Napjainkban új reneszánszát éli a hárfa művészet. A hárfa minden húros hangszer egyik legrégebbi őse. Lévai Máriával a hangszer művészi szinten művelőjével, életéről, a zenéről, valamint a legendás hangszerről beszélgetett Tamás István, a Kanadai Magyar Hírlap magyarországi szerzője.

Lévai Mária

A Liszt Ferenc Zeneakadémiát 1999-ben végezte el, ahol diplomát szerzett, Vígh Andrea növendékeként. Zenei pályáját jóval korábban, még kislányként kezdte el. Még alig múlt kilenc éves, mikor a zongora tanszakra, helyhiány miatt nem vették fel. Viszont felajánlották számára a hárfa szakot, amit örömmel vállalt el, és az óta is a hangszer elválaszthatatlan szerelmese. Tizenöt éves korától rendszeresen koncertezik. A mai napig hálás Nagy Katalinnak, akivel az első lépéseket megtette a zene és a színpad világa felé. Egyetemi évei alatt Josef Molnar (J),Aristid von Würtzler (USA), Ion Ivan Ronceau (RO), Jana Bousková (CZ),Dominique Boucdhaud (F) mesterkurzusain tanult és fejlesztette tovább tudását. A hárfa és a sport, élete velejárója volt. Válogatottként atletizált, tornázott, úszott. Sokszor állt választás előtt, de mindig a hárfa mellett döntött. A hárfa története ötezer éves múltra tekint vissza.

– Kislányként kezdtél a zenével foglalkozni. Egy olyan hangszert szólaltatsz meg mesterien, melyen nemcsak hazánkban, de szerte a nagyvilágban is kevesen játszanak. Miért éppen a hárfát és nem egy zongorát, vagy esetleg hegedűt választottad?

– Többszörösen is szerencsém volt, az egyik, amikor Édesanyám elvitt a Zeneiskolába, betelt a zongora szak. A másik, pont abba az Iskolába vitt, ahol remekül működött a hárfaoktatás, ráadásul még hely is akadt. Mondanom sem kell, megláttam a hangszert és „első látásra szerelem” volt.

– Milyen hárfákat ismerhetünk, és egyáltalán hogyan épül el a hangszer és van – e hárfának külön kultúrája?

– A hárfa nylon-, fém- vagy bélhúrjait pengető nélkül, ujjbegyekkel kell pengetni. Főbb részei a nyak, a rezonátor, ill. a húrok. A mai modern hárfák három főbb típusba sorolhatók: kampós (népi), pedálos (koncert) és elektronikus (MIDI). Léteznek kampós vagy pedálos elektroakusztikus hangszerek is. Köztudott, hogy szinte minden ősi kultúrában megtalálható a hárfa. Még Írország nemzeti lobogójára is felkerült ez a csodálatosan szép hangszer. Ilyen nagy megtiszteltetés napjainkig, egyetlen más hangszert sem ért történelem során.

– Mikor és hol volt az első fellépésed, hogyan emlékszel vissza rá?

– Az első fellépésem tizenöt éves koromban volt Belgiumban. Ekkor egy fuvolazenekarban hárfáztam. Ezzel a zenekarral voltunk Antverpenben egy nemzetközi versenyen. A zenekar kiemelt első helyezést ért el. Felejthetetlen élmény volt az utazás, és maga a fellépés is.

– Önálló koncerteket is adsz. Hol van még lehetősége fellépni egy hárfaművésznek?

– Országszerte vannak fellépéseim, hangszerbemutatóim. A szólókoncerteken kívül rendszeresen fellépek, Kövi Szabolccsal, Kálló Eszterrel, de volt estem Oncay Csabával, és kamarazenekarokkal is. Olyan rendezvényekre is hívnak, ahol minőségi zenét és zenei aláfestést szeretnének hallani, például exlusív hárfamuzsikát. Ilyen esemény volt a Vajdahunyad – vári Kamarakoncertem, ahol partnerem, Kapuy Zsuzsanna Fuvolaművész volt. Csodálatos élmény volt a Tokiói „Három Tenor” koncertjén közreműködni, ami örök élményként maradt meg bennem. Természetesen még sorolhatnám neked tovább és tovább…

– Dávid király hangszerének a másolatának is a tulajdonosa vagy. Mit tudhatunk a legendás királyról, mint zenészről?

– A héber kultúrában Dávid király hangszere volt ez a csodálatos hangszer. Ő, a hárfa segítségével űzte el a gonosz szellemeket Saul királyból. Így szabadította őt meg a depressziótól. Dávid király a hangszert is nagy becsben tartotta. Jubal, az ősi zsidó történetírás szerint a hárfázás ősatyja.

– Neked is több hárfád van. Mi a különbség hárfa és hárfa között?

– Van egy nagyon szép Koncerthárfám igazi klasszikus, nagyzenekari hangszer, pedálszerkezettel. A reneszánsztól a modern hárfairodalomig bármilyen zene megszólaltatható rajta. A Kelta hárfám a hangszer régebbi változata, amely különösen a kelta és az ír zenében volt használatos, valamint a reneszánsz és barokk korban, de fellelhető az európai műzenében is. Érdekessége, hogy pedálok helyett kampókkal hangolható. Hangterjedelme kisebb, viszont a hangja csengőbb a koncerthárfánál. Valamint van egy egészen „picike” hangszerem is, egy trubadúr hárfa. Ezt úgy is mondhatnám neked, hogy a Kelta hárfa „kistestvére”. Építése hasonló, és szintén kampókkal hangolható. Hangterjedelme kisebb, viszont hangja magas fekvésű, és ami számomra fontos, hogy a legtöbb barokk és reneszánsz darab, valamint az ír és kelta dallamok kiválóan megszólaltathatóak rajta.

– Az oktatásban újra reneszánszát éli a hárfa. Van szerepe a zenének a nevelésben?

– A zenetanulás képességfejlesztő hatása mára már tudományosan is igazolt. Különösen gyermekkorban fogékony a szellem a változásra, a zene befolyása is ebben az időszakban a legerőteljesebb az emberi készségekre. A hárfajáték egyszerre több szinten is hat a gyerekek képességeire. Egyszerre fejleszti a látást, a hallást és a fizikai síkot és még sorolhatnám, hogy mennyire hasznos napjainkban a zenetanulás.

– Mennyire körülményes és költséges a hangszereid szállítása, valamint mennyibe kerül most egy közepes szintű hárfa?

– Igen költséges a hangszerek fenntartása, húrozása, generálozása. Szállítással sajnos az apró mechanikák gyorsan elállítódnak. Azt mondhatom, drága hivatásom, hobbim, valamint szerelmem van. Egy közepes szintű hangszer vetekszik akár egy jobb autó árával is!

– Van valami álmod, akár a zenével kapcsolatosan, vagy a magánéletedben?–

– Természetesen minden egészséges embernek vannak vágyai, álmai, így nekem is lennének. Folyamatosan tervezem a következő lemezemet, erről többet nem mondanék. A magánéletem most futott zátonyra. Keresnék egy Herceget fehér lovon, aki szeretni tudna egy ötös fogatot.

                                                                                                                                Tamás István