1944. augusztus 12. Vörös János vezérkari főnök kijelentette, hogy a kormányzó a zsidókérdést a magyar hatóságok akaratának megfelelően kívánja megoldani. Kovarcz Emil lakásán felkereste Rajniss Ferencet, a Magyar Megújulás Pártjának egyik vezetőjét. Rajniss támadta a miniszterelnököt, akit aljasnak, kétszínűnek, tehetetlen öregembernek titulált, Baky Lászlót, Pálffy Fidélt, Rupprecht Olivért, Ruszkay Jenőt, Jurcsek Bélát, Bonczos Miklóst, Jaross Andort, sőt, még Horthy Miklóst is, és, természetesen, a kormányzó körül lévő klikket. Többségüket a németek kiszolgálójaként, alkalmatlan, haszonleső emberként állította be. Kovarcz kérdésére elismerte Imrédy Béla zsidó származását, de az adott helyzetben nem kívánja magára hagyni. Imrédy háttérbe vonulása esetén ő lehet a párt […]

A Pészah estélye (Rend Éjszakája) emlékeztet bennünket, hogy minden generációban vannak olyanok akik elhatározzák, hogy megsemmisítsenek bennünket, de Isten megment mindnyájunkat ettől. Eszter Történetének idejében Ahasvérus király főminisztere, Hámán volt az, aki el akarta pusztítani a zsidókat. A modern időkben két jelentős személy volt, aki halálosan veszélyeztették a zsidókat és bennük megtalálható a Purim történetének visszhangja. Sokan észrevehették, hogy a Nürnbergi Háborús Perekben is fellelhető ez a víszhang. Eszter Történetében Hámán tíz fia lett felakasztva (Eszter 9:13) ; 1946-ban, Hitler tíz tettestársát végezték ki, felakasztották háborús bűneikért. (beleértve bűnüket a 6 millió zsidó megöléséért). Hitler 11-ik tettestársa, Herman Göring, öngyilkos […]

1944. július 20. Áthaladt Kassán a rákoscsabai (1230 fő) deportáltakat Auschwitzba szállító transzport. Rastenburgban, Hitler kelet-poroszországi főhadiszállásán a háború befejezését kívánó német ellenállási csoport megbízásából Gróf Claus von Stauffenberg vezérkari ezredes sikertelen bombamerényletet követett el Adolf Hitler ellen. Lemondott tisztségéről Rátz Jenő miniszterelnök-helyettes, ezzel tiltakozva azért, mert Horthy nem volt hajlandó törvényerőre emelni a zsidóellenes rendeleteket. A Dnyeszter nyugati partját védő 20. gyaloghadosztály megkezdte visszavonulását. 1944. július 21. Vajna Gábor reggel megérkezett az Összetartás szerkesztőségébe, és javasolta, hogy Hitler ellen előző napon elkövetett merénylettel kapcsolatban keressék fel Veesenmayert, és fejezzék ki szerencsekívánságaikat. A javaslatot Kemény Gábor, a lap szerkesztője, elfogadta, […]

Szakonyi Károly: ÖRVÉNY Az idősödő Dosztojevszkij végzetesen beleszeret egyik fiatal tanítványába. Kettőjük fájdalmas, kínzó, mindent elsöprő viszonyát meséli el a Szakonyi Károly Örvény című hangjátéka alapján készült előadás a Rózsavölgyi Szalonban. Az idősödő Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij beleszeret tanítványába, a fiatal Polinába. A lány hagyja magát, de lázad is ellene. Kínozzák egymást, de elszakadni képtelenek egymástól. Polina elmenekül, de a férfi erőszakkal visszaszerzi. Birtoklási vágy, szenvedély és gyűlölet …ki nyer, ki veszít? Dosztojevszkij bár új életet kezd, nem tud elszakadni szerelme emlékétől… (forrás:színház) Szereplők: Dosztojevszkij : Kaszás Gergő Polina: Bánfalvi Eszter Salvador: Ozsgyáni Mihály Rendezte: Sződy Szilárd Fotók: Gergely Bea

1944. július 4. Szekszárdról Paksra szállították az ott összegyűjtött zsidókat. Szintén Paksra került Fadd, Dunaföldvár, Gerjen, Kajdacs zsidó lakossága. Az MTI jelentette Stockholmból: „Az itteni lengyel követ közölte, hogy naponta érkeznek Lengyelországba vonatok Magyarországról, egy-egy vonat 45 kocsiból áll, amelyeken magyar zsidók vannak. Ezeket Oswieczim koncentrációs táborba szállítják, ahol két gázkamrában megölik.” 1944. július 5. Áthaladtak Kassán a Sárvárról (3105 fő), Szombathelyről (3103 fő) és Kaposvárról (I. transzport) elindított deportáltakat szállító vonatszerelvények Auschwitz felé. Pápáról 3000 zsidót deportáltak Auschwitzba. Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozta a Baky László belügyi államtitkár által a budapesti zsidóság deportálására szervezett […]

1944. június 7. A honvédelmi minisztérium titkos rendelete szerint a munkaszolgálatosokat hadifoglyokként kell kezelni. Ennek célja valószínűleg az volt, hogy az SS és magyar kiszolgálóik ne tartóztathassanak le munkaszolgálatosokat. A munkaszolgálatra újonnan behívottakat, és a már korábban mozgósított szakmunkásokat, mérnököket és műszakiakat hadifogolytáborszerű táborokban kellett elhelyezni a gyár vagy üzem közelében, ahol dolgoztatták őket. Ezeket az objektumokat drótsövénnyel vagy palánkkal kellett körülvenni, és éjjel-nappal őriztetni. A zsidók csak keresztény őrszemélyzet kíséretében hagyhatták el, és, ha kaptak is eltávozást, lehetőleg akkor is a táboron belül kellett tartani őket. A déli órákban Berettyóújfalu zsidó lakosait, többnyire gyalogosan, csomagjaikat autókon és szekereken szállítva, […]

A Rajna kincse (németül Das Rheingold) Richard Wagner operája, a négy műből álló operasorozat, A Nibelung gyűrűje első darabja. Az opera ősbemutója 1869. szeptember 22-én volt a müncheni Nemzeti Színházban. Magyarországon először a budapesti Operaházban mutatták be 1889. január 26-án. (Wikipédia) A Magyar Állami Operaház 2015.március 21-én mutatta be A Rajna kincsét, M.Tóth Géza rendezésében. „A Rajna mélyén a három Rajna-lány őrzi a kincset: a felbecsülhetetlen értékű aranyat. Alberich-et, a nibelung törpét elkápráztatja a lányok szépsége, de miután ők kikacagják, az arany csillogása kelti föl érdeklődését. A lányok kikotyogják, hogy az, aki megszerzi az aranyat és gyűrűt formáz belőle, a […]

1944. május 25. A zár alá vett zsidó műtárgyak számbavételére kormánybiztost neveztek ki. Elindult a III.transzport Sátoraljaújhelyről, a IV. Felsővisóról, Kolozsvárról az I. Auschwitz-Birkenauba. A marosvásárhelyi állami kórházban munkaszolgálatot teljesítő zsidó orvosokat – Sófalvi László, Fodor Károly, Mandl József, Réder Zoltán, Hajós László és Farkas Endre – is bevitték a helyi gettóba és deportálták, Fodor Károly és felesége öngyilkosak lettek Edmund Veesenmayer tájékoztatta a német külügyminisztériumot, hogy az új magyar kormány elejtette azt a kívánságot, hogy a magyar nemzetiségű zsidók hazatérhessenek Vichy-Franciaországból. A Belügyminisztériumban Baky László elnökletével az érintett megyék főispánjai, csendőr- és rendőrfőnökei, a Sonderkommando vezetői, köztük Adolf Eichmann részvételével értekezletet […]

Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től rendeznek ezen a napon nagyszabású ünnepséget Budapesten a Vígszínházban. Tegnap ezen az ünnepségen vettek rész a gyerekek. „Szimpátia séta a Margit-szigettől a Vígszínházig”. Az eseményen részt vettek : Gundel Takács Gábor, mint játékvezető, valamint a Vígszínház színészei, többek között Bata Éva, Börcsök Enikő, Csőre Gábor, Fesztbaum Béla, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Karácsonyi Zoltán, Lengyel Tamás, Péter Kata, és a színház sajtóreferense: Ámon Betti * Fotók: Gergely Bea        

Amikor úgy három-négy éve először kerestem rá a galamus.hu-ra egy másik hivatkozás alapján, rögtön ott is maradtam. A honlap írásai mindennapi kísérőim lettek, eggyel bővült a reggeli kávé mellé felkeresett olvasnivalók száma. Az írásokkal hol egyetértettem, hol nem, néha, amíg lehetőség volt erre, e-mailben el is küldtem az észrevételeimet. A név maga ismerős volt, rémlett, hogy hallottam már, de fogalmam sem volt, hogy mivel kapcsolatban. Rákerestem a guglin, és ahogy sok-sok fotóból kitűnik, a Föld egyik legszebb tája lehet. Valahol Franciaországban, valószínűleg a Massziv Central hegyei között, egy szűk szurdokban kanyarog egy folyócska. Hol nyugodtan, a maga hordta homokpadok között […]

1944. május 11. Szálasi Ferenc egyórás beszélgetést folytatott Sztójay Döme miniszterelnökkel. Tájékoztatta a Horthy Miklósnál történt kihallgatásáról, belpolitikai elképzeléseiről, a választások kiírásának vagy szakértői kormány létrehozásának szükségességéről, külpolitikai elképzeléseiről.. 1944. május 11. Szabolcs vármegye alispánja jelentette a közigazgatási bizottságnak, hogy a vármegyében található összes zsidó Nyíregyházán és Kisvárdán van, a gettókban, előbbi helyen létszámuk 16.606 fő, utóbbi helyen 6.932. 1944. május 11. A Magyarországi Zsidók Lapja a Zsidó Tanács szertartási ügyosztálya és anyakönyvi hivatala statisztikáit közölte. 1944. január 1. és március 17. között csak 176-an keresztelkedtek ki, míg március 20. és május 5. között 1072-en. Az anyakönyvi bejegyzések szerint a német megszállás első […]

1944. április 21. A minisztertanács tárgyalt a zsidók értelmiségi munkakörben való alkalmazásának megszüntetéséről.  A „kizárólag izraelita hitfelekezeti célokat szolgáló” cégek, üzemek, intézmények, közintézmények kivételével, az összes egyéb helyen az értelmiségi állást betöltő zsidók 25%-át 1944.04.30-ig, további 25%-át 1944. május 31-ig, a fennmaradó 50%-ot pedig legkésőbb 1944.09.30-ig el kellett bocsátani. 1944. április 21. Sík Sándor a Pozsonyi úti lakásban meglátogatta és meggyóntatta Radnóti Miklóst. 1944. április 22. Szentkúton együtt vacsorázott Winkelmann SS-tábornok, Adolf Eichmann SS-alezredes és néhány beosztottjuk, valamint Jaross Andor magyar királyi belügyminiszter, Baky László és Endre László államtitkár. Ekkor született meg a magyar zsidóság teljes deportálásáról szóló végső döntés. […]

Új sorozatot indítunk a 71 évvel ezelőtt történtek apropójából. Szándékaink szerint részletes, kronológikus áttekintése lesz azoknak a szégyenteljes napoknak, amiért a magyar nemzet mind a mai napig nem vállalt felelősséget, mi több, nem is nézett szembe vele. 1944. március 19. Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépték át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutottak Budapestre. Horthy Miklós és Adolf Hitler  előző esti találkozóján kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, nem mond le kormányzói tisztségéről. Kállay Miklós miniszterelnök beadta lemondását. 1944. március 19.Ezen a napon A Gestapo és a Biztonsági Szolgálat (SD) kész listák alapján megkezdte a németellenes politikusok, újságírók […]

Maximilian von Weichs német vezértábornagy kijelentette: „ha a magyarok együttműködnek, akkor huszonnégy órát vesz igénybe a bevonulás, ha nem, akkor tizenkettőt.” Március 19-én hajnali 4 órakor indult meg a „Margaréta I.” hadművelet, Magyarország német megszállása. 1944. március 19-én nem az a legszégyenletesebb, hogy a német bevonulással szemben az ország semmi ellenállást sem tanúsít, ez, ismerve a honvédtisztikar nácibarát szellemét, eleve kizárt volt. A gyalázat az, hogy a Horthy Miklós által kinevezett hazaáruló kormánytól le a közigazgatás minden szintjéig, a 600 ezer zsidó származású magyar állampolgár halálba deportálását bonyolító csendőrségig teljes, sőt lelkes volt az együttműködés. Szabadság téri Eleven beszélgetés: 2015. […]

Kurt Weill—Bertolt Brecht Koldusopera A Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciója Rendező: BODÓ VIKTOR Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest? – kérdezi Bicska Maxi a Koldusopera végén; és valóban, ma már tudjuk, hogy amit Bicska Maxi és alvilági barátai csinálnak, semmiség ahhoz képest, amit az igazi nagyhalak, a bankok és a nagyvállalkozók művelnek. Hiszen a bankrabló csak egyszer üríti ki a széfet, a bank viszont rendszeresen fosztogatja az embereket… Szerelem, árulás, koldusmaffia, hatalom, korrupció és persze sok humor – akár a legjobb mai hollywoodi forgatókönyvben, pedig ezt Bertolt Brecht írta 1928-ban, minden idők egyik legszenvedélyesebb és legvonzóbb darabjában. […]