A köztudat részévé válni szinte biztosan olyasmi, ami sok betűvető álma. Több is lehet, akinek időlegesen, hatalmi nyomásra sikerül. Kevesek azonban azok, akiknek mondatait úgy idézik, hogy sokszor az eredetét sem ismeri az, aki „menőzik” velük. Az egyik ilyen író, valóban a köz tudatának nagy alakítója volt Rejtő Jenő. Rejtő Jenő, aki futólag megjárta az idegenlégiót, 110 évvel ezelőtt született, s aki egyike volt azoknak, akiket bedarált a második világháborús hadigépezet magyar munkaszolgálata. Mert nem volt elég magyar azoknak, akik nemhogy műveit nem olvasták talán, de esetleg olvasni sem tudtak. Csak lőni. Meg halálba kényszeríteni másokat. Akár irigységből. Irigyelve azt, […]

Különösen aktuális most egy ifjú – szerintem zseniális – költő verse. Király Gábor: A hazám Üres utcákon üres éjek, kéket villódzó ablakok. Egy részvétlen világban élek, ahol csak egymagam vagyok élettel telt, mozgó entitás. Nem mozdul a kukák mögött elheverő koldus; nem vitás, retteg tőlem, belé döfött a közösség, amely a félszeg leigázott anyatermészet gyilkosaként rúgta orrba mint rossz kutyát a vásott kölök, míg már nem is morog csak hörög, s vetette örök nyomorba. 2. Megértem én a szófosókat, hogy jónak kéne lenni már, s hogy népet elbutító szózat helyett az oktatás csinál ép, magába bízni meg tudó, s a […]

1944. szeptember 7. Románia hadat üzent Magyarországnak. A Magyarországi Zsidók Lapja közölte az első értesüléseket a zsidók munkára való mozgósításáról. A mozgósítás okaként Magyarország nehéz helyzetét és az akut munkaerőhiányt hozták fel, miközben sok zsidó hónapok óta élt nehéz helyzetben, munka és jövedelem nélkül. A hír szerint, alkalmassági vizsgálat után a 14 és 70 év közöttieket vették volna igénybe az országon belül végzendő „védelmi munkákra”, nemre és mindenféle mentességre való tekintet nélkül. Veesenmayer és Hans Greiffenberg közölték Lakatos Géza miniszterelnökkel és Vörös János vezérkari főnökkel a német szándékot, miszerint a keleti frontot akár a nyugati front rovására is tartani kívánták. […]

Az örmény nép ellen elkövetett török népirtás volt a 20. század első módszeresen megtervezett genocídiuma, melyet egy konkrétan körülhatárolt etnikai és vallási csoport ellen követtek el. Ezért joggal tekinthetjük a náci holokauszt előfutárának, s noha a történelem során korábban is sok népcsoportot gyilkoltak meg módszeresen, de tudatosság, tervszerűség és kegyetlenség tekintetében az 1915-ös események túlléptek minden korábbin. A törökországi örmények kiirtására tett majdnem teljesen sikeres kísérlet egyben megmutatta a fundamentalista iszlám és a többi vallási-társadalmi rendszer közötti kibékíthetetlen ellentétet is, mely utóbb, a világi török állam megalakulásával, majdnem egy évszázadra, napjainkig feledésbe merült. Történelmi háttér A vallási alapokon nyugvó oszmán […]

Március 27-én mutatja be az Örkény Színház Arthur Schnitzler: A BERNHARDI-ÜGY c. darabját. ” A bécsi Erzsébet Klinikán haldoklik egy lány, de nem tudja, hogy csak percei vannak hátra. Bernhardi professzor, a klinika igazgatója, megtiltja a papnak, hogy betegének feladja az utolsó kenetet, és ezzel ráébressze a valóságra. A lány meghal. Az eset nyilvánosságot kap, és azonnal botránnyá dagad. Bernhardi párt- és karrierharcok közepén találja magát. Az ügyből ürügy válik, rácsap a sajtó, a vitába beszáll az egészségügyi miniszter és a parlament. A morális kérdést a politika a zsidó származású orvos elleni bűnperré fokozza le, a tények helyét átveszik az […]

Hogy’ is kezdődött a dolog? Egy kicsi faluban eltűnt egy kislány, nappal. úgy dél körül. Sokáig keresték, a gazdasszonya, a családja – miközben többen azt állították, hogy a zsinagóga tájékán látták utoljára. És akkor elkezdődött a faluban a suttogó propaganda, mivel éppen pészah volt – és a régi babona a zsidók emberáldozatáról (szűzlány vére kell a pászkába – mi célból? mit képzeltek erről? nem tudom, még ennek is utána kellene nézni) feléledt. Aki elolvassa a Tiszaeszlári eset vizsgálóbírájának, Bary Józsefnek a visszaemlékezéseit, megrökönyödik azon, milyen magabiztossággal terelgette az ügyet a zsidók rituális gyilkosságának irányába. Fel sem merült benne, hogy valaki […]

1944. augusztus 12. Vörös János vezérkari főnök kijelentette, hogy a kormányzó a zsidókérdést a magyar hatóságok akaratának megfelelően kívánja megoldani. Kovarcz Emil lakásán felkereste Rajniss Ferencet, a Magyar Megújulás Pártjának egyik vezetőjét. Rajniss támadta a miniszterelnököt, akit aljasnak, kétszínűnek, tehetetlen öregembernek titulált, Baky Lászlót, Pálffy Fidélt, Rupprecht Olivért, Ruszkay Jenőt, Jurcsek Bélát, Bonczos Miklóst, Jaross Andort, sőt, még Horthy Miklóst is, és, természetesen, a kormányzó körül lévő klikket. Többségüket a németek kiszolgálójaként, alkalmatlan, haszonleső emberként állította be. Kovarcz kérdésére elismerte Imrédy Béla zsidó származását, de az adott helyzetben nem kívánja magára hagyni. Imrédy háttérbe vonulása esetén ő lehet a párt […]

A Pészah estélye (Rend Éjszakája) emlékeztet bennünket, hogy minden generációban vannak olyanok akik elhatározzák, hogy megsemmisítsenek bennünket, de Isten megment mindnyájunkat ettől. Eszter Történetének idejében Ahasvérus király főminisztere, Hámán volt az, aki el akarta pusztítani a zsidókat. A modern időkben két jelentős személy volt, aki halálosan veszélyeztették a zsidókat és bennük megtalálható a Purim történetének visszhangja. Sokan észrevehették, hogy a Nürnbergi Háborús Perekben is fellelhető ez a víszhang. Eszter Történetében Hámán tíz fia lett felakasztva (Eszter 9:13) ; 1946-ban, Hitler tíz tettestársát végezték ki, felakasztották háborús bűneikért. (beleértve bűnüket a 6 millió zsidó megöléséért). Hitler 11-ik tettestársa, Herman Göring, öngyilkos […]

1944. július 20. Áthaladt Kassán a rákoscsabai (1230 fő) deportáltakat Auschwitzba szállító transzport. Rastenburgban, Hitler kelet-poroszországi főhadiszállásán a háború befejezését kívánó német ellenállási csoport megbízásából Gróf Claus von Stauffenberg vezérkari ezredes sikertelen bombamerényletet követett el Adolf Hitler ellen. Lemondott tisztségéről Rátz Jenő miniszterelnök-helyettes, ezzel tiltakozva azért, mert Horthy nem volt hajlandó törvényerőre emelni a zsidóellenes rendeleteket. A Dnyeszter nyugati partját védő 20. gyaloghadosztály megkezdte visszavonulását. 1944. július 21. Vajna Gábor reggel megérkezett az Összetartás szerkesztőségébe, és javasolta, hogy Hitler ellen előző napon elkövetett merénylettel kapcsolatban keressék fel Veesenmayert, és fejezzék ki szerencsekívánságaikat. A javaslatot Kemény Gábor, a lap szerkesztője, elfogadta, […]

Szakonyi Károly: ÖRVÉNY Az idősödő Dosztojevszkij végzetesen beleszeret egyik fiatal tanítványába. Kettőjük fájdalmas, kínzó, mindent elsöprő viszonyát meséli el a Szakonyi Károly Örvény című hangjátéka alapján készült előadás a Rózsavölgyi Szalonban. Az idősödő Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij beleszeret tanítványába, a fiatal Polinába. A lány hagyja magát, de lázad is ellene. Kínozzák egymást, de elszakadni képtelenek egymástól. Polina elmenekül, de a férfi erőszakkal visszaszerzi. Birtoklási vágy, szenvedély és gyűlölet …ki nyer, ki veszít? Dosztojevszkij bár új életet kezd, nem tud elszakadni szerelme emlékétől… (forrás:színház) Szereplők: Dosztojevszkij : Kaszás Gergő Polina: Bánfalvi Eszter Salvador: Ozsgyáni Mihály Rendezte: Sződy Szilárd Fotók: Gergely Bea

1944. július 4. Szekszárdról Paksra szállították az ott összegyűjtött zsidókat. Szintén Paksra került Fadd, Dunaföldvár, Gerjen, Kajdacs zsidó lakossága. Az MTI jelentette Stockholmból: „Az itteni lengyel követ közölte, hogy naponta érkeznek Lengyelországba vonatok Magyarországról, egy-egy vonat 45 kocsiból áll, amelyeken magyar zsidók vannak. Ezeket Oswieczim koncentrációs táborba szállítják, ahol két gázkamrában megölik.” 1944. július 5. Áthaladtak Kassán a Sárvárról (3105 fő), Szombathelyről (3103 fő) és Kaposvárról (I. transzport) elindított deportáltakat szállító vonatszerelvények Auschwitz felé. Pápáról 3000 zsidót deportáltak Auschwitzba. Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozta a Baky László belügyi államtitkár által a budapesti zsidóság deportálására szervezett […]

1944. június 7. A honvédelmi minisztérium titkos rendelete szerint a munkaszolgálatosokat hadifoglyokként kell kezelni. Ennek célja valószínűleg az volt, hogy az SS és magyar kiszolgálóik ne tartóztathassanak le munkaszolgálatosokat. A munkaszolgálatra újonnan behívottakat, és a már korábban mozgósított szakmunkásokat, mérnököket és műszakiakat hadifogolytáborszerű táborokban kellett elhelyezni a gyár vagy üzem közelében, ahol dolgoztatták őket. Ezeket az objektumokat drótsövénnyel vagy palánkkal kellett körülvenni, és éjjel-nappal őriztetni. A zsidók csak keresztény őrszemélyzet kíséretében hagyhatták el, és, ha kaptak is eltávozást, lehetőleg akkor is a táboron belül kellett tartani őket. A déli órákban Berettyóújfalu zsidó lakosait, többnyire gyalogosan, csomagjaikat autókon és szekereken szállítva, […]

A Rajna kincse (németül Das Rheingold) Richard Wagner operája, a négy műből álló operasorozat, A Nibelung gyűrűje első darabja. Az opera ősbemutója 1869. szeptember 22-én volt a müncheni Nemzeti Színházban. Magyarországon először a budapesti Operaházban mutatták be 1889. január 26-án. (Wikipédia) A Magyar Állami Operaház 2015.március 21-én mutatta be A Rajna kincsét, M.Tóth Géza rendezésében. „A Rajna mélyén a három Rajna-lány őrzi a kincset: a felbecsülhetetlen értékű aranyat. Alberich-et, a nibelung törpét elkápráztatja a lányok szépsége, de miután ők kikacagják, az arany csillogása kelti föl érdeklődését. A lányok kikotyogják, hogy az, aki megszerzi az aranyat és gyűrűt formáz belőle, a […]

1944. május 25. A zár alá vett zsidó műtárgyak számbavételére kormánybiztost neveztek ki. Elindult a III.transzport Sátoraljaújhelyről, a IV. Felsővisóról, Kolozsvárról az I. Auschwitz-Birkenauba. A marosvásárhelyi állami kórházban munkaszolgálatot teljesítő zsidó orvosokat – Sófalvi László, Fodor Károly, Mandl József, Réder Zoltán, Hajós László és Farkas Endre – is bevitték a helyi gettóba és deportálták, Fodor Károly és felesége öngyilkosak lettek Edmund Veesenmayer tájékoztatta a német külügyminisztériumot, hogy az új magyar kormány elejtette azt a kívánságot, hogy a magyar nemzetiségű zsidók hazatérhessenek Vichy-Franciaországból. A Belügyminisztériumban Baky László elnökletével az érintett megyék főispánjai, csendőr- és rendőrfőnökei, a Sonderkommando vezetői, köztük Adolf Eichmann részvételével értekezletet […]

Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től rendeznek ezen a napon nagyszabású ünnepséget Budapesten a Vígszínházban. Tegnap ezen az ünnepségen vettek rész a gyerekek. „Szimpátia séta a Margit-szigettől a Vígszínházig”. Az eseményen részt vettek : Gundel Takács Gábor, mint játékvezető, valamint a Vígszínház színészei, többek között Bata Éva, Börcsök Enikő, Csőre Gábor, Fesztbaum Béla, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Karácsonyi Zoltán, Lengyel Tamás, Péter Kata, és a színház sajtóreferense: Ámon Betti * Fotók: Gergely Bea