Erősen szerepelt az ellenzék a francia választási vitán
Az ellenzéki vezetők (Gilles Duceppe, Michael Ignatieff és Jack Layton) jól szerepeltek a francia miniszterelnök-jelölti vitán, miközben Stephen Harper kormányfő észrevehetően gyengébb performanszt produkált mint a keddi angol nyelvű összetűzésben. A vita előtt azonban ellenzéki aggodalomra adhatott okot az a tény, hogy az ottawai állami konferencia központ előtt tüntetők több mint kétharmada konzervatív támogatóból állt.
Összesen maroknyi, enyhén letargikusnak tűnő liberális szimpatizáns jelent meg (az egyikuk ismeretlen okokból cowboy öltözékben) és Bloc Québécois támogató egyáltalán nem volt. Az új demokrata „delegáció” három tüntetőből állt és amikor megérkeztek a „Fix Ottawa” szöveggel ellátott, otthon printelt A4-es lapokkal, körbenéztek és elbizonytalanodva mondták, hogy olyan a tüntetés mint egy „blues fesztivál,” utalva a körülöttük lévő tory kék tengerre. A Leclerc fegyház börtönőrei hozták az ellenzéki „hangulatot,” (14 szakszervezeti börtönőr tiltakozott Harper ellen) és úgy szintén két egyetemista, akik megafon-nal kommunista diktátorozták a konzervatív kormányfőt.
Sokkal több konkrétum hangzott el a francia vitán, mint az előző esti angol összetűzésen. Michael Ignatieff, a liberális kormányfő-jelölt, illetve Jack Layton, a baloldali új demokrata párt vezetője különösen ügyelt arra, hogy az este folyamán elmondhassák népszerűnek vélt programpontjaikat. Ignatieff például internetes sztár-színtre emelte az egyik kérdést feltevő Mme Huguette Paillé-t, egy 53 éves Ste-Angele-de-Prémont-i lakost, aki hosszú ideje munkanélküli és kora miatt nem nagyon tud elhelyezkedni. Ignatieff folyamatosan „Mme. Paillé-ra” hivatkozott és a vita végére, „Mme Paillé” lett a hetedik legnépszerűbb kifejezés a Twitteren, világszerte. Amikor a Radio-Canada esti hírműsora később felhívta Mme Paillé-t, nem igen hitte el a vidéki québeci lakos, hogy ekkora sztár lett. Kissé úgy tűnt, hogy Kanada megtalálta saját „Joe the plumber-jét” Mme Paillé-ban. Ignatieff azt igérte, hogy egy liberális kormány a regionális gazdasági fejlesztésre tenné a hangsúlyt, tehát feltehetően szövetségi pénz folyna a magas munkanélküliséggel küzdő Mauricie térségbe. Ignatieff szerint az erdészeti szektor szorulna leginkább komoly befektetésre és fejlesztésre. Ezen kívül azt igérte, hogy anyagi támogatást kapnának mindazok, akik idős szüleiket otthon gondozzák.
Layton markánsan baloldali hangott ütött meg amikor jelezte, hogy a Harper kormány miatt „ünnepelnek” a bankok és a multi-milliomosok. „Egy konzervatív kormány politikája soha sem jelent megoldást, hanem maga a probléma”–mondta Layton. Az új demokrata kormányfő-jelölt szerint Harper csak a nagyvállalkozásoknak és bankoknak akar adót csökkenteni, miközben egyáltalán nincsen garantálva, hogy ez a stratégia új állásokat teremt kanadaiak számára. Ezzel szemben az új demokraták arra köteleznék a bankokat, hogy a hitelkártyákra eső 20 százalékos adóterhet szállítsák le öt százalékra. Egy új demokrata kormány pedig a kisvállalkozóknak nyújtana adócsökkentést. Teljesen nyilvánvaló volt a vita során, hogy Layton fő ellenfele Québecben a Bloc Québécois, hiszen mindkét párt szociálpolitikája alapvetően baloldali. Layton-nak eddig csak egyetlen québeci képviselője ülhetett a parlamentben (Thomas Mulcair, Outremontból), de Layton többször is utalt québeci gyökereire. Az új demokrata vezető valóban a tartományban született és nevelkedett. A vitát követő napot pedig Montreálban tölti, a hol ellátogat a legendás Schwartz’s deli-be, valamint egy belvárosi sörözőbe. Bár még talán túl korai komoly következetéseket levonni, de úgy tűnik hogy Layton szocdem populizmusa és „népies” stílusa jól fekszik a balközép, eddig Bloc-ra, vagy esetleg a liberálisokra voksó québecieknél.
Harper miniszterelnök szerint az elmúlt két év alatt több mint 500 ezer állás jött létre Kanadába és jól vészelte át az ország a gazdasági világkrízist. „Maga becsükta a szemeit?”–vágott vissza Layton a kormányfő prezentációja után. Az új demokrata vezető Gilles Duceppe-pel, a szeparatista Bloc Québécois-val is szópárbajba került. „Időnként vannak jó ötletei, de a Bloc Québécois olyan mint egy hockey csapat, melyen az összes játékos védekező”–mondta Layton. Erre Duceppe humorral válaszolt. „Tudjuk, hogy egyikünkből sem lesz miniszterelnök. Ezt mindketten tudjuk. Én mondom, ön még tagadja”–jelezte a szeparatista vezető.
A Montreál szigetet és a South Shore-i elővárosokat összekötő, szövetségileg fenntartott Champlain híd-ról is beszéltek a pártvezetők. Ignatieff-nek voltak a leginkább kidolgozott tervei. A liberális miniszterelnök szerint egy teljesene új hídat kéne építeni és amennyiben kormányra kerülnek, az épitkezés 2014 elején el is kezdődne. Ezzel szemben Harper egyáltalán nem kötelezte el magát a hídépítés mellett.
A québeci nemzeti kérdésre is kitértek a vita participánsai, bár idén egyáltalán nem ez volt a beszélgetés központi eleme. Ignatieff elmondta, hogy az Amerikában töltött hosszú évek folyamán lett különösen büszke Kanadára és számára az ország két legfontosabb hagyománya a kétnyelvűség és a tolerancia. Harper is hasonlóan hazafias hangot ütött meg. „Az amerikaiak a barátaink, de miénk a világ legjobb országa”–jelezte a kormányfő és hozzátette, hogy büszke arra, hogy a fehér házi látogatások során franciául is felszólalhat beszédeiben. Duceppe azonban felháborítónak tartja azt, hogy valamennyi szövetségi párt keményen védi Kanada szuverenitását Amerikával szemben, miközben nem tisztelik a québeci nemzet függetlenségét. Duceppe az Európai Unióra hivatkozott, mondván Kanada és Québec esetében is az lenne szerencsés, ha két egyenrangú és szuverén ország lépne szövetségre. Ignatieff Duceppe-hez fordulva legalább ötször arra hívta fel a figyelmet, hogy 2011-ben járunk és elmúlt a Bloc Québécois felett az idő.
A vita után készült Ipsos Reid felmérés azonban nem feltétlenül ezt igazolja, bár ebből még nem lehetett komoly következtetését levonni. A villámfelmérés szerint Gilles Duceppe nyerte a francia vitát. A válaszadók 42 százaléka gondolta így, miközben 47 százalék úgy látta, hogy Harper volt az egyértelmű vesztes. A válaszadók 52 százaléka jelezte, hogy javult az Ignatieffről és Laytonról alkotott képük.
Comments are closed