170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919). Az évfordulót közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festőgéniusz életművének legjelentősebb műveit őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat április 13-án nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban, ahol július 16-ig lesz látható. Ezt követően a Csontváry művészetét átfogóan bemutató közös kiállítás augusztusban nyitja meg kapuit Pécsett, az idén ötvenéves Csontváry Múzeumban. A közös tárlatot itt szintén három hónapig láthatja a közönség. A negyvenöt művet felvonultató kiállítás tisztelgés a magyar festészettörténet egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt. A Szépművészeti Múzeumban utoljára hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban […]

Milyen könnyű azt mondani, hogy „ismerek” valakit. Mégis, minél jobban megismerjük egymást, annál inkább rájövünk, hogy az emberi lények örökké kibontakozó rejtélyek. Így van ez a hitünkkel is. Minden vasárnap úgy mondjuk el a hitvallást, mintha valóban értenénk a szavakat, amelyeket mondunk. Alkalmanként még figyelünk is rájuk. Ma Pétert halljuk, amint hitvallást hirdet, amelyben leírja Jézus életét, halálát és feltámadását. Péter Kornéliuszhoz és házanépéhez szólt, nem zsidó emberekhez, akik már Isten Lelkét követték, készen arra, hogy oda menjenek, ahová a Lélek vezet. Azzal, hogy Lukács az Apostolok Cselekedeteinek körülbelül a felénél elmondja Kornéliusz történetét, arra utal, hogy a feltámadásba vetett […]

A Nagyhét folyamán arra hívnak bennünket, hogy tartsuk szemünket Jézuson, amint végigjárja azt az utat, amely a Golgotára és a kereszthalálhoz vezet. Amikor az 1950-es években nőttem fel, a prédikátorok azt hangsúlyozták, hogy Krisztus a mi bűneinkért halt meg. A bűneink – bármilyen bűn – annyira sértőek voltak, hogy Jézus szenvedése és halála kellett ahhoz, hogy kiegyenlítse a mérleget, hogy kiengesztelje a bűneinket. Ez a teológia a bűneink miatti bűntudat és bánat érzéséhez vezetett. Ami ennél is fontosabb, nagy megbecsüléshez és szeretethez vezetett Jézus iránt, aki hajlandó volt meghalni értünk. Ennek a megközelítésnek az volt a veszélye, ha túlságosan leegyszerűsítettük, […]

Az idei Nagyhét folyamán a katolikus gyülekezetek a Máté és János evangéliumából vett passiótörténetet fogják hallani, és néhány esetben el is játsszák. A Máté 27,25 egyedülálló módon ábrázolja a zsidó csőcseléket, amint azt kiáltja: „Az ő vére rajtunk és gyermekeinken száradjon!”. Ez a mondat volt az alapja annak a későbbi – a keresztények és vezetőik körében évszázadokon át elterjedt – elképzelésnek, hogy a zsidókat minden időben és helyen Isten megátkozta, és arra küldte, hogy erőtlenül vándoroljanak a nemzetek között. János evangéliumának jellegzetessége, hogy gyakran használja kollektíven a „zsidók” kifejezést, mint Jézus engesztelhetetlen ellenségei, és ezzel olyan dualizmust állított fel, amely […]

I. István király Veszprém városát a feleségének, Gizella királynénak adományozta és ettől kezdve a város a mindenkori magyar királynék birtoka lett. A királynékat is a veszprémi püspök koronázta, innen ered „a királynék városa” elnevezés. Ám az idén e fontos címhez még két másik társul. Négy napig – 2023. április 13. és 16. között – Veszprém nemcsak Európa Kulturális, hanem a blues fővárosa is lesz. A duplázás folytatódott az eseményről hírt adó sajtótájékoztatón, ahol színpadra lépett egy hosszú ideje nem koncertező magyar zenekar, amelyet beavattak a Magyar Rockhírességek Csarnokába, és egykori vezető művészének, Kepes Róbert basszusgitárosnak hangszerét elhelyezték a Rockmúzeumban. A […]

Hatvan éve volt. 1962-ben szovjet katonaként szolgáltam Szibériában. A fagyhatár másfél méter volt, két méter mélyre, a fagyhatár alá fektettük a vízvezetéket. Ennél nehezebb munka volt a téglagyárban, ott rabok dolgoztak forró téglakupacokat pakoltak. Mi katonák voltunk. Miénk volt a könnyebb feladat. Főleg ruszinok, románok, lengyelek és magyarok katonáskodtunk a munkatáborban. Mi voltunk a nyugatiak. Tíz méterenként a fagyott talajba ástunk egy-egy gödröt, és a gödröket két méter mélyen, alagúttal kötöttük össze. A kijelölt nyomvonalon az alagútba került a vízcső. Két oldalról kézzel ástunk, a kiásott földet társaink rakták a gödör szélére. Nagyon szűk volt a hely. Térden csúszva kapartuk […]

A Millenárison tér vissza a Müpa legnépszerűbb téli előadása A Recirquel téli újcirkusz-meséje, a Kristály 2018-as bemutatása óta stabil pont a családok decemberi programtáblájában. Kicsiket és nagyokat, gyerekeket és felnőtteket egyaránt azonnal elbűvölt a szívmelengető történet. A tánc és a cirkusz elemeit ötvöző produkciót eddig több mint száz alkalommal mutatta be a Müpa az épület mellett felhúzott, színes cirkuszi sátorban, az idei évadban azonban a Kristály varázslatos világa új helyszínre költözve, a Millenáris Üvegcsarnokában várja a családokat. A lényegesen nagyobb előadótérnek köszönhetően új díszlet- és látványelemekkel egészül ki a produkció, így azoknak is új élményt nyújthat, akik már korábban is […]

Egy porond, ami akár cirkusz vagy showműsor helyszíne is lehetne, a jelmezek olykor Bosch világát idézik, a kérdések pedig, amelyekkel az előadás szembesít olyanok, amikkel régóta képtelen megküzdeni az emberiség. Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékának középpontjában egy nagy politikai játszma áll, de tele van őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok keserédes szerelemmel. A Szeget szeggelt december 9-én Rudolf Péter rendezésében mutatjuk be a Vígszínházban, a főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra. Bécs városa az erkölcsi romlás útjára lépett. Virágzik az alvilág, szaporodnak a bordélyházak, terjed a korrupció és a […]

 Ha fogadni lehetne arra, hogy melyik szó marad meg biztosan a nézők emlékezetében, erre az „állatátlakoltatásra” valószínűleg sokan fogadnának. Pedig bőven akad még versenytársa a Pesti Magyar Színház, Madagaszkár című zenés kalandtúrájának mindkét felvonásában. A főleg gyerekeknek szóló – de felnőttek számára sem tanulságmentes – darab megtekintését már hatéves kortól ajánlják! Színházi előadásról szóló ismertetést általában nem szoktak a fordító, szövegíró teljesítményének dicséretével kezdeni. Hogy itt most mégis így van, az a magyar változat szerzői: Olt Tamás és Váradi R. Szabolcs teljesítményének köszönhető. A darab eredetileg egy amerikai számítógépes animáció volt, tulajdonosa és producere a DreamWorks Animation. A kilencvenes években […]

A World of WearableArt (WOW) idehaza talán csak a szakemberek szűk körében ismert esemény. Pedig már nem új, több mint harminc éve öleli át a művészet a design és a divat világát és egyesíti őket egy színházi előadásban. Egyedülálló kombinációja a világ vezető, hordható művészeti versenyének és az új-zélandi Wellingtonban megrendezett látványos színpadi shownak. A WOW a világ minden tájáról vonzza az élvonalbeli tehetségeket, a ruhatervezőktől a show táncosokon és artistákon át, a zenészekig és előadókig.  A „lélek vizuális lakomájaként” beharangozott World of WearableArt (WOW) díjátadó inspirálja és izgalomba hozza a közönséget. Egy kreatív csapat 18 hónapos munka során minden […]

 Domenikosz Theotokopulosz 1541-ben született Kréta szigetén. A világ ma úgy ismeri a nevét: El Greco, A Görög. Ő lett az európai képzőművészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere. A magyar közönség korábban még soha nem láthatott az ő életművét ennyire átfogóan bemutató kiállítást. A budapesti Szépművészeti Múzeumban 2023 február 19-ig látogatható tárlaton megismerhetjük a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését. Az összesen mintegy hetven művet felsorakoztató kiállításon több mint félszáz alkotást ismerhetünk meg a spanyol-krétai mestertől.  A magyar Szépművészeti Múzeum őrzi az európai kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteményét. Spanyolországon kívül Európában a legtöbb, öt darab saját kezű El Greco-festmény […]

 „Elkaplak!” címmel jótékonysági előadást rendez a Fővárosi Nagycirkusz november 6-án 11:00 órakor. A gondolat nem új. Ezt a programot több évvel ezelőtt, 2014-ben indította el a Fővárosi Nagycirkusz, valamint az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezete a nyugdíjas artistaművészek megsegítésére.  „Jövőt építeni a múlt tisztelete és folyamatos ápolása nélkül nem lehetséges.” E mottó jegyében szervezik immár nyolc éve rendszeresen a támogatásra létrehozott cirkuszi gálát. A korábbi évek hagyományait követve az esten ingyen lépnek fel a Jókai Mór novellája ihlette Melyiket a kilenc közül? című előadás művészei, ezzel segítve a szépkorú művésztársakat. Emellett az előadás teljes bevételét is nekik ajánlja fel az intézmény […]

 Kitűnő rendezés, nagyszerű, fiatal színészek és hozzá zene, zene, zene… szinte percnyi szünet nélkül. Jól ismert, meg talán már el is feledett dallamok, örökéletű slágerek; mindez egyetlen előadásban. Fenyő Miklós legendás musicaljét felújítja és ismét műsorára tűzi a József Attila Színház. Könnyű megjósolni, hogy bizonyára hatalmas siker lesz, a nagypapák az unokákkal ülnek majd együtt a nézőtéren. Az évad első bemutatóját, a Tasnádi István, Fenyő Miklós slágereire írt Made in Hungária című musicalját október 1-től újra láthatja a közönség. Az ősbemutatót 2001. szeptember 29-én tartották a József Attila Színházban. A produkció sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több, mint […]

Az elmúlt huszonöt év grafikai alkotásainak legjava látható október 22-ig Budapesten, a Műcsarnokban. A Magyar Grafikáért Alapítvány által kezdeményezett, „Az év grafikája” díjat 1996 és 2021 között elnyert alkotások – így egymás mellett – jól mutatják, mi minden változott eszközben, személetben, a megvalósítás módjában, az elmúlt negyedszázad alatt. Csak egy maradt állandó: a művészi érték! Érdekes párhuzamra hívta fel a figyelmet dr. Erőss István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, a Székelyföldi Grafikai Biennále kezdeményezője, aki maga is grafikus. A Biennále ötlete, valamint „Az év grafikája” díj első átadása nagyjából egy időbe esik és a digitális technika elterjedése is erre az […]

Azt bizonyára sokan tudják, hogy az Európai Unió minden évben odaítéli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Arról valószínűleg már kevesebben hallottak, hogy van ennek egy fiatalabb párja is, a Türk Világ Kulturális Fővárosa. Idén ezt a címet a törökországi Bursa nyerte el és ennek kapcsán bemutatót tartottak Budapesten, a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben. Az Európa Kulturális Fővárosa cím odaítélését Melina Mercouri, a világhírű görög színésznő, énekesnő, politikus, később kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Néhány változtatás után, 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen. A Türk Világ Kulturális Fővárosa cím – a TURKSOY javaslatára – 2012 óta létezik. A TURKSOY a […]