Ekként nevezte párizsi kritikusa, Pierre Brisset. Szilárd Klára hosszú, alkotó életében még sohasem hiányzott kiállításának megnyitójáról. Szokatlan is lesz nekünk, barátoknak s művészete népes rajongótáborának, hogy a mostani, január 4-i tárlatának vernisszázsán már nem láthatjuk hófehér hajával, kifogástalan francia eleganciájával, csipkekesztyűs kezét botján nyugtatva, derűsen mosolyogva, élénken társalogva…  Nem tudom, de mondják, van szerelem az első látásra. Azt viszont bizton állíthatom, hogy létezik barátság, amely a bemutatkozás első percében kezdődik. Ilyen a miénk Szilárd Klárával. Nem teszem múlt időbe, mert az érzelmek nem lesznek semmivé, amíg élünk. Ahogyan az emlékek is velünk maradnak. Kristálytisztán, vagy épp lassan homályba bukóan. Mindjárt […]

Adva van egy vonzó, ám kissé hazudós feleség, egy roppant megértő, de rendkívül elfoglalt férj, a kedves, ámde hihetetlenül feledékeny családi barát és a megbízható, bár kissé merev szobalány. Szenteste van, a feleség és a szobalány a családi szertartást készítik elő. És akkor… Január 6-án újabb bemutatóval jelentkezik a Játékszín. Alfonso Paso bűnügyi komédiáját Radó Denise állítja színpadra Tóth Enikő, Kerekes József és Csonka András főszereplésével. A produkció címe: Hazudj inkább, Kedvesem! A Teréz krt. 48-ban a szórakoztatás a fő irányvonal, ehhez alkalmazkodik a darabválasztás, amely ismét egy közkedvelt és klasszikus vígjáték. A középpontban egy vonzó, ám hazudós feleség, mellette […]

Alving kapitány gazdag özvegye férje halálának tizedik évfordulójára árvaházat építtet az elhunyt emlékére. A megnyitó ünnepségre hazavárja rég nem látott fiát, aki festőként Párizsban él. De lehet-e bármit örömmel ünnepelni olyan világban, ahol álszentség leplez szégyenletes titkokat, kényszerű hazugságokat és elfojtott vágyakat? A Nóra és a Hedda Gabler mellett, a ritkán játszott Kísértetek főszerepe Ibsen legjelentősebb nőalakja. A darab 1881-es bemutatója példátlan botrányt kavart. (forrás: színház) Helene Alving lázongó természetű, erős akaratú nő, aki képes egy válságos pillanatban egész addigi életét átlátni, és felülbírálni. Van bátorsága kimondani, hogy az előítéletekkel teli, az életörömnek, értelmes tevékenységnek szűk teret engedő világ mellett, […]

Nagy Feró szerint: „a zenészek zenéljenek, a politikusok politizáljanak, s ne foglalkozzanak egymással”. [A „minek mindenbe belekeverni a poltikát?!” – a status quót védelmező, széleslátókörű, tájékozott és éleselméjű hozzászólók princípiuma a nemzeti együttműködés üzenőfalán is.] Egy ideális társadalmi rendszerben lehetne ez a természetes munkamegosztás, de ma Magyarországon…?! (Most következhetne a Nagy Feró-életmű szakmai bírálata, esetleg – mivel nem értek egyet a „nemzet csótányának” véleményével – az Orbán Band országlásának kritikája, de inkább térjünk vissza eredeti témánkhoz!) De vajon hol húzódik a határ a művészet és a társadalombírálat, vagy a politika között? Könnyedén leválasztható-e az etikai, erkölcsi, eszmei mondanivaló a hordozó […]

Gogol Holt lelkek című regényéből, Szakonyi Károly komédiájának adaptációja nyomán a szövegkönyvet Dankó István írta, az előadásban Mészáros Blanka, Elek Ferenc, Lestyán Attila e.h. és Vizi Dávid e.h. látható. Rendezte: Dankó István „Ez a művem nem azzal ijesztette meg Oroszországot és keltett felzúdulást országszerte, hogy feltárta sebeit és rejtett betegségeit, és nem is azzal, hogy elképzelték a diadalát ülő gonoszság és a szenvedő ártatlanság megrázó képeit. Erről szó sincs… Az egésznek a kisszerűsége volt az, ami ijesztően hatott.” Gogol A Dosztojevszkijnek tulajdonított mondás szerint: „Gogol köpönyegéből bújtunk ki mind”. Valóban, Gogolt (1809 – 1852) az orosz realizmus megújítójaként, az orosz vidéki és kisvárosi […]

A héber nyelvben csodálatos szavak és kifejezések vannak, amelyeket egyszerűen le-lefordíthatunk magyarra, de sokszor meglepő és mulatságos jelentésük van az eredeti szent nyelven.  CHÁVÁL ÁL HÁZMÁN (חבל אל הזמן) Magyarul „kár az időért”. Ezt a kifejezést általában pont fordítva használja a héber, mint a magyar. Héberül csodálatos élményt jelent. Azt fejezzük ki vele, hogy több időt szeretnénk a dolog élvezésére. De attól függően, hogy milyen hangsúllyal mondjuk, jelentheti ugyanazt is akár, mint magyarul. ÁNI META ALÉCHÁ, vagy ha férfi mondja nőnek: ÁNI MET ÁLÁJCH  (אני מתה עליך) „Meghalok érted.” Azaz, megőrülök érted. Mondta valaki, hogy a héberek Kazinczyjának, Eliézer Ben […]

Plantagenet Henrik, a nagy angol király hatalmas birodalmat épített, melyhez elfoglalta Franciaország nagy részét is. Karácsonyra összehívja családját, hogy rendelkezzen az ország jövőjéről. Összecsapásaik, a hatalomért folytatott harcuk, egymást kijátszására tett folyamatos kísérleteik vérre menően szellemes helyzeteket teremtenek, melyek egytől egyig a képzelet művei. A szerző szavaival: „Sokat olvastam ezekről az emberekről, alaposan tanulmányoztam az életüket, és elképzeltem, mit érezhettek, gondolhattak, mondhattak, mit akarhattak az élettől. De hogy valójában kik voltak, azt sohasem fogjuk megtudni.” A darab nagy sikereket arat világszerte a színpadokon, kitűnő filmváltozatában pedig Peter O’Toole és Katharine Hepburn játszotta a főszerepeket. SZEREPLŐK Gálffi László – II. Henrik, […]

Idézet Al Ghaoui Hesnától: „Ezt teszi a karácsonyfa. Furcsa kis érzelemkapukat nyit meg az emberben.” Békés ünnepet Mindenkinek! Fotók: Gergely Bea

Az idők során sokakat lenyűgözött az, hogy a zsidó nemzet még mindig létezik. Bár történelmünk tele van szenvedéssel, szomorúsággal és üldöztetéssel, a zsidók mindig hihetetlen ellenállással és erővel néztek szembe a nehézségekkel. Mi a titkunk? Hogyan őriztük meg különlegességünket és egyedi hagyományainkat? Hogyan akadályoztuk meg a világ nemzeteivel való asszimilálódást? Erre a kérdésre találunk választ a hetiszakasz egyik gondolatában. Könnyen lehet, hogy a Tóra egyik legdrámaibb története szerepel ebben a szakaszban. Miután a testvérei eladták, és 22 évet volt távol a családjától, József felfedi kilétét. A testvérek nem tudták, hogy aki kínozza és kémkedéssel vádolja őket, aki bebörtönözte Simont, és […]

Egy csíki falu színjátszóköre megelégeli, hogy a pestiek szerint: székely az, akinek a sör nem ital, az asszony nem ember, a medve pedig nem játék. Jókedvükben létrehoznak egy színjátékot, amiben ötvöződik a székely humor és pajzánság a tánccal, zenével, énekkel. Pásztor Erzsi Kossuth-díjas művészünk és fiatal művészeink mellett a legnépszerűbb magyar mesemondó, Berecz András fia, a „Fölszállott a páva” győztese, Berecz István koreográfus, székely narrátor is színre lép a pajzán komédiázásban. Szereplők: Pásztor Erzsi  —  Örökös tag, Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas Berecz István  —  a „Fölszállott a páva” győztese Nyírő Bea, Boros Zoltán, Kovács Dézi, Szántó Szandra, Frech Zoltán, […]

A sikeres bankár élete sínen van: jólfizető állás, szép ház, jó kocsi, szerető feleség, cuki gyerek. Minden tökéletesnek tűnik, ám egy napon besétál az irodájába az ágrólszakadt idegen. Hitelt kér, és mindenre képes azért, hogy célját elérje… Mindenre! Két nagyszerű színész – Lengyel Tamás és Baksa Imre – brillírozik ebben a remek, meglepetésekkel teli vígjátékban. Nincs egy perc megállás, a néző velük együtt rohan a vérfagyasztó végkifejlet felé… „Gondolj egy merészet! A rendszer az utolsókat rúgja, használd ki!” A Neptun Brigád és a Játékszín közös előadása Fordította: BAKUCZ Dóra Szövegkönyv: ZÖLDI Gergely  Bankár: LENGYEL TAMÁS David: BAKSA IMRE Laura (felvételről): JÁRÓ ZSUZSA Díszlet-jelmez: FEKETE Györgyi Zene: TAMÁS Zsolt […]

Bármi megtörténhet Valentin nap éjjelén. Oleksandr Mardan darabjában meg is történik. Lehetne az is a címe: Valentin napi pszicho. Egy varázslatos este hátborzongató éjszakába fordul át egy férfi és egy nő életében, akik ugyan házasok, de leginkább már csak a közös emlékeik kötik össze őket. Azon a különösen misztikus éjjelen azonban felidéződnek az elhallgatott, ki nem beszélt történeteik, vádak, fájdalmak, csalódások is. Persze mégsem ilyen egyszerű az egész. Mert aztán megjelenik egy ismeretlen, aki mégiscsak ijesztően ismerős. A világítás kialszik, a gyémánt nyakékek eltűnnek, ujjlenyomat sehol. Szövevényesen izgalmas helyzetek. De lehet, hogy csupán bizarr képzelődés mindez? Vagy a valóság bizarr […]

Bár a címbeli, régi francia kifejezés – noblesse oblige – használata napjainkra sajnos kiment a divatból, ezért még vannak helyek és emberek a világon ahol e szavakat a tartalmukkal együtt ismerik. Egy ilyen helyzetnek lehetünk most tanúi, amikor két magyar, történelmi arisztokrata család tengerentúlon élő leszármazottjai magyar vonatkozású hagyatékukat ajándékozták a Nemzeti Múzeumnak. Sokan, sokat tettek azért, hogy ez a hihetetlen értékű műtárgy-együttes a Magyar Nemzeti Múzeumba érkezzen. Az ajándékozók, Gladys Szápáry és Paul Szápáry apai ágon a Szápáry grófok, anyai ágon pedig a Széchényiek leszármazottai, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf szépunokái. A testvérpár anyai nagyanyja révén a neves amerikai […]

A Háború és békét Lev Tolsztoj fő művének tekintette, melyet már a korabeli közönség is rajongással fogadott. A regényt övező csodálat a mai napig töretlen. Tolsztoj a szereplőinek sorsát végigkísérve szenvedélyes szerelmeken, tragédiákon, születéseken és halálokon át mutatja fel Kelet és Nyugat, Európa és Oroszország máig változó kapcsolatát. A Háború és béke családtörténeteiben a legfontosabb szereplők közül Pierre Bezuhov Napóleon-rajongóból a háborútól megundorodva válik az élet szentségét hirdető emberré. Barátja, Andrej herceg a családja elől menekül a hadseregbe. A ragyogó Natasa az ösztöneiben vakon bízó kamaszlányból szerelmeken és csalódásokon keresztül érik felnőtt nővé. Három különleges élet, három kivételes sors. A […]

Hanuka alkalmából elmondok nektek egy szép és igaz történetet: A kommunista Oroszországban akkoriban, amikor tilos volt Tórát tanulni, a hászidok kis pincékben a világtól elbújva rejtett jesivákat hoztak létre, hogy tanuljanak. Gyerekek és felnőttek jártak oda titokban, és imádkoztak, Talmuddal, Gemarával foglalkoztak. Volt egy rabbi ezek közül a hászidok közül, aki gyerekeket tanított, neve Sosonkin Aser rabbi (aki nem más, mint Glitzenstein Mushkynak, a Chajim Shaul rabbihelyettes feleségének egy öreg nagybácsija). Mint sok hászid, azon a napon is, amelyiken elkapták, Tórát tanult. Még ugyanaznap el is vitték Szibériába kényszermunkára. Amikor volt egy-egy rövid kis szünete a munka közben, elment messze […]