Egy anya története A történet szerint a Halál elragad egy kisgyermeket az anyjától, aki elindul, hogy megkeresse őt. Útja során találkozik az Éjszakával, a Csipkebokorral, a Tóval és a Sírásóval. Segítségükért cserébe mindannyian valamit kérnek tőle. Az egyik a lelkét, a másik a vérét, a harmadik a szeme világát, a negyedik a fiatalságát. Az Anya mindent feláldoz azért, hogy eljusson a Halál birodalmába a gyermekért. Frankó Tünde szerint, aki az Anyát személyesíti meg, mindegy hogy ezek valóban megtörténnek-e vagy csak szimbolikus jelentéssel bírnak, ilyen stációkon egy nő, aki elveszíti a gyermekét, érzelmileg biztosan keresztülmegy. „De hiába megy végig, végül ő […]

Hunyady Sándor A három sárkány színmű   A címszereplők a kissé földhözragadt, de a maguk módján tündéri Csaholyi nővérek, akik a legjobb szándékkal kergetik őrületbe fivérüket, Balázst. A férfi – felesége halálát követőn – fékevesztett dorbézolásba kezdett, a fél uradalmat elmulatta, ezért testvérei gyámság alá vették, és azóta szigorú szeretettel cenzúrázzák Balázs legapróbb örömeit is. A nagy természetű férfi szinte a lábát se tette ki tíz éve a nyírborzatői birtokról, s irigykedve figyeli a Pesten tanuló fiáról érkező híreket: még az újság is lehozza, hogy a fiú Tatár Annának, a híres színésznőnek udvarol, folyamatosan pénzkérő sürgönyökkel bombázza nagynénjeit, sőt, az […]

Aránylag keveset tud a magyar diaszpóra az Őszirózsás forradalomról. A kanadai magyar identitás erősen kötődik az 1956 forradalom és szabadságharchoz, hiszen a kanadai magyarság egyharmada mai napig ötvenhatos magyarból tevődik össze és ha leszármazottjait tekintjük, akkor egyértelmű, hogy különösen fontos a közösség részére ez az örökség. A forradalomra már akkor is megemlékeztek kanadai magyar kultúrházakban és templomokban, amikor a „sajnálatos eseményeket” csend övezte Magyarországon. Most azonban Konok Péter, az 1918-as Őszirózsás forradalomról szóló esszéjét osztjuk meg a KMH olvasóival. (A szerk.) * Szóval kérem szépen, mi mégis csak úgy vagyunk vele, hogy kis ország vagyunk, nagy, randa történelemmel, itt ebben […]

A legkisebb boszorkány „Tündér Tercia háza körül különös szél támadt, lobogtatta a lakodalmi tüzeket, lebegtette a táncolók ruháit, bedudált a kéménybe. Király Kis Miklós, maga sem tudta, miért, elszomorodott. Kiosont a kertbe, a szélbe tartotta az arcát. – Mit akarsz, te szél, miért szomorítasz? A szél csak sírt, sírdogált körülötte, és mintha egy vörös hajtincset látott volna, egy szeplős arcot. Király Kis Miklós, a győztes, állt szomorúan a kertben.” Lázár Ervin meséjében három fiatal boszorkány, Rilla, Marilla és a szeplős kis vakarcs Amarilla azt a feladatot kapja Anya-Banyától, hogy veszejtsék el Király Kis Miklóst. Amarilla első látásra beleszeret a hős […]

Simon Beaufoy Alul semmi Sheffield. Két munkanélküli darukezelő csodálatos tervet eszel ki: férfisztriptízzel keresnek pénzt, hogy kisiklott életüket helyrehozzák. Elragadó, megindító történet a bolondos szervezésről, melynek végén összeáll a csapat. „Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!” A legendás film színpadi változatának magyarországi ősbemutatója. (forrás:színház) Szereplők: Gaz: Szabó Győző David: Nagy Viktor m.v. Gerald: Vida Péter Guy: Pindroch Csaba Kese: Bán Bálint Lompos: Tamási Zoltán Mandy: Schell Judit Linda: Gubás Gabi Jeanie: Fodor Annamária Nathan: Kozma Ákos / Gál Kristóf Sharon, Annie, Szocmunkás, 2.HR-es: Tóth Eszter […]

Heltai naplója Bálint András estje Közreműködik: Darvas Ferenc Rendező: DEÁK KRISZTINA „Öregkoromba kezdtem ezt a verset, Ezerkilencszáznegyvennégybe volt, Förtelmes év! Az ország haldokolt, Jöttek reá vad, égető keservek.” Így kezdi Heltai Jenő – eddig kiadatlan – ostromnaplóját, majd folytatja: „Ezek a kusza följegyzések napról-napra íródtak lakásokban és pincékben, óvó- és illemhelyeken, kórházban, börtönben, menekülés és bujkálás közben.” Heltai beszámol a hétköznapi borzalmakról, és bár megjárta a csillagos házakat és a Gestapo börtönét, mégis bájos humorral és öniróniával mesél, anekdotázik. Felidézi ifjúságát, a boldog békeidők Budapestjét, elhangzanak korabeli sanzonok és a János vitéz dalaiból is néhány (a zongoránál Darvas Ferenc). Emlékezni kell és nem […]

Mese az igazságtételről avagy A hét szamuráj Akira Kurosawa, Hideo Oguni, Shinobu Hashimoto A hét szamuráj című forgatókönyve motívumai alapján, valamint Tábori Zoltán Cigány rulett című riportkönyve felhasználásával írta: Mikó Csaba és Gáspár Ildikó  Szereplők: Baksa Imre,.Bíró Kriszta, Debreczeny Csaba, Ficza István, Jankovics Péter , Jéger Zsombor, Kerekes Viktória, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté, Pogány Judit, Takács Nóra Diána, Terhes Sándor, Vajda Milán, Znamenák István Rendező: Polgár Csaba Egy világtól elzárt kis faluban ismeretlenek megölnek egy nőt és egy gyereket. A rendőrség tehetetlen, nincs indíték, nincs nyom. A parasztok félnek, mert senki sem védi meg őket. Meneküljenek? […]

L. Frank Baum Óz, a csodák csodája Fordította: Békés Pál Dalok: Sztevanovity Dusán Rendező: Marton László Dorothyt, a kansasi lányt és kutyusát, Totót hatalmas tornádó ragadja el.  Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébrednek fel. A kansasi házukat is odapottyantotta a tornádó, egyenesen a gonosz keleti boszorkány fejetetejére, csak a piroscipős lába látszik ki alóla. A manók ujjongva fogadják a kislányt, aki végre megszabadította őket, Glinda, a jótündér pedig megajándékozza Dorothyt a gonosz keleti boszorkány varázserejű cipellőjével. A kislány szeretne hazajutni a családjához, de ehhez végig kell mennie Totóval a sárgaköves úton. Útjuk során találkoznak a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és az […]

Mikszáth különös házasságai címet nem véletlenül adta Görgey Gábor a Mikszáth Kálmánról és Mauks Ilonáról írt színművének. A cím választásánál tudatosan „kölcsön vette” Mikszáth Különös házasság című 1900-ban írt regényének címét az író életéhez igazodva. Ugyanakkor, ahogy Mikszáth kétszer vette feleségül Mauks Ilonát, ennek a darabnak is most lesz a második bemutatója ugyanazokkal a szereplőkkel, vagyis Mikó Istvánnal és Piros Ildikóval. Mikszáth műveire jellemző az anekdoták laza fűzére. Görgey Gábor ugyanezt a stílust választotta. Mikszáth műveiből árad a derű, ami árnyaltan, finoman egyesíti a bánatot és a vidámságot. Ugyanez a keserédes derű árad Görgey színművéből is. Milyen kapcsolatok fűzik Mikszáth […]

Az előző, pedagógiai tárgyú írásban már szóba került, az iskolai számonkérés. Ha pedig az iskolai visszatekintéseknél tartunk, akkor a szám kéréseket is érinti a tanár, illetve az iskola szerepe. Ez már csak azért is érdekes lehet, mert az iskola szerepe, és ebből fakadó lehetőségeinek számba vétele határozhatja meg, hogy mit kérhetünk számon az iskolától. A gondolat különben egy „magánbeszélgetésben” merült fel, melyben az idézőjelet az indokolja, hogy a közösségi portálok kérdésesen tekinthetők magánnak, és az ott folyó polemizálások beszélgetésnek. De ez egy másik, különben nem kevésbé érdekes, történet. Az iskolák szerepén való elgondolkodás alapjait illetően ismét csak a múltból kotornék […]

„Ennek a forradalomnak volt valamiféle olyan közszelleme, amelyik úgy irányította az embereket, hogy azok észre sem vették. Egyszóval, itt volt egy közszellem, amelyik több volt az embereknél, és az embereket arra indította, hogy túlnőjenek önmagukon… hogy saját magukon túl tudjanak lépni.” Bibó István Göllner András írása eredetileg a réges régen megszűnt demokratikus Magyar Hírlap című napilapban jelent meg 2002-ben. Az 1956-os megemlékezések kanadai hétvégéjén semmit sem veszített aktualitásából ez az éssze és a szerző szavai a kanadai magyarság vezetőihez is szól. Göllner András ezúttal a KMH olvasóival osztja meg akkori – és mai – gondolatait. 1956-ban egymás mellett állt az […]

Goldmark Károly Sába királynője I. felvonás Terem Salamon palotájában Szulamit, a Főpap lánya, izgatottan várja vissza vőlegényét, Asszádot, aki Salamon király parancsára épp Sába királynőjének palotabeli látogatását készíti elő. A fiatalok esküvője másnap esedékes. Asszád visszatér a palotába és elmondja Salamon királynak, hogy a libanoni cédrusok árnyán beleszeretett egy titokzatos nőbe, és már nem szereti Szulamitot. Salamon azt tanácsolja Asszádnak, hogy ne kövesse ezt a fellángolást, hanem tartson ki korábbi elhatározása mellett, és vegye feleségül Szulamitot. Sába királynője kísérete élén megérkezik a palotába. Ahogy köszönti a királyt, fellebbenti fátylát, és Asszád meglátja, hogy ő maga az a titokzatos asszony, akivel […]

Ha már ’56 emlékezete, akkor lássunk hát egy kicsit nem politikai indíttatású elemzést, mondjuk, Hamvas Bélától. Patmosz kis Égei-tengeri görög sziget, egy a több tucatból. Az aggastyán János apostol száműzetésének helye. Az evangélista itt foglalta írásba az üdvtörténet végidejét, az Apokalipszist, a Jelenések könyvét. És Tiszapalkonya? Hőerőmű, dübörgő turbinák, barakk, emeletes ágyak, vaskályha, verejtékszag. A bé-listázott Hamvas Béla segédmunkás-raktáros munkakörben eltöltött éveinek „második korszaka”, száműzetésének leghosszabb periódusa, 1954-től 1962-ig. A Patmosz születése idején még csak kéthetenként, szombaton utazhatott Pestre. Tekinthetjük autentikusnak? Igen, tekinthetjük. Egy olvasói „kritika” a könyvről: „Mocsok fontos könyv. Kinyilatkoztatás-szerűen beszél arról, h hogyan működnek alapvető dolgok az […]

Jules Massenet Werther Goethe mindössze 6 hét alatt írta meg Az ifjú Werther szenvedései c. levélregényt, amely egy ifjú költő reménytelen szerelmét meséli el, aki a kínok elől végül a halálba menekül. A mű azonnal bestseller lett, egy csapásra híressé tette szerzőjét és elindította a „Werther-kultuszt”: a nők Eau de Werther illatot viseltek, a férfiaknak „Werther-ruhadarabokat” árultak, valamint kisebb öngyilkossági hullám indult el Németország-szerte. Jules Massenet kiváló érzékkel találta meg a zenei és drámai nyelvet, amely által a német episztolából az operairodalom egyik legszívszorítóbb szerelmi története lett, amelyet a világhírű karmester, Michel Plasson vezényletével, Szikora János rendezésében láthatnak az Operában. […]

Egyasszony Egyasszony – Tenki Réka előadásában 2015. október 21-én mutatja be az Orlai Produkció a Fügével közösen az Egyasszony című darabot Tenki Réka előadásában. A darabot a nagysikerű Péterfy-Novák Éva által írt blogból, majd a nemrég megjelent könyvből jött létre, amelyet Tasnádi István alkalmazott színpadra.   Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű  blogból könyv született, a könyvből pedig színházi előadás. Mácsai Pál […]