Zene: JOHNNY K. PALMER Szövegkönyv: BUZÁS MIHÁLY, PASO DOBLE, KIRÁDY ATTILA Dalszövegek: SZENTE VAJK Tervezett bemutató: 2017. november 17. Rendező: SZENTE VAJK A sorozatból ismert diákok (Soma, Rozi, Lilla, Csabi, Miki és Lara) a tanévzáró után nyári kalandra indulnak a SunCity Fesztiválra. Egy tévedés miatt ugyanabban a balatoni villában kötnek ki, ahol Lilla ikertesvére és baráti köre is bulizni szeretne, akik arra készülnek, hogy dalukkal induljanak a fesztivál himnuszára kiírt pályázaton. A két csapat hamar összerúgja a port, a viszály furcsa helyzeteket teremt, új szerelmek szövődnek, rivális dalos párok állnak össze, akik szintén megméretnék magukat a pályázaton. Vicces szituációk, lélegzetelállító zenés-táncos […]

A világon elsőként, szobrot állítottak Bud Spencernek Budapest VIII. kerületében, a Józsefvárosban, a Corvin sétányon. Az ünnepségen több százan vettek részt, és jelen volt a tavaly elhunyt színész két lánya, Cristiana és Diamante Pedersoli is. A szobor a fiatal szobrászművész, Tasnádi Szandra alkotása. Valószínűleg nagyon kevesen vannak, akik ne ismernék Bud Spencer, az 1929-ben Nápolyban, eredetileg Carlo Pedersoli-ként született, világhírű olasz művész nevét. Életútja regényes volt. Apja, a nápolyi, jómódú vasgyáros, Alessandro Pedersoli és az anya a lombardiai származású Rosa Facchetti, gazdag, nagypolgári gyermekkort teremtettek számára. Ez a gyerekkor 1943-ban ért véget, amikor édesapja vasgyára a tűz martalékává vált. Carlo […]

Tudták-e Önök, hogy a „boldog békeidők” budapesti kávéházaiban még nem szolgálhattak fel nők, csak a pult mögött ülhettek „kaszírnőkként”, és húzhatták a strigulát a férfiak által elfogyasztott kávék, italok után…? Ha ezt nem is, de azt bizonyára sejtik, hogy a női természet akkor is – mint mindig a világtörténelemben – megtalálta a boldogulás olykor vakmerő, olykor pikáns formáit… A Vén Fiákerben zavartalanul zajlik a megszokott kávéházi élet, de arra senki ne vegyen mérget, hogy a nadrágban az van, aminek lenni kell, s hogy akik idegennek hiszik egymást, azok nem alszanak-e közös szobában már hetek óta… Mindezen titkok alá a kor […]

Eduardo De Filippo FILUMÉNA HÁZASSÁGA nápolyi komédia két részben Filuména Marturano, a Domenico Soriano által kitartott volt utcalány nagy leleménnyel halálos beteget színlelvén, utolsó kívánságaként elveteti magát az őt immár negyed évszázada kihasználó kivénhedt ficsúrral, a jómódban élő cukrásszal, Domenicóval. De korántsem kicsinyes önzésből vetemedik erre a csalásra: három titokban felnevelt fiáért teszi, akiknek nevet és társadalmi megbecsülést kíván szerezni a hangzatos Soriano névvel. Domenico nem hagyja annyiban a dolgot: mindenáron felbontani igyekszik a szerinte törvénytelen házasságot. Ehhez talál is egy minden paragrafussal felvértezett, félszegen fontoskodó ügyvédet, aki az olvasni nem tudó Filuménának paragrafus-nyelven bebizonyítja, hogy a házasság csak akkor […]

Harsányi – Zágon – Eisemann XIV. René zenés hatalmi őrület 3 felvonásban, két részben Eisemann Mihály szinte csak slágereket írt! Kevés olyan ember van, aki nem ismeri az Éjjel az omnibusz tetején, Lecsó lecsó, Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Bőg a tehén, Hallod-e Rozika te, János legyen fenn a Jánoshegyen, Jaj de jó a habos sütemény című dalokat. Lodoméria, ez a kis ország politikai válságban van. Korrupció, cselszövések, kicsinyes hatalmi játszmák, ellenzéki tüntetések nehezítik az uralkodást. A fiatal király, XIV. René trónját trónkövetelő és egy szomszédos nagyhatalom uralkodója is fenyegeti. És a háttérben még ott van egy […]

„Minden zenész filozófus” – a kínai zeneköltő [Tan Dun – „A legfontosabb hang a c(C)send.”] axiómája szöget ütött Esti Kornél, a híres zongoraművész fejébe. Volt kellő önbecsülése – ebben hasonlított Haydnhoz -, de önbecsülését – és ebben különbözött Haydntól -, nem a becsülésre méltó képességei hizlalták, hanem mondhatni, épp ellenkezőleg; ezért nem tudott filozófusként gondolni önmagára. Tehát kézenfekvőnek [Kézenfekvő! Húszéves elmúltam, és sohasem mondtam még ki ezt a szót, hogy kézenfekvő…] látszott – a teljesség kedvéért, és, hogy Isten kegyelméből felszabadulhassunk az ostobaság bűne alól – az Esti Csendbe, vendégként, valódi! filozófust hívni. A Filozófus szavaitól a Csodazongoraverseny tételei – […]

Szép Ernő válogatott szerelmei ŐSBEMUTATÓ Hossz: 80 perc egyben „Barátom, volt ifjúság és volt szerelem. Csak nem vettük észre.” A második világháború vége felé járunk, Az egykor sikeres, közkedvelt író gyakran betér egy színházba, hogy újabb és újabb előadások ötletével meggyőzze a direktort, adjon neki munkát, és persze: előleget. De azok az idők már elmúltak, amikor az írónak színpadi sikere lehetett. Miután az igazgatói irodából újra elkergetik, az író az üres színpadra menekül, ahol egy korhadt, régi székre ülve elmereng. Gyönyörű képek és történetek jelennek meg a szeme előtt: az igazgató úr fiatal feleségéről; a nem szép, de nem is […]

A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak… A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház koprodukciójában, Somogyi Szilárd […]

„Először is, a mi Csípdmegünk telivér fajkutya, ismerjük apját-anyját – apja: Véső, anyja: Fogdmeg – a maga tarkapettyes kuvaszáról viszont csak a Jóisten tudja, honnan származik… Azonkívül vén és csúnya, mint valami gebe…” „Párbajozni! Igen! Ezt nevezem egyenjogúságnak! Ezt nevezem emancipációnak! Itt mind a két nem egyenjogú! Elvből agyon fogom lőni! De micsoda egy nő! „Golyót röpítek a medve koponyájába!…” Kipirult az arca, a szeme csak úgy ragyog… És elfogadta a kihívást! Szavamra, először látok ilyen nőt életemben…” Anton Pavlovics Csehov két egyfelvonásos tréfája, a Medve és a Leánykérés. MEDVE Tréfa egy felvonásban Popova, Jelena Ivanovna, a fiatal özvegy földbirtokosnő, […]

táncjáték Kulcsár Noémi Tellabor, Gyulai Várszínház  Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Különböző párok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, egyik szerelem adja át helyét a másiknak, miközben a kavarodásban a szerelem nem más, mint függőség, a magány ellenszere. Kulcsár Noémi koreográfiájában a Szentivánéji álom összes figurája megjelenik a színpadon, így a szerelmespárok, Theseus és Hippolyta, a tündérkirály Oberon és a tündérkirálynő Titánia, és persze a mesteremberek és a pajkos Puck is. Kortárs, modern értelmezésében, mai táncszínházi nyelven elevenednek meg Shakespeare alakjai, miközben Felix Mendelssohn azonos című remekművére hajszolják egymást árkon-bokron, álmon-rémálmon át. (forrás: színház) Fotók: Gergely […]

A világ bármelyik nagy múzeumának díszére válhatna az a kiállítás, ami „Párizs-Budapest” címmel, október 27-én nyílt meg Budapesten, az V. kerületi Falk Miksa utcában, a Virág Judit Galériában. A XIX. század végétől a XX. század első feléig terjedő időszakot öleli fel, magyar művészek ekkor keletkezett alkotásait mutatja be, ráirányítja a figyelmet egy lassan feledésbe merülő kor csodálatos kincseire. Elöljáróban fontos megjegyezni: a rendezők külön érdeme a nagyszerű megvilágítás. Nyoma sincs annak a – sajnos más helyeken gyakran megfigyelhető – hibának, hogy a lámpák visszacsillognak a képek felszínén. Itt a fények egyenletesek, a színek mégis ragyognak, ha kell, ha pedig nem, […]

Sorozatunk minden darabja egy-egy igaz történeten alapul.  Lengyel Nagy Anna, a szerző, egész életében mániákusan gyűjtötte kis emberek nagy történeteit. „Negyven ​​éve beszélgetek velük.  „Civilek”, névtelenek, ismeretlenek. Közülünk valók. Negyven éve nem tudok hozzászokni ahhoz a sok csodához, groteszk fintorhoz, tragikumhoz és bölcsességhez, ami egy emberi sorsba belefér.” Pelsőczy Réka vezetésével színész-rendező párosok állítják most elénk ezeket a különféle sorsokat, hétköznapi emberek egyéni, mégis különleges, mindannyiunkhoz szóló igaz történeteit. Az előadás a Független Színművészetért Alapítvány és az  Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre! Lengyel Nagy Anna történetei színpadra alkalmazva, Ullmann Mónika, Borbély Alexandra előadásában. Látvány: Juhász Nóra Dramaturg: Zöldi Gergely Az […]

Határ Győző életműve – talán nem vetem el a sulykot – Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, vagy akár Illyés Gyula életműve jelentőségével vetekszik. Más szerzőket is nyugodtan említhetnék. Ezzel ma esti találkozásunknak, beszélgetésünknek okát is adtam. Hogyan létezik az, hogy az említettekhez képest – és a nem említettekhez képest is – Határ Győző életműve alig ismert, alig emlegetett, méltánytalan mellőzöttségben részesül? Mindez úgy történhetett, hogy se a hazai irodalomkritika, se a népszerűsítő sajtó, se a korabeli média, se a hivatalos kultúrpolitika nem tette meg azt – se időben és később is alig-alig – amit ez az életmű eleve megérdemelt […]

200 éve született Arany János. Az évforduló alkalmából készített előadás a költő balladáira épül. Élete során közel harminc verset írt ebben a műfajban, mi tizenkettőt választottunk ki erre az alkalomra: nagykőrösit és késeit, ismertebbeket és alig ismerteket egyaránt. Ezeket a verseket időrendben egymás mellé téve a magyar történelem keresztmetszetét kapjuk meg.De nem csak időben, térben is bejárjuk a történelmi Magyarországot: a versek helyszínei többek között Visegrád, Eger, Debrecen, Bécs, Galambóc vagy Drégely, hogy végül az előadás végén Budapestre jussunk el. A középpontban a nők állnak. Azok a versek kerültek bele az előadásba, amelyek főszereplője nő, vagy amelyekben az éppen mellékszereplőnek […]

Opera három részben, francia nyelven, magyar és angol felirattal A reformáció kezdetének 500. évfordulóját mi mással ünnepelhetné az Opera, mint Meyerbeer kiváló grande opérája, A hugenották műsorra tűzésével? A történet alapjául a francia vallásháborúk egyik legszörnyűbb eseménye, az 1572-es Szent Bertalan-éji mészárlás szolgált, amely során a Párizsba gyűlt francia reformátusokat (hugenottákat) a király beleegyezésével lemészárolták. A darab a francia nagyopera egyik legeklatánsabb példája, amely 1836-os párizsi ősbemutatója után csakhamar az egész világot meghódította, és azóta is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott művek között tartják számon. Cselekmény: 1572 augusztusa, a katolikusok és protestánsok közötti III. francia vallási háborút lezáró békét követően. felvonás (BACCHUS / AMOR) Nevers gróf Touraine-i kastélyában önfeledten mulatnak […]