Jean Chrétien emlékiratainak bemutatására kedden került volna sor, de tegnap a CTV egyik újságírója felfedezte, hogy egy ottawai és egy waterloo-i könyesboltban már árulták a volt liberális miniszterelnök könyvét. A My Years as Prime Minister című írásban Chrétien kemény szavakkal bírálta Paul Martin-t, aki kormányának pénzügyminisztere volt és 2003-tól pedig utódja. A Martin és Chrétien közti feszültség, mely egyben megosztotta a kanadai Liberális Pártot is, országszerte közismert volt.

Emlékirataiban Chrétien árulással és rossz itélőképességgel bírálja Martint. Mint a Chrétien-kormány pénzügyminisztere, Martin felelőssége volt az állami deficit csökkentése és ezt különböző megszorító intézkedésekkel érte el. “Ha a nép örült a költségvetési csökkentéseknek, akkor Martin elfogadta köszönetüket. De ha a nép elégedetlen volt, akkor Martin a miniszterelnököt hibáztatta”–írta Chrétien.

Amikor még csak pénzügyminiszter volt, Paul Martin már nagyban tervezte, hogy ő lesz Chrétien utódja. A memoár szerint, Chrétien már 1997-ben megigérte, hogy nem indul egy harmadik választáson és, hogy átadja a liberális kormányfői posztot Martin-nak. De amikor 2000-ben kiderült, hogy Martin és liberális támogatói Chrétien eltávolítását tervezték, a miniszterelnök úgy döntött, hogy csak azért is kormányon marad egy harmadik cikluson keresztül. “Martin árulása nagyon bántott engem. Nem akartam engedni, hogy egy zsivány banda kilökjön engem az ajtón”–írta Chrétien.

Amiután Martin végre miniszterelnök lett, kirobbant a szponzor-bortrány, mely nagyban hozzájárult a Liberális Párt bukásához 2006 januárjában. A szponzor-ügy, mely Chrétien miniszterelnöksége alatt történt, alkalmat adott Martin-nak, hogy eltávolítsa magát elődjétől és bemutassa, hogy az ő liberális kormánya mennyire más. Ezért felállított egy független vizsgálóbizottságot, mely kihallgatta Chrétient, Martint és számos olyan személyt aki közel állt a Liberális Párthoz a kilencvenes években. Chrétien szerint a vizsgálóbizottság felállítása óriási hiba volt. “Az ügy mindenképpen feledésbe merült volna. De Martin úgy viselkedett mint egy elefánt, mely pánikba esik egy egér látványától”–magyarázta Chrétien.

Chrétien különböző külföldi vezetőkkel való kapcsolatairól is írt. Mint ismert: Kanada egykori liberális miniszterelnöke különösen jó barátságban volt Bill Clinton amerikai elnökkel, akivel rendszeresen golfozott. George W. Bush elnökkel viszont már feszült volt viszonya, nagy részt azért mert Chrétien ellenezte az Iraki háborút és megtagadta Kanada részvételét a támadásban. Chrétien azt suggalta, hogy a háború indítása mögött nem csak az volt, hogy a nyugat félt Saddam Husszein esetleges fegyvereitől, de az is számításba jött, hogy Irak gazdag volt olajban. Chrétien szerint Bushnak “még arra sem volt elég bizonyítéka Irak állítólagos vegyi fegyvereivel kapcsolatban, hogy meggyőzzön egy önkormányzati bírót Shawiniganban,” a volt miniszterelnök kis szülővárosában. Amikor egyszer Tony Blair-rel, az Egyesült Királyság volt kormányfőjével sörözött, elmondta neki, hogy Amerika azért akarta eltávolítani Husszeint és nem pedig Robert Mugabe-t, mert Iraknak olaja van és Zimbabwe-nek pedig nincs.

A terjedelmes, 412-oldalas memoár angol és francia változatban kapható országszerte.

Kanadai Magyar Hírlap

Egy montreáli kórházba szállították Jean Chrétien-t, Kanada volt miniszterelnökét, miután tegnap este rosszúl érezte magát. A 73 éves Chrétien számos közelgő programot volt kénytelen lemondani, mint például egy vancouveri konferenciát, ahol beszédet mondott volna az egykori liberális kormányfő. Chrétien szívműtéten ment keresztül a Montreal Heart Institute-ban. A műtét után orvosai közölték, hogy a volt kormányfő stabil állapotban van és teljes felépülés várható.

 Jean Chrétien emlékiratai a hónap végén jelennek meg angol és francia fordításban. Chrétien 1993-ban lett Kanada miniszterelnöke, miután Liberális Pártja egy földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az egykori Progresszív-Konzervatív Párt felett. Három cikluson át vezette az országot. 2003-ban mondott le és Paul Martin lett liberális utódja.

Kanadai Magyar Hírlap

 Jean Chrétien, Kanada egykori liberális miniszterelnöke megkapta az Order of Canada kitüntetést. A Rideau Hall 2007 Június 29-én tájékoztatta a médiaorgánumokat a legújabb kinevezésről. Chrétien 1993 és 2003 között vezette Kanada liberális kormányát, három cikluson, illetve tíz éven keresztül. Miniszterelnökségén kivül Chrétien 33 évig volt parlamenti képviselő Ottawában és 1968-tól miniszterként szolgált Pierre Elliott Trudeau volt miniszterelnök liberális kormányában.

Chrétien 1934-ben született Shawiniganban egy 19 gyermekből álló kanadai-francia családba. Egy gyermekkori betegsége miatt arcának egy része megbénult. Egyetemi tanulmányait az Université Laval-on végezte el jogból és 1963-ban választották meg a Québec tartományban lévő Saint-Maurice—Laflèche választókerület liberális képviselőjének.

Miniszterelnöksége alatt Chrétien legnehezebb politikai kihivása a québeci szeparatizmus elleni harc volt. Liberális politikusként Chrétien mindig is egy centralizált, egységes kanadai föderációban hitt. Miután a québeci szeparatista erők elvesztették az 1995-ös leszakadásról szóló referendumot, Chrétien behozta a Clarity Act nevű törvényt, mely meghatározta, hogy milyen szigorú körülmények között lenne hajlandó a kanadai kormány tárgyalásokba kezdeni Québec leszakadásáról. Többek között a Clarity Act kimondta, hogy Québec nem szakadhat el Kanadától ha “csak” 50% plusz egy szavazattal nyer a szeparatista oldal. Ennél meggyőzőbb többséggel kell, hogy nyerjenek de pontos százalékot nem határozott meg a törvény.

Chrétien 2003 novemberében mondott le a miniszterelnökségről és a kanadai Liberális Párt vezetéséről. Utódja Paul Martin volt pénzügyminiszter lett aki 2006 január 23-án elvesztette a választásokat, részben a Chrétien korszak korrupciós ügyei miatt. Ezzel véget ért a 12 évig tartó liberális kormányzás és átvette a hatalmat az új Konzervatív Párt, Stephen Harper miniszterelnök vezetésével.

                                                                                                                    -Á.C.