A felmérések szerint, nyerésre áll a Liberális Párt

A múlt héten már cikkeztünk arról, hogy Jean Charest, Québec liberális kormányfője várhatóan előrehozott választást kezdeményez az által, hogy megkéri a kormányzót: oszlassa fel a Nemzetgyűlést. Ez szerdán meg is történt és igy december 8-án voksolnak a québeci polgárok tartomány választásokban. Utoljára 2007 tavaszán választottak új Nemzetgyűlést a francia-többségű kanadai tartományban és ekkor Charest Liberális Pártja elvesztette többségét a törvényhozásban és kisebbségi kormányt volt kénytelen alakitani. Most viszont meg van arra az esély, hogy visszaszerzik a liberálisok többségüket, főleg annak köszönhetően, hogy a Mario Dumont által vezetett jobboldali Action Démocratique du Québec összeomlás szélén van, legalább is a legtöbb pártpreferenciás felmérés szerint.

A legújabb CROP felmérés szerint, a Liberális Párt 38 százalékon áll és ezzel valószinű, hogy ismét többsége lenne a québeci Nemzetgyűlésben. A baloldali-szeparatista Parti Québécois most megelőzte az Action Démocratique-ot és 32 százalékot tudhat magáének. A jobboldali ellenzéki párt azonban visszaesett 17 százalékra és ezzel biztosan elveszti jelenlegi státuszát mint a kormány hivatalos ellenzéke.

Kanadai Magyar Hirlap

Jean Charest, Québec liberális kormányfője

Megerősödött Jean Charest kormányfő kisebbségi liberális kormánya, miután ketten az ellenzéki Action Démocratique du Québec (ADQ) nevet viselő pártból kiléptek és átáltak Charest oldalára. Pierre Michel Auger és Andre Riedl a héten jelentették be, hogy távoznak az ADQ soraiból és inkább a Liberális Pártot erősítik jelenlétükkel. Ezzel a québeci liberálisok 48 mandátummal rendelkeznek a tartomány nemzetgyűlésében, mely összesen 125 képviselőből áll. A jobbközép ADQ-nak csak 39 képviselője marad és a szeparatista Parti Québécois (PQ) jelenleg 36 képviselőből álló frakcióval rendelkezik. A médiában egyre többet lehet hallani arról, hogy Charest akár előrehozott választást is hívhat, mivel kormánya most sokkal népszerűbb mint a 2007-es választás idején, amikor elvesztette a 2003-ban elnyert többségét a québeci törvényhozásban.

Mario Dumont, az ADQ vezetője meglehetősen színes szavakkal kommentálta a kilépéseket. “Egyszerűen besz*rtak néhány rossz pártpreferenciás felmérés megjelenése után”–magyarázta az idegesnek tűnő Dumont. Az ADQ valóban bajban lehet, mivel a legtöbb felmérés szerint ha most lennének választások harmadik helyre szorulna, a liberálisok és a PQ után. A kilépett képviselők szerint Dumont nem igen hallgatta végig a frakció véleményeit és javaslatait.

Charest poziciója azonban észrevehetősen megerősödött. ”Amikor kormányon van egy párt, akkor a nyitottság és az inkluzió művészetét kell gyakorolni”–mondta a québeci kormányfő, utalva arra hogy most két jobboldali képviselő csatlakozik a középutas Liberális Párthoz.

Kanadai Magyar Hírlap  

Randalirozás Montreálban

Vasárnap este fiatalok randalíroztak Észak Montreálban, miután egy rendőr lelőtte a 18 éves Freddy Villanueva-t egy utcai konfrontációban. Villanueva belehalt sérüléseibe. Vasárnap este számos autót gyújtottak fel ismeretlen fiatalok Észak Montreál utcáin és a CTV kanadai televízió információi szerint molotov koktélokat is használtak a randalírozók. Egy rendőr megsebesült az utcai harcokban, amikor lábon lőtte egy ismeretlen tettes és egy mentős is megsérült amikor egy molotov koktéllal dobták meg. Szerencsére nem robbant fel a bomba. Ezen kivül, a tűzoltókat is támadás érte és a helyi tűzoltóság három gépkocsiját is megrongálták. Késöbb a tűzoltóság épületét voltak kénytelenek kiüriteni, miután ismeretlen randalírózok egy molotov koktélt dobtak be az egyik ablakon. A Montreáli Közlekedési Vállalat (STM) is károkat szenvedet, miután számos buszmegállót rongáltak meg.

Észak Montreal Québec tartomány legnagyobb városának egyik sokszinű negyede ahol már egy ideje feszültség tapasztalható a lakosság és a rendőrség között. Yvan Delormes, a montreáli rendőr főkapitány elmondta, hogy eddig hat gyanusítottat vettek őrizetbe.

Kanadai Magyar Hírlap

Fennállásának négyszázadik évfordulóját ünnepelte július 3-án a kanadai Québec városa: 1608-ban ezen a napon alapította meg Samuel de Champlain francia felfedező – az indián Kebek szót (magyar jelentése: “Ahol a folyó összeszűkül”) kölcsönvéve – a ma is hamisítatlan európai hangulatot árasztó települést. A páratlan szépségű és hangulatú város ma mintegy félmillió ember otthona. Québec nem akármilyen módon készül 400. születésnapja megünneplésére: hatalmas tűzijáték, ezer közreműködőt felvonultató szabadtéri opera, utcai művészek, kiállítások és koncertek várják a polgárokat. Az októberig tartó ünnepségeken fellép a város világhíres szülötte, Céline Dion, és tiszteletét teszi a Cirque du Soleil társulata is. Július 3-án 11 órakor Kanada-szerte 400 városban 400 másodpercen át szólnak majd a toronyórák.

Juhar Levél

A Mario Dumont által vezetett jobbközép Action démocratique du Québec (ADQ) ellenzéki párt felszeretné függeszteni a tartomány állami iskoláiban jelenleg tanított felekezetek feletti vallási kurzusokat, mivel szerinte ezek nem képviselik eléggé a québeci társadalom katolikus örökségét. “Éppen Pierre Trudeau viziója volt az, hogy a québeci kultúra és valóság nem más mint egy darab zöldség egy nagy levesben”–mondta Dumont, a néhai kanadai miniszterelnök multikulturális politikájára utalva.

Michelle Courchesne, a tartomány liberális oktatási minisztere bírálta Dumont szavait és elmondta, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője ”teljesen szétválasztotta magát a montreáli valóságtól” ahol számos belvárosi iskolában többségben vannak a nem-keresztény vallású gyerekek. Dumont viszont azt mondta, hogy szerinte nem igazságos ha a “Húsvét, Karácsony, Wesak, Id al-Fitr, Id al Adha, Diwali és Nanak guru születésnapja” mind úgy van bemutatva, mint ha egyenlő ünnepek lennének Québecben.

Dumont elmondta, hogy csak úgy lehetne felfüggeszteni a jelenlegi vallási, illetve etikai kurzusokat, ha erről törvényjavaslat születik és a québeci nemzetgyűlés azt megszavazza.

Kanadai Magyar Hírlap

Yolande James, Québec tartomány bevándorlási minisztere szerint nem lesz kötelező a francia nyelvtudás és nyelv tanulás ahhoz, hogy egy emigráns a francia többségű tartományba telepedjen le. De a Journal de Montréal című napilap kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozott, melyek szerint a québeci liberális kormány kilátásba helyezett egy olyan törvényt, mely kötelezővé tenné a francia városokba való települést új emigránsok számára. Ez annyit jelentene, hogy az új bevándorlók nem költözhetnének Montreál multikulturális, vagy angol negyedeibe, az érkezésük utáni első hónapokban. De a riportra reagálva James elmondta: ő arra szeretné biztatni az emigránsokat, hogy önkéntesen telepedjenek le francia többségű városokban, vagy negyedekben. “Természetesen erre akarjuk buzdítani őket, de nem tesszük kötelezővé a francia nyelv elsajátítását”—mondta a miniszter.

James szerint a liberális kormány hozzáállása a nyelv kérdéshez, illetve a bevándorlók integrálódásához jelentősen eltér az ellenzéki Parti Québécois tervétől. A szeparatista párt ugyanis azt szereté, hogy a québeci “állampolgárság” megszerzése az emigráns francia nyelvtudásától függjön, illetve attól, hogy mennyire ismeri a québeci kultúrát és történelmet.

Kanadai Magyar Hírlap

Fölényesen győzött Pauline Marois, a Parti Québécois (PQ) vezetője a Charlevoix választókerületben rendezett időközi választáson. A választásra 2007 szeptember 24-én került sor. A kerületet korábban is a szeparatista párt képviselte a québeci törvényhozásban és a PQ győzelme boritékolható volt, mivel a Liberális Párt nem indított  jelöltet Marois ellen. A liberálisok egy régi hagyomány szerint jártak el, miszerint nem indítanak jelöltet ott ahol egy ellenzéki párt vezetője indul a választáson. A jobboldali Action Démocratique (ADQ)–mely jelenleg a hivatalos ellenzéket alkotja a tartományi törvényhozásban–nem követte a liberális példát és Conrad Harvey-t indította Marois ellen. De a PQ így is 59 százalékkal győzött és az ADQ egy távoli második helyen végzett.

A liberálisok 48 képviselővel rendelkeznek a 125 mandátumból álló québeci törvényhozásban, míg az ADQ-nak 41 és a PQ-nak pedig 36 képviselője van.  

Az eredmény Charlevoix-ban: (Részvételi arány: 58.5%)

59.16% – Pauline Marois – Parti Québécois

37.04% – Conrad Harvey – Action Démocratique

  2.10% – David Turcotte – Zöld Párt

  0.70% – Paul Biron – Kereszténydemokrata Párt

  0.40% – Claude Gagnon – Független

  0.33% – Daniel Laforest – Független

  0.27% – François Robert Lemire – Parti République

Kanadai Magyar Hírlap

2007  május 17.  óta sztrájkolnak a montreáli Notre-Dame-des-Neiges temető dolgozói, miután a temető adminisztrációja kizárta őket egy elhúzódó munkaügyi vita miatt. Majdnem három hónapja nincs aki levágja a térdig érő füvet Québec tartomány legnagyobb temetőjében és több mint 600 temetést kellett elhalasztani. A CTV információi szerint csaknem 500 holttestet tárolnak hűtőtt kriptákban. Most már odáig jutott a helyzet, hogy Montreál katolikus bíborosa, Jean-Claude Turcotte is felszólalt és elmondta, hogy a jelenlegi állapot ”elfogadhatatlan.”

“Elég volt. Nem tárolhatjuk a holtakat hűtőszekrényekben. Tisztába vagyok azzal a fájdalommal, amit a gyászoló családok éreznek. Az igazi áldozatok ebben a konfliktusban azok a családok akik nem tudják eltemetni holtjaikat”–mondta Turcotte bíboros. Turcotte szerint az lenne a legjobb megoldás, hogy ha azonnali hatállyal eltemetnék a többszáz holtat és ezt követően folytatná a két oldal a munkaügyi tárgyalásokat. Turcotte felszólította a temető dolgozóit összefogó szakszervezetet, hogy függessze fel a sztrájkot.  

Jelenleg 600 olyan család indított pert a temető adminisztrációja ellen, akik rokonait hónapok óta nem tudták eltemetni a munkaügyi vita miatt. A per inditványozója Debra de Thomassis, aki nagyanyját szeretné eltemetni. Napi 500 ezer dolláros kártérítést követelnek.

A temető dolgozói egy jobb nyugdíjcsomagot, négy napos munkahetet és több szabadságot követelnek. A Notre-Dame-des-Neiges  adminisztrációja szerint a szerződéses dolgozók átlagosan 49 ezer dollárt keresnek évente. A temetőt 1854-ben hozták létre és nem az egyházmegye, hanem egy katolikus szerzetes rend tulajdona. Éppen ezért, Turcotte bíboros hangsúlyozta, hogy ő csak felszólalhat, de nem áll módjában konkrét formában beavatkozni a munkaügyi konfliktusba.

-Á.C.

Nem lesz referendum Québec leszakadásáról és “modern” szociáldemokrata párttá alakulna át a szeparatista és jelenleg inkább szocialistának mondható québeci ellenzéki párt, amennyiben az 58 éves Pauline Marois lesz a Parti Québécois (PQ) új vezetője és miniszterelnök-jelöltje. A többszörös kormánypárt – amely több mint harminc év óta a 2007 március 26-án megtartott választáson érte el legrosszabb választási eredményét és  így harmadik helyre szorult a tartományi parlamentben – idáig makacsul ragaszkodott a szakszervezetek, az aktivisták és egyéb lobbicsoportok által támogatott szocialista eszmékhez, valamint a nacionalisták leszakadási vágyához. Mint ahogy 1994-től Tony Blair középpárti politikájával forradalmi változásokat hozott a brit Munkáspárt életében és létrehozta a pragmatizmusra és közép-pártiságra alapuló “New Labour” fogalmát, Marois is rugalmasabbá tenné pártját azzal, hogy politikája jobban tükrözné a québeci lakosság többnyire centrumos, mérsékelt világnézetét. “Monstantól kezdve nem beszélünk referendumról, annak dátumáról és kivitelezéséről–”mondta Marois június 18-án, amikor hivatalosan is bejelentette, hogy indul a pártelnöki állásért.Úgy tűnik, hogy a pártelnöki kampány első szakaszában Marois azt a stratégiát választotta, hogy tiszta vizet önt a pohárba és őszintén szembe néz pártja súlyos problémáival. “1994 óta pártunk népszerűsége folyamatosan gyengült. Miért veszítettük el a québeci lakosság nagy részének bizalmát? Azért, mert nem hallgattuk meg őket. Azt próbáltuk tenni, ami megítélésünk szerint a legjobb volt a lakosság számára, de ugyanakkor nem vettük számításba azt, amit a lakosság gondolt saját érdekéről és jövőjéről….Ha a tartomány és ha a québeciek megváltoztak, a Parti Québécoisnak is ez a feladata. Szerte a nyugati világban a haladó pártok átalakították politikájukat úgy, hogy egyben megőrizték alapvető értékeiket. Nekünk is ugyanezt kell tennünk–”fogalmazott Marois.

Pauline Maroisnak hosszú tapasztalata van a PQ-val. 1981-ban került be először a québeci törvényhozásba a PQ színeiben és 2006-ig volt parlamenti képviselő. Az évek folyamán 15 miniszteri posztot töltött be három PQ kormányban és kétszer pályázta meg sikertelenül a pártelnöki tisztséget. 1985-ben Pierre-Marc Johnson diadalmaskodott felette, 2005-ben pedig André Boisclair. A PQ-ban töltött több mint 26 év során, bizonyára Marois is látta, hogy pártja nem könnyen változtat politikáján. A szeparatizmus, valamint a szociáldemokrácia területén jelentős irányváltást ígérő politikusok–mint például Lucien Bouchard, Bernard Landry és André Boisclair–politikai csatákra és komoly ellenállására számíthattak a párt igen befolyásos kemény magja részéről. Idáig mindenki, aki változtatni kívánt a párt két alapelvén, belebukott a kísérletbe.

 Ha nem is lesz könnyű a PQ irányítása, Marois annak legalább örülhet, hogy idáig egyetlen ellenfele sincs a pártelnöki versenyben és komoly vetélytársa valószínűleg nem is lesz. Ez azt jelenti, hogy kiváló esélyei vannak arra, hogy ő lesz a párt első női vezetője. Azt azonban ő is tudhatja, hogy a párt újráépítésével és átalakításával járó nehézségek és kihívások csak ezután kezdődnek.

Ádám Christopher