A Mario Dumont által vezetett jobbközép Action démocratique du Québec (ADQ) ellenzéki párt felszeretné függeszteni a tartomány állami iskoláiban jelenleg tanított felekezetek feletti vallási kurzusokat, mivel szerinte ezek nem képviselik eléggé a québeci társadalom katolikus örökségét. “Éppen Pierre Trudeau viziója volt az, hogy a québeci kultúra és valóság nem más mint egy darab zöldség egy nagy levesben”–mondta Dumont, a néhai kanadai miniszterelnök multikulturális politikájára utalva.

Michelle Courchesne, a tartomány liberális oktatási minisztere bírálta Dumont szavait és elmondta, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője ”teljesen szétválasztotta magát a montreáli valóságtól” ahol számos belvárosi iskolában többségben vannak a nem-keresztény vallású gyerekek. Dumont viszont azt mondta, hogy szerinte nem igazságos ha a “Húsvét, Karácsony, Wesak, Id al-Fitr, Id al Adha, Diwali és Nanak guru születésnapja” mind úgy van bemutatva, mint ha egyenlő ünnepek lennének Québecben.

Dumont elmondta, hogy csak úgy lehetne felfüggeszteni a jelenlegi vallási, illetve etikai kurzusokat, ha erről törvényjavaslat születik és a québeci nemzetgyűlés azt megszavazza.

Kanadai Magyar Hírlap

Yolande James, Québec tartomány bevándorlási minisztere szerint nem lesz kötelező a francia nyelvtudás és nyelv tanulás ahhoz, hogy egy emigráns a francia többségű tartományba telepedjen le. De a Journal de Montréal című napilap kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozott, melyek szerint a québeci liberális kormány kilátásba helyezett egy olyan törvényt, mely kötelezővé tenné a francia városokba való települést új emigránsok számára. Ez annyit jelentene, hogy az új bevándorlók nem költözhetnének Montreál multikulturális, vagy angol negyedeibe, az érkezésük utáni első hónapokban. De a riportra reagálva James elmondta: ő arra szeretné biztatni az emigránsokat, hogy önkéntesen telepedjenek le francia többségű városokban, vagy negyedekben. “Természetesen erre akarjuk buzdítani őket, de nem tesszük kötelezővé a francia nyelv elsajátítását”—mondta a miniszter.

James szerint a liberális kormány hozzáállása a nyelv kérdéshez, illetve a bevándorlók integrálódásához jelentősen eltér az ellenzéki Parti Québécois tervétől. A szeparatista párt ugyanis azt szereté, hogy a québeci “állampolgárság” megszerzése az emigráns francia nyelvtudásától függjön, illetve attól, hogy mennyire ismeri a québeci kultúrát és történelmet.

Kanadai Magyar Hírlap

Fölényesen győzött Pauline Marois, a Parti Québécois (PQ) vezetője a Charlevoix választókerületben rendezett időközi választáson. A választásra 2007 szeptember 24-én került sor. A kerületet korábban is a szeparatista párt képviselte a québeci törvényhozásban és a PQ győzelme boritékolható volt, mivel a Liberális Párt nem indított  jelöltet Marois ellen. A liberálisok egy régi hagyomány szerint jártak el, miszerint nem indítanak jelöltet ott ahol egy ellenzéki párt vezetője indul a választáson. A jobboldali Action Démocratique (ADQ)–mely jelenleg a hivatalos ellenzéket alkotja a tartományi törvényhozásban–nem követte a liberális példát és Conrad Harvey-t indította Marois ellen. De a PQ így is 59 százalékkal győzött és az ADQ egy távoli második helyen végzett.

A liberálisok 48 képviselővel rendelkeznek a 125 mandátumból álló québeci törvényhozásban, míg az ADQ-nak 41 és a PQ-nak pedig 36 képviselője van.  

Az eredmény Charlevoix-ban: (Részvételi arány: 58.5%)

59.16% - Pauline Marois - Parti Québécois

37.04% - Conrad Harvey - Action Démocratique

  2.10% - David Turcotte - Zöld Párt

  0.70% - Paul Biron - Kereszténydemokrata Párt

  0.40% - Claude Gagnon - Független

  0.33% - Daniel Laforest - Független

  0.27% - François Robert Lemire - Parti République

Kanadai Magyar Hírlap

2007  május 17.  óta sztrájkolnak a montreáli Notre-Dame-des-Neiges temető dolgozói, miután a temető adminisztrációja kizárta őket egy elhúzódó munkaügyi vita miatt. Majdnem három hónapja nincs aki levágja a térdig érő füvet Québec tartomány legnagyobb temetőjében és több mint 600 temetést kellett elhalasztani. A CTV információi szerint csaknem 500 holttestet tárolnak hűtőtt kriptákban. Most már odáig jutott a helyzet, hogy Montreál katolikus bíborosa, Jean-Claude Turcotte is felszólalt és elmondta, hogy a jelenlegi állapot ”elfogadhatatlan.”

“Elég volt. Nem tárolhatjuk a holtakat hűtőszekrényekben. Tisztába vagyok azzal a fájdalommal, amit a gyászoló családok éreznek. Az igazi áldozatok ebben a konfliktusban azok a családok akik nem tudják eltemetni holtjaikat”–mondta Turcotte bíboros. Turcotte szerint az lenne a legjobb megoldás, hogy ha azonnali hatállyal eltemetnék a többszáz holtat és ezt követően folytatná a két oldal a munkaügyi tárgyalásokat. Turcotte felszólította a temető dolgozóit összefogó szakszervezetet, hogy függessze fel a sztrájkot.  

Jelenleg 600 olyan család indított pert a temető adminisztrációja ellen, akik rokonait hónapok óta nem tudták eltemetni a munkaügyi vita miatt. A per inditványozója Debra de Thomassis, aki nagyanyját szeretné eltemetni. Napi 500 ezer dolláros kártérítést követelnek.

A temető dolgozói egy jobb nyugdíjcsomagot, négy napos munkahetet és több szabadságot követelnek. A Notre-Dame-des-Neiges  adminisztrációja szerint a szerződéses dolgozók átlagosan 49 ezer dollárt keresnek évente. A temetőt 1854-ben hozták létre és nem az egyházmegye, hanem egy katolikus szerzetes rend tulajdona. Éppen ezért, Turcotte bíboros hangsúlyozta, hogy ő csak felszólalhat, de nem áll módjában konkrét formában beavatkozni a munkaügyi konfliktusba.

-Á.C.

2007 augusztus 2-án hőségriasztást adott közre az Environment Canada, a kanadai  meteorológiai szolgálat Montréal és Laval városokra, ahol 35 fokot várnak a nap folyamán. A nyári kánikula Québec és Ontario tartományok déli térségeiben szinte mindenhol érezhető. Ottawában, Kanada fővárosában 34 fokot mértek délután 3 órakor, Torontóban pedig már 35 fok körül mozgott a hőmérséklet ugyanekkor.

Az Environment Canada akkor szokott közreadni hőségriasztást, amikor 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet és ha különösen jelentős a levegőben a páratartalom. Ha a humidex-szel mérjük a hőmérsékletet, akkor Montreálban olyan a 32 fok mintha 40 fok lenne, Ottawában pedig olyan a 34 fok mint ha 41 fok lenne.

A kanadai meteorológiai intézet legujabb hőségriasztásában jelezte, hogy az idős emberek, illetve mindazok akik szív, vagy légzési betegségekben szenvednek, menjenek légkondicionált helyekre, amennyiben otthonuk nincsen ezzel felszerelve. Ajánlott csökkenteni a kint töltött időt, mivel a kánikula és a levegő páratartalma izomgörcsökhöz, valamint hőgutához vezethet.

Ottawa belvárosában mindenki máshogy védekezik a hőség ellen. Az ottawai Byward piac környékén működő diákszálló bejárata előtt öntözőfejet helyeztek el a turisták, ahol rövidnadrágban és trikóban locsolják le egymást. Szintén a piac környékén lévő Üdvhadsereg pedig ”hűsítő helyként” nyilvánította épületét, ahol a város szegényeit várja légkondicionált termekben.  

Az előrejelzések szerint, dél-Ontarioban és dél-Québecben még egy-két napig tart a kánikula. Pénteken Torontóban és Montreálban 33 fokot várnak, Ottawában pedig 31 fokot. Az enyhe lehűlés szombaton kezdődik, amikor Montreálban 27 fokra számítanak. Csapadék viszont hétfőig nem várható.  

-Á.C.

2007 június 27-én volt a Montreáli Magyar Bizottság választó közgyűlése. Az előzőleg tartott vezetőségi gyűlésen, aminek dátumán a volt vezetőség mandátuma hivatalosan lejárt, az elnök, Herédi István és vezetősége lemondott és a vezetést az alelnökök, Deák Ferenc SJ és Nt. György Attila vették át. A választási közgyűlés elhalasztása a jelölt vezetőség kérésére történt. Oka, hogy a múlt évben tartott október 23-i ötvenes évfordulóra tartott megemlékezés eredménye anyagi hiányt mutatott. Ezt a hiányt az új vezetőség, érthető módon nem vállalta, így amíg azt ki nem egyenlítették, a választást felfüggesztették.

Az elmúlt hetekben tartott sikeres jótékonysági party, Ciamarra Júlia rendezésében, meghozta a bevételt, amivel ezt a hiányt rendezni lehetett, ezáltal megszűnt az akadály az új vezetőség megválasztása előtt. Így a Montreáli Magyar Bizottság új elnöke Csukly Andor és a két alelnök Androvich Tamás atya és Nt. György Attila. Az új pénztáros Palkó Alíz, a titkár Zalai Marianne és a szervező-rendező pedig Madarász Viktória. Bencsics Klára lett az új jegyző és a pénztári ellenőrök pedig Mitnyán Pál és Farkas Attila. Szima Ilona és Szabó György került a végrehajtó bizottság élére. A Montreáli Magyar Bizottság új honlapját pedig Laza György kezeli. Az új vezetőség munkájához sok szerencsét, erőt és egészséget kivánunk!

-A Magyar Krónika nyomtatott változatában megjelenő cikk nyomán

Nem lesz referendum Québec leszakadásáról és “modern” szociáldemokrata párttá alakulna át a szeparatista és jelenleg inkább szocialistának mondható québeci ellenzéki párt, amennyiben az 58 éves Pauline Marois lesz a Parti Québécois (PQ) új vezetője és miniszterelnök-jelöltje. A többszörös kormánypárt - amely több mint harminc év óta a 2007 március 26-án megtartott választáson érte el legrosszabb választási eredményét és  így harmadik helyre szorult a tartományi parlamentben - idáig makacsul ragaszkodott a szakszervezetek, az aktivisták és egyéb lobbicsoportok által támogatott szocialista eszmékhez, valamint a nacionalisták leszakadási vágyához. Mint ahogy 1994-től Tony Blair középpárti politikájával forradalmi változásokat hozott a brit Munkáspárt életében és létrehozta a pragmatizmusra és közép-pártiságra alapuló “New Labour” fogalmát, Marois is rugalmasabbá tenné pártját azzal, hogy politikája jobban tükrözné a québeci lakosság többnyire centrumos, mérsékelt világnézetét. “Monstantól kezdve nem beszélünk referendumról, annak dátumáról és kivitelezéséről–”mondta Marois június 18-án, amikor hivatalosan is bejelentette, hogy indul a pártelnöki állásért.Úgy tűnik, hogy a pártelnöki kampány első szakaszában Marois azt a stratégiát választotta, hogy tiszta vizet önt a pohárba és őszintén szembe néz pártja súlyos problémáival. “1994 óta pártunk népszerűsége folyamatosan gyengült. Miért veszítettük el a québeci lakosság nagy részének bizalmát? Azért, mert nem hallgattuk meg őket. Azt próbáltuk tenni, ami megítélésünk szerint a legjobb volt a lakosság számára, de ugyanakkor nem vettük számításba azt, amit a lakosság gondolt saját érdekéről és jövőjéről….Ha a tartomány és ha a québeciek megváltoztak, a Parti Québécoisnak is ez a feladata. Szerte a nyugati világban a haladó pártok átalakították politikájukat úgy, hogy egyben megőrizték alapvető értékeiket. Nekünk is ugyanezt kell tennünk–”fogalmazott Marois.

Pauline Maroisnak hosszú tapasztalata van a PQ-val. 1981-ban került be először a québeci törvényhozásba a PQ színeiben és 2006-ig volt parlamenti képviselő. Az évek folyamán 15 miniszteri posztot töltött be három PQ kormányban és kétszer pályázta meg sikertelenül a pártelnöki tisztséget. 1985-ben Pierre-Marc Johnson diadalmaskodott felette, 2005-ben pedig André Boisclair. A PQ-ban töltött több mint 26 év során, bizonyára Marois is látta, hogy pártja nem könnyen változtat politikáján. A szeparatizmus, valamint a szociáldemokrácia területén jelentős irányváltást ígérő politikusok–mint például Lucien Bouchard, Bernard Landry és André Boisclair–politikai csatákra és komoly ellenállására számíthattak a párt igen befolyásos kemény magja részéről. Idáig mindenki, aki változtatni kívánt a párt két alapelvén, belebukott a kísérletbe.

 Ha nem is lesz könnyű a PQ irányítása, Marois annak legalább örülhet, hogy idáig egyetlen ellenfele sincs a pártelnöki versenyben és komoly vetélytársa valószínűleg nem is lesz. Ez azt jelenti, hogy kiváló esélyei vannak arra, hogy ő lesz a párt első női vezetője. Azt azonban ő is tudhatja, hogy a párt újráépítésével és átalakításával járó nehézségek és kihívások csak ezután kezdődnek.

Ádám Christopher