Ezekben a napokban, hetekben szűkebb hazámban, Kanadában, de az euro-atlanti világ számos országában is megemlékeznek a második világháború hőseiről, mártírjairól, áldozatairól. „Kizökkent az idő, óh kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt!” – kiált föl kétségbeesetten Hamlet, amikor rádöbben, hogy „múlni hágy időt és szenvedélyt” „nem lendítve semmit”. Mintha Shakespeare előre látta volna a 20. század derekán élt európai és amerikai politikusok tehetetlenségét, akik késlekedtek, amikor a Pokol támadásba lendült, és már csak 52 millió halál árán voltak képesek helyretolni a kizökkent időt. Két éve írtam az újjáéledő Horthy kultuszról (megjelent az Amerikai Népszavában), és azóta csak romlott a helyzet. Az […]

NEIL SIMON A Napsugár fiúk Willie Clark és Alfred Lewis az amerikai kabaré aranykorának híres párosa, akiket mindenki a Napsugár fiúk néven ismer. Al és Willie igaz jó barátok a magánéletben és egymáshoz hű komédiások a színpadon. Ez a békebeli állapot egészen addig tart, míg Alfred úgy nem határoz, hogy visszavonul. Ezzel azonban nem csak saját sorsáról, de Willie életéről is döntött. A Napsugár fiúk soha többé nem léptek közösen színpadra. Azonban a szakítás után 11 évvel nagyszabású televíziós műsor készül a Vaudeville kabaré aranykoráról, melyben újra akarják éleszteni a híres duót. Ekkor kezdődik a történet, melyben a több mint […]

„Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet”…1 Önbecsülés A természeti – (isteni-), emberi törvénytől, és a közvéleménytől való függetlenség képessége az önbecsülés. Az önbecsülés2 akkor tehet boldoggá, sikeressé, ha közelebb visz az isteni törvényhez, nem megy szembe az emberi törvénnyel és megfelel a közvéleménynek, ám hiába a vágy, lehetetlen egyszerre mindháromnak megfelelni. Közönségesség Amikor megszűnik bennünk a kétely és azt képzeljük, hogy az isteni-, emberi törvénynek és a közvéleménynek egyszerre teszünk eleget, önmagunkat (önbecsünket) adjuk fel, közönségessé válunk, és nem marad számunkra másutt hely, mint a nyilvános kivégzéseket kéjjel bámuló tömegben. Barátaink Rémülten látjuk, amikor teljes értékű emberek, barátaink kórusban […]

DUNAI FERENC A NADRÁG komédia 2 részben Emlékszik-e még valaki arra, mi az a „szocialista vígjáték”? Aminek társadalmi mondanivalója ugyan kicsinyke volt, a humora pedig soványka, viszont a Patyolattól a Közértig bátran kritizálta az élet nagy kérdéseit. Dunai Ferenc A nadrág című komédiájának vígszínházi premierje egy csapásra szakított ezzel a módszerrel. Mert miről is van szó? Egy szocialista nagyvállalat igazgatója titkolt szeretője ágyában fekszik egy szexin forró éjszaka után. Egyfolytában a szocialista erkölcsről prédikál és a vállalati ünnepség dísz szónoklatára készül a szocialista ipar csodálatos teljesítményéről. Egy valódi díszpinty. Egy potentát. Képzeljék el Feleki Kamillt, aki épp Ruttkai Éva ágyából kászálódik ki és keresi a nadrágját… Hát, igen. […]

Herczeg Ferenc: Kék róka „A budapesti nő jön itt elénk, az új, a divatos, nyakán kékróka boával, szemében tompa fáradtsággal. Langyos és üres, okos és szánandó, naív és ragaszkodó. Nem rossz, és nem jó. Házassága nem boldog, de azt se lehet mondani, hogy boldogtalan. Csak átlátszó, olyan, mint a semmi. Elítéli őt az író? Nem. Mosolyog rajta, és megérti… A házasság háromszögét a férj, a feleség és házibarát alkotja. Nagyon sokat foglalkoztak már ezzel a háromszöggel. A drámaírók újabban trigonometriai fogásokhoz és a logaritmuskönyvhöz is hozzányúltak, hogy kiismerjék az ördöngős háromszög minden csínját-bínját. Herczeg Ferenc feladatát a lélektan felső matézisével […]

Valószínűleg valami fórumbeírás kapcsán jutott eszembe, hogy van pár olyan mozi a homoszexualitás témája körül, amelyeket valószínűleg érdemei alatt kezelnek. Talán nem is csak a nemiség miatt. S talán nem is kezelik annyira marginálisan, csak nekem kerüli el a figyelmemet a mozik műsorán. Minden esetre eszembe jutott az a majd’ húsz éves film, ami az AIDS felfedezéséről szól. Elvileg. S jórészt a gyakorlatban is. Tényleg csak nagyon röviden arról a tudományos, politikai és társadalmi ellenszélben végzett erőfeszítésről szól, amivel először egyáltalán megtudni szerettek volna valamit az akkor még csak meg sem igazán nevezhető kórról. Arról a ma már nyugodtan mondhatóan […]

Egy anya története A történet szerint a Halál elragad egy kisgyermeket az anyjától, aki elindul, hogy megkeresse őt. Útja során találkozik az Éjszakával, a Csipkebokorral, a Tóval és a Sírásóval. Segítségükért cserébe mindannyian valamit kérnek tőle. Az egyik a lelkét, a másik a vérét, a harmadik a szeme világát, a negyedik a fiatalságát. Az Anya mindent feláldoz azért, hogy eljusson a Halál birodalmába a gyermekért. Frankó Tünde szerint, aki az Anyát személyesíti meg, mindegy hogy ezek valóban megtörténnek-e vagy csak szimbolikus jelentéssel bírnak, ilyen stációkon egy nő, aki elveszíti a gyermekét, érzelmileg biztosan keresztülmegy. „De hiába megy végig, végül ő […]

Hunyady Sándor A három sárkány színmű   A címszereplők a kissé földhözragadt, de a maguk módján tündéri Csaholyi nővérek, akik a legjobb szándékkal kergetik őrületbe fivérüket, Balázst. A férfi – felesége halálát követőn – fékevesztett dorbézolásba kezdett, a fél uradalmat elmulatta, ezért testvérei gyámság alá vették, és azóta szigorú szeretettel cenzúrázzák Balázs legapróbb örömeit is. A nagy természetű férfi szinte a lábát se tette ki tíz éve a nyírborzatői birtokról, s irigykedve figyeli a Pesten tanuló fiáról érkező híreket: még az újság is lehozza, hogy a fiú Tatár Annának, a híres színésznőnek udvarol, folyamatosan pénzkérő sürgönyökkel bombázza nagynénjeit, sőt, az […]

Aránylag keveset tud a magyar diaszpóra az Őszirózsás forradalomról. A kanadai magyar identitás erősen kötődik az 1956 forradalom és szabadságharchoz, hiszen a kanadai magyarság egyharmada mai napig ötvenhatos magyarból tevődik össze és ha leszármazottjait tekintjük, akkor egyértelmű, hogy különösen fontos a közösség részére ez az örökség. A forradalomra már akkor is megemlékeztek kanadai magyar kultúrházakban és templomokban, amikor a „sajnálatos eseményeket” csend övezte Magyarországon. Most azonban Konok Péter, az 1918-as Őszirózsás forradalomról szóló esszéjét osztjuk meg a KMH olvasóival. (A szerk.) * Szóval kérem szépen, mi mégis csak úgy vagyunk vele, hogy kis ország vagyunk, nagy, randa történelemmel, itt ebben […]

A legkisebb boszorkány „Tündér Tercia háza körül különös szél támadt, lobogtatta a lakodalmi tüzeket, lebegtette a táncolók ruháit, bedudált a kéménybe. Király Kis Miklós, maga sem tudta, miért, elszomorodott. Kiosont a kertbe, a szélbe tartotta az arcát. – Mit akarsz, te szél, miért szomorítasz? A szél csak sírt, sírdogált körülötte, és mintha egy vörös hajtincset látott volna, egy szeplős arcot. Király Kis Miklós, a győztes, állt szomorúan a kertben.” Lázár Ervin meséjében három fiatal boszorkány, Rilla, Marilla és a szeplős kis vakarcs Amarilla azt a feladatot kapja Anya-Banyától, hogy veszejtsék el Király Kis Miklóst. Amarilla első látásra beleszeret a hős […]

Simon Beaufoy Alul semmi Sheffield. Két munkanélküli darukezelő csodálatos tervet eszel ki: férfisztriptízzel keresnek pénzt, hogy kisiklott életüket helyrehozzák. Elragadó, megindító történet a bolondos szervezésről, melynek végén összeáll a csapat. „Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!” A legendás film színpadi változatának magyarországi ősbemutatója. (forrás:színház) Szereplők: Gaz: Szabó Győző David: Nagy Viktor m.v. Gerald: Vida Péter Guy: Pindroch Csaba Kese: Bán Bálint Lompos: Tamási Zoltán Mandy: Schell Judit Linda: Gubás Gabi Jeanie: Fodor Annamária Nathan: Kozma Ákos / Gál Kristóf Sharon, Annie, Szocmunkás, 2.HR-es: Tóth Eszter […]

Heltai naplója Bálint András estje Közreműködik: Darvas Ferenc Rendező: DEÁK KRISZTINA „Öregkoromba kezdtem ezt a verset, Ezerkilencszáznegyvennégybe volt, Förtelmes év! Az ország haldokolt, Jöttek reá vad, égető keservek.” Így kezdi Heltai Jenő – eddig kiadatlan – ostromnaplóját, majd folytatja: „Ezek a kusza följegyzések napról-napra íródtak lakásokban és pincékben, óvó- és illemhelyeken, kórházban, börtönben, menekülés és bujkálás közben.” Heltai beszámol a hétköznapi borzalmakról, és bár megjárta a csillagos házakat és a Gestapo börtönét, mégis bájos humorral és öniróniával mesél, anekdotázik. Felidézi ifjúságát, a boldog békeidők Budapestjét, elhangzanak korabeli sanzonok és a János vitéz dalaiból is néhány (a zongoránál Darvas Ferenc). Emlékezni kell és nem […]

Mese az igazságtételről avagy A hét szamuráj Akira Kurosawa, Hideo Oguni, Shinobu Hashimoto A hét szamuráj című forgatókönyve motívumai alapján, valamint Tábori Zoltán Cigány rulett című riportkönyve felhasználásával írta: Mikó Csaba és Gáspár Ildikó  Szereplők: Baksa Imre,.Bíró Kriszta, Debreczeny Csaba, Ficza István, Jankovics Péter , Jéger Zsombor, Kerekes Viktória, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté, Pogány Judit, Takács Nóra Diána, Terhes Sándor, Vajda Milán, Znamenák István Rendező: Polgár Csaba Egy világtól elzárt kis faluban ismeretlenek megölnek egy nőt és egy gyereket. A rendőrség tehetetlen, nincs indíték, nincs nyom. A parasztok félnek, mert senki sem védi meg őket. Meneküljenek? […]

L. Frank Baum Óz, a csodák csodája Fordította: Békés Pál Dalok: Sztevanovity Dusán Rendező: Marton László Dorothyt, a kansasi lányt és kutyusát, Totót hatalmas tornádó ragadja el.  Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébrednek fel. A kansasi házukat is odapottyantotta a tornádó, egyenesen a gonosz keleti boszorkány fejetetejére, csak a piroscipős lába látszik ki alóla. A manók ujjongva fogadják a kislányt, aki végre megszabadította őket, Glinda, a jótündér pedig megajándékozza Dorothyt a gonosz keleti boszorkány varázserejű cipellőjével. A kislány szeretne hazajutni a családjához, de ehhez végig kell mennie Totóval a sárgaköves úton. Útjuk során találkoznak a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és az […]

Mikszáth különös házasságai címet nem véletlenül adta Görgey Gábor a Mikszáth Kálmánról és Mauks Ilonáról írt színművének. A cím választásánál tudatosan „kölcsön vette” Mikszáth Különös házasság című 1900-ban írt regényének címét az író életéhez igazodva. Ugyanakkor, ahogy Mikszáth kétszer vette feleségül Mauks Ilonát, ennek a darabnak is most lesz a második bemutatója ugyanazokkal a szereplőkkel, vagyis Mikó Istvánnal és Piros Ildikóval. Mikszáth műveire jellemző az anekdoták laza fűzére. Görgey Gábor ugyanezt a stílust választotta. Mikszáth műveiből árad a derű, ami árnyaltan, finoman egyesíti a bánatot és a vidámságot. Ugyanez a keserédes derű árad Görgey színművéből is. Milyen kapcsolatok fűzik Mikszáth […]