Új üzemeltetővel, a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával és a modern kor igényeihez igazodó vendéglátással tért vissza Budapest kulturális térképére a legendás Dunapark Kávéház, a nagyközönség számára tervezett nyitási időpontban: 2026. július 25-én. Ez nap fontos állomás a környék, az Újlipótváros életében. A cél az volt, hogy a kávéház megőrizze, amiért sokan szerették, közben pedig mai, könnyed és egész nap működő vendéglátóhelyként működjön tovább.  Az újranyitás alkalmából Andó Beáta ügyvezető igazgató mesélt a kulisszatitkokról, a környékbelieket megszólító terveikről és a hely új, egyedi védjegyévé váló süteménykülönlegességről. A Dunapark működését az Eventrend Group több mint három évtizedes vendéglátói és üzemeltetői tapasztalata támogatja. […]

Elutazásunk Szamarkandból nem az eddig megszokott autóbuszunkkal történt. Sokkal kényelmesebben jutottunk el Taskentbe az igen korszerű, pontosan járó Afrosiyob gyorsvonattal, 2 óra 13 perc alatt. Kényelmünket csak fokozta, hogy a csomagjaink viszont a buszban maradtak, nem kellett a vonatra felcipelni, már csak a szállodában találkoztunk velük. Igen jó megoldás, ráadásul indokolt is volt. Ezt a belül tágas – magyar viszonylatban 1. osztálynak megfelelő – vonatot igen furcsán tervezték. A padlója a peronszintnél magasabban van, pár lépcsőn kell fellépni, az ajtaja pedig kifejezetten szűk. Sajnálkozva néztük a helyi utasokat, akik bizony kínlódtak a le és felszálláskor a bőröndjeikkel. Ettől minket megkíméltek! […]

Bukharából, a háromsávos autópályán kényelmes út vezet a nagyjából Rómával egyidőben alapított Szamarkand felé. Az évszázadok során a várost elfoglalta Nagy Sándor, majd a törökök, később az iszlámot elterjesztő arabok. Tartozott Perzsiához, no és Dzsingisz kán sem hagyta érintetlenül. Jelentőségét csak fokozta, hogy híres Selyemúton éppen a félúton fekszik Kína és Európa között. Dzsingisz kán pusztítását Timur Lenk hozta helyre, a könyörtelen hadvezér szépségkedvelő ember volt. A város ma is csodálatra méltó műemlékeinek többsége az ő irányítása alatt jött létre. Akiket ma üzbégeknek hívunk, úgy 1500 körül érkeztek. Nevük eredete kettős: származhat Gijász ad-Dín Üzbeg kán nevéből – ő tette […]

A kínai autóbusz az út során soha nem hagyott cserben bennünket, jól bírta a sivatagi utat is. Számunkra viszont akadt némi meglepetés. Például, hogy Közép-Ázsia két legnagyobb folyója közül az Amu-darja, afgán-üzbég határfolyó is és egyik kanyarulata miatt még át is kelünk rajta. Nevére több magyarázat létezik. Az Amu összefüggésben lehet egy régi perzsa várossal: Amul, a darja pedig ugyancsak perzsa nyelven tengert és folyót is jelent. Így az „Amul folyója” név elfogadható. A görög neve viszont Oxosz. Miután átkeltünk rajta, a terület őrzi ezt a nevet is: Transzoxánia, mely a mintegy 298 ezer km2 sivataggal kezdődik. Beérkezve Bukharába, mindjárt […]

Az ókori egyiptomi művészet szépségét, vallásban betöltött szerepét, annak változatosságát és a műtárgyak megalkotásának folyamatát szemlélteti a Szépművészeti Múzeum szobrokat, sztéléket, domborműveket, koporsókat, mágikus-rituális szerepet betöltő műtárgyakat bemutató kiállítása. Az örökkévalóság megörökítése című tárlaton kiemelt jelentőséget kapott a műalkotások megismerésében segítséget nyújtó modern természettudományos módszerek és digitális technikák bemutatása is. A Hogyan alkottak az ókori egyiptomi művészek? alcímet viselő, október 25-ig nyitva tartó kiállításon mintegy 150 műtárggyal találkozhatnak a látogatók. A kiállítás megnyitóján Sári Zsolt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális örökségért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében egy különleges ókori fogalomra hívta fel a figyelmet. Az egyiptomi nyelvben […]

 Két rendkívül fontos esemény kerek évfordulójához közeledünk. Egyik érdekességük, hogy majdnem pontosan egybeesnek, noha 170 év választja el őket egymástól. Az első, az öregebb – bátran kimondhatjuk – világtörténelmi jelentőségű, hatása ma is érezhető. A második sem kevésbé lényeges, noha közvetlenül csak a tudományok területén működőket érinti, őket viszont roppant kellemesen és eredményessége csöppet sem elhanyagolható. Közös továbbá mindkettőben, hogy a történés helyszíne Észak-Amerika, idejük 1776, illetve 1946. Annak a területnek, amit ma Amerikai Egyesült Államoknak (USA) nevezünk, kezdetben igen nagy része a Brit Királyság gyarmata volt. Az elsőt a londoni Virginia Társaság alapította 1607-ben, magukról nevezték el. Virginiát majd […]

A térképen nézve, Korea távoli ország. Valójában pedig közelebb van, mint gondolnánk. Olyannyira, hogy napjainkban már magyar egyetemi hallgatók is tanulnak Erasmus ösztöndíjjal Dél-Koreában. A budapesti Koreai Kulturális Központ sokat tesz a távoliság érzetének csökkentése érdekében és ennek egyik fontos eseménye minden évben a Koreai Kulturális Fesztivál. Idén, június 13. – 14-én, közel 17 ezer látogatót vonzott a Korea Days-7. élettel töltve meg a a margitszigeti Kristály Színteret. Ez a két nap a koreai kultúráról szólt és bátran elmondhatjuk, nem okozott csalódást. A hetedik KoreaON rendezvényt Park Chul-min, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete és Karácsony Gergely főpolgármester nyitotta meg, hangsúlyozva […]

Mindkettő a 120. évhez kötődik és mindkettő egyformán nagy jelentőségű. Victor Vasarely születésének 120. évfordulójához kapcsolódva nagyszabású, retrospektív kiállításon mutatja be a magyar származású, Franciaországban világhírűvé vált művész életművét a Szépművészeti Múzeum. Ráadásul a helyszín is jubilál! Ebben az évben ünnepli megnyitásának 120. évfordulóját a Szépművészeti Múzeum. A kiállításon látható több mint 140 műalkotást dokumentumok, valamint eddig nem ismert fotók és filmek kísérik, amelyek a magyarországi tárlatok történetében példa nélküli teljességgel rajzolják meg Vasarely életművét. Az augusztus közepéig látható tárlat átfogó módon vizsgálja Victor Vasarely művészetét, amely a 20. századi vizuális gondolkodás egyik legjelentősebb – máig alakító hatású – fordulatát […]

Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.  Az ötletről Kőrösi Zoltán, a […]

Persze nem személyen – tudjuk, ez sajnos már lehetetlen. De valamilyen formában lehetséges és ez meg is történt! Nagyszabású Freddie Mercury-kiállítás nyílt a Magyar Zene Házában. Kettős évfordulót ünnepel ugyanis a magyar zenei világ: Freddie Mercury születésének 80. és a legendás budapesti Queen-koncert 40. évfordulója alkalmából nyílt meg az intézmény eddigi legígéretesebb időszaki tárlata. A kiállítás nemcsak a rocktörténelem előtt tiszteleg, hanem egy olyan pillanatot is megidéz, amely megrepesztette a rendszerváltás előtti falakat! A Zene Háza életében mérföldkőhöz érkezett: negyedik nagyszabású időszaki kiállítását nyitotta meg, amely minden eddiginél nagyobb érdeklődésre tart számot. Időzítése nem véletlen, hiszen két fontos évforduló találkozásánál […]

A tavasz egyik legmeghatározóbb eseménye, a Ludovika Fesztivál idén május 7. és 9. között ismét megnyitja kapuit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campusán, 1083 Budapest, Ludovika tér 2. (Orczy-kert). A háromnapos, mindenki számára ingyenesen látogatható rendezvény sokszínű programkínálattal várja az érdeklődőket: a tudományos, közéleti és biztonságpolitikai előadások mellett koncertek, kertmozi és változatos családi programok teszik teljessé a fesztiválélményt.  Május 7-én és 8-án a Ludovika Szabadegyetem előadásaié a főszerep. A szakmai programok egyik legizgalmasabb része a jelenkor konfliktusait és biztonsági kihívásait járja körül. A „Frontvonalban” című kerekasztal-beszélgetésen Resperger István ezredes, katonai szakértő és Hidegkuti Konstantin a nemzetközi kapcsolatok szakértője elemzik […]