Alba Hyseni a Délszláv, azaz Jugoszláv háború ideje alatt érkezett Magyarországra. A Kanadai Magyar Hírlap magyarországi szerzőjének, Tamás Istvánnak a kritikája Alba Hyseni Inner – Mission c. lemezéről. Alba kőkemény énekesnő, művész, aki feltalálja magát Budapest forgatagában, de a szólisták, zenészek túlpörgetett nyüzsgésében, zenei túlkínálatában is. Nem a sztárgyárak gagyi termékeként, hanem az önmegvalósítás tudatos megtestesítőjeként, minden lépcsőt végigjárva követelt magának helyet a magyar zene világában. Egy olyan misztikus lény, akár a „Főnix madár”, mely olykor elhamvad a tűzben, majd újra feltámad poraiból, hogy valami szépet, újat és maradandót alkosson ebben a szétcibált világban. Alba 15 éve él Magyarországon. Az […]

Noémi Miskolcon, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában sajátította el a zenei alapokat, majd ezt követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte meg diplomáját zeneelmélet, valamint karmester szakon. A főiskolás évei után, elsősorban a könnyűzene világa volt életének meghatározó része, amivel napjainkban is szívesen foglalkozik. A profin művelt zenei irányzatok mellet, amiket képvisel, számos hazai és külföldi nagyvárosban dolgozott, mint sikeres fotómodell és manöken. Az Országos Ének Verseny és Zenei Fesztivál győztese lett, 2000-ben – musical kategóriában, ahol Viadukt-díjas előadóművészként ünnepelték. Noémi művészi sokszínűségében fellelhető az érzékiség, szenvedélyesség, a törékeny nőies báj, de ugyanakkor, ha szükséges kőkemény szervező, igazi vezéregyéniség, akinek […]

Felmenői csallóközi Magyarok. Tizenhat éves korától ír. Az  Új Forrás szerkesztősége mutatta be először, mint költőt, Komáromban. 1985-ben újságíró iskolát végzett. Innentől folyamatosan jelennek meg publicisztikái, cikkei, költeményei, magyar és szlovákiai országos napilapokban. A Vasárnap elnevezésű szlovákiai magyar nyelvű hetilapban, mint tanácsadó publikált. 1997. ben részt vett a Pozsonyban tartott, Nemzetközi Medicina Symposiumon előadásával. Magyarországon, Komáromban tartott kétnapos nemzetközi szintű előadást: Csorna, Győr, Budapest, Kazincbarcika, Szeged, Zenta és Bécs voltak fontosabb előadási helyszínei. Rádiós, televízió – riporter és szerkesztői iskolát végzett, de otthon van az internet világában is. 2004 márciusában mutatták be vizsgafilmjét Budapesten, a Független Média Központban „Viktória tánclépései” címmel. […]

A zenekar megalapításának ötlete Maja és Hajas fejéből pattant ki 2008 telén. Elhatározták, hogy megkeresik a megfelelő zenészeket ahhoz, hogy egy pop-rock stílusú zenekart összehozzanak. Elsőként Fecóra találtak rá, akinek épp akkor oszlott fel zenekara, így igent mondott a felkérésre. Hajasnak közben eszébe jutott, hogy korábban iskolatársával volt egy kezdetleges „metál” zenekaruk, így felkereste egykori gitárosát, Johnnyt, aki örömmel csatlakozott. Az első próbák a fenti négy fővel zajlottak, de rövid időn belül egy ismerősön keresztül megtalálták Gabeszt, aki egyedi stílusával új színt hozott a zenekarba. Már csak egy dolog hiányzott: egy név – „Arizóna”. Nem volt nehéz dolguk, mivel a […]

Vivien tini korától a dob bűvöletében él. Igazi vadóc rocker, aki nemcsak szereti a kemény rockzenét, hanem maga is profi szinten műveli azt. Egykor az édesapja is a dobok szerelmese volt, maga is ütötte a bőrt, talán ezért is óvta kislányát a nehéz és egészembert kívánó zenészélettől. Az apai szigornál azonban nagyobb volt a zenész szív, mely engedett a lánya kérésének és beíratta a Kőbányai Zeneiskolába, ahol Jávori Vilmosnál, továbbá Sramkó Jánosnál sajátíthatta el a dobolás varázslatos világát. Életéről, pályájáról Tamás István a Kanadai Magyar Hírlap magyarországi szerzője, tudósítója beszélgetett a dobok szerelmesével. – Egy kicsit időzünk el a gyerekkorodnál. […]

Már kissrácként a zene bűvöletében élt, nyolcévesen már fuvolázott. Általános iskolai tanulmányait követően a Zalka Máté Tiszthelyettesképző Zeneművészeti Szakközépiskolában klasszikus zenét tanult. Kíváncsi kamaszként a könnyűzene műfaja is vonzotta. Neve először session – zenészként vált ismertté. Zenei sokszínűségére jellemző, hogy párhuzamosan a klasszikus -, a jazz-, a musical-, a rock- és a popzenében is egyaránt megállta a helyét, így mára zenei életünk egyik meghatározó személyisége lett. Mindenkép idekívánkozik, hogy a sikeres, Bon – Bon együttes frontembere. Az eddig elért sikereit a zenei műsorok slágerlistáin mérhette le a közönség, ahol máig az élvonalban szerepel. Peti nem egyszerűen egy Bon – Bon […]

(Háttér: Ez az írásom először 2003. február 22-én jelent meg a magyarországi Népszava, Szép Szó mellékletében. Ma, 2011 őszén, a montreáli közösségben zajló, olykor kirekesztő acsarkodások közepette, érdemes lenne reflektálnunk Bellamy szellemiségén. GA) Edward Bellamy egy kis, amerikai faluban születtet több mint 150 éve. Apja a falu baptista lelkipásztora volt. Bellamy rövid életet élt.  Negyvennyolc évesen, két évvel a huszadik század kezdete előtt halt meg tuberkulózisban, de már halála előtt a világirodalom egyik óriása volt. Nemzetközi tekintélyét, ismertségét, honfitársai örök elismerését annak a könyvének köszönheti, amelyben brutális őszinteséggel mutatta be a 19. századbeli Amerika morális és kulturális romlottságát, elővetítve azt […]

Középiskolás évei után a kommunikációt és a művelődésszervező szakot választotta, de nemsokára rádöbbent semmi keresnivalója ezen a vonalon és inkább a színészi pálya mellett döntött. Számos nagysikerű darabban feltűnik a fővárosi színházakban is, de életében a Hevesi Sándor Színház társulata hoz változást. Itt most jól érzi magát a bőrében. Egy éve csatlakozott a teátrum együtteséhez. Tanára, a színház művészeti vezetője, Sztarenki Pál biztatására érkezett a zalai megyeszékhelyre. A televíziónézők a közeljövőben, egyik országos csatorna nagysikerű sorozatában találkozhatnak majd a fiatal színésszel. Életéről, pályájáról Tamás István a Kanadai Magyar Hírlap magyarországi szerzője beszélgetett az ifjú tehetséggel. – Mióta vagy a zalaegerszegi […]

Háttér Szeptember 9-én azt a megtisztelő felkérést kaptam a Montreáli Magyar Bizottság egyik képviselőjétől, hogy az 1956-os forradalom 55-ik évfordulójának alkalmából, én tartsam a montreáli megemlékezés ünnepi szónoklatát. Egy hétre rá, hogy elvállaltam a megtisztelő felkérést, és meg írtam beszédemet, a Magyar Bizottság sajnálattal visszavonta meghívóját, azzal az indokkal, hogy a magyar Nagykövetség másokat hívott meg erre az alkalomra Budapestről. A félreértések elkerülése érdekében szeretném nyomatékosan kijelenteni, hogy nincs szándékomban megkérdőjelezni a Montreáli Magyar Bizottság döntését. Azt hívnak meg akit jónak látnak. Joguk van ahhoz is, hogy alkalmazkodjanak a magyar kormány nagykövetének hivatalos kéréséhez, és ne egy helybéli szónokot szerepeltessenek […]

A művésznő az igényes zenét képviselő énekesnő. Tizennégy évig a Cotton Club Singers együttes alapítójaként nemcsak a zenét szeretők körében, hanem a szakmában is elismertséget vívott ki magának. Az együttesből történő kiválása, még ismertebbé tette önálló művészi pályáján, hiszen egy más zenei stílust, teljesen új zenei világot prezentál most közönségének. A rendkívül pörgős és dinamikus énekesnő a könnyűzene minden műfajában a maximumot hozza és produkálja a színpadon. A klasszikus jazz, a blues, a disco, valamint a rockzene minden területén fellépéseivel, előadásaival bombasztikusan jó hangulatot varázsol rajongói és közönsége körében. Egyedi orgánumával, megjelenésével, valamint nagyfokú szakmai profizmusával a hazai zenei élet […]

A napokban kaptam Egy budapesti térképet, Földön ülve, ujjaimmal Követem gyermekkoromat. Szent István Park, Séták a Margitszigeten, Aztán a János hegy alján A budai ház, Tündérszikláról integet A copfos gyerek. A félelmet csak álmaim keltik, Oroszlán állt a balkonon, Vadul vicsorogva betörni készül, a rémülettől nem jön ki hang A torkomon. Gyermekeimnek mutatom, Itt a Parlament, Egy pár centire tőle a Deák téren a Főkapitányság. Itt, a tér közepén állt Nagyapjuk 1956. október huszonötödikén Fegyvertelenül a fenyegető tömegben, A vörös csillag volt az egyetlen áldozat. A Hősök terén, A sarkon van a jugoszláv követség. Ebből az ablakból a csizma, Onnan […]

Titkok voltak, vannak és lesznek, azonban ami megkülönbözteti őket egymástól az a céljuk és megszerzésük módja. Gondoljunk, csak bele mennyivel szegényebb lenne a világ az egyiptomi hieroglifák, a maják örök naptára, a legendás inka kipu, valamint a sok még fel nem fedezett írásos jelek nélkül. Földünk szinte minden pontján vannak ma még nem értelmezhető ábrázolások, jelek sokaságai, az értelmezések sokszor ellentmondóak és persze jól profitálnak az ufó hívők is bizonyos értelmezhetetlen jelekből. Én azonban másfajta titkokat szeretnék leleplezni. Olyan titkok ezek, amivel emberek ezreinek, életét, alapvető emberi jogait, és önön belső világát sértették vagy gyalázták meg. Voltak egyedi, de nem […]

Zenei tanulmányait szinte már az oviban kezdte, ezt követően zenei általános iskolába járt, zongorázni tanult, énekelt és tiniként is énekversenyeken vett részt sikeresen. Művészi adottságait zeneszerető szüleitől örökölte, akik már gyermekként megkedveltették vele a jazz zenét. Nekik köszönhetően már gyerekként a zene szerelmese lett. Tizenöt éves korától öt éven át tanult jazz-éneklést zeneiskolában Szabó Adrienntől. Szegeden Indult a Sony Music és a Bravo tehetségkutató versenyén, ahol szólóénekesként első helyezést ért el. A sorozatos sikerek meghozták kedvét és érdeklődését a műfaj iránt. 2005-ig a székesfehérvári Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola jazz-ének szakán tanult. Számos zenekarban énekelt és vokálozott. A folyamatos […]

Relativizálja-e a holokausztot, ha más népek ellen elkövetett népirtások összefüggésében tanulmányozzuk és beszélünk róla? Ez volt az egyik, de nem az egyetlen izgalmas kérdés, amit az amerikai Norman Naimark professzor Edmontonban, az Albertai Egyetemen október 16-án tartott előadásán feltett. Zipernovszky Kornél tudósítása A Stalin’s Genocides című könyve óta Naimark professzor nem csak hogy prominens történésznek számít, hanem egyenesen kiugró nemzetközi tekintélynek. Jelenleg a Kelet-európai történelem professzora a Stanfordon, ugyanitt korábban vezette az Orosz és Kelet-európai Tanulmányok, valamint a Történelem tanszékeket. Korábban a Hoover Institution, valamint a Boston University és a Harvard munkatársa volt, Európában is éveket töltött kutatással és oktatással, […]

1914 és 1920 között 8,579 kelet és közép európait, köztük 5,954 osztrák-magyar állampolgárt internáltak a kanadai hatóságok. A 24 internáló tábor egyike az észak-Ontario-i Kapuskasing nevű városban jött létre. Mára az egykori tábor egyedüli nyoma az országút melletti internáltak temetője, mely 90 éven keresztül a feledésbe merült és szinte teljesen el volt hanyagolva. 2010-ben azonban a Canadian First World Internment Recognition Fund nevű 10 millió dolláros szövetségi kárpótlási alap anyagi támogatást nyújtott a kapuskasingi önkormányzatnak a temető rendbehozására és az áldozatok emlékére állított emlékmű újjáépítésére.  2011 október 13-án kora reggel repültem fel az Ottawától 900 kilométerre északnyugatra fekvő Kapuskasingre. Az újraszentelési szertartás nyítóbeszédét mondtam, a […]