Szeptembertől 15 százalékkal növekszik az államilag támogatott felekezeti iskolák száma

Kanadában is gyakran heves vitát kavar a tartományilag finanszírozott római katolikus iskolarendszer, illetve az állami iskolákban történő hitéleti tevékenyság, illetve oktatás. De biztosan elfogadhatatlan lenne a legtöbb kanadai állampolgár számára ha a nehéz anyagi helyzettel súlytott kisebb önkormányzatok úgy oldalnák meg pénzügyi problémáikat, hogy egyházaknak passzolnák át a kerületeikben, vagy községeikben működő egyetlen iskolát, ezzel a felekezeti oktatást azokra is rákényszerítve akik más vallásúak, vagy talán egyáltalán nem is vallásosak. Jelenleg pontosan ez történik Magyarországon, ahol szeptembertől 82 iskolával bővül az egyházak által, állami költségvetésből fenntartott oktatási intézmények száma.

Az ősszel 52-vel növekszik a római katolikus felekezeti iskolák száma, miközben a reformátusok 12, a baptisták  6 és az evangelikusok 5 új iskola fenntartásával lesznek elfoglalva. Ezentúl a Dzsaj Bhím nevű hindu közösség is irányíthat egy állami pénzből fenntartott iskolát.

De mi történik akkor, ha egy adott településen az egyetlen elemi, vagy középiskola egy olyan felekezethez kerül át, mely nem képviseli az ott élő emberek hitéleti nézeteit? Elképzelhető, hogy hosszú távolságokat utazhatnak majd a diákok, hogy egy másik településen működő szekuláris, vagy saját nézeteikhez közelebb álló felekezeti iskolába járhassanak.

Nem csak, hogy a diákok és szülők számára igazságtalan oktatási rendszer kiépítéséhez vezethez a jelenlegi helyzet, hanem a régi fennálláshoz képest több pénzt szívhat el az egyébként is deficites központi költségvetésből. Az önkormányzati iskoláknak jár egy alapnormatíva, mely az intémény költségvetésének  ötven százalékát is elérheti. A finanszírozás másik felét azonban az önkormányzati kasszából utalják át. A jelenleg hatályban lévő Vatikáni Szerződés szerint az egykor önkormányzati, most viszont felekezeti iskola működésének teljes költsége az állami kasszát terheli. A törvénymódosítás előtt a fenntartói jog átadása után még öt évig nyújtott az önkormányzat támogatást az állami alapnormatíván kívül, most azonban e kötelesség teljes egészében megszűnt. Igy tehát megéri az önkormányzati iskolák kiszervezését, még akkor is ha ez negatívan érinti az egyébként is szoros keretek közt működő központi költségvetést.

Jelenleg 19 magyarországi településen szűnik meg szeptembertől a szekuláris, önkormányzati oktatás és így kizárólag felekezeti iskolákba járhatnak az ottani gyerekek. Ezekhez a településekhez tartozik például Mezőcsát, Pusztaföldvár, Fülöpháza, Tiszavasvári, Nagyhalász és Zsombó.

Ha a felekezeti iskolák nem terhelnék még jobban a központi költségvetést, mondhatnánk azt is, hogy a lépés mögött legalább van gazdasági ráció, hiszen számos önkormányzat a csőd szélére került. Bár így is aggályos lenne az, ha csupán egy felekezi iskola működne egy településen, egy mindenki számára nyított, egyetlen egyház vallási nézeteire se összpontosító intézmény helyett.

Miközben Magyarországon a parokiális iskolák terjeszkedése éppen az oktatási intézmények sokszínűségét veszélyezteti, Kanadában pont ellenkező okok miatt jöttek létre szekuláris és római katolikus állami iskolák, hiszen ezzel történetesen az ontario-i francia kisebbségnek tették lehetőve az anyanyelvükön történő oktatást, egy többségben angol és protestáns tartományban.