Ez a mondat, egy Paul Valéry idézet, Sinkó István művészeti író beszédének végén hangzott el, a Nádas Alexandra és Nagy Gábor művészházaspár közös kiállításnak megnyitásakor, a FUGA Budapesti Építészeti Központban. Pedig igazsága annyira kétségbevonhatatlan, hogy szolgálhatna akár a kiállítás vezérfonalául is. A szeptember 3-ig megtekinthető közös tárlaton ugyanis mindkettőjük művészetének egymást megszólító vonásaival találkozhat a közönség. Nagy Gábor és Nádas Alexandra műveiben a sajátos történés idődimenzió- és a valóság–igazság egysége jelenik meg. Tájakat, történeteket, eseményeket is látunk a kiállított képeken, és arcokat a múltból. Jószerint retrospektívnak is nevezhetnénk a művészpáros mostani, bemutatkozó tárlatát a Fúgában. A falakon a 90-es évek […]

A Rigoletto kimódolt története barokkosan ellentmondásos, és kitartóan hömpölyög az elkerülhetetlen, sötét végzet felé. Verdi talán legnépszerűbb műve a meghasonlottság és az önfeláldozás tragédiáját magával ragadó zeneiséggel mutatja fel egy nagyszabású előadásban, ami idén a Budapesti Nyári Fesztivál másik kiemelt operabemutatója. A fura udvari bohóc cinikus és kíméletlen, de biztonságban érzi magát, hiszen ő a nőfaló mantovai herceg kegyence. És ha ez nem volna elég, egy másik hatékony módszerrel is rejtőzködik: egészen másnak mutatja magát, mint amilyen valójában. Minden energiájával, nagy profizmussal simul és alkalmazkodik, de gonosz nihilizmusa csupán hivatali kellék. Civilben egy ártatlan, tiszta lányka, Gilda aggódó édesapja, és […]

 Tavalyi nagysikerű vendégszereplése után idén visszatér a Margitszigetre a világ egyik legérdekesebb táncelőadásait létrehozó társulata, a Béjart Ballet Lausanne, akik a jubileumi turné után most Mozart legnépszerűbb művét, a csodálatos Varázsfuvolát varázsolják a színpadra a klasszikus balett nyelvén, először Magyarországon! Az előadás eredeti koreográfiáját még 1981-ben álmodta színpadra a társulatot alapító, nagyhatású balett-mester, Maurice Béjart, melyet most második alkalommal újít fel az együttes a jelenlegi társulatvezető koreográfus, régi Béjart-tanítvány, Gil Roman vezetésével. A Béjart Ballet repertoárján a kezdetektől fogva letisztult, mégis fantasztikus látványvilágú és különleges atmoszférájú előadások vannak jelen, melyek egyedülálló kapcsolatban állnak a produkciók alapjait adó klasszikus és innovatív táncelemekkel. A balettelőadások nemcsak kivitelezésükben, hanem témaválasztásaikban […]

Első Valósághajlító Viktor főméltósága – jó szokása szerint – a külhoni, magyarok által is lakott Tusványoson kegyeskedett a multikulkuralizmus és a bevándorlás elutasításának nemzeti jogáról és szükségletéről, valamint e szükséglet a határok, a piacok, a keresztény kultúra és a magyar nyelv védelmének a többség által kinyivánított népi igényéről, akarásáról szónoklani. Ostoba okvetetlenkedő – persze, nem ott és nem akkor – akadt ugyan, aki szerint a százötven évig tartó török és iszlám világ ellenére megmaradtunk magyarok, megőriztük a többségi vallásunkat, a kultúránkat és a nyelvünket, egyesek még a gasztronómia fejlődésével és fürdőkultúra meghonosításával is előhozakodtak, egy istenbarma pedig a valósághajlításra fittyet […]

  Több mint egy évtized után, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad 80. születésnapján a legnagyobb magyar operettszerző, Kálmán Imre egyik legnépszerűbb, Cirkuszhercegnő című darabjával tér vissza a színház nyári repertoárjára a teátrum kezdeteitől jelen levő egyik legkedveltebb zenés szórakoztató színpadi műfaj! Az ünnepi évadban az operett magyar nagymesterének egyik legjelentősebb, világszerte páratlan sikerrel játszott műve első alkalommal csendül fel a cirkuszi forgataggal benépesített szigeti színpadon. Az eredetileg német nyelven íródott nagyoperett 1926-os bécsi bemutatója mind történetében, mind pedig elsöprő látványvilága miatt, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Az egzotikus mesében az artisták, idomárok és bohócok világa mögött felsejlik az arisztokrácia pompás, csillogó és rejtett hazugságokkal […]

[A baszki káromkodás vagy valamiféle eufemizmus?] Ott egy plakát! – kiáltotta Baszki előrehajolva a sofőr válla fölött – a felirat Banksy állandó kiállítását hirdette Torontóban. A plakáton a helyszín. Megvan, tehát: Estiék utazásának célja: Basky a kisvonatozó Orbán Viktort [írnám: magyar miniszterelnököt, de nehezemre esne] ábrázoló remekművét becsempészni Banksy képei közé (kár, hogy a festékszórás kivitelezhetetlen!). Az elképzelés egyszerű volt: Esti eltereli a teremőr figyelmét, amíg Baszki felerősíti a stencilezett alkotást a többi közé. [Az eljárás – hamisítás, csempészés… – Banksytól sem idegen; kiakasztotta már saját, Mona Lisát sárga szmájli-arccal ábrázoló kreációját a Louvre-ba is). (Estinek fogalma sem volt Banksy […]

Kedves Ákos! Ezzel a fotóval szeretnék békés éveket kívánni az új hazádban. Remélem egészségileg jól vagy, kívánom, hogy még sok éven át tudj írni a magad és a mi örömünkre! BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNOK! Trixi

Meleg van. Az utcán a hőség rám szakad. Nehezen viselem. 1. Melege van a kiskutyának is. Egy alig árnyékoló lámpaoszlop tövében fekve liheg a Bajcsy Zsilinszky útba torkolló Andrássy út utolsó gyalogátkelője mellett, a kismetró (hajdani nevén földalatti vasút) lejáratánál. Felismerem, de nem vagyok biztos benne, hogy ő az. Gazdája a lassan induló autósorból aprópénzzel teli sapkával bukkan elő, ő is ismerős. A lány az, aki az úton átkelő gyalogosoknak háttal a karikával, és a kutyával egyperces műsort ad a megálló kocsisor utasainak, majd kalapozik náluk érte. Vagy ő egy másik lány? Két és fél éve, amikor a mutatványa engem […]

Az örökzöld gengszterlegendából készült népszerű Broadway-musical végre Magyarországon! Első felvonás A műsor a két főszereplő, Bonnie Parker és Clyde Barrow sokkoló tablójával indít, ahogy holtan fekszenek az ikonikus szürke Ford Deluxe Sedan első ülésén. Ezután vissza repülünk a nagy világválság korabeli Nyugat Texasba, ahol a 12 éves Bonnie arról álmodozik hogy filmsztár lesz, míg a fiatal Clyde arról ábrándozik, hogy úgy fog élni mint Al Capone és Billy a kölyök („Picture Show”). Mindketten felnőnek, nem adják fel álmaikat, habár ezek láthatólag sehova se vezetnek, mivel egyikük sem szakadt el a nyomasztó Nyugat-Texasból – Bonnie egy étteremben pincérnő, Clyde pedig a […]

Bár biztos adatunk nincs róla, mégis erősen feltételezhető, hogy Semmelweis Ignác az a magyar ember, akinek külföldön a legtöbb szobra van. Születésének 200. évfordulója tiszteletére idehaza Semmelweis év van, sok helyen volt és lesz még róla megemlékezés, a budapesti Bélyegmúzeumban pedig munkásságát és személyét bemutató kiállítás nyílt. Semmelweis Ignác 1818. július 1-én született egy – ma is álló – budai házban, Semmelweis József és Müller Teréz ötödik gyermekeként. Idehaza piarista diák volt, egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. Regényes életútjáról könyvet írtak, film is készült, ma sokan csak úgy nevezik „Az anyák megmentője”! Sebész, szülészorvos volt és döbbenten tapasztalta, hogy a kórházban […]

Több mint balett! A 2018-as nyár táncszenzációja az F. Scott Fitzgerald népszerű A nagy Gatsby című regénye és Baz Luhrmann 2013-as nagysikerű, kétszeres Oscar-díjas filmje alapján készült The Great Gatsby balettshow, melyben ezúttal neves nemzetközi balett-társulatok táncosai jelenítik meg a húszas évek Amerikájának kicsapongó, élvhajhász világát. Az elképesztően látványos balett-showban a szentpétervári Mariinszkij Balett nyolc sztárszólistája, köztük Denis és Anastasia Matvienko mellett a Complexions Contemporary Ballet (USA) és a Kijevi és Odessai Nemzeti Balett táncosai alakítják a dzsessz és a lehetőségek mámorában élő dúsgazdagok kiégett figuráit, akiknek közegében az igaz érzelmeknek legfeljebb csak a körvonalai tűnhetnek fel. A biztos sikert a professzionális táncművészek mellett Dwight Rhoden rendező-koreográfus személye is garantálja, aki balett-előadások mellett többek között Prince, Lenny […]

Ma már egyre kevésbé lepődünk meg azon, ha valamely világhírességről egyszer csak kiderül, hogy felmenői között magyar is található. Bár a csodálkozás némileg erősebb lesz, ha olyan személyiséggel gazdagodik ez a sor, akiről azért ezt végképp nem gondoltuk volna! Azt is tudjuk, hogy a szerelem nagyúr, olyan nagy, hogy még egy magyar nyelvű levél megírására is késztetheti a szerető – bár magyarul nem tudó – kedvest. A bevezetőben említett állítások mind igazak, a 20. század egyik legmeghatározóbb művészére, a napjainkra ikonikussá vált Frida Kahlo-ra vonatkoznak! Az ő műveiből nyitott most tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. A kiállítás régi adósságot törleszt, […]

A Magyar Nemzeti Galériában négy hónapon keresztül lesz látható a világ legjelentősebb Frida Kahlo életét bemutató tárlat. A festőnő születésének 111.évfordulóján megnyíló tárlat, 2018-július 7.-től- november 4.-ig tekinthető meg. A kiállítás anyaga 35 műtárgy – 26 festményből és 9 rajzból áll. A fiatalkorában súlyos buszbalesetet túlélő, és az élete során számtalan betegséggel küzdő és emiatt néha hetekre, hónapokra ágyhoz kötött művész magától kezdett el festeni, soha nem tanulta, tudását önképzéssel szerezte. A kiállítás öt különálló részben mutatja be a művész életének szakaszait. Az első szekció az útkeresésről, a második a fájdalomról, a szenvedésről és ennek feldolgozásáról szól. A harmadik Frida […]

„Lehettem volna költő, képzőművész, zenész” – mondta egy alkalommal önmagáról Huszárik Zoltán, a közelmúlt művészeti életének egyedi tehetségű alakja. Ennek a tehetségnek egyik megnyilvánulási területéről, a grafikai alkotásaiból nyílt most – szeptember 30-ig látogatható – kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. A kiállításnak azért van különös jelentősége, mert a most bemutatott művek alkotójának nevét inkább csak filmrendezőként ismeri a közönség. Filmjei közül is főként az 1971-ben bemutatott első nagyjátékfilmje, a Szindbád vált ismertté, nem mellékes módon Latinovis Zoltán zseniális alakítása okán. De az egyéb filmjei is számottevőek, nemzetközi sikereket ér el velük. Az 1965-ben készült Elégia egy évvel később elnyeri az Oberhauseni […]

Jiménez Deredia 1954-ben született Costa Ricában. San José-i Képzőművészeti Akadémián és a Costa Rica Egyetemen folytatta tanulmányait. 1976-ban  Deredia 7 hónapos ösztöndíjat nyert a márványfaragás technikáinak elsajátítására Carrara-ban, Olaszországban. Az ösztöndíj idejének leteltével nem utazott haza, Carrarában él a mai napig. A Deredia 1985-ben létrehozta a Geneses néven ismert művek sorozatát. Ezek a művek, amelyek arra irányultak, hogy az anyag a térben idővel mutációt mutatott, segített neki saját művészi rendszere kialakításában, amelyet a transzmutatív szimbolizmusnak nevez. 1988-ban Deredia részt vett az első Art Exhibition Velencei Biennálén. Ezt követően 1993-ban és 1999-ben ismét meghívták. Ő az első nem európai művész, akinek […]