Az előadás Czímer József fordítása alapján készült. Axentyij Ivanovics Popriscsin: Keresztes Tamás dramaturg: Róbert Juli díszlet: Keresztes Tamás grafika: Nagy Gergő szakértő: dr. Zalka Zsolt producer: Orlai Tibor asszisztens: Szakács Zsuzsi rendező: Bodó Viktor Gogol „pétervári történet”-ének főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás, a Katona József Színház művésze játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban: rá épült a híres Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be. Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készült. Keresztes Tamás […]

  „A klasszikus zene mindenek felett álló világnyelv” Ennek lettünk tanúi  tegnap este a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A legendás Három Tenor — Pavarotti, Domingo és Carreras — után, a Szigeten lépett fel az „új”  trió. James Valenti az amerikai, Sébastien Guéze  a francia és Martin Mühle német származású. de Brazíliában született tenor. Mindhárman először léptek fel Magyarországon, a Budapesti Nyári Fesztivál meghívására. Közreműködött a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Simon Béla vezetésével. Vezényelt Halász Péter Producer Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház ügyvezető igazgatója. Fotók: Gergely Bea Egy rövid videó itt tekinthető meg:  

A szegedi Új zsinagógát 1900-1902 közt építették Baumhorn Lipót tervei alapján. Baunhorn 22 zsinagógát tervezett a 19-20. század fordulóján, legszebb alkotása éppen a mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusú szegedi Új zsinagóga. A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. (…) A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupola 4 csegelyére az erkölcsi létet meghatározó három (de [héberül négy szóval kifejezhető) tényezőt írták fel héberül: a Tóra, a munka és az emberszeretet. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik […]

Szondy Györgynek, nekem, s Fahéj nevű, hosszúszőrű tacskómnak a szemünk se rebbent, amint a Kodály körönd fölötti bárányfelhőben eltűnt a repülőgép. Ez érthető az arrafelé meredten figyelő Szondy György esetében, aki így „álla halála vérmosta fokán”, kivont karddal, s másfélszáz katonájával várja Ali pasa tízezres seregét pontosan 462 esztendeje, illetve ez eseményre emlékeztető szoborként 58 éve már, érthető továbbá a lábamnál heverő, arrafelé néző, de a mai távoli látványt ugyancsak nem érzékelő kutyám esetében. Én azonban láttam gépet, de a vele ellentétes irányba haladó kicsiny felhőből kibukkanni hiába vártam. És megvontam a vállam. Igen sok fontosabb téma volt a fejemben, […]

Ma este jött a szomorú hír: „A család és a Magvető Kiadó mély fájdalommal tudatja, hogy 2016. július 14-én a délutáni órákban Esterházy Péter elhunyt.” Ismét elment egy européer. Élt 66 évet. Nagyon nehéz elhinni, de főleg elfogadni az elfogadhatatlant. Ő, aki kinevette a halált, bízott abban, hogy legyőzi a szörnyű betegséget, sajnos nem sikerült. Öt héttel ezelőtt még reménykedtünk, hiszen Ő nyitotta meg a 87.Ünnepi Könyvhetet a Vörösmarty téren. Áprilisban Ő mutatta be a frissen megjelent Kertész Imre, Esterházy Péter „Egy történet” c. hangoskönyvet az Örkény könyvesboltban. Akkor már tudtuk, hogy beteg, de bíztunk…(a fenti kép a könyvesboltban készült). […]

Aki utazik, jól tudja, olykor az embert a legváratlanabb helyeken érik kellemes, maradandó élmények. Az ilyenekért nem is kell külföldre menni, itthon is van rá lehetőség bőven. Budapestről Szolnok felé autózva, elég, ha a ceglédi elágazásnál balra térünk le és felkeressük Újszilváson a Bolyhos pálinkafőzdét. A lombok közt megbújó, egyszerűnek látszó falusi épület senkit ne riasszon el, odabent kincsek rejtőznek. Ez állítás bizonyítására egyetlen adat is elegendő: a lepárló helyiségben nem csak a falakat, a mennyeztet is az elnyert díjak oklevelei díszítik, a pillanatnyi állapot szerint 599 darab! Jelenleg. Ám a számuk folyamatosan gyarapodik. Azt pedig talán bizonyítani sem kell, […]

Tudtam-e vajon nem egészen három évtizede, amikor családom adriai nyaralásából Bosznia hegyei között loptam el egy félnapot, hogy az ottani állítólagos jelenés okán az idő tájt világhíresedő tájék Mária-kultusza az erőszakos horvát nacionalizmust és Bosznia-Hercegovina ama részének bekebelezését legitimálja? Dehogy tudtam! Még azt se tudtam biztosan, hogy a katolikus egyház ezt a kultuszt hivatalosan majd megtagadja, hogy tudhatam volna, hogy éppenséggel e békét hirdető vallási jelkép jegyében, a katolicizmus védelme érdekében alig valamivel később embereket ölnek, háborús bűnöket követnek el, koncentrációs táborokat létesítenek, muszlimokat irtanak. Tudta a fene, hogy az általam akkor megjelenített mesterséges Mária-szimbolika a második világháború óta a […]

Andrew Lloyd Webber – Tim Rice: EVITA  a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Egy törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának erkélyén. Előtte százezres, rajongó, zokogó tömeg, s könnyekkel a szemében búcsúzik: „Ne sírj értem Argentína!” Eva Perón, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hirtelen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: valaki, aki bárhol is van, segíteni akar másokon. Bár a pompa lett az osztályrésze, jól emlékszik még, mit jelent a nyomor. Evita életútja példaértékű a ma embere számára. Hitével és kitartásával, a szegénység kátyúját maga mögött hagyva az ország […]

Negyven éve, hogy az izraeli hadsereg a világ egyik legmerészebb kommandós akcióját hajtotta végre, több mint négyezer kilométerre az ország határaitól, minden idegen erő támogatása nélkül. 1976 junius 27-én az Air France Párizsból Tel Avivba közlekedő járatát terroristák eltérítették. A gép megváltoztatva az útírányát először a líbiai Bengáziban szált le. Miután feltankolták, folytatták útjukat ismeretlen irányba. A terroristák követelése természetesen az izraeli és más börtönökben fogvatartott gyilkos terroristák szabadonbocsájtása volt, hogy cserébe elengedjék a túszokat. Az eltérített gép hajnalban érkezett meg Ugandába, a főváros Kampalához közel fekvő Entebébe. Uganda akkori diktátora, Idi Amin Dada előzőleg értesítve lett a terroristák által. […]

2016. július 8-án mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Daniel Glattauer Párterápia című darabját Mészáros Máté, Balla Eszter és Debreczeny Csaba főszereplésével, Znamenák István rendezésében a Szentendrei Teátrum és Nyár keretében. Az előadás a nyár után a Belvárosi Színházban látható. Évek óta nagy sikerrel játsszák Daniel Glattauer előző művét, a Gyógyír északi szélre előadást a Belvárosi Színházban. A darab már több, mint százszor tárta a nézők elé két ember megismerkedésének kalandos és humoros történetét. Most tovább lép a szerző, a Párterápia házaspárjának életéből már rég eltűnt az első évek izgalma. Ismerős a helyzet: valami végleg elveszett, és mielőtt végleges döntést […]

A Magyar Nemzeti Galériában június végétől október elejéig látható Modigliani-kiállítás az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást – köztük 61 Modigliani-művet, aktokat, portrékat és szobrokat felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket. A tragikusan rövid életű, olasz származású festőművész élete hosszú ideig kevéssé állt az érdeklődés középpontjában. Mindössze harmincöt évet élt, ennek ellenére, az utolsó, nem egészen tizenhárom esztendő alatt, egy teljes modern életművet hozott létre. Livornóban született 1884-ben, tanulmányait Firenzében, részben Velencében végezte és 1906-ban már a fiatal művészek bohém életét élte Párisban. Az ott dolgozó külföldi művészek – […]

Vannak helyzetek, melyekben a morális szempontok fölülírják a karrier, az érdek, vagy a politika szempontjait. Vannak emberek, akik adott helyzetben a lelkiismeretük által diktált morális értékrend alapján cselekszenek. Őket az utókor általában hősöknek, kortársaik többnyire ostoba álmodozóknak tartja. Sok ilyen „álmodozó” van, ám túl kevés ahhoz, hogy fölrázzák a mindenkori konformista állóvizeket. Történetünk egy ilyen emberről és ükunokájáról szól. Johann David Yorck, Wartenburg későbbi grófja 1759-ben született Potsdamban, egy porosz százados törvénytelen fiaként. Szülei csak négyéves korában házasodtak össze, ami a protestáns Poroszországban nem keltett akkora megütközést, mint Európa katolikus felében. Miután Napóleon meghódította Európa nyugati részét, s térdre kényszerítette […]

“Ilyen gárdát akarok Magyarországra!” Véletlenül bukkantam a fenti óhajtást követő alábbi mocsadékra, amit azonnal felismertem: A halál ötven órája című filmből való. Amelynek végét (a „gárda” végét, a csak a filmen diadalmas, legyőzhetetleneknek mutatott Tigrisek és a harckocsizók – köztük a fess vezénylő tábornok – tűzhalálát) nyilván nem vetítik le azoknak a diákoknak, akiknek – a legújabb tantörvény értelmében – nem taníthatók a történelem olyan jelentéktelen részletei, mint például az ardenneki áttörés kudarca. Akik így a filmrészlet megtekintését (és az induló meghallgatását) követően örülnek annak, hogy nem „mocskos cionisták”, mert bíznak a kétszavas kívánság őszinteségében (aminek a múltját szintén nem […]

Megviselt, hogy meghalt, pedig mindenki meghal, aki születik. És vele ellentétben én nem hiszem, hogy el-, vagy visszajő a Messiás, bár abban egyetértek vele, hogy nélküle a holokauszt valójában feldolgozhatatlan traumája az emberiségnek. Valójában a hasszidizmust sem ismerem, de Elie Wiesel regényeit igen, amelyek mindegyikét hasszidikus történetnek nevezte. Most, hogy meghalt, azokon a polcokon kerestem őket, amelyeken emigráns magyar, vagy emigráns magyar szülőktől származó írók kötetei sorakoznak (például Kooestler, Habe, Vercors és Lenard Sándor, Salamon Pál írásai, vagy éppen az Új-Zeelandba szakadt Ann Beaglehole A múlt parjai című regénye), de nem voltak ott. Más nemzetek zsidó anyanyelvű íróinak (Franz Kafka, […]

Mostanság emlékezünk meg a Harmadik Birodalom Szovjetunió elleni támadásáról, a Barbarossa-hadműveletről, annak 75. évfordulójáról. Amikor a náci német támadás örvénye egykoron rázúdult a Szovjetunióra, a hidegvérű terror, a zsidóság és polgári lakosság példátlan, faji alapú kiirtása kontinensnyi méreteket öltött, érdemes egy pillanatra megállni és elgondolkodni azon, miként is alakult ki ez a konfliktus, mely nemcsak a XX. század második felét, de mai világunkat is döntően meghatározza. Lengyelországnak a németek és szovjetek közötti 1939. augusztusi, titkos szerződésben elhatározott felosztását követően a Szovjetunió berendezkedett az általa elfoglalt területeken, s ez a tevékenységük a katyni tömegmészárlás mellett főleg a támadó jellegű katonai infrastruktúra […]