2018 január 20 4:32 de.
„A lélek rettenetes valóság“ – mondja Oscar Wilde, a XIX. századi angol irodalom híres-hírhedett szerzője. Ezt példázza kultikus regényének, a Dorian Gray arcképének címszereplője, egy gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, aki oly kétségbeesetten szeretne örökké szép és fiatal maradni, hogy még a lelkét is eladná érte. És valóban, minden úgy történik, ahogyan szeretné; züllött, kicsapongó élete az arcán nem, csak a róla készült, gondosan rejtegetett fiatalkori festményen hagy rettenetes nyomokat… A valóban színpad után kiáltó, vad szenvedélyekkel és tomboló érzékiséggel átitatott, misztikus történetből 1990-ben a zeneszerző Várkonyi Mátyás és az író-rendező Ács János és Gunar Braunke készített megrendítő musicalt. A […]
Read more ›
2018 január 17 12:50 de.
„-Szeretnélek megismerni. -Én is szeretnélek megismerni téged. De ez nem fog varázsütésre kitörölni húsz évet, amíg te felnőttél, mert muszáj volt, én meg részegen fetrengtem.” Mindketten felnőttek már, és húsz éve nem látták egymást. Közös emléktöredékek, kisiklott életek, a viszontlátás öröme és az újrakezdés esélytelensége. Egy vágyott család és egy váratlan találkozás története. A milliószor elképzelt, apró részletekig megálmodott viszontlátás. De lehet, hogy már csak az idők kezdete előtt, az indián mesék világában képes apa és lánya újra beszélgetni egymással? Az előadás David Mamet Reunion és Dark Pony című drámáinak szövegéből jött létre. Fordította: Zsigó Anna Carol Mindler – Barna […]
Read more ›
2018 január 16 8:41 de.
A vén tölgyfa tövében egy tavasszal őzgida születik. Az ifjú herceg lábra áll, megteszi első bizonytalan lépéseit, elkezdi felfedezni a világot maga körül. Először a tölgyfát, majd a mezőt, végül az egész erdőt. Megismerkedik a bőbeszédű szajkóval, a hiú fácánkakassal, a károgó varjúval. Barátja lesz a mókus, a macskabagoly és a többi fiatal őz. Megtanulja, mi a játék és mi a veszély. Átéli a Nagy Rémületet és féli Őt, akinek villámok fakadnak a kezéből. Ahogy a tavaszból nyár lesz, a nyárból ősz, az őszből tél, Bambi is változik: kinő az agancsa, és az egykori kisgyerekből fiatal felnőtt lesz. Megismeri a […]
Read more ›
2018 január 13 1:30 du.
John Steinbeck 1902-ben született, Kaliforniában – de nem abban a Kaliforniában, amit, hála Hollywoodnak, ismerősnek vélünk, hanem a napfényben lubickoló álomgyár hátsó udvarán, ott, ahol gyárak emelkednek és földek húzódnak; illetve időnként nem emelkednek, és nem is húzódnak. Utóbbi állapotot ma posztindusztriális gazdaságnak hívjuk, egykor meg Válság volt a neve, az előneve pedig Nagy és Gazdasági és Világ. Steinbeck életét, amely tisztesnek és polgárinak indult, a csírájában fojtotta el: huszonhat éves volt, amikor elkezdődött. Egy teljes generáció veszett oda – és minden bizonnyal ez lett volna Steinbeck sorsa is, ha nem azt választja, hogy megírja a válságot, ahelyett, hogy megadná […]
Read more ›
2018 január 11 12:59 de.
Zenés, táncos játék Arany János verseiből Szerkesztő – forgatókönyvíró: Lengyel Ferenc Jászai Mari-díjas Bemutató: 2018. január 10. Az Artium Magister Nonprofit Kft. és a Pesti Magyar Színház közös produkciója. A téma: Arany János balladái. Ez a dobbantó, az elrugaszkodási pont, az origó és a cél Arany János költői és emberi világának megmutatása, amelyben a családi, a politikai és a történelmi tragédiák egymásba fonódnak. A hosszú életű költőnek lehetősége van megélni a forradalmi lelkesedést és idővel a rezignált cinizmust. Hosszú az út a nagyszalontai tanítóságtól a Tudományos Akadémia elnökének posztjáig és ebben a hosszú életben, sokat lehetett fájni, szenvedni, kompromisszumokat kötni és az […]
Read more ›
2018 január 8 12:08 de.
Ekként nevezte párizsi kritikusa, Pierre Brisset. Szilárd Klára hosszú, alkotó életében még sohasem hiányzott kiállításának megnyitójáról. Szokatlan is lesz nekünk, barátoknak s művészete népes rajongótáborának, hogy a mostani, január 4-i tárlatának vernisszázsán már nem láthatjuk hófehér hajával, kifogástalan francia eleganciájával, csipkekesztyűs kezét botján nyugtatva, derűsen mosolyogva, élénken társalogva… Nem tudom, de mondják, van szerelem az első látásra. Azt viszont bizton állíthatom, hogy létezik barátság, amely a bemutatkozás első percében kezdődik. Ilyen a miénk Szilárd Klárával. Nem teszem múlt időbe, mert az érzelmek nem lesznek semmivé, amíg élünk. Ahogyan az emlékek is velünk maradnak. Kristálytisztán, vagy épp lassan homályba bukóan. Mindjárt […]
Read more ›
2018 január 7 12:05 de.
Adva van egy vonzó, ám kissé hazudós feleség, egy roppant megértő, de rendkívül elfoglalt férj, a kedves, ámde hihetetlenül feledékeny családi barát és a megbízható, bár kissé merev szobalány. Szenteste van, a feleség és a szobalány a családi szertartást készítik elő. És akkor… Január 6-án újabb bemutatóval jelentkezik a Játékszín. Alfonso Paso bűnügyi komédiáját Radó Denise állítja színpadra Tóth Enikő, Kerekes József és Csonka András főszereplésével. A produkció címe: Hazudj inkább, Kedvesem! A Teréz krt. 48-ban a szórakoztatás a fő irányvonal, ehhez alkalmazkodik a darabválasztás, amely ismét egy közkedvelt és klasszikus vígjáték. A középpontban egy vonzó, ám hazudós feleség, mellette […]
Read more ›
2018 január 6 12:51 de.
Alving kapitány gazdag özvegye férje halálának tizedik évfordulójára árvaházat építtet az elhunyt emlékére. A megnyitó ünnepségre hazavárja rég nem látott fiát, aki festőként Párizsban él. De lehet-e bármit örömmel ünnepelni olyan világban, ahol álszentség leplez szégyenletes titkokat, kényszerű hazugságokat és elfojtott vágyakat? A Nóra és a Hedda Gabler mellett, a ritkán játszott Kísértetek főszerepe Ibsen legjelentősebb nőalakja. A darab 1881-es bemutatója példátlan botrányt kavart. (forrás: színház) Helene Alving lázongó természetű, erős akaratú nő, aki képes egy válságos pillanatban egész addigi életét átlátni, és felülbírálni. Van bátorsága kimondani, hogy az előítéletekkel teli, az életörömnek, értelmes tevékenységnek szűk teret engedő világ mellett, […]
Read more ›
2018 január 3 8:22 de.
Gogol Holt lelkek című regényéből, Szakonyi Károly komédiájának adaptációja nyomán a szövegkönyvet Dankó István írta, az előadásban Mészáros Blanka, Elek Ferenc, Lestyán Attila e.h. és Vizi Dávid e.h. látható. Rendezte: Dankó István „Ez a művem nem azzal ijesztette meg Oroszországot és keltett felzúdulást országszerte, hogy feltárta sebeit és rejtett betegségeit, és nem is azzal, hogy elképzelték a diadalát ülő gonoszság és a szenvedő ártatlanság megrázó képeit. Erről szó sincs… Az egésznek a kisszerűsége volt az, ami ijesztően hatott.” Gogol A Dosztojevszkijnek tulajdonított mondás szerint: „Gogol köpönyegéből bújtunk ki mind”. Valóban, Gogolt (1809 – 1852) az orosz realizmus megújítójaként, az orosz vidéki és kisvárosi […]
Read more ›
2017 december 27 5:26 de.
Plantagenet Henrik, a nagy angol király hatalmas birodalmat épített, melyhez elfoglalta Franciaország nagy részét is. Karácsonyra összehívja családját, hogy rendelkezzen az ország jövőjéről. Összecsapásaik, a hatalomért folytatott harcuk, egymást kijátszására tett folyamatos kísérleteik vérre menően szellemes helyzeteket teremtenek, melyek egytől egyig a képzelet művei. A szerző szavaival: „Sokat olvastam ezekről az emberekről, alaposan tanulmányoztam az életüket, és elképzeltem, mit érezhettek, gondolhattak, mondhattak, mit akarhattak az élettől. De hogy valójában kik voltak, azt sohasem fogjuk megtudni.” A darab nagy sikereket arat világszerte a színpadokon, kitűnő filmváltozatában pedig Peter O’Toole és Katharine Hepburn játszotta a főszerepeket. SZEREPLŐK Gálffi László – II. Henrik, […]
Read more ›
2017 december 25 3:31 de.
Idézet Al Ghaoui Hesnától: „Ezt teszi a karácsonyfa. Furcsa kis érzelemkapukat nyit meg az emberben.” Békés ünnepet Mindenkinek! Fotók: Gergely Bea
Read more ›
2017 december 21 12:05 de.
Egy csíki falu színjátszóköre megelégeli, hogy a pestiek szerint: székely az, akinek a sör nem ital, az asszony nem ember, a medve pedig nem játék. Jókedvükben létrehoznak egy színjátékot, amiben ötvöződik a székely humor és pajzánság a tánccal, zenével, énekkel. Pásztor Erzsi Kossuth-díjas művészünk és fiatal művészeink mellett a legnépszerűbb magyar mesemondó, Berecz András fia, a „Fölszállott a páva” győztese, Berecz István koreográfus, székely narrátor is színre lép a pajzán komédiázásban. Szereplők: Pásztor Erzsi — Örökös tag, Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas Berecz István — a „Fölszállott a páva” győztese Nyírő Bea, Boros Zoltán, Kovács Dézi, Szántó Szandra, Frech Zoltán, […]
Read more ›
2017 december 20 12:37 de.
A sikeres bankár élete sínen van: jólfizető állás, szép ház, jó kocsi, szerető feleség, cuki gyerek. Minden tökéletesnek tűnik, ám egy napon besétál az irodájába az ágrólszakadt idegen. Hitelt kér, és mindenre képes azért, hogy célját elérje… Mindenre! Két nagyszerű színész – Lengyel Tamás és Baksa Imre – brillírozik ebben a remek, meglepetésekkel teli vígjátékban. Nincs egy perc megállás, a néző velük együtt rohan a vérfagyasztó végkifejlet felé… „Gondolj egy merészet! A rendszer az utolsókat rúgja, használd ki!” A Neptun Brigád és a Játékszín közös előadása Fordította: BAKUCZ Dóra Szövegkönyv: ZÖLDI Gergely Bankár: LENGYEL TAMÁS David: BAKSA IMRE Laura (felvételről): JÁRÓ ZSUZSA Díszlet-jelmez: FEKETE Györgyi Zene: TAMÁS Zsolt […]
Read more ›
2017 december 19 7:53 de.
Bármi megtörténhet Valentin nap éjjelén. Oleksandr Mardan darabjában meg is történik. Lehetne az is a címe: Valentin napi pszicho. Egy varázslatos este hátborzongató éjszakába fordul át egy férfi és egy nő életében, akik ugyan házasok, de leginkább már csak a közös emlékeik kötik össze őket. Azon a különösen misztikus éjjelen azonban felidéződnek az elhallgatott, ki nem beszélt történeteik, vádak, fájdalmak, csalódások is. Persze mégsem ilyen egyszerű az egész. Mert aztán megjelenik egy ismeretlen, aki mégiscsak ijesztően ismerős. A világítás kialszik, a gyémánt nyakékek eltűnnek, ujjlenyomat sehol. Szövevényesen izgalmas helyzetek. De lehet, hogy csupán bizarr képzelődés mindez? Vagy a valóság bizarr […]
Read more ›
2017 december 18 4:03 de.
A Háború és békét Lev Tolsztoj fő művének tekintette, melyet már a korabeli közönség is rajongással fogadott. A regényt övező csodálat a mai napig töretlen. Tolsztoj a szereplőinek sorsát végigkísérve szenvedélyes szerelmeken, tragédiákon, születéseken és halálokon át mutatja fel Kelet és Nyugat, Európa és Oroszország máig változó kapcsolatát. A Háború és béke családtörténeteiben a legfontosabb szereplők közül Pierre Bezuhov Napóleon-rajongóból a háborútól megundorodva válik az élet szentségét hirdető emberré. Barátja, Andrej herceg a családja elől menekül a hadseregbe. A ragyogó Natasa az ösztöneiben vakon bízó kamaszlányból szerelmeken és csalódásokon keresztül érik felnőtt nővé. Három különleges élet, három kivételes sors. A […]
Read more ›