Bár a liberális ellenzék nem szavazott a kormány ellen, amikor az idei év költségvetését vitatták az alsóhában és úgy tűnik, hogy Kanada afganisztáni missziójának meghosszabbításáról is megegyeztek a konzervatívok és liberálisok. A legnagyobb ellenzéki párt azonban még nem tett le a kormány esetleges megbuktatásáról, mely   tavasszal általános választást eredményezne. Don Martin, a National Post országos napilap publicistájának információi szerint, a liberálisok már el is kezdtek dolgozni televíziós kampányhírdeteseiken és Stéphane Dion valamint Michael Ignatieff már készen állnak az esetleges kampányra. Ezen kivül jövő héten (lapzárta után) kerül megrendezésre négy időközi választás Ontario tartományban, melyen a legújabb felmérések szerint várhatóan a liberálisok győznek majd, ha nem is mindegyik választókörzetben, de legalább háromban.

A liberálisoknak azonban óvatosnak kell lenniük. A kanadaiak többsége nem akar ismért az urnákhoz járulni, hiszen nem kevesebb mint két és fél éve került sor az utolsó federális választásra, melynek következtében Stephen Harper alakíthatott kormányt. Ezen kivül, a jelek szerint, a konzervatív kormánypárt jóval több pénzt gyűjtött össze egy esetleges választási hadjáratra és maga a kampánygépezet is erősnek tűnik. Már hónapokkal ezelőtt eldöntötték, hogy hol lesz a kampány központja és ezt felszerelték a legmodernebb számítógépekkel és egyéb technikával. Lehet azonban, hogy a liberálisok éppen arra gondolnak, hogy az új kampány-finanszirozási törvény szerint egyik párt sem költhet többet mint 18 millió dollárt a választási hadjárat idején és állítólag a liberálisok már kölcsönt is szereztek a költségek fedezésére.  

Ezen kivül a liberálisok továbbra is népszerűbbek mint a konzervatívok a női szavazók között, jelentősen vezetnek a kulcsfontosságú Ontario tartományban és a kanadaiak nagyrésze inkább a Liberális Pártot találja kompetensnek amikor a környezetvédelemről van szó. Ezen kivül egy nemrégen kitört kisebb botrány a néhai Chuck Cadman független képviselő körül (egyesek azt állitották, hogy 2005-ben a konzervatívok  életbiztotsítással akarták „lefizetni” az éppen rákban haldokló Cadmant, hogy szavazzon az akkor liberális kormány ellen) valószínűleg meggyengítette a konzervatívok támogatottságát.

Ha a liberálisok meg akarják dönteni Harper kormányát, akkor egyetlen lehetőségük az lenne, ha összeállnak a baloldali Új Demokrata Párttal (NDP), valamint a szeparatista Bloc Québécois-val és egy bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek a kormánfő és pártja ellen. John McCallum, a párt egyik prominens képviselője elmondta: bár Húsvét előtt nem buktatják meg a kormányt, teljesen elképzelhető, hogy áprilisban vagy májusban éppen erre kerülhet sor.

Az ellenzéki Liberális Párt nem szavazza le a konzervatív kormány trónbeszédét, annak ellenére hogy Michael Ignatieff, a párt vezető-helyettese elmondta a CBC közszolgálati televíziónak, hogy mennyire csalódott a kormány programjában. A legnagyobb ellenzéki párt hallgatólagos támogatásával a kormányoldalnak elegendő szavazata lesz az Alsóházban ahhoz, hogy megszavaztassa a trónbeszédet, még akkor is ha az Új Demokraták és a Bloc Québécois képviselői ellenzik annak tartalmát.

“A konzervatív kormány második trónbeszéde alig foglalkozott a kanadaiak prioritásaival. De mint liberálisok, kötelességünk országunk legjobb érdekét figyelembe tartani. Éppen ezért, a mi pártunk nem fog túlreagálni arra a választási felhajtásra, amit a Harper kormány termel”–áll a Liberális Párt közleményében.

Stéphane Dion, a Liberális Párt vezetője a parlamentben reagált a trónbeszédre. “A trónbeszéd számos hibája ellenére, azt kell szem előtt tartani, hogy a kanadaiak nem akarnak egy újabb választást. Ők azt akarják, hogy a parlament működjön. Három választás három és fél év leforgása alatt túl sok lenne a kanadai lakosság szemében”–magyarázta döntését a liberális vezető.

Stephen Harper miniszterelnök viszont kételkedve fogadta a liberálisok támogatását. “Az ellenzéki párt vezetője egy olyan professzorra emlékeztet, aki tele írja a diák vizsgáit megjegyzésekkel melyek jelzik az ő eltérő álláspontját, de a végén mégsem buktatja meg tanulót”–mondta a kormányfő.

A legtöbb elemző szerint, Harper éppen egy választást szeretett volna kiprovokálni az által, hogy olyan trónbeszédet hoz a parlament elé, melyet a liberális ellenzék nem tud elfogadni. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a konzervatívoknak most van először esélyük arra, hogy többséget szerezzenek egy parlamenti választáson, míg a kanadai Liberális Párt mélyponton van és partonbelüli ellentétekről szóló hírek szivárogtak ki az utóbbi hetekben.

Amennyiben Harper valóban provokálja az ellenzéki pártokat és saját kormányát szeretné megbuktatni, erre legközelebb jövő héten lesz esélye. Ekkor kerül a parlament elé az a konzervatív törvény-javaslat mely szigorítana a büntető-törvényen. A kormány bejelentette: bizalmi szavazásnak tekinti a kérdést és nem fog elfogadni semmilyen módosítást az ellenzéki pártoktól.

Kanadai Magyar Hírlap 

A múlt héten amikor Stephen Harper, Kanada konzervatív miniszterelnöke több mint másfél éve történt megválasztása után először nyilatkozott az országos parlamenti médiaorgánumoknak, tudhattuk, hogy fontos bejelentést tesz. Üzenetében Harper felszólította az ellenzéki pártokat: ha megszavazzák az október 16-án esedékes trónbeszédet, akkor kötelesek támogatni a programban foglalt valamennyi konzervatív tervet. Ha azonban a trónbeszéd után a kormány indítványai ellen szavazna az ellenzék, akkor Harper azt bizalmatlansági indítványként kezeli és azonnal megkéri Michaelle Jean kormányzót, hogy oszlassa fel az Alsóházat és hirdessen ki országos választást.

A Bloc Québécois és az Új Demokrata Párt már jelezték, hogy ők a trónbeszéd ellen szavaznak majd. Így mindenki Stéphane Dion-ra és a Liberális Pártra figyel, ugyanis ha ők is a kormány programja ellen szavaznak, akár már a  hónap végén választási kampány kellős közepén találhatjuk magunkat.

Stéphane Dion azonban kényes helyzetben találja magát. Liberális Pártja aligha szavazhat meg olyan konzervatív terveket, melyek Kanada afganisztáni misszió esetleges meghosszabbításával járhat és szintén nem támogathatja a kormánypárt környezetvédelmi terveit, melyek sokak szerint nem elég hatékonyak. De egyben a liberálisok nem érdekeltek a választásban, hiszen a legújabb pártpreferenciás felmérés szerint a konzervatívok 35 százalékon állnak és a liberális ellenzék pedig továbbra is második helyen van, 28 százalékkal.

Ezen kívül, a Liberális Párt gyenge szereplése a szeptemberi québeci időközi választásokon (ahol három kerületből egyikben sem tudtak nyerni) kiélezte a párton belüli ellentéteket, főleg Stéphane Dion és Michael Ignatieff támogatói között.

Dion keményen bírálta Harper keménykedő stratégiáját. “Harper túszul akarja ejteni a parlamentet a sorozatnyi bizalmatlansági indítvánnyal. Ha a trónbeszédből kiderül, hogy a miniszterelnök gumibélyegző szintjére akarja redukálni a parlament szerepét, akkor egyedül ő lesz felelős, ha Kanadában ismét az urnák elé vonulunk”-nyilatkozta Dion október 9-én. De egyben jelezte: “Figyelembe kell venni azt, hogy a kanadaiak nem akarnak választást”-mondta a liberális vezető ottawai riportereknek.

Dion úgy tudná elkerülni az idei federális választást, ha arra utasítja a párt képviselőit, ha bizalmatlansági indítvány kerül a parlament elé, akkor tartózkodjanak a szavazástól.
A másik lehetőség pedig az, hogy pártja támogatja a trónbeszédet, de a későbbiekben egy-egy indítvány ellen szavaz, különösen akkor ha javulnak a liberálisok választási kilátásai.

Kanadai Magyar Hírlap

 Jean Chrétien, Kanada egykori liberális miniszterelnöke megkapta az Order of Canada kitüntetést. A Rideau Hall 2007 Június 29-én tájékoztatta a médiaorgánumokat a legújabb kinevezésről. Chrétien 1993 és 2003 között vezette Kanada liberális kormányát, három cikluson, illetve tíz éven keresztül. Miniszterelnökségén kivül Chrétien 33 évig volt parlamenti képviselő Ottawában és 1968-tól miniszterként szolgált Pierre Elliott Trudeau volt miniszterelnök liberális kormányában.

Chrétien 1934-ben született Shawiniganban egy 19 gyermekből álló kanadai-francia családba. Egy gyermekkori betegsége miatt arcának egy része megbénult. Egyetemi tanulmányait az Université Laval-on végezte el jogból és 1963-ban választották meg a Québec tartományban lévő Saint-Maurice—Laflèche választókerület liberális képviselőjének.

Miniszterelnöksége alatt Chrétien legnehezebb politikai kihivása a québeci szeparatizmus elleni harc volt. Liberális politikusként Chrétien mindig is egy centralizált, egységes kanadai föderációban hitt. Miután a québeci szeparatista erők elvesztették az 1995-ös leszakadásról szóló referendumot, Chrétien behozta a Clarity Act nevű törvényt, mely meghatározta, hogy milyen szigorú körülmények között lenne hajlandó a kanadai kormány tárgyalásokba kezdeni Québec leszakadásáról. Többek között a Clarity Act kimondta, hogy Québec nem szakadhat el Kanadától ha “csak” 50% plusz egy szavazattal nyer a szeparatista oldal. Ennél meggyőzőbb többséggel kell, hogy nyerjenek de pontos százalékot nem határozott meg a törvény.

Chrétien 2003 novemberében mondott le a miniszterelnökségről és a kanadai Liberális Párt vezetéséről. Utódja Paul Martin volt pénzügyminiszter lett aki 2006 január 23-án elvesztette a választásokat, részben a Chrétien korszak korrupciós ügyei miatt. Ezzel véget ért a 12 évig tartó liberális kormányzás és átvette a hatalmat az új Konzervatív Párt, Stephen Harper miniszterelnök vezetésével.

                                                                                                                    -Á.C.