1944. május 11. Szálasi Ferenc egyórás beszélgetést folytatott Sztójay Döme miniszterelnökkel. Tájékoztatta a Horthy Miklósnál történt kihallgatásáról, belpolitikai elképzeléseiről, a választások kiírásának vagy szakértői kormány létrehozásának szükségességéről, külpolitikai elképzeléseiről.. 1944. május 11. Szabolcs vármegye alispánja jelentette a közigazgatási bizottságnak, hogy a vármegyében található összes zsidó Nyíregyházán és Kisvárdán van, a gettókban, előbbi helyen létszámuk 16.606 fő, utóbbi helyen 6.932. 1944. május 11. A Magyarországi Zsidók Lapja a Zsidó Tanács szertartási ügyosztálya és anyakönyvi hivatala statisztikáit közölte. 1944. január 1. és március 17. között csak 176-an keresztelkedtek ki, míg március 20. és május 5. között 1072-en. Az anyakönyvi bejegyzések szerint a német megszállás első […]

1944. április 21. A minisztertanács tárgyalt a zsidók értelmiségi munkakörben való alkalmazásának megszüntetéséről.  A „kizárólag izraelita hitfelekezeti célokat szolgáló” cégek, üzemek, intézmények, közintézmények kivételével, az összes egyéb helyen az értelmiségi állást betöltő zsidók 25%-át 1944.04.30-ig, további 25%-át 1944. május 31-ig, a fennmaradó 50%-ot pedig legkésőbb 1944.09.30-ig el kellett bocsátani. 1944. április 21. Sík Sándor a Pozsonyi úti lakásban meglátogatta és meggyóntatta Radnóti Miklóst. 1944. április 22. Szentkúton együtt vacsorázott Winkelmann SS-tábornok, Adolf Eichmann SS-alezredes és néhány beosztottjuk, valamint Jaross Andor magyar királyi belügyminiszter, Baky László és Endre László államtitkár. Ekkor született meg a magyar zsidóság teljes deportálásáról szóló végső döntés. […]

Új sorozatot indítunk a 71 évvel ezelőtt történtek apropójából. Szándékaink szerint részletes, kronológikus áttekintése lesz azoknak a szégyenteljes napoknak, amiért a magyar nemzet mind a mai napig nem vállalt felelősséget, mi több, nem is nézett szembe vele. 1944. március 19. Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépték át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutottak Budapestre. Horthy Miklós és Adolf Hitler  előző esti találkozóján kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, nem mond le kormányzói tisztségéről. Kállay Miklós miniszterelnök beadta lemondását. 1944. március 19.Ezen a napon A Gestapo és a Biztonsági Szolgálat (SD) kész listák alapján megkezdte a németellenes politikusok, újságírók […]

Maximilian von Weichs német vezértábornagy kijelentette: „ha a magyarok együttműködnek, akkor huszonnégy órát vesz igénybe a bevonulás, ha nem, akkor tizenkettőt.” Március 19-én hajnali 4 órakor indult meg a „Margaréta I.” hadművelet, Magyarország német megszállása. 1944. március 19-én nem az a legszégyenletesebb, hogy a német bevonulással szemben az ország semmi ellenállást sem tanúsít, ez, ismerve a honvédtisztikar nácibarát szellemét, eleve kizárt volt. A gyalázat az, hogy a Horthy Miklós által kinevezett hazaáruló kormánytól le a közigazgatás minden szintjéig, a 600 ezer zsidó származású magyar állampolgár halálba deportálását bonyolító csendőrségig teljes, sőt lelkes volt az együttműködés. Szabadság téri Eleven beszélgetés: 2015. […]

Kurt Weill—Bertolt Brecht Koldusopera A Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciója Rendező: BODÓ VIKTOR Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest? – kérdezi Bicska Maxi a Koldusopera végén; és valóban, ma már tudjuk, hogy amit Bicska Maxi és alvilági barátai csinálnak, semmiség ahhoz képest, amit az igazi nagyhalak, a bankok és a nagyvállalkozók művelnek. Hiszen a bankrabló csak egyszer üríti ki a széfet, a bank viszont rendszeresen fosztogatja az embereket… Szerelem, árulás, koldusmaffia, hatalom, korrupció és persze sok humor – akár a legjobb mai hollywoodi forgatókönyvben, pedig ezt Bertolt Brecht írta 1928-ban, minden idők egyik legszenvedélyesebb és legvonzóbb darabjában. […]

187 éves a Nemzeti HIMNUSZUNK.  187 éve, 1823. január 22-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét, a szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később, meg is zenésítette. Gyönyörű költői mű e 64 sor. A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mitől és miért tér el a többi európai ország himnuszától? Három alább leírt példa, a választ megadja, a fenti kérdésre. 1.) A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után – mondjuk így – , a győztes Európa tiltakozott e […]

Az Operett Színház egy igazi klasszikus darabot tűzött műsorára, Eisemann Mihály – Szilágyi László Én és a kisöcsém c.zenés vígjátékát „Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben komponálta meg a zenés vígjátékot, amely a műfaj egyik legkedvesebb és legszellemesebb, klasszikus darabja lett. A komédiából kiderül, hogy „holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány?”, miért utazik Velencébe fiúruhában egy szerelmes kisasszony és ki az a „dr.Sas és dr.Vas, a borzasztó furcsa két pasas”. (Port.hu) Rendezte: Réthly Attila A darab egyes szerepeit kettős szereposztásban láthatjuk. Kató:                   Szinetár Dóra, Simon Panna Andersen:            Dolhai Attila, Mészáros Árpád Zsolt Vadász […]

Nos megkísérlem itt összeszedni a gondolataimat és leírni, mit is jelentett valójában az hogy „Vernichtungslager”=megsemmisítő tábor! Mert ellentétben Auschwitz 1 stammlagerrel, Birkenau kimondottan az volt! Auschwitz egy központi igazgatás es Konzentrationslager volt!! Természetesen ott is ment a nagyüzemi gyilkolás! A legelső zyklon/b gázzal történő kivégzést a 11-es block alatti pincében végezte el Palitsch SS Rapportführer, orosz hadifoglyokon! Ezen fölbuzdulva kezdték építtetni-(a foglyokkal) – a Birkenau-i nagyüzemű krematoriumokat – (4-et),per krema 2-2 gázkamrával! Egy-egy kamrába befért úgy általában 1500 fő! A krema II.es III. teljesen ugyanaz volt, mintegy tükörképe az egyik a másiknak! Itt volt per krema 6×3-3 kemence, amikbe per […]

Csak járunk-kelünk a világban, és sokszor észre sem vesszük, hogy a történelem szereplői lettünk – mégha nem is főszereplők. Mi nem vagyunk a történelem alakítói – néhányan még azok sem, akik ezt képzelik magukról, velünk a dolgok általában csak megtörténnek. Ráhatásunk nemigen van, de mégis, egyszer-egyszer belecsöppenünk olyan helyzetekbe, melyekről akkor nem is tudjuk, hogy belekerülnek a majdani történelemkönyvekbe. Mai írásomban Irénke történetéről lesz szó, aki ezt annak kapcsán mesélte el nekem, hogy az interneten belebotlott a Ságvári Endre körül kialakult csetepatéba, és mivel neki erről személyes emlékei is vannak, úgy gondolta, elmeséli, mint érdekességet nekem. Én meg megkértem, hogy […]

A Turay Ida Színház új bemutatója: Topolcsányi Laura: „KÖSZÖNET MINDENÉRT…” c. darabja „Domján Edit életéhez könnyebben és gyakrabban társítjuk Szécsi Pált, akivel csupán tíz hónapon át tartott szenvedélyes és máig vitatott viszonya, s még ha a szerelmet nem is napokban, sokkal inkább intenzitásában mérjük, akkor is felmerül a kérdés: az a „másik” férfi, akivel ez a különös és titokzatos színésznő tizenöt éven keresztül megosztotta életét, vajon ki is volt. Miért tartott ki Domján Edit a férje (és Szeged) mellett akkor is, amikor őt már a fővárosi színházak is tárt karokkal várták, hogyan élték meg azt a büntetést, melyet az akkori […]

Mit is? A nőnapi virágot, azt, hogy fontosak vagyunk az évnek e napján. Azt, hogy „hivatalosan is elismerik” e napon azt, hogy a felvállalt, sőt, ránk osztott szerepünkben teljesíteni, megfelelni akarunk. Azt is, hogy a párunk, férfi munkatársaink észrevették, sőt, díjazzák akaratunkat, munkánkat, sőt a megfelelni vágyásunkat. Van, igen van, hogy oda is égetjük a vacsorát, sőt a szárítóról lekapkodjuk a ruhákat és begyúrjuk a szekrénybe, mert fáradtak vagyunk arra, hogy ki is vasaljuk. Az is előfordul, hogy meseolvasás közben előbb alszunk el, mint a gyermekeink. Majd felriadunk és még éjszaka megvarrjuk az elfeslett nadrágot, sőt előkészítjük a másnapi ruhákat, […]

Giulio Scarnacci– Renzo Tarabusi vígjátékát mutatták be a József Attila Színházban, február 21-én. „A piti szélhámos Papagatto, foglalkozását tekintve főállású vendég. Lakomákra jár, ott tömi tele rekeszes zsebeit jó falatokkal. Nagy ívű ötlettől vezérelve Szeretetligát alapít, hogy végre ne csak jókat egyenek, hanem jó pénzhez is jussanak. Így keveredik élete legnagyobb kalamajkájába, amiből aztán egymást érő bonyodalmak fakadnak. Fergeteges vígjáték, mindennel, amit az olaszok miatt kedvelt meg a világ: jókat enni, jó humorral kelni, feküdni, folyton szerelmesnek lenni.” Forrás:színház Leonida Papagatto:  Nemcsák Károly Valéria, a házastársa:  Szulák Andrea Matilda, a nővére:  Sára Bernadette Fiorella, a lányuk: Pataki Szilvia Rendezte: Verebes […]

Közfeltűnést keltő baleset történt 1948. szeptemberi 18-án, szombaton délelőtt 11 óra körüli időben Budapest Déli pályaudvaron. A MÁV fordított állású 411,292 pályaszámú gőzmozdonya a vérmezői fordítón keresztül haladva áttörte a vágányzáró bakot és a mögötte lévő kerítést. A sikamlott mozdony szerkocsija a 3,5 méter magas támfalról az Endresz György térre zuhant, és a tér kockakő útburkolatán a végével megtámaszkodva, a függőlegestől kb. 30 fokos szögben megdőlve állt meg, míg a gép a szerkocsira, illetve jobb hengerével a fordítóra támaszkodva, menetirány szerinti bal oldalára billenve a fal tetején maradt. A mozdonyon kívül összes tengelyével siklott a vonat első, M sorozatú, 117975 […]

2015.február 21-én mutatták be Peter Shaffer AMADEUS c. színművét a Vörösmarty Színházban. Két különleges ember, Salieri és Mozart életének egy szakaszát kísérhetjük figyelemmel. Salieri a bécsi udvari zeneszerző rögtön észreveszi, hogy Mozart egy zseni. Ezért mindent megtesz, hogy ne az ő zenéje legyen a kiválasztott. Szó szerint élet-halál küzdelmet folytatnak a fennmaradásért. Mozart rejtélyes módon meghal. Salieri megőrül. Van-e, és ha igen, ki lesz a győztes? Erre nem kapunk választ, az utókor dolga eldönteni… Antonio Salieri — Hirtling István Wolfgang Amadeus Mozart — Lábodi Ádám Constanze-Mozart felesége — Varga Gabriella Rendezte: Hargitai Iván A fotókat a KMH társszerzője, Gergely Beatrix […]

A KMH utóbbi írásaival kapcsolatban, kommentekben meglehetősen sokszor előkerült, hogy mit is jelent valamely törvény alkalmazása, és, ha az a törvény bizonyos megítélés szerint rossz, akkor be kell-e tartani azt? Jómagam a Ságvári-cikk kapcsán kerültem értelmezési vitába hozzászólókkal. Mivel attól tartok, se jómagam, se kritikusaim nem törvényspecialisták, hát álljon itt a törvényről és annak betartásáról egy avatottabb gondolkodó, Szokratesz véleménye. Szokrateszt az athéni demosz, nyilván való pillanatnyi tömeges elmezavarában, i.e. 399-ben vád alá helyezte, és ki is végezte. Ki kellett innia a bürökkivonatot, ami végül is kíméletes halál. Hatása az érzékek tompulásával kezdődik, először a láb válik érzéketlenné. A tudat […]