Mellettünk Grecsó Krisztián és Grecsó Zoltán összművészeti estje Amikor szegény édesanyánkat megkérdezik, mivel foglalkoznak a fiai, és megmondja, rendre azt kérdezik, és „normális gyereke nincs”? A falu zárt, kegyetlen és szép világ, olyan gyökér, olyan életkezdés, ami örökre meghatároz. Erről a közös identitásról mesélnek a Grecsó fivérek egészen más nyelven, egészen másképpen. A tánc nem magyarázza a szöveget, nem pantomim. A közös este Inkább különös küzdelem, lelki leltár, virtuális családállítás. Eltérő nézőpontok, más formák, a közös gubancok körül. Tartalmas, mégis intim, szórakozás, egy est a családról, a szerelmekről, az első csóktól az első válásig. GRECSÓ KRISZTIÁN 1976-ban született Szegváron, a […]

Pápán igen komoly zsidó gyülekezet élt. A zsinagógát a XIX. század közepén építették. Esterházy gróf ehhez százezer téglával járult hozzá. A gróf szorgalmazta azt is, hogy Németországból minél több zsidó család települjön be Pápára. A letelepedett zsidóknak különböző jogokat, juttatásokat biztosított. Úgy látta, hogy a zsidók megjelenése segíti Pápa kereskedelmi, ipari, kulturális felemelkedését. Ezért járult hozzá a Nagytemplom építéséhez. A zsinagógát 1846-ban avatta fel Lőw Lipót neológ rabbi, aki különben tartalékos lelkész százados volt Kossuth seregében. Erőteljes munkát fejtett ki a zsidó ifjak körében, hogy minél többen vegyenek részt a szabadságharcban „Kossuth apánk” zászlaja alatt. A Nagytemplom eredetileg neológ templomnak […]

Richard Wagner A walkür I. felvonás Siegmund holtfáradtan esik be egy ismeretlen ház ajtaján a viharból, amin keresztül üldözői elől menekült. Sieglinde a tűz mellett talál rá és azonnal vonzalmat éreznek egymás iránt. Sieglinde férje, Hunding zavarja meg beszélgetésüket, aki kérdőre vonja az idegent, kicsoda. Siegmund Wehwaltnak, azaz szerencsétlenségtől üldözöttnek nevezi magát és elmeséli hányattatásokkal teli életét, anyja halálát, húga elvesztését. Végül mindannyiuk számára kiderül, hogy Hunding épp Siegmund ellenségeinek rokona. A házigazda a vendégjogot tiszteletben tartva nem tör azonnal Siegmund életére, de kijelenti, hogy reggel halálig menő küzdelemben kell megmérkőzniük. Siegmund magára marad és apját szólítja, Wälsét – aki […]

Budapest Táncfesztivál 2016. FEBRUÁR 24 – MÁRCIUS 3. 2016-ban újból két helyszínen zajlanak majd az események: Müpa mellett a MOM Kulturális Központ Színházterme és Kupolája is programhelyszín lesz. A francia kortárs táncélet egyik meghatározó alakját, Angelin Preljocaj társulatát, a Ballet Preljocaj-t, valamint a New York-i Les Ballets Trockadero de Monte Carlo-t hívtuk meg ebben az évben. Emellett a Szegedi Kortárs Balett, a Pécsi Balett, Góbi Rita és Duna Táncműhely valamint az Artus és a Közép Európa Táncszínház illetve az Inversedance-Fodor Zoltán Társulata és a GG Tánc Eger produkciói szerepelnek fesztiválunk programjában. A Táncfesztivál kiegészítő programjaként tánc/színházi nevelési darabjainkat is bemutatjuk, […]

Ez a látszólag feloldhatatlan ellentmondás egy készülő szenzációt takar. A Magyar Állami Operaház valódi sztárparádéval viszi színre Lee Hall és Elton John, „Billy Elliot – a Musical” című világhírű darabját az Erkel Színházban, július 29-én. A Magyar Állami Operaház 2015 februárjában jelentette be, hogy repertoárjára veszi Lee Hall és a Grammy-díjas Elton John darabját. Egy szegény sorba született tehetséges kisfiúról szól, akinek családja hallani sem akar arról, hogy egy általuk ismeretlen terepre, a balettszínpadra lépjen. Az Opera a musical műsorra tűzésével – amellett, hogy emblematikus produkciót helyez az Erkel Színház palettájára – küldetést is teljesít: cél, hogy a legújabb generáció […]

Bemutató: 2016. február 26–27. péntek–szombat 19:00 óra Sugar | VAN AKI FORRÓN SZERETI – musical két részben – Zene: JULE STYNE Dalszövegek: BOB MERRILL Színpadra írta: PETER STONE a „Van, aki forrón szereti” című film forgatókönyve alapján, melyet BILLY WILDER és I. A. L. DIAMOND írtak ROBERT THOEREN történetéből A Broadway változatot létrehozta: DAVID MERRICK A Broadway változatot rendezte és koreografálta: GOWER CHAMPION Fordította: Bátki Mihály Magyar dalszövegek: Topolcsányi Laura Joe és Jerry, a két tehetséges, de korgó gyomrú muzsikus életveszélybe került: véletlenül tanúi lettek egy maffialeszámolásnak, úgyhogy menekülniük kell Chicagóból – mégpedig a lehető leggyorsabban és bármilyen módon. Rájuk mosolyog […]

Göllner András hat részes sorozatának negyedik része a KMH-ban már publikált harmadik, második és első részből folytatódik. A szöveget magyarra fordította a KMH részére Kertész Ákos. * „A holokauszt emlékezete kormányunk politikájának és hazánk nemzeti identitásának a sarkköve”. Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete. Kinevezett keresztapámnak, vitéz Nemerey Mártonnak, és az ő szeretve tisztelt ellentengernagyának, Horthy Miklósnak, Szálasi Ferencnek és Prohászka Ottokárnak ma már nincs egyéb rendeltetésük, mint hogy az alvilágban őrizzék a múlt szellemét. De a gyűlölet, amit ők szítottak a magyar zsidók ellen, hevesebben lángol Orbán Viktor kormányzása alatt, mint bármikor a rendszerváltást követő években. A gyűlölet katabázisát sajnos időnként a palingézis követi. Sokan […]

Kertész Ákos Sikátor című regénye nyomán készült nagysikerű zenés adaptációt mutatott be 2015 december 12-én a budapesti József Attila Színház. A darab azóta is telt házzal megy, a jegyekért sorban állnak, és minden este vastapssal jutalmazza a közönség az előadást. Kertész Ákos négy esztendeje él már közöttünk, Montrealban, és lapunknak, a Kanadai Magyar Hírlapnak állandó munkatársa. Az előadásról Vámosi Eszter újságíró írt lapunk számára ismertetést és kritikát. * Angyalföldi ballada: keserédes szerelmi történet a hatvanas évekből. Az ötvenhatot követő esztendők zárt világában a vidékről Pestre került gyári munkás és a kisfiát egyedül nevelő fiatalasszony tragédiába forduló szerelmi drámáját élhetjük át. […]

Göllner András öt részes sorozatának harmadik része a KMH-ban már publikált második és első részből folytatódik. * E sorozat második részét azzal zártam, hogy 65 éves koromban, teljesen véletlenül, az interneten keresztül szereztem tudomást arról, hogy az az ember, akit a szüleim keresztapai feladatra szemeltek ki számomra, és akivel sosem találkoztam, mert családom szerint 1947-ben, a kommunisták börtönében ártatlanul halált szenvedett, nem csak egy közönséges Hitler rajongó náci, hanem a zsidókkal kegyetlenkedő Csendőrség főparancsnoka volt 1938 és 1942 között. Szálasival hagyta el Magyarországot, az amerikai hadsereg tartóztatta le, adta át a magyar hatóságoknak, akik azonnal a sitre tették. Ami ezen […]

Giacomo Puccini Bohémélet 2.0 „Egy történetet több korban, többféleképpen lehet elmesélni. Épp ezért úgy döntöttünk, műsoron tartjuk az Operaházban a híres, Nádasdy Kálmán által 1937-ben rendezett Bohéméletet, és műsorra tűzünk egy másik interpretációt az Erkel Színházban, melynek megvalósítására korunk egyik legizgalmasabb fiatal operarendezőjét, Damiano Michielettót kértük fel. A nemzetközi hírű művész a mai Párizs térképét tárja elénk: bohémei mai fiatalok, könnyelműek és szerethetőek, akik szerelmüket izzadó ablakú albérleteikben élik.” * Marcello, a festő fagyos ujjakkal dolgozik egyik képén a fűtetlen albérleti padlásszobában, miközben Rodolfo, a költő írni próbál, s irigykedve szemléli Párizs füstölgő kéményeit. Hogy dolgozni tudjanak, megpróbálnak befűteni a […]

A Bezerédi utcai általános iskolában történelemre és magyarra tanított Wenner József. Kopott zakója alatt jobbára kockás inget viselt. De nem ezért szerettem. Hanem mert ő szerette, amit az óráin előadott. Sose felejtem el, ahogyan történelemből felelevenítette az alig néhány évvel korábban befejezett második világháború eseményeit. Sokszor előfordult, hogy az általa oly élvezetesen felidézett történésekből a tankönyvben csak egy-egy mondatot leltem, olykor még annyit se. Például Dunkerque homokdűnéiről beszélve, miután a fekete táblára lendületesen felírta az általunk ismeretlen város nevét, ugyanazzal a lendülettel vázolta fel a Doveri-szoros innenső tengerpartjára szorított francia katonák egyre zsugorodó hadállásait, szinte láttuk a minden oldalról rájuk […]

(Göllner András sorozatának folytatása. Az első rész itt olvasható.) A holokauszt viszonylag későn érte el Magyarországot – első ízben 1941-ben, majd mindent bepótoló hevességgel 1944 márciusában – de a fogantatása jóval előbb történt, amikor Hitler még egy kósza felhő sem volt Európa politikai egén. A 20. század első faji alapú zsidótörvényét Magyarország vezette be 1920-ban, a régens-kormányzó, Horthy Miklós ellentengernagy uralkodása elején, miközben az ideológiát hozzá egy megátalkodott antiszemita magyar püspök, Prohászka Ottokár szállította. Prohászkának a zsidókérdésről szóló pamfletje bestseller lett Németországban, jóval azelőtt, hogy Hitler Mein Kampf-ja uralta volna a slágerlistákat. Prohászka dolgozatát több tucat nyelvre is lefordították, és […]

Vannak politikusok és vannak államférfiak. A kettő közötti különbséget nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyik kevésbé korrupt, mint a másik, hanem az, hogy az államférfi képes pártja közvetlen érdekein felülemelkedni és észrevenni országa, hazája hosszú távú lehetőségeit, céljait és fejlődését, s önmagát ennek szolgálatába állítani. Következő írásom ezt járja körül. Európa történelme kevés olyan ősi nemesi családból származó arisztokratát ismer, aki születési előjogainál fogva először felemelkedik, majd hogy új rendszer jöhessen létre, részt vesz saját társadalmi rétege felszámolásában. Ennek megtörténte után egy diktátor érdekében segít az új rendszer felszámolásában is, később segít a diktátort megbuktatni, hogy visszaállíthassa az őt felemelő […]

Nagyon kedves meghívásnak tettem eleget, mikor elmentem az Óbudai Társaskörbe a matinét megnézni, meghallgatni.  A zsúfolásig megtelt teremben ott játszott, vagy éppen elmélyülten figyelt, gyerek, szülő, vagy nagyszülő. Igazi zenés családi rendezvény volt. A meghívóban ezt olvashattuk: „A Liszt Ferenc Kamarazenekar az 1970-es évektől kezdődően szervez gyerekeknek koncerteket változatos helyszíneken: a Zeneakadémián, zeneiskolákban, általános és középiskolákban illetve 2009-től az Óbudai Társaskörben. A 2016 tavaszi hangversenyek különlegessége, hogy az eddigiektől eltérően műsorvezetővel nemcsak az együttes lép fel, hanem meseillusztrációval, festményvetítéssel és meghívott fellépőkkel komplex módon több művészeti ág összekapcsolódását élhetik át a kicsik és szüleik. Ki ne ismerné Babart, a kedves […]

Pályatársai, tisz­te­lői kö­szön­töt­ték Végel László Kossuth-díjas vaj­da­sá­gi ma­gyar írót 75. szü­le­tés­nap­ja és iro­dal­mi mun­kás­sá­ga kez­de­té­nek 50. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból szer­da es­te a bu­da­pes­ti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Végel László a ma­gyar és a szerb iro­da­lom je­les kép­vi­se­lő­je, egy­ben a „ta­lan­ság író­ja”, az il­lú­zió- és hi­te­vesz­tett­ség, a re­mény­nél­kü­li­ség, a ta­laj­ta­lan­ság és jö­vőt­len­ség szer­ző­je, a több­fe­lé kö­tő­dés, de se­ho­vá sem tar­to­zás ér­zé­sé­nek iga­zi meg­osz­tó­ja – hang­sú­lyoz­ta kö­szön­tő­jé­ben E. Csorba Csilla, a PIM fő­igaz­ga­tó­ja. Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom fő­szer­kesz­tő-he­lyet­te­se az ün­nep­sé­gen úgy fo­gal­ma­zott: Végel László kü­lön­le­ges­sé­gét az ad­ja, hogy már el­ső lá­tás­ra sincs ben­ne „sem­mi szok­vá­nyos”, „sem­mi nor­má­lis”. Parasztgyerekként meg­ír­ta az el­ső […]