Maflások az oktatásnak – képzési gettósítás
A CEU-n kívül is van oktatáspolitika. Annyira, hogy a nagy tüntetősdi árnyékában igen komoly maflásokat is osztogatnak. Erre mutatott rá a HVG-ben megjelent egyik írás is. Annak bemutatásával, hogy a középfokú oktatás pofozó-bábúvá tétele igazi apokalipszist hozhat a diákság jövőjét illetően. Jórészt azért, mert olyan adminisztratív intézkedésekkel alakítják át, ki tudja hányadszor, a középszintű oktatást, amelynek a realitásokhoz igen kevés köze van.
Ennek mélyén, alaptézisként valóban meghúzódhat két alapvető, egyfajta kormányfői személyes, illetve egy kormányzati hatalomtechnikai motívum. Nem is feltétlenül egymás kizáró módon. Az utóbbi elég nyilvánvaló akkor, ha a lex-CEU mögé is gondolunk. Valószínűleg nem is újdonság, és a neten több szerzőtől is felbukkanó motívum, hogy minél több, nyelveket beszélő, vitaképes, gondolkodásra szocializálódott állampolgár van az országban, annál kevésbé lehet a faék-egyszerűségű ellenségideológiákat eladni. Ráadásul ez nem csak a világi, hanem az egyházi iskolákban képzett emberekre is igaz. Akik esetleg eredetiben képesek elolvasni a pápai üzeneteket, összefüggéseiben képesek értelmezni Jézus tanításait, illetve a Biblia nagy részét, azok messze humanistább alapról képesek indulni, mint a jelenlegi kormánypártok tagjainak nagy része. Már csak azért is, mert megtanulhatnak különbséget tenni Isten tanításai, és a hatalomhabzsoló egyházak, nem egy esetben szellemi rabszolgaságot hirdető, köznapi szemfényvesztései között. A kormányzat politikai kereszténységéről már nem is beszélve.
Ugyanakkor, a felsőoktatás elleni globális fellépésnek lehet egy egészen egyszerű, a személyes kilátástalanságból fakadó oka is. Annak a felismerése, akár csak tudat alatti megélése, hogy az orbáni oklevél mögött lehet kapcsolati tőke, a kor helyezkedési szabályainak ismerete, apuci segédlete, vagy bármi más. Bármi más, aminek a közel-nullánál több köze van a valós teljesítménnyel elérhető eredményekhez. Egy olyan szakdolgozatra kapva egyetemi végzettséget, amely a saját korában sem lett volna senki más által megvédhető. Nem is elsősorban szakmai, hanem formai okokból. Érthető haragot szülve a kormányfőben bárki iránt, aki jobbat képes alkotni. Mert a hatalom biztosíthat hallgatást a múltról, biztosíthat mesterségesen felduzzasztott hódolói tömeget, számolatlanul szolgálhat tapsoló statisztákkal. De észt, empátiát, intelligenciát, önbizalmat, őszinte elismerést és tiszteletet nem ad. Mert nem adhat. Ha pedig valaki kellő képességek nélkül mégis király akar lenni, akkor a legbiztosabb módja ennek, ha mindenki mást megvakít. Legalább annyit, hogy kialakulhasson ellene egy egységes álláspont. Alkalmasint, ha ez a helyzet állna fenn, akkor sem Orbán Viktor lenne az első a történelemben, akit ilyen motivációs rendszer igazgat. Elég az egykori román vezér feleségének vegyészeti ismereteire, és az akkori kor román felsőoktatására emlékeznünk ehhez.
A fentiek egyébként akkor is igazak lehetnek, ha látszólag nem igazak. A kommunikáció szintjén ugyanis akként szól a maszlag: emelni kell az egyetemi oktatás, és vele a középszintű oktatás színvonalát. Mely utóbbi egyik zálogát a középiskolák központi felvételijében látják. Az egyetemek bemeneti oldalára pedig elitképző intézményeket tennének. Ami látszólag a korábban elmondottaknál objektívebbnek tűnő érveket sejtetnek. Azonban a központi középiskolai felvételi valójában számos diákot aszerint bélyegezne meg, hogy a szülei milyen hatásfokkal voltak képesek érvényesülni. Ha egy gyermek egy közmunkasújtotta térségben születik, és a papa nem a Fidesz helyi Döbrögije, akkor generációs kiszorulhat a kikapaszkodást biztosító oktatási formákból. A tehetségétől, készségeitől és képességeitől gyakorlatilag függetlenül. Az elitnek fenntartott gimnáziumokba tehát nem a képességei szerinti elit diákok, hanem szülők pénzén versenyre idomított csemeték dúsulhatnak fel. A bemeneti oldalon megugorva a lécet, és sokat kiszorítva. A kimeneti oldalon azonban alulmaradva minden olyan megméretésnél, ahol a mérce nem a pénz, hanem a tudás. Valójában ezek az intézkedésék tehát nem csökkentik, hanem gyorsítják a papírok száguldását a lejtőn. Mert ahhoz, hogy a jóelvtársak csemetéi túléljék az egyetemet, ahhoz a legbiztosabb mód a követelmények csökkentése a felsőoktatásban. S van az a politikai nyomás, amelyért a rektoroknak is korpásodhat a lelkiismerete.
Miközben tudjuk, nem csak az ország, hanem az ipar vezetői között sem kevesen vannak, illetve voltak már egy éves is, akiknek sokkal inkább középostoba szolgák, mintsem autonóm személyiségek kellenek. Alkalmasint a kötelező középiskolai felvételi pártolását is Parragh dobta közhírré tavaly. Amire az internet még akkor is emlékezik, ha a hírt az eredeti linkről elvitte már a cica.
Így aztán a középfokú képzési rendszernek, a teljes kormányzati súlyt beleadva, lezavart maflás, még anyagilag is kifizetődő lehet egyeseknek.
Cain Caser
11:51 de.
Az én időmben (1957) törölték el a kisérettségit, amit nyolcadikos korban kellett volna megugrani. A gimnáziumba (elit gimnázium volt) viszont nem volt felvételi.
A lányom és a fiam viszont felvételi vizsgát tett a gimnázium előtt (1990), igaz, hogy az is elit gimnázium volt, erős túljelentkezéssel. Máshová felvételi nélkül is be lehetett jutni..
Szóval ezzel is mindig játszadoztak.
Szerintem nem annyira a felvételi vizsga, mint inkább a tanítás színvonala számít, már csak azért is, mert a nyolcadikig még egyáltalán nem biztos, hogy kialakul az érdeklődés és a képesség. Még sokszor az érettségi idejére sem.
2:54 du.
A hvg cikk is elég demagóg, mert keveri a gimnázium problémát a szakgimnáziummal (régi nevén szakközép).
A vízfej gimnázium, amelyik semmire nem jó végzettséggel bocsátja ki a hallgatók ezreit, már a Horn-kormány alatt is gond volt (1997). Sőt már a Kádár-korban is ismert jelenség, hogy sokan gimnáziumi érettségivel fizikai munkára kényszerültek, hacsak nem ismertek valakit a sóhivatalban!
Ebben bizony egyik oktatáspolitika sem volt különb, mert a munkanélküli fiatalokat „gyártotta” mind a rendszerváltás után, akiket minél tovább az iskolapadban akart látni – a szülők pénzén. Aztán meg csak tárogatták a kezüket, mint pl. Gyurcsányné, hogy „senki nem ígérte meg, hogy munkát kapsz bölcsész diplomával”!
A fidesztől az igazi pofonverés nem a gimnáziumi férőhelyek csökkentése! Szerény véleményem szerint ezt azért teheti meg, mert
1. az ellenzéki elit is ebben érdekelt a gyerekei révén, erős és minőségi gimnázium.
2. világjelenség, hogy a fejlett országok csak agyelszívásra képesek, és senki nem tudja, mi lesz a szerényebb képességű gyerekekkel.
Az biztos, hogy sok gyereket írattak gimnáziumba, mert a négyosztályosokba nem volt létszámhatár! Nekik egy jó szakközépiskola talán jobb lenne, ahol emelt szintű érettségire is van (lenne) lehetőség. A hat és nyolcosztályosok viszont évtizedek óta elitiskolák, sőt a rendszerváltáskor ezzel az igénnyel indították őket, a fővárosban és a megyeszékhelyeken.
A szakiskolákat borzasztóan elhanyagolták ezekben az évtizedekben, pedig ott kellett volna a szerencsétlen tanároknak szervezni a motivációs tréningeket! Ez ugye a Soros-alapítványoktól egy hasznos dolog lett volna, a náci felvonulások és Orbán védelme mellett/helyett!
4:24 du.
hazai lámpa,
A szakgimnázium köszönő viszonyban sincs a ’70-es évek szakközepeivel.
Csaxolok.
Jobb lenne, ha utána néznél, mielőtt butaság gyanújában ragadsz.
” hogy sokan gimnáziumi érettségivel fizikai munkára kényszerültek, ”
Majd, ha ráérek borzasztóan sajnálom őket.
Egyébként a végzettségek eróziója folyamatos.
Ha Orbán még vízfejebb gimiket gründol, akkor gyorsabb lesz.
4:31 du.
Almási Alma
2017 április 19
11:51 de.
„Szerintem nem annyira a felvételi vizsga, mint inkább a tanítás színvonala számít, ”
A gimis felvételiket anno nem próbáltam. Szakközépben végeztem, és utána szakmai egyetemen.
Ja, és felvételiztek sokan. Magam nem, mert a nyolcadikos szaktárgyi verseny-eredmény elég volt 🙂
A szakmának megfelkelő, készség és alapérdeklődés-felmérő felvételi nyilván nem hátrány.
A versenylókiválasztó közös, tehát normatív felvételi egy baromság. Alkalmasint gimnáziumban is. A tanulási készség, a tanulás, pontosabban a tudás iránti érdeklődés a gyorsan változó ismeretek világában hasznosabb, mint egy porszáraz lexikon ismerete.
A versenyszférában, az informatika terén ez nagyon jó lemérhető. Sokkal nagyobb előny a nyitottság, a rugalmas tanulni-tudás, mint a DOS 6.2 bármilyen jó ismerete
4:51 du.
Az én időmben, az 50-es évek elején, a gimnázium és polgári mellett volta technikum, ami adott érettségi diplomát IS, de emellett szakosítást is, a technikumban. Amit, mint technikus a fiatalnak nem kellett egyetemi végzettség ahhoz, hogy munkát kapjon. Persze, ma mindenütt a világon, az a helyzet állt be, hogy most mindenki akar egyetemet végezni, csak éppen nincs már állás a számára.
6:10 du.
Irom kovetkezo soraimat, mert tobben panaszkodtak, sot durvan ragalmaztak hogy nem voltak kepesek megerteni asmit en irtam magyarul. Hat itt van az angolul.
Hm? So, not just in the west, but even by the red-commerads who follow the easy way out.
Should demand to ” back to the past”. It was going to the future. When teaching was only for making all the student to acquire all the knowledge that was required of them, to face the world, and all the challenge it presented to them. This is the result of all that liberal B.S.
Just like in the US. the goal of public education is to produce „intelligent voters”. Now we have lots of Hilary supporters, but many with high school degree who can not even handle to give you change for a dollar.
In the past, every generations received a better education the then their parent. Except this present generation. The P.I.S.A score sure does prove it !
12:54 du.
Andy Mage
2017 április 19
4:24 du.
Láttál belülről szakközepet meg szakgimnáziumot?
Ha már ilyen „szépen” megszólítottál, vettem a fáradságot, és átfutottam a „cikkedet”.
Az utolsó bekezdés egy nagy csúsztatás. Mit gondolsz, az elmúlt huszonöt évben nem ugyanígy ment a fejesek kevésbé okos fiacskáival? Benyomták a gimibe, de persze nem a matek tagozatra, hanem pl. angolra! Aztán az egyetemen volt elég büfészak, amit ütődött politikusgyerekek is el tudtak végezni, némi segítséggel.
Tehát ez a veszély nincs meg, hogy még több, butább káderkölköt szabadítanak a társadalomra, mint eddig. Sőt, a romák eddig is csak véletlen jutottak gimnáziumba, tehát eddig is a (felső) középosztály sulija volt.
Én továbbra is azt mondom, hogy a szakiskolákat is támogatni kellett volna a Soros úrnak, nemcsak az elitgimiket. Mikor a tanár már nyugtatókon él, mert a gyerekek bicskával fenyegetik egymást a vécében, ott már a társadalom alapja inog!
Az MTA most a szakgimn. javítását ajánlja, de hát ezt ugye nem a huszonnegyedik órában kellett volna kitalálni. Utolsó esély a szakiskolák minőségi emelése, mert a legtöbb gyerek oda fog járni, ha marad a kormány.
3:01 du.
A mai itthoni kormány a szakiskolákat(szakképzést)is jelentősen támogatja és helyesen,mert szakember hiány van egyre több területen,ami a lakosságnak hátrányos….
Lehet elit gimnáziumba járni(főleg ha valaki egyetemre megy tovább!)de ugye a hétköznapi és elengedhetetlenül szükséges szerelési,javítási munkákat elsősorban a jó szakemberek képesek elvégezni,(és nem a diplomások)akikre szükség van!
4:17 du.
Bizony, szakember hiány van, mert rengetegen mennek ki külföldre, pld az Egyesült Királyságba, mert ott is szakember hiány van.
4:42 de.
Aki olyan hülyeségeket beszél, hogy a szakiskolákat kell támogatni a gimnáziumok ELLENÉBEN, az legalább 20 éve nem látott öt méternél közelebbről egy rendes ipari üzemet, és azt képzeli, hogy az „ipari szakmunka” bélabácsi, aki a csőgörénnyel kihajtja a lefolyóból a szemetet, vagy a lacimester, aki a „brazil gépsorral” lekövezi a teraszt. De még a régi viccet sem ismeri. Az úrvezető kocsija leáll az úton és semmi macerálásra nem indul újra. Végre sikerül szerelőt találnia, aki oda is megy a kocsihoz. Hümmögve körüljárja, majd fog egy kalapácsot és odaüt egy pontra.A kocsi elindul, hibátlanul dolgozik. A vezető hálálkodva kérdi, mivel tartozik? A szerelő: Ötezer forinttal. Ötezerrel???- háborodik föl a sofőr. Hiszen 10 percbe se tellett az az ütés? Ez túl drága! Mire a szaki: Az ütés az 10 forint. 4990-be az került hogy tudtam, hogy hová kell ütni és mekkorát.
Ahhoz, hogy rendes, eladható áru keletkezzen, nem elég „összeszerelő” üzemeket építeni – bár nyilván máshogy nem lehetett hirtelen munkát találni azoknak, akik a korábbi rendszerben – ami a bukott csempeárus Parragh fejében él -, a szakmunkásképzőkben, meg a betanító tanfolyamokon tanultak. (Parragh az iparkamara elnöke, és megkapta gebinben a szakmunkásképzést, miután több, szanitereket, burkolóanyagokat áruló céget vitt csődbe.)
Ennél tovább kellene lépni mert a robotok mellett olcsóbban dolgoznak a kínai, meg indiai munkások – bár már ez sem egészen igaz. Arról nem is beszélve, hogy a robotok még olcsóbbak: nem kell 16 évi etetés, hogy munkába álljanak, nem akarnak fizetett szabadságot, nem mennek táppénzre, és ha lejár a működési ciklusuk, nem kell még 15-25 évig „eltartani”. Az a szomorú helyzet, hogy már a robotok felügyeletéhez sem elég az írni-olvasni-számolni alig tudó, informatikát, nyelveket nem ismerő „biorobot”.
Almási Alma! Nem találtam ennek az „oktatási” javaslatnak a szövegét, az újságokban meg egészen rémületes hírek vannak erről a középiskolai központi felvételiről.
5:59 de.
Figyelő!
ápr.19.4:51
” Az én időmben, az 50-es évek elején, a gimnázium és polgári mellett volta technikum, ami adott érettségi diplomát IS, de emellett szakosítást is, a technikumban…”
A technikum nem adott diplomát,csak érettségi bizonyítványt (és szakmai képzést) miután az középfokú végzettség volt!
A diploma (oklevél)a felsőfokú képzéssel jár.
8:14 de.
Besancon:
Pedig milyen jók voltak azok a régi Rákosista diplomák és pappírok :
„-És mondja csak elvtárs: Volt maga partizán?..-Nem kérem. de már készül róla a pappír…” ……/Hofi/
9:28 de.
Geyza! Like!!!
Csak hogy újra látlak! -:)))))
9:34 de.
Olvasva a megjegyzeseket. A levonasom az hogy amint azok adjak az leirasokban hogy Magyarorszag kolti az adofizetok penzet a fiatalok oktatasara, nevelesere, s a szk-kepzeseikre. DE ha munka lehetoseg nem var reajuk, s kulfoldre leszek szorulni munkat talalni, akkor, a Magyar-adofizetok koltottek az osszgeket a kulfoldi oszagok sikereiket serkenteni.
Sajnos mindamikor tul sok a politizalas, nagyon keves ido es tettek forditva az orszag anyagi-gazdasagi elohaladasara forditva.
Az orszag es a lakossag elete, lete, jovoje az a gazdasagi korulmenyeken fugg. A politizalas az nem mas mint ven-aszonyok fecsgeseihez hasonlo tettek.
„The economy, stupid”. (A gazdasagi helyzet,te hulye)
2:37 du.
Nekem megvan a fiókomban a diplomám, amit mint gépipari technikus nak. Ezenfelül a végzettségem jegyekkel ellátva.
7:56 de.
Isten Hozott Kedves Barátom!
10:10 de.
http://www.echotv.hu/video/120210/20170421_Napi_aktualis_4_resz