Régi-új zsinagóga (Staronová synagoga). „Ez a zsinagóga, a legérdekesebb nevű épülete Prágának. Amikor a 13. században megépítették, ez volt az új, szép zsinagóga, ezért úgy is hívták, hogy az Új zsinagóga. Amikor később egy új zsinagóga építésébe kezdtek, akkor ez a zsinagóga lett a régi, és így kapta a mai nevét is, Régi-új zsinagóga. 1270 és 1280 között épült, lenyűgöző épület, amit a mai napig is használnak. Franz Kafka is idejárt ebbe a zsinagógába, amikor Prágában élt, sőt itt tartották a bar mitzvah-ját is.” (Prága info) „Közép-Európa legjelentősebb kora gótikus zsinagógáját 1270-ben építették, és eleinte Új zsinagógának nevezték. Jelenlegi nevét […]

Prágai zsinagógák — Pinkasz zsinagóga (Pinkasova Synagóga) „A legenda szerint nevét egy Pinkasz nevű rabbiról kapta, mivel az ő birtokában volt a zsinagóga területe a 14. században. Pinkasz rabbi ablakán egyik nap egy döglött majmot dobtak be, amely egy aranyműves tulajdonában volt. Ahogy az a főemlősöknél gyakran előfordul különböző dolgokat nyelnek le. Ennek a majomnak a gyomrában nagy mennyiségű aranyérmét találtak. Ennek árából kezdődött el a zsinagóga építése. Áron Horowitz 1519 és 1535 között családi imahellyé építtette át, amelyhez a XVII. században női karzatot toldottak. A többször átalakított épület végül reneszánsz köntöst kapott. Itt találjuk a világ egyik legdöbbenetesebb sírfeliratát: […]

Az Apátlanok egy súlyos titkokkal és problémákkal terhelt család tagjainak életét mondja el, miközben a gyerekek, az „apátlan nemzedék” növekedésével párhuzamosan Magyarország elmúlt évtizedeinek képe is kirajzolódik. Mikó Csaba a drámát eredetileg egy társulat számára írta, amely időközben feloszlott. A mű írása közben realizálta, hogy nem is annyira szerepeket, mint inkább „társadalmi hangokat” szeretne megírni a különböző társadalmi csoportokat reprezentáló alakokon keresztül. Az apátlanság kérdését Mikó Csaba tágan értelmezi: az ember számára az apakép egy hős képe, de a mai világban már nincsenek hősök. A dráma által közvetített világkép szerint megpróbálunk magunknak hősöket teremteni, de amint megszületnek, azonnal meg is […]

A prágai zsinagógák közül a Spanyol zsinagóga (1. ker., Vezenska 141/1) a legdíszesebb. Ebben az épületben rendezték be „A cseh- és morvaországi zsidók története” kiállítás második részét (a polgári jogok kivívásától napjainkig). Helyén már a 12. században állt egy imahely. A „spanyol” elnevezést a 20. század elején kapta. Az imaházat 1868-ban teljesen átépítették, de megőrizték a mór stílusjegyeket. Belső díszítése is a szefárd hagyományokat őrzi, és igen hasonlít a spanyolországi Alhambra enteriőrjéhez. A Spanyol zsinagóga orgonistája és karnagya volt František Škroup, a cseh nemzeti himnusz szerzője.. (Wikipédia) Fotók: Gergely Bea    

Különleges előadás fotóspróbájára  kaptam meghívót a MU Színházba. Négy önálló jelenet láttunk, táncban, kevés szóval…mégis érthető, elgondolkodtató történeteket meséltek el. Engem leginkább a negyedik jelenet fogott meg. A mondanivalója, a látvány — szigorúan 18-as karikát kéne kitenni, ha lehetne–. Érdekes felmérés lenne ki mit ért a jelenetből. többféle értelmezése is lehet. Talán a nő kiszolgáltatottsága egy férfinak…., vagy a lázadás, a megalázottság? Elsőre meghökkentő amit látunk, de egészében véve nagyon is elgondolkodtató darab. ” Én, a feminista Alkotó/Előadó: Egyed Bea Hang: Gothár Márton Külön köszönet : Újvári Milán „Az ember nem a külvilággal megosztott cselekedeteiben és kapcsolataiban él, hanem abban a […]

Alfons Mucha (1860-1939) — egy kiállítás képei „Pályáját autodidaktaként kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben és esténként emellett még egy rajzstúdiót. Néhány kisebb megbízást kapott a dekoratív festészet területén és Karl Khuen-Belasi gróf támogatását nyerte el. Mucha 1882-ben megbízást kapott az Eduard Khuen-Belasi számára épített Emin zámek neobarokk kis kastély (Hrušovany nad Jevišovkouban Morvaországban) belsejének kialakítására. Továbbá festői megbízást végzett a Khuen-Belasi család Gandegg kastélyában, Eppan mellett Dél-Tirolban. A család támogatásával festői stúdiumokat végzett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián 1885-től 1887-ig. A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek Mekkája volt. […]

Egy este Rost Andreával és Frenák Pál Társulatával az Erkel Színházban /MAGYAR-FRANCIA KORTÁRS TÁNC TÁRSULAT/ Frenák Pál Társulata/ A számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett koreográfus, Frenák Pál 1989-ban alapította első együttesét Franciaországban, majd 1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenak-ot fiatal magyar táncosokkal kibővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyar-francia társulattá alakította, mely egyedülálló táncnyelvet hozott létre. A társulat munkáinak fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, kortárs divat, design és építészet, kortárs zene) beemelése az alkotásokba. Frenák Pál a magyar táncéletben radikálisan új stílust hozott a […]

Tegnap,  2015.12.31-én nagy nap volt a Madách Színházban. Pontosan 30 évvel ezelőtt mutatták be először a Páratlan páros c.komédiát.  Azóta is nagy kedvence a közönségnek ez a darab. A harminc év alatt pár szereplő elment, jöttek helyettük ujjak, de egy színész,  SZEREDNYEY BÉLA az egyetlen , aki mind a 900 adásban szerepelt! A kezdő csapatban ott volt még Cseke Péter, Tóth Enikő, Kökényessy Ági is, akik kisebb kihagyásokkal, de ma is szerepelnek a darabban. A színészeket Szirtes Tamás színigazgató köszöntötte. A fotók a 900. előadás után megrendezett kis ünnepségen készültek. * Páratlan páros…. Szerző: RAY COONEY Fordította: Ungvári Tamás John […]

Kedves Olvasóim! Szokásomtól eltérően most kivételesen ide másolok egy linket a Spinóza Kávéházban rögzített estről. Tudom sokan szeretik a verseket, és sok tisztelője van Galkó Balázsnak. (fotó:Gergely Bea) Azt már kevesen tudják, hogy G.Balázs nagyon beteg, torokdaganata van. Ma, amikor ezt a bejegyzést írom, már szinte nincs is hangja. A kezeléseket már kapja, nagyon remélem, hogy hamar túl lesz a nehezén és nemsokára ismét hallhatjuk a verseket az ő tolmácsolásában. Drága Balázs! Jobbulást kívánok! Szeretettel visszavárunk! Gergely Bea https://vimeo.com/149719166  

Minden kedves olvasómnak ezzel a gyönyörű videóval kívánok KELLEMES, BÉKÉS ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJESZTENDŐT! Gergely Bea Ady Endre: Karácsony — Előadja: Szabó Gyula

Arthur Asher Miller Istenítélet (Salemi boszorkányok) című darabját játszák a budapesti Vígszínházban. Erről készített fotóriportot Gergely Beatrix.  Salemben fiatal lányok egy csapata szerelmi bánattól és más érzelmektől fűtve egy tavaszi éjszakán megidézi az ördögöt. Ám ettől valósággal elszabadul a pokol. Egy csapásra a boszorkányság és az ördög elleni kíméletlen harc csatamezejévé változik az addig békés kis település, ahol már senki sincs biztonságban az elvakult boszorkányüldözőktől. Az Istenítélet a boszorkánypereken túl az előítéletekről és egy közösség felbomlásáról szól. A politikai és egyházi bűnbakkeresésbe kiválóan simulnak bele az egyes emberek önös érdekei, a törvényes és törvénytelen eljárások pedig önjáróvá válnak, és maguk alá […]

Részegek Írta: Ivan Viripajev Bemutató 2015. december 19.   Az élet bizonyos pillanataiban előfordul, hogy azt kérdezzük a másiktól, mi van veled, részeg vagy? A részeg különleges ember, kifordul magából, tompul a ritmusa, de élesedik a látása. A történet ilyen emberekről szól. Akik köpnek az általános szabályokra és a legfontosabb dolgokról beszélnek. Egyszerű válaszokat próbálnak találni bonyolult kérdésekre : hogyan kell élni ma, ebben a fájdalmas világban? Banalitás? – régi bölcsesség, amiről elfelejtettük, hogyan kell érteni. A darab jogait a henschel Sschauspiel (Berlin) és a Hofra Kft. közvetítette. (forrás:színház) Szereplők Martha Rezes Judit Mark Mészáros Máté m.v. Laura Pálmai Anna […]

Giacomo Puccini Gianni Schicchi A Triptichon záródarabja Dante Isteni színjátékából merített ihletet, és fergeteges komédiában adja elő, hogy maradt a firenzei nemes, Buoso Donati vagyonának fontos része az alacsony származású, lenézett Gianni Schicchire. Rendező: Anger Ferenc Vezényel: Kesselyák Gergely (forrás: Opera) A főbb szerepekben: Kálmándy Mihály (Michele), Sümegi Eszter (Giorgetta), Fekete Attila (Luigi) – A köpeny Létay Kiss Gabriella (Angelica nővér), Komlósi Ildikó (Hercegnő) – Angelica nővér Kálmán Péter (Gianni Schicchi), Sáfár Orsolya (Lauretta), Balczó Péter (Rinuccio) – Gianni Schicchi Fotók: Gergely Bea  

Giacomo Puccini A köpeny Angelica nővér Gianni Schicchi Puccini utolsó előtti műve, a három egyfelvonásos operából álló Triptichon darabjai, A köpeny, az Angelica nővér és a Gianni Schicchi 2015. december 12-től láthatók az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A három darab csak a premieren látható együtt, ezt követően a Gianni Schicchi hol A köpeny, hol az Angelica nővér c. darabbal párban lesz repertoáron. A ciklus első darabja a Szajna partján játszódó, fojtott hangulatú A köpeny, amely egyszerű, igaz emberek szerelméről és boldogtalanságáról szól. Húsvét idején egy kolostorban játszódik az Angelica nővér, amely egy gyermekétől elszakított, a világból kitaszított nő történetét meséli el. A Triptichon záródarabja Dante Isteni […]

Kosztolányi Dezső A hídon Húsz éves voltam és egy éjjel tíz óra tájt, színház után a nyári csillagokra nézve haladtam által a Dunán, köröttem minden oly csodás volt, a híd, hegy tűzzáporba lángolt, alant zokogtak a habok, s egy téveteg hajó a vízben hintázva ballagott. És én megálltam álmodozva a lüktető mélység felett, fejem a hídkarfára nyomtam, szájam sirástól reszketett. Szellő bujálkodott a habbal, beszélt a víz susogva, halkal, titokzatos, bús volt az éj, s a selymes és szagos víz árja hullámos, tiszta, mély. Ma is emlékezem az éjre, üres vágyódással tele, egy céltalan nap tompa éjén bámultam a vizekre […]