
11:52 de.
fasizalodik quebec
12:41 du.
Nekem mindig is az volt a véleményem, ha sikerült valamennyi etnikai kissebségi csoportoknak, mint például a kanadai magyaroknak, (meg az ukránoknak, lengyeleknek, németeknek, stb stb) az asszimiláció árral szemben megtartani a magyar nyelvtudásukat és kultúrájukat, ezt átadni a gyerekeinek, még annak ellenére is, ha valahányan vegyes házasságban élnek, akkor a francia nyelv nincsen semmilyen veszélyben.
Persze ismerek nem egy quebeci-t aki megtanult csak úgy hobbiból magyarul, vagy azért mert a férje/felesége magyar, igy aztán akkor tényleg nincs semmilyen kifogás arra hogy az angolophonok megtanuljanak franciául.
Az OQLF-nek pedig most már inkább a Quebec-en kívüli francophone közösségekre kellene koncentrálni (Ontario, Saskatchewan, Manitoba) és nekik segíteni megtartani, erősíteni a francia anyanyelvüket.
5:12 du.
Azt azert nem ertem, hogy miert kotelezo a ketnyelvuseg a tobbi tartomanyban. Meg a stoptabla is ketnyelven van kiirva. A lakossaggal erintkezo allasokba csak ketnyelvut vesznek fol. Ugy is hirdetik. Ebben nem „fair”-ek a franciak. Valamit kieroszakoltak es sajatmaguk keptelenek betartani.
5:59 du.
A ez nem fasizmus, idonkent a franciak kicsit begurulnak, de megertem oket is. Tulajdonkeppen illene egy ket nyelvu orszagban ket nyelven beszelni. De sajnos a soknyelvu immigrans lakossagtol nehez elvarni hogy egyszerre ket nyelvet tanuljanak. Nem mindenki sajatitja el egy nyelvet tokeletesen es raadasul meg egy masik nyelvet is megtanulni… az mar nem kis dolog munka es csalad mellett. Kulonosen ha valamelyik nemzeti kozosseghez tartoznak es munkat is ott talalnak. Az egyik lanyom olasz szarmazasu aposa, annak ellenere, hogy anglo saxon feleseggel eli le az eletet, meg negyven ev utan is torten beszeli az angol nyelvet, pedig nem egy tanulatlan ember. Egyszeruen ragaszkodik az olaszsagahoz. A vegen a felesege tanult meg olaszul es szinte teljesen olasz tarsasagban forognak. Az egyeduli angol nyelvu konnekciojuk a naszasszony munkahelye, csaladja es hat mi vagyunk. A kaja amit viszont foznek az egeszen fenseges.
6:56 du.
A Stop táblák majdnem mind franciául vannak: arrêt, a 2 nyelvü táblák azok egyre riktább kuriózumok 🙂
Mi a semmi baj a kétnyelvüséggel? Nem kell tökéletesen tudni mind a kettöt, de ha Európában is képesek több nyelvet megtanulni akkor nem értem mi a baj még egy nyelvet megtanulni? Jó, azt megértem hogy a frissen érkezett immigránsnak sok egyszere, de a gyerekeinek nem.
8:03 du.
Kedves Zsuzsa!
En sem tartom fasizmusnak(aki irta, az fogalmi zavarban van), de sovinizmusnak igen. Mikor ott eltem, Montrealban
a kavet nem szolgalta fel waitress,mert angolul kertem.
Nehany honappal elozoleg egy hivatalban jartam,(Vancouverben) es egy francia hisztizet, jelenetet rendezett, mert nem franciaul beszeltek hozza. Abban az idoben kezdtek, csak rebesgetni, hogy kotelezo lesz a ketnyelvuseg, meg ettermekben is. Valahogy, aki ezt kialmodta, nagyon egyoldaluan godolkozott es kivitelezes is egyoldalu volt. Ugy latszik, misem valtozott.
8:34 du.
hoppá, az a „semmi” véletlenül került bele a mondtaba 🙂
12:12 de.
A ketnyelvuseggel nincsi semmi baj. Bar a Karpatmedenceben is betartanak. Egyenlore, csak Mo.-n van ervenyben, szinte maradektalanul. A kornyezo orszagokban, csak veletlenul erzekelheto, akkor is csak a helysegnevek kiirasaban. Lehet, hogy ez a canadai franciak utnzasa???(vic)
12:26 de.
Szerintem a franciak a kulturajukat probaljak megvedeni az amerikai invaziotol. Quebec egy francia sziget egy dominansan angol nyelvezetu kontinens kozepen. Az amerikai kultura szinte felfalta mar anglo Kanadat. Pedig az az igazsag, hogy a kanadai kultura, mindket hivatalos nyelven, messze folulmulja az amerikait. A CBC programok meg a fel oras konnyu mufajban is tobb mondanivaloval rendelkeznek mint barmelyik kozkedvelt amerikai program. A kanadai bestlellers listajara sokkal tobb jo konyv kerul mint az amerikaira. A filmjgyartasban egesz feltunoek a kulonbsegek es ezt nem kis reszben Kanada a sok ide telepedett magyar filmtechnikusnak koszonheti. Mikor egy-egy film utan megindul a resztvevok nevsora, a fele magyar nev. Esetleg nem olyan szembetunoen mint Quebecben, de a tartomanyi vedelem mas kanadai province-ban is mukodik. Mikor egyszer elmentem Albertaba galleriat keresni, akkor rendkivul sajnalkoztak, hogy csak albertai festomuveszeket reprezentalnak. Pedig abban az idoben tul progressziv volt a munkam British Columbiaban es Albertaba akkor jobban beilleszkedhettem volna. Ez az orszag nem olyan osszefort federalisan mint ahogy az tunik. A federal valasztasok mar reg eldoltek mikor B.C. meg nagyban szavaz, es mi soha, de soha nem valasztunk kormanyt. Ellenzeket igen, de nem kormanyt. Ezt nem lehet spontan szamokkal megmagyarazni, mert megha Ontario es Quebecben el a lakossag legnagyobb resze, akkor is rendkivul erdekes, hogy nem egy valasztas eredmenye az, hogy egyetlen emberunk nem kerul be meg a hatso padokra sem, nemhogy a kormanyba. Valyon akkor is agalna Quebec az angol nyelv ellen, ha a szomszed tolunk delre valamilyen mas nyelven beszelne?
10:18 de.
A lényeg ez: Monteál bizonyos anglophone környékein és az a kevéske kis anglophone településen kívül Quebec gyakrolatilag francophone, azaz akik folyékonyan beszélik mindkét nyelvet az Montreálban meg ezeken a helyeken található, máshol az emberek csak franciául tudnak. Az anglophone-ok már a 60s éevek végén, 70 évekeben el kezdtek elköltözni a tartománybol, és ekkor vesztette el Montreál vezetö státuszát, mert rengetg cég áthelyezte a székhelyét Torontoba. Nagyon gagyi, kacifántos nyelv törvényekkel piszkálgatják az új cégeket, mint pld ez az egész Target meg Walmart ügy, nem beszélve hogy felhergelik az indulatokat abba a bunkó rétegben, akik erre hajlamosak, ezért történhet meg olyan hogy egy metró jegykezelö felpofoz egy utast mert angolul mert kérdezni töle valamit. Még jó hogy nem éppen egy kanadai egy másik tartnománybol vagy amerikai turista volt…vagy tulajdonképpen mindegy, hogy ki volt! – Nagyon ciki. Érdekes az is, hogy elég sok ontarioi barátom panaszkodik arra hogy szerentnének franciául beszélni, és hát Quebecben lehetne gyakorolni, de ahogy meghalják az angol akcentust, átváltanak angolra.
10:26 de.
aki ért franciául: http://www2.lactualite.com/freed/2012/03/15/josh-freed-anglophone/
2:55 du.
Kanadai,
A szelsoseges eseteket leszamitva, mondhatja azt, hogy Quebecben ugyanolyan baratsagosak es bocsanat keroek az emberek mint a tobbi provinceban?
Bocsanat de mi hirhedtek vagyunk arrol, hogy tisztelettel kezeljuk egymast. Az amerikaiak mar nem is egyszer kigunyoltak Kanadat emiatt. Azt hiszik hogy mind iglooban elunk, maple syrupot szopogatunk es folyton kerjuk egymastol a bocsanatot. Igaz, hogy Vancouver kepe az utobbi idoben kisse atalakult, rengeteg az uj kinai es az idosebb korosztaly eleg baratsagtalan es tolakodo. A kovetkezo generacio minden remennyel adoptalni fogja a kanadai stilust.
Kulonben valahanyszor visszamentem MOra mindeg kicsit mellbeutott az altalanos gorombasag [meg az un jo idokben is] tehat ne erveljen most nekem senki azzal, hogy mert nehez az elet. A magyar mindeg turelmetlen, goromba es gyanakvo volt. A kalauztol kezve az utasokig, az elarusitotol kezdve a vasarlokig, akarhova ment az ember udvariatlanok es gorombak voltak az emberek egymassal.
4:10 du.
Kedves Zsuzsa,
igen, a szélsöséges eseteket leszámitva, barátságosak és vidámak a Quebeciek.
Azért háborodok fel az egész nyelv törvényeken, mert ezzel mesterségesen felhergelik az embereket egymás ellen, (na meg ezzel elvonják az emberek figyelmét a valódi problémáktol, mint a korrupció meg a munkanélküliség) holott az anglophonok és francophonok tulajdonképpen észrevételnül keverik a franciát és az angolt, az ugymond franglais-t beszélik, és normális esetben nincsen semmiféle durvaságak vagy konfliktus köztük.
Csak megfigyeltem, akárhányszor kitalálnak ujjabb abszurd nyelv törvényt, ujabb durvaság történik, mind két oldalrolrol 🙁
És azt, hogy azt a kicsi anglophone kissebséget akarják minél jobban korlátozni hogy hol és mikor használhatják az angolt mert meg akarják védni a kulturájukat, nyelvüket egyszerüen absurd, mert még ha teljesen eltünnének az anglophonok Quebecböl, még mindig ott van a két óriási anglophone szomszéd: angol Kanada és USA.
A vesztesek viszont a saját unilingual gyerekük lesznek, akik nem tudnak majd olyan könnyen mozogni a nagyvilágban.
Ami a M.O.-i gorombaságot és udvariatlanságot illeti, jobb ha nem is kezdek bele! Mindig sokként ér.
10:43 de.
„mesterségesen felhergelik az embereket egymás ellen, (na meg ezzel elvonják az emberek figyelmét a valódi problémáktol, mint a korrupció meg a munkanélküliség”
Hat nem ez megy mindenhol ahol nemzetisegi vagy kisebbsegi problemak vannak? A magyarokat is hergelik Trianon ellen, az EU ellen, az IMF ellen, a zsidok ellen, a ciganyok ellen, a segelyen elok ellen, a szegenyek ellen es most mar mindenki ellen aki nem szin tiszta magyar – mintha letezne egyaltan egy ilyen allat valahol, kesz rohej.
2:54 du.
http://www.origo.hu/gazdasag/20130220-lustak-a-francia-munkasok-bezarja-gyarat-a-goodyear-gumigyarto.html kac kac kaccagjunk
10:18 de.
Előre jelezném, hogy Magyarországról írok, csak néhány hónapot töltöttem kanadában, és azt is elég régen. Mégis viccesnek tartom, hogy ebben a témában még a québeceikkel elméletileg szimpatizálók is ilyeneket írnak:
„Azért háborodok fel az egész nyelv törvényeken, mert ezzel mesterségesen felhergelik az embereket egymás ellen.”
Christopher! Ön történész. Biztosan ismeri a „Commission royale sur le bilinguisme et le biculturalisme” jelentésének tartalmát. Tudja azt is, hogy Québecben a nyelvi törvénykezés egyfajta szociális forradalmat is szolgált. A frankofonok helyzete nemcsak nyelvi szempontból volt elfogadhatatlan (Qc kétnyelvű volt, míg NB, Ontario és Manitoba, valamint az államszövetség hivatalosan angol egynyelvű), hanem gazdasági szempontból is. Nem csoda, hogy minden bevándorló angolul akart megtanulni, mivel 1) Észak-Amerika alapvetően egy angol nyelvű terület volt, 2) francia nyelven csak a ’munkások’ beszéltek, már a középvezetők is anglofonok, vagy angolul is beszélő francia anyanyelvűek voltak. A frankofón közösségbe integrálódni annyit jelentet: a szegénységben élő „kirekesztettekhez” csatlakozom. Ha nem lett volna 101-es törvény, Montreál valószínüleg már rég erősen anglofon többésgű lenne.
Innen nézve persze a leginkább meglepő a következő: Magyarországon általában jó sajtója van a nyelvüket és helyi identitásukat megőrizni szándékozó kisebbségeknek. (Hogy ez az 1920-as határok miatt van-e így, és ha valami csoda folytán egyben maradt volna a kettős monarchia Magyarországa, akkor is így viszonyulnának-e a magyarok a kisebbségekhez, azt inkább hagyjuk.) Mindenesetre Québecnek piszok rossz a magyar sajtója. Vajon azért, mert a magyar újságírók kizárólag az anglofon sajtóból tájékozódnak Québecről?
Lehet, hogy rosszul látom, de az anglofon újságok – ahogy az itteni kommentelők jelentős része – gyakran soviniszta, xenofób bagázsnak állítják be a Québecieket, amit nehezen értek. Lehet, hogy csak szerencsém volt, de az én québeci ismerőseim szinte kivétel nélkül másokra nyitott, gyakran kétnyelvű emberek, miközben többségükben függetlenség-pártiak. Egy élmény volt hallgatni a québeci vitákat a függetlenségről (nem tv-ben, hanem európai kocsmákban, egyszerű québeci emberek között). Ezeken a vitákon elképzelhetetlen volt, hogy egy függetlenség-párti olyan – M.o-on szinte mindennapos – szavakkal illessen egy federalistát, mint „idegenszívű, hazátlan, ’québec’-gyűlülő, vagy hazaáruló”. A vita leginkább arról szólt, hogy a nemzetnek (a québecinek) mi a jobb. Maradni a konfederációban, vagy a függetlenség. Ráadásul többször vettem részt olyan beszélgetésen is, ahol a jelenlévő 2-3 québecivel franciául beszéltünk, majd egy anglofon csatlakozásával a társasághoz automatikusan angolra váltottunk, bár ez mindenkinek a ’gyengébb’ nyelve volt.
Itt is azt látom, hogy a különböző hozzászólók számára evidens, hogy mindenki beszél angolul, a hivatalosan frankofonizációnak (és nem francizációnak) nevezett törvénykezést pedig sok hozzászóló egy befelé forduló, mindenféle negatív jelzőkkel illetett kisebbség soviniszta akciózásának tarja.
A cikk is az „Eastern Township” megnevezést használja Estrie (vagy Canton de l’est) helyett, amivel nekem semmi bajom, csak jól mutatja, hogy a magyar bevándorlók is mind angolul tanultak meg – legyen szó bármelyik generációról a 101-es törvény előtt. Márpedig ez a lényeg. Mit szólnánk például, ha az EU kötelezően kétnyelvűvé tenné Magyarországot, és az angolt vagy a németet második hivatalos nyelvnek jelölné ki. Ha ehhez hozzáveszünk évi 40-50.000, többségében nem magyar anyanyelvű bevándorlót (mint Qc-ben), akik 90%-ban a hamar kétnyelvűvé váló fővárosban telepednek le, azt hiszem a magyarok többsége sem pártolná ezt a nyelvi szabályozást.
A nyugati tartományok kétnyelvűségéről: én nem ismerek egyetlen québeci követelést sem arról, hogy BC legyen kétnyelvű. Inkább úgy tűnik, Trudeau találta ki a „Bilinguism coast to coast” (vagy Bilinguisme de l’Atlantique au Pacifique) szlogent, hogy fel tudjon mutatni valamit a québeciek frankofonizáló törekvéseivel szemben.
Végezetül, egy hétvégi la Presse cikk szerint a CAQ később nyilvánít véleményt – bár lehet, hogy egy anglofon újságnak másképp nyilatkoztak, és elítélték a tervezetet.
Burkus Lacinak: mi köze van Franciaországnak Québechez? Bizonyosan kevesebb, mint Ontarionak Nagy-Britanniához.
Jut eszembe: önök miért franciának nevezik a québeci, kanadai frankofonokat? Ha ott élnek évtizedek óta, nem vették észre, hogy egy québeci kikéri magának, ha „lefranciázzák” (szerintem a kanadai anglofonok az önök szemében sem angolok).
12:45 du.
Szilárd, igen intelligensen vezette le a quebeci helyzetet, de sjnos, aki 56 évet élt itt, másképp látom.
Szerintem, már 145 évvel ezelőtt Kanadának ki kellett volna jelenteni az egy nyelvűséget, úgy mint az USA-ban. USA déli része is erősen francia nyelvű volt. Mégis egy nyelv uralkodik ott.
A quebeciek, A MÚLT SZÁZAD VÉGÉN ÉS ENNEK ELEJÉN ÚGY SZAPORODTAK, MINT A NYULAK. VOLT CSALÁD, AHOL 15 GYEREKNÉL IS TÖBB VOLT. ERRŐL PRÉDIKÁLT A PAP A TEMPLOMBAN, ERRŐL VOLT A PROPGANADA ÁLLANDÓAN, SZAPORODNI, HOGY NE HOGY KIHALJUNK.Sikerült!
Viszont Kanada egy angol nyelvű ország egy angol nyelvű földrészen.
Gyermekeim közül kettő, azonnal elment Montrealból, mikor jött a nyelvtörvény. Unokáimat, talán ha egyszer látom egy évben. Montreali unoka is elvágyik innen, mert MEGBÉLYEGZETT! Nem francia, így érvényesülése igen korlátolt lesz a jővőben.
Ami meg a leszakadást illeti, ha Quebec leszakad Kanadától, nézheti magát. A tartomány nyakig eladósodva, munkanélküliség magas, ipar már rég kiment innen. Nem tud megélni.
2:59 du.
Szilárd
2013 február 26
10:18 de.
Nem tudom mikor jártál itt, de Kanada minden tartományában kétnyelvűek az állami hivatalok.
(Constitution Act, 1982])
5:15 du.
Figyelő!
Szerencse, hogy az abcúg Québeciekkel szemben ilyen igaz demokraták állnak.
Az Ön logikája alapján azért felmerül néhány kérdés:
Hogy jönnek ahhoz a brazilok, hogy portugálul beszéljenek egy spanyol nyelvű kontinensen? Nem is beszélve Surinamról, és a holland nyelvéről.
Vagy az európaiak: az a sok kis nemzet, hogy jön ahhoz, hogy őrizze saját nyelvét? Az észtek vagy lettek például miért nem fogadták el, hogy bekebelezze őket az orosz medve? (és tényleg, mi van az erdélyi magyarokkal, vagy magával Magyarországgal?)
Az sem furcsa, hogy a 80-as évekig a teljes nyelvi liberalizációt pártoló észak-amerikai anglofonok az elmúlt 25 évben elkezdtek nyelvi törvényeket bevezetni, hogy a spanyol nyelv térnyerését ellensúlyozzák?
A Québeciek miért jártak masszívan templomba? Mert az maradt az egyetlen francia nyelvű intézmény. Ki is ürültek a templomok – szinte pillanatok alatt – a 60-as évek elején. A szaporodós részt nem kommentálnám.
5:28 du.
Falusi
Igaza van, bár szerintem ez pontosítást igényel: az említett szabályozás a szövetségi állam intézményeire vonatkozik. A tartományi intézmények (mint pl. az oktatási, egészségügyi stb. intézmények) a legtöbb tartományban egynyelvűek.
Egyébként a Constitution Act az elszalasztott lehetőség tipikus példája. Québec ugye erővel került az angol koronához. Az alkotmány hazahozatala (1982) tökéletes alkalom lett volna arra, hogy Qc önszántából csatlakozzon a konföderációhoz. Ehhez képest a nagyobb tartományi önállóságot követelő Qc, Manitoba (MB) és atlanti tartományok (és talán BC) igényeit nem vették figyelembe, majd a „hosszú kések éjszakáján” Trudeau (és Jean Chrétien!) összehívta az anglofon tartományokat és bizonyos kompenzációkkal megegyezett velük, és másnap reggel ultimátumot adtak Qc-nek: kell – nem kell? Végül Qc nélkül fogadták el az új alkotmányt, amelynek bizonyos passzusai kifejezetten úgy lettek megírva, hogy a Qc-i nyelvi chartát meg lehessen nyirbálni. Ha jól tudom Qc azóta sem írta alá az alkotmányt (a ’95-ös népszavazásig biztos nem) bár közben többször volt föderalista PLQ-kormány.
Pont azt akartam írni, hogy a szuverenisták többségét egyáltalán nem érdekli, hogy Vancouverben kétnyelvűek-e a szövetségi intézmények (az a kevés), hanem az érdekli, hogy Qc miért kétnyelvű tartomány? Míg mondjuk ugyanez a szövetségi állam gond nélkül hagyta, hogy az eredetileg kétnyelvű Manitoba 1890 körül deklarálja, hogy a francia többé nem hivatalos nyelv. Így aztán furcsa dolog történt: az 1870-es alapításakor 40% körüli frankofon (többnyire mesztic) lakosságot, a tiltakozások és perek ellenére, szinte teljesen asszimilálták (a 45% indiánnal együtt). Ráadásul 1985-ben visszaállítják a hivatalos kétnyelvűséget (a kevéske maradék frankofonnak), de csak mert ha Qc-et rá lehet szorítani erre, akkor Mb-t is. Csoda, hogy a „jogállam ekkora győzelmét” a québeciek nem pontosan így élték meg, és sokan nem érzik magukénak a szövetségi államot?
Egyébként az 50%-os határ szerintem is erős túlzás, bár számos példa van ennél szigorúbb törvényekre a történelmileg a saját hazájukban majdnem kisebbséggé tett népeknél. Az is érdekes kérdés, hogy melyik közösség a kisebbség?
5:51 du.
a tobbnyelvuseg nem zavar, ha azok egyenertekuek, azonban Quebec kivalasa gazdasagi katasztrofat eredmenyezne es elsosorban rajuk nezve…en angol nyelvteruleten elek, de a legjobb barataink quebeci franciak…akik atkoltoztek 14 evre angol teruletre,egyenesen a szomszedsagba, hogy a gyerekeik hibatlanul beszeljek az angolt is! majd kozepiskolara mar visszakoltoztek…ez mindenfelekeppen bizonyitek arra, hogy igenis igenyesek a franciak es fontosnak tartjak, tisztelik az angol nyelvet is…persze biztos van koztuk par fanatikus idiota nacionalista, mint nalunk a jobberek…akik kavarjak a szart, igaz Bencsics?
9:41 du.
Szilárd
2013 március 2
5:28 du.
Ez mind igaz- de minden egyes provinciában lehetőséget kapnak azok, aki a francia nyelvet preferálják.
Általánosban, középiskolában, egyetemen.
A kormányirodákban kötelező a kétnyelvűség minden egyes provinciában…
Amiről te írsz, (hadd ne magázódjak..) az a történelem.
Az elmúlt harminc év rengeteg változást hozott.
11:08 de.
Falusi
Bocsánat a késői válaszért.
Igazad van, az elmúlt 30 évben komoly változások történtek. De vajon a PQ és a nyelvi törvények nélkül is bekövetkeztek volna ezek a változások?
Még egy dolog. A québeciek maguk is hatalmas utat tettek meg. Egy félig „törzsi” (közös származás, közös vallás, stb) identitás az elmúlt fél évszázadban átadta a helyét egy modern, befogadó nemzetfelfogásnak, amelyben helye van bármilyen származású, bőrszínű, vallású vagy bármilyen szexuális identitással bíró embernek (+ nök egyenjogúsága!). És itt egy olyan társadalomról beszélünk, amelyik a k-európai nemzeteknél is frusztráltabb volt a 60-as években, és hol vannak ma nyitottságban ehhez képest a k-európai országok?
Ennek az észak-amerikai, bevándorló társadalomnak egy összetartó ereje van ma: az, hogy a közélet nyelve a francia. Úgy látom, hogy ebben elég komoly az egyetértés a különböző politikai oldalak között.
12:06 du.
Kedves Szilárd,
sok igaz van abban, amit irt. Senki sem vitatja azt, hogy nem volt fontos a loi 101 és erösiteni a francia nyelvet, stb. De a múlt az a múlté. Most már átestek a ló másik oldalára.
Hadd idézzem Joe Schwarcz-ot, a McGill egyetemen kémia professzor, többek között, és egy ismert rádio személyiség (aki egyébként magyar származású, és kicsit francia akcentussal beszéli az angolt…..)
„Within the last ten days I’ve been in New York, BC and Washington. I was there to talk about various issues in chemistry but in each instance the topic of conversation with my hosts quickly focused on „pastagate.” I felt ashamed to be from Quebec. We have become the laughing stock of the world. It is sheer lunacy that with numerous legitimate issues to be addressed , the narrow minded Quebec politicians worry about the French language losing its eminence because of what they see as a treacherous restaurant menu. And it’s equally disturbing that while the Parti Quebecois commits these linguistic atrocities, the Federal government just stays silent.
The simple minded critter who was in charge of the language police, and that is the proper description, claims that her heart was in the right place. Maybe so, but it is her brain that is missing.
Our infrastructure is crumbling, our education system is a mess, our emergency rooms are stressed to the limit and we are funding the Office de la Langue Francaise to the tune of some 30 million dollars a year. This is a crime! A colossal misappropriation of public funds. We are actually paying people to go around measuring signs and telling stores to cover up „on” buttons on microwave ovens. It is time to disband this foul operation and put the expertise of the employees to use in measuring the depth of potholes. Filling them probably lies outside their capability.
It is truly amazing that Minister Diane de Courcy, when announcing the resignation of the head of the OLF and declaring that questions in English would not be entertained, did not recognize the irony of standing in front of a sign declaring „Un Quebec for Tous.” Surely that rusty brain needs some oiling. Educated Americans used to be ashamed to say that George W. Bush was their president. Compared with our premier, he was an intellectual giant.”