Szombat este van a bemutatója a budapesti Thália Színházban Terrence McNally: Ketten Egyedül c.darabjának. A történet New Yorkban játszódik. Egy étterem két alkalmazottja, a szakács (Csányi Sándor) és a felszolgáló (Schell Judit) összejönnek.Az együtt töltött éjszaka után adódik a kérdés hogyan tovább…Van-e közös jövőjük, vagy marad a csak időnként szeretkezünk..Mindkettőjük jövője talán most dől el, közben megtudjuk a múltjukat is. A darabból nagy sikerű film is készült Al Pacinóval és Michelle Pfeifferrel, Krumplirózsa címmel. Rendezte: Goda Krisztina Dramaturg: Divinyi Réka Frankie: Schell Judit Johnny: Csányi Sándor Fotók: Gergely Bea

Porrajmos – elnyeletés, felfalatás, elpusztítás. O baro porrajmos – a nagy felzabálás – mármint, a cigány életeké. Nem szép szó, a cigányok nem is annak szánták. „1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, és több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. 1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. (MTVA)” Ezek után Balog Zoltán miniszter a hétvégén a holokauszt roma áldozatainak emléknapján szólalt meg a Kossuth rádióban. Tekintsünk […]

Charles és Ruth házassága nem épp a tomboló szenvedélyről híres, mindenesetre kényelemben és megértésben telik. Charles író, és a következő regényéhez esettanulmányt végez: meghív egy médiumot, rendezzen szeánszot a házukban. A játék komikus fordulatot vesz, amikor rájönnek, visszaidézték a hét éve elhunyt előző feleséget, Elvirát, akinek esze ágában sincs újra eltűnni férje életéből. Valószínűtlen bohózat két felvonásban a Játékszínben… Noël Coward: VIDÁM KÍSÉRTET Fordította: Zöldi Gergely Charles GÁLVÖLGYI JÁNOS Elvira HERNÁDI JUDIT Ruth LIPTAI CLAUDIA Madame Arcati PÁSZTOR ERZSI Edith, a szobalány MURÁNYI TÜNDE Dr. Bradman DÓZSA ZOLTÁN Mrs. Bradman SZŐLŐSKEI TIMEA Rendező: BÖHM GYÖRGY Fotók: Gergely Bea

Sokan neheztelnek rám, és nem csak a fiatalok, mert úgy érzik, illúziókat rombolok. Nem, nem vagyok illúzió romboló, csak megkövesedett, hamis illúziók, káros illúziók helyett használhatóbb, életszerűbb illúziókat próbálok fölmutat-ni. Mert én is hiszek az illúziókban, de nem azokban, amelyek ingoványba visz-nek. Mi az illúzió végülis? Téveszme, amely szebbnek láttatja a valóságot, mint amilyen. Ha az az illúzióm – miközben egy szál kötélen egyensúlyozok háromszáz méterre egy habzó, őrjöngő folyó fölött –, hogy biztonságos hídon állok, és hirtelen ráébredek a lidérces valóságra, biztos, hogy lezuhanok és halálra morzsol a víz meg a szikla. De ha abban az illúzióban ringatom magam, […]

A Faust második rész egy öregedő értelmiségi zavaros álomvilágába kalauzol minket, amelyben az antik kultúra összes nimfája és kentaurja megfordul. Vidám, hedonista körtánc kavarog, majd feltűnik szép Heléna, Faust múzsája, akivel összeköltöznek, gyereket nemzenek, a gyerek később meghal, és ők szétválnak. Végül Faust is meghal, nem marad utána más csak néhány szellemes idézet. Faust/Császár – Máté Gábor Mephistopheles/Phorkyas – Kulka János Doktorandusz – Dér Zsolt e.h. Wagner/Euphórion/Philemon – Keresztes Tamás Lamia/Phorkyas II./Karvezető – Pelsőczy Réka Thalés/Miniszter – Haumann Péter Heléna/Baucis/Baj – Bodnár Erika Rendező: Schilling Árpád A FAUST I.és II. külön-külön is teljes értékű előadás, de javasoljuk a teljes megértés […]

A Facebook-on egy vita bontakozott ki egy olyan fotó kapcsán, amit nem szívesen idézek fel, annak borzalmas volta miatt. Sajnos, azonban szükséges a kép felidézése, mert többen is hozzászóltak, s bizony – finoman szólva – volt, aki nem a valós történelmi tényeknek megfelelő érveket írt le a vitában. Ráadásul a vita elment vallás versus ateista irányba is. Talán nem felesleges a megjelent fénykép kapcsán egy-két dolgot tisztázni. Azt gondolom, hogy a legfontosabb azt leszögezni, hogy Eisenhowernek sajnos igaza lett! A Facebook vitában az egyik fontos kérdés az volt, hogy ki szabadította fel az auschwitzi koncentrációs tábort. Volt aki rosszul emlékezett […]

A Faust első része egy középkorú tanárember szellemi megfáradásáról, kiábrándulásáról szól. A magányos férfi belefárad az univerzális tudás megszerzéséért folytatott küzdelembe, és inkább megrontja a fiatalkorú Margarétát, akibe a maga módján azért beleszeret. Faust egy erkölcstelen gazember. Az előadás rendezője Schilling Árpád,  Faustot Máté Gábor,  Mephistophelest Kulka János,  Margarétát pedig  Mészáros Blanka, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója alakítja. Fotók: Gergely Bea „A FAUST I.és II. külön-külön is teljes értékű előadás, de javasoljuk a teljes megértés érdekében, hogy a két részt egymás után tekintsék meg”–írja a szinház.hu

Korábban, amikor még a fővárosban éltem, a betondzsungelben nem is gondoltam arra, mennyire fontos, hogy legyen egy nap, amikor a Föld napját tartjuk. Nem is figyeltem fel rá, hogy 1999 óta Magyarországon is van külön egy nap,  a Föld napja, április 22. Hogyan is gondoltam volna rá, hiszen rohanó városi emberként annyi mindennel voltam elfoglalva, munka, család, hétköznapok, villámgyorsan pergett körülöttem az idő és csak nagyon ritkán, egy – egy kirándulás alkalmával találkoztam a természet szépségével, rácsodálkoztam és élveztem, aztán vissza a mindennapokba. Az ötletet, hogy a természetet jobban becsülni és ünnepelni kéne egy John McConell nevű amerikai vetette fel […]

Április 27-én lesz 71-éve annak a gyalázatnak az évfordulója, melyről máig mélyen hallgatunk. Sokunkban tudatlanul egyesek szerint „jobb nem tudni, ne keltsenek bennünk lelkiismeret-furdalást ”. Ha nem tanulunk múltunkból, megismételjük azt. Szigetvár Zrínyiről híres mezőváros, 1848 után lecsúszott nagyközség lett, csak 1966-ban emelkedik városi rangra. Ez a sikeres, felívelésnek induló fejlődés mondott csütörtököt 1944.április 27. délután 5 órakor, egy csütörtöki napon. Fejlődési sikerét a kiegyezés után az itt élő és rendkívül szorgalmasan dolgozó zsidóságnak és a hitközösségüknek köszönheti. Már a török idők előtt éltek a településen izraeliták. A 19. századtól zsinagógával (a mai városi könyvtár épülete), rabbikkal, főrabbikkal működő közösség. […]

A fanyar, abszurd, rafinált angol humor nagymestere P. G. Wodehouse – „az angol irodalom cirkuszi bolhája” – színdarabjának hősével mindig történik valami. Az Agyeldobás c. darab egy kis színház a színházban. A történet egyszerű és idétlen. Viszont amiért érdemes megnézni, az a színészek remek játéka. Simon Kornél, Nagy Sándor, Szerednyey Béla és Magyar Attila kellemes és vidám perceket szerezhet a műfaj szerelmeseinek! Az előadás áprilistól havonta kétszer látható–írja a KulturCafe című portál. Bertie, azaz Bertram Wilberforce Wooster az angol arisztokrácia meglehetősen kétbalkezes példánya. Csakis annak köszönheti, hogy nem csinál tökéletes idiótát magából, hogy van egy inasa, Jeeves, aki mindent tud, mindenkit […]

John Cariani kortárs amerikai szerző drámája, az Isten háta mögött a szerelem utáni hajsza különböző aspektusait vázolja fel. A darab egy észak-amerikai kisvárosban játszódik egy hideg téli éjszakán, amikor csak a szerelem melegítheti fel az embert, azonban az érzelmek kimondása és törékenysége, az egymás felé tapogatózás és a beteljesülés mulandósága suta helyzeteket idéznek elő, amelyben a felek mintha az első szerelem félénkségét élnék újra át. A variációk sorozata szinte breviárium-szerűen veszi számba, hogyan alakul két ember kapcsolata, hogyan közelednek és távolodnak, majd közelednek újra egymás felé. Mindegyik jelenet egyfajta tangó, amelyben a szereplők a szerelem elhamvadásának és újjászületésének körforgását járják el. […]

Író olvasó találkozón voltam a Művelődési ház könyvtárában. Péterfy Gergely, József Attila díjas íróval beszélgetett Kende Tamás, a Kitömött barbár című regényének kapcsán. A rendkívül jó hangulatú beszélgetés után azt is adhattam volna írásom címének, mintegy összefoglalásként: „Miért olvassuk el feltétlenül Péterfy Gergely: Kitömött barbár című, új, Aegon díjas könyvét?” Rendhagyó módon írásom egyáltalán nem a regényről fog szólni, hiszen nem volt szerencsém még elolvasni, de természetesen „készültem” és igyekeztem megkeresni több interjút és ismertetőt, ezért kötött le annyira a beszélgetés. Péterfy Gergely ízig-vérig mai modern író, közvetlenül, kendőzetlenül vallott önmagáról, az írásról, a regény keletkezésének történetéről. Hétköznapi beszédstílusban adta […]

A Nemzeti Színház egykori főrendezőjét, Alföldi Róbertet (akit a zsidó rendező titulussal is megtiszteltek rajongói, noha nem is zsidó, sőt sokszor Alföldi Robertaként is aposztrofálják, mivel homoszexuálisnak is kikiáltotta az elismerő kritika) sok helyre hívták el rendezni. Nem minden meghívásnak tudott eleget tenni, pedig a lista igencsak rangos színházak felkéréseit tartalmazza. Köztük van a New York Theater Workshop, valamint a portlandi Városi színház. Alföldi Kalocsán született 1967-ben. Zenei általánosba kezdi tanulmányait, ahol hegedülni és zongorázni tanul. Később a szentesi Horváth Mihály gimnázium drámatagozatán folytatja. A gimnázium elvégzése után elsőre felveszik a Színház és Filmművészeti Főiskolára színészi szakra. 1987-ben kezdheti el […]

A KMH-ban nemrégiben befejezett magyarországi holokauszt emléksorozat – 71 éve történt – meglehetősen sok tételben említett meg olyan történéseket, amik részvevői kollaboráns, vagy kényszerített, vagy tehetetlen alkukban szerepeltek. Nem vitatható, hogy legtöbbször a hitsorsosaik megmentése vezérelte őket. Nem egyszer igencsak sajátságos helyzetek alakultak ki, drámai és szinte szürreális környezetben. Egy ilyen esetről számol be a LEHARBLOG, melynek megtörténtéhez kétség sem fér. [“És beszéld el fiaidnak!” Az itt következő írással kívánok emléket állítani a vészkorszak áldozatainak. Emlékük legyen áldott. ז”ל A II. Világháború és a Holocaust történetének egyik legkülönösebb találkozójára került sor 1945. április 21-én Berlin mellett. Alig két és fél […]

Március 21-e emlékezetes dátum [Éljen a forradalom?] Esti Kornél életében; hosszú szünet után hallja-látja újra játszani kedvenc – a zenei ízlésének kialakulásában meghatározó szerepet játszó – zenekarát. Kövér a nap, Lehajtott fejjel, Csöngess be hozzám jó barát – kívülről fújja a dalokat, elérzékenyülten emlékezve a hőskori próbákra, amikor általános iskolás társaival próbálták hallás után elsajátítani a rádióból ismert slágereket… Esti Kornél az idők során együtt muzsikált az orkeszter több rocktörténeti jelentőségű tagjával, a gitáros- énekes-szövegíró Művésznőhöz viszont, a bélák elleni végeláthatatlan küzdelem megpróbáltatásai között edződött barátság is fűzi; hasonlóan gondolkodnak a világról. Egy emberként utálják a náci idiótákat, undorodnak az […]