Jean-François Parent, a rimouski-i Commission scolaire des Phares iskolabizottság igazgatója elmondta, hogy olyan súlyos az angolul folyékonyan beszélő és nyelvoktatásban kvalifikált tanárok hiánya a québeci térségben, hogy a rimouski-i régió  30 általános iskolája közül egyben van intenzív angol oktatás. És elképzelhető, hogy még ez is megszűnik, miután a múlt héten Pauline Marois kormányfő szeparatista Parti Québécois-ja átvette a tartomány irányítását. Marois bejelentette: „Nem lenne szabad közpénzt költeni a québeciek angolosítására.”

A 32 éves Licskó Szabolcs lett a montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközség új plébánosa. Licskó atya szeptember elején érkezett Québec legnagyobb metropoliszába és az öt hónapon át plébános nélkül maradt magyar templom lelkipásztori szolgálatát vette át. Budapesten született 1979 december 15-én és 2005 június 18-án szentelték pappá. Kanadába való költözése előtt három budapesti plébánián szolgált: káplánként a soroksári Nagyboldogasszony főplébánián, 2007 és 2011 között pedig a Magyar Szentek plébánián. 2011-től a Budafok-Felsővárosi Jézus Szíve plébánia kormányzója. Nem először jár Licskó Szabolcs Kanadában. A montreáli egyházközség plébánosa még papnövendékként utazott Winnipegbe, ahol kapcsolatba került az ottani magyar-eredetű, azonban angol lelkipásztor által vezett plébániával. […]

Kanadában és az Egyesült Államokban általában elég komoly lökést és lendületet adhat egy esetleges miniszterelnök-jelöltnek,vagy elnök-jelöltnek, amikor az ország egyik előző vezető politikusa biztatja támogatásáról és teszi publikussá szimpátiáját. Nem biztos, hogy ugyanez elmondható Magyarország egykori kormányfőiről – hiszen közülük legalább három, vagy rendkívül megosztó, vagy éppen súlyos kudarccal fejezte be karrierjét. Mindenesetre mégis hírértékű, hogy Medgyessy Péter – a Magyar Köztársaság ötödik szabadon választott kormányfője –  a Mokka című  műsorban Mesterházy Attila helyett Bajnai Gordon mellett tört lándzsát.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvívője ma tulajdonképpen beismerte, hogy: 1) a kormánypárt együgyű és nyiltan szemtelen kommunikációja most már csak a Párt keménymagját próbálja megszólítani, a gondolkodni képes, fiatal és urbánus jobbközép szavazókról – akik 2010-ben hozzájárultak a kétharmadhoz – végképp letettek, meg sem próbálják őket visszacsábítani, és 2) a választójog korlátozásával és az ellenzéki padsorok balkánizálódásával kívánják megnyerni a 2014-es választást és azt követően tovább kormányozni az országot.

Kanadában általában a hóban sétálva hoznak meg kulcsfontosságú döntéseket kanadai kormányfők saját jövőjükről. 1984 február 29-én mondott le Pierre Trudeau, egy hosszú téli séta után. Jean Chrétien pedig 2002 január 15-én szintén sétálgatott a hidegben, és úgy döntött, hogy inkább marad. Magyarországon az egy hétig tartó éhségsztrájk alatt döntött úgy Gyurcsány Ferenc, hogy 2014-ben nem indul újra a miniszterelnökségért. Lehet, hogy a Demokratikus Koalició siralmas eredményei a felmérésekben – tartósan 5 százalék alatt áll a párt támogatottsága – , vagy lehet, hogy maga az éhségsztrájk félsikere – Niedermüller Péter DK-alelnök szerint sokan látogatták meg az éhségsztrájkolókat, de a magyarországi média részéről sokan gúnyolódtak […]

Irán Ottawában szolgáló diplomatái azokat a demokrácia-párti  iráni kanadaiakat támadták és terrorizálták, akik ellenezték a tehráni rendszert, nyilatkozta Jason Kenney kanadai bevándorlási miniszter a CBC közszolgálati televíziónak. Kenney a „megfélemlítés és a zaklatás kultúrájáról” beszélt, ugyanakkor a bezárt iráni nagykövetség fődiplomatája cáfolta a kanadai kormány vádjait. „Nem tettünk semmi olyat, ami kifogásolható lenne. A kanadai kormány döntését – miszerint Ottawa  megszakítja Irán és Kanada diplomáciai kapcsolatait – nem a nagykövetség tevékenysége váltotta ki, hanem nemzetközi tényezők” — nyilatkozta Kambiz Sheikh-Hassani, a nagykövetség ügyvivője. Sheikh-Hassani szerint „külföldi kormányok és erők” nyomására zárta be Kanada tehráni külképviseletét.

Kanada konzervatív kormánya megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, Tehrán pedig nyomban rasszizmussal vádolta a kanadai hatóságokat. Akik elsétáltak Irán Metcalfe utcai nagykövetsége előtt – amely csupán három utca saroknyi távolságra van Magyarország ottawai külképviseletétől – meglepődve tapasztalhatták, hogy farszi nyelvű táblák tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy a követség munkája szünetel. „A kanadai kormány ellenséges akciója miatt bezártunk”–áll a táblán.

Fiatal kanadai-örmény aktivisták tüntettek szeptember 7-én Magyarország ottawai nagykövetsége előtt, tiltakozásul amiatt, hogy az Orbán-kormány kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarov elítélt gyilkost, aki 2004-ben rasszista inditékból megölte örmény származású katonatársát Budapesten. A rendezvényt szervező Armenian National Committee of Canada jelezte a Kanadai Magyar Hírlapnak, hogy fontos lett volna számukra, ha még a tüntetés előtt a magyar kormány jelzi, hogy milyen lépésekkel hozzák helyre Magyarország és Örményország megszakított diplomáciai kapcsolatait, illetve, hogyan érik el Safarov újbóli örizetbe vételét Bakuban, ahol hatóságok nem csak, hogy elnöki kegyelembe részesítették a gyilkost, hanem ki is tüntették. Lapunk is felkereste a Nagykövetségi konzult és médiafelelőst- Simon Évát – […]

2012. szeptember 5, 09:20 – Jean Charest leköszönő liberális kormányfőt sokkolta a Parti Québécois győzelmén kitört halálos lövöldözés. A Montreal Gazette forrása szerint Charest „nyugodt beletörődéssel” fogadta kormánya bukását, de amikor megtudta, hogy utódja győzelmi beszéde alatt halálos áldozatot követelő lövöldözés tört ki, a québeci kormányfőnek el állt a lélegzete. „Québec nem erről szól”–idézte Charest-t a Gazette forrása. Bár Charest Liberális Pártja elvesztette a választást, sokkal jobban szerepelt mint bárki gondolhatta volna. A PQ 54, a Liberális Párt 50, a jobboldali CAQ 19 és a Québec Solidaire 2 mandátumot szerzett a 125 fős Nemzetgyűlésben. Liberális források szerint Charest még ma délután […]

The government of Azerbaijan has spent the last eight years trying to convince Budapest to release from its custody Ramil Safarov, an Azeri soldier who in 2004 murdered his Armenian roommate in Budapest, purely out of hate for Armenia. Ferenc Gyurcsány, Hungary’s former socialist prime minister, denied repeated requests from Baku, as he was not convinced that the Azeri counterparts would honour their end of the deal, by ensuring that Safarov remains in custody to serve his life sentence. Current Prime Minister Viktor Orbán was much less circumspect than his predecessor, and seemingly had no qualms releasing the axe murderer to Azerbaijan on August 31st, 2012, where […]

„Mindannyian rettenetesen fel vagyunk háborodva a (Safarov) alkú miatt. Az ilyen súlyos politikai és diplomáciai hibák ritkán fordulnak elő történelmünkben”–nyilatkozta Armen Yeganian, Örményország ottawai nagykövete a Kanadai Magyar Hírlapnak. „Magyarország olyan képet fest, minthő ő lenne az elárult fél. De ezt a magyarázatot mi nem tudjuk elfogadni, hiszen az örmény hatóságok nyolc éven keresztül figyelmeztették a magyarokat. Nem olyan régen egészen konkrétan jelezték Magyarországnak, hogy elkerülhetetlen ennek a bűnőzőnek a szabadlábra helyezése, amennyiben átadják”–tette hozzá a kanadai fővárosban szolgáló nagykövet.

Valamennyiünket megrázta az a hír, miszerint Orbán Viktor kormánya rideg számításból, vagy esetleg csak dilettantizmusból kiadott egy gyilkost börtönéből. És igen erős bennünk a gyanú, hogy ezt 2-3 milliárdnyi eurós azeri befektetés, illetve államkötvény vásárlás reményében tehette a Fidesz-kormány, hiszen ezzel a keleti nyitás politikáját erősítette volna, nem is beszélve tárgyalópozíciójáról, amikor végre leülnek az IMF képviselőivel. Ha ez a felvetés akkurátusnak bizonyul, Magyarország lesz a demokratikus világ első olyan állama, mely beárazza bűnözőit és haszonszerzésből átengedi őket közép-Ázsia autokratikus uralkodóinak. De kinek a tanácsaira hallgatott a magyar kormányfő, amikor ilyen felelőtlenül beáldozta a magyar állam külkapcsolatait és maradék nemzetközi tekintélyét? Külügyes forrásunk szerint Martonyi Jánossal és a külügyminisztériummal minimális konzultációt […]

Két héten belül örökre eltűnik a torontói székhelyű Kanadai Magyar Kultúrközpont (HCCC) régi St. Clair utcai otthona, miután az új tulajdonos úgy döntött, hogy az ingatlant lebontja. Az épület egy része az egykori Shaarei Shomayim zsinagóga volt, amelyet esetleg meglehetett volna menteni, ha az ingatlan örökségi (heritage) minősítését kérvényezi a HCCC vezetése. Ugyanakkor az ilyen minősítés bár megmentheti az adott ingatlant, annak eladását és átalakítását is megnehezíti. Érdekesség, hogy Mel Lastman – Toronto volt polgármestere – 1953-as házasságát is a zsinagógában celebrálták. A telket az UrbanCorp ingatlanfejlesztő cég vette meg tavaly decemberben a magyar közösségtől és üzletek, illetve öröklakások kerülnek Észak-Amerika legnagyobb kultúrközpontjának […]

Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, jereváni tüntetők pedig nyomban letépték az ottani magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. A rendszerváltás utáni Magyarországon precedens nélküli nemzetközi botrány tört ki, amikor kiderült, hogy a Fidesz-kormány kiengedte a magyarországi börtönből az azer állampolgársággal rendelkező Ramil Sahib Safarov gyilkost, aki nyolc évvel ezelőtt a magyar fővárosban mészárolta le katonatársát, csupán azért mert az áldozat örmény származású volt. A magyar hatóságok pénteken engedték ki Safarov, állítólag abban a hitben, hogy azerbajdzsáni börtönben tölti le életfogytiglanos büntetését. Ezzel szemben az azer hatóságok azonnal szabadlábra helyezték a gyilkost, Ilham Alijev államfő kegyelemben részesítette és tömegek pedig nemzeti hősként fogadták a bűnözőt. […]

René Lévesque, a szeparatista Parti Québécois alapítója és első miniszterelnöke kellő távolságot tartott a rasszizmustól és az etnikai alapú nacionalizmustól. „Egy québeci az, aki Québecben él”–definiálta a francia tartomány identitását a néhai kormányfő. Manapság a Parti Québécois „pur et dur” (tiszta és kemény) szárnya uralja a pártot és tematizálja a politikát,  és valamennyi felmérés szerint a felülkerekedett rasszisták győznek  a szeptember 4-ei Nemzetgyűlési választáson. Kilenc évig tartó kormányzása után, Jean Charest kormányfő liberális pártja nem, hogy ellenzékbe kerül, hanem – a legújabb CROP felmérés eredményei szerint – harmadik helyre szorulhat.