Az Egyesült Államok és Kanada legújabbkori történelmében is előfordult a gerrymandering, de az új magyar választási törvénnyel ellentétben, az utóbbi évtizedekben általában nem nyers pártpolitikai érdekek mentén rajzolták át az egyéni választókerületeket.

A múlt héten benyújtott választási törvénytervezetben az ellenzéknek semmi érdemi beleszólása nem volt és bizonyára a jövőben sem lesz. A Bajnai Gordon volt miniszterelnök nevével fémjelzett Haza és Haladás nevű közalapítvány tanulmánya szerint egy ilyen törvény mellett a Fidesz 1998 óta minden parlamenti választáson győzött volna és a 2010-es választáson az ellenzék két megmaradt budapesti választókerületei is a Fidesz kezébe kerültek volna át.

A választási törvény 386-ról 199 mandátumra csökkenti a parlamenti képviselők számát és egyben 106 egyéni választókerület (EVK) kialakítását helyezte kilátásba. Valamennyi új választókerületre jellemző, hogy a határokat úgy húzták meg, hogy azok egyedül a jelenleg regnáló jobboldali kormánypártnak kedvezzenek. A Haza és Haladás például rámutatott arra, hogy az inkább baloldali Várpalota és környékét átkapcsolták a fideszes Balatonfüredhez. És ugyanez a jellemző még egy  tucatnyi vidéki városra ahol 2006-ban az MSZP győzött. Ilyen például Gyöngyös, Kazincbarcika, Szentes, Szigetvár és Kisvárda. Kazincbarcikán például hagyományosan erősen szerepeltek a szocialisták, most azonban a városhoz csatolták az elhíresült Edelényt és környékét.

Jellemző, hogy a billegő választókerületek határait úgy rajzolták át, hogy  azok szinte minden szenárióban fideszes győzelemhez vezessenek és ez a koncepció Budapestre különösen igaz. Az Origó rámutatott arra, hogy a billegő V. kerületet a stabilan jobboldali I. kerülethez csatolták, pedig a Duna egy természetes, földrajzi határként szolgálhatott volna az EVK térkép átrajzolásában. A két XIII. kerületi EVK-ból (ahol történetesen a szocialisták nyertek) egy lett és Csepel összevonásával is csökken a baloldali fellegváraknak számító kerületek száma. Ugyanakkor egyes budapesti EVK határokat úgy húzták meg, hogy kivágták belőlük a lakótelepeket. „Megremegett a fideszesek keze a vöröslő lakótelepeknél”–írta az Origo. Ez különösen igaz a XIII. kerület észak-keleti részén lévő lakótelepekre, melyek az új rendszer szerint az angyalföldi kerülethez lettek átcsatolva.

A Haza és Haladás számításai szerint a 2010-es választáson a Fidesz a megmaradt 106 EVK-ből 106-ban aratott volna győzelmet. Az új EVK határoknak köszönhetően pedig a 2002-es és a 2006-os választás is a Fidesz győzelmét hozta volna. A 2006-os választáson a Fidesz 59, az MSZP 47 EVK-ban nyert volna. Ezzel szemben a régi rendszerben az MSZP 102,  a Fidesz pedig csupán 68 mandátumot szerzett. Ezen kivül a Szabad Demokraták Szövetsége 5, a Somogyért pedig 1 EVK-ban szerepelt sikeresen. A Haza és Haladás szerint az új rendszer „határozottan átbillenti a választókerületeket a FIDESZ–KDNP felé.”

Az egyáltalán nem titkolt gerrymandering-en kívül, a Haza és Haladás az új rendszer nyílt kispártellenességére is rámutatott. Az ajánlószelvény kollekcióra szánt időt rövidítették, a begyűjtendő szelvények számát pedig megduplázták, így a Jobbikon és a Lehet Más a Politikán (LMP) kívül a kispártok még labdába sem rughatnak. A Haza és Haladás számításai szerint ha 2010-ben az új választásikoncepció lett volna érvényben a Fidesz 152 mandátumot  szerzett volna a 199 fős parlamentben. Azaz 76 százalékos (háromnegyedes) többséggel rendelkezne a kormány.

Biztos, hogy az ellenzéknek érdemi beleszólása nem lesz az új választási rendszer kialakításában (egyébként eddig sem volt) és jelentősen csökkent annak az esélye, hogy 2014 egyáltalán leváltható lesz a Fidesz. Az új törvény alapján csak akkor váltható le a jelenlegi kormánypárt ha valóban elsöprő győzelmet ér el az MSZP, illetve egy leendő ellenzéki olajfa koalíció.

Ezért felmerül a kérdés, hogy egy ilyen helyzetben mit tehet az ellenzék? Érdemes-e egyáltalán indulni a következő választáson, ha ezzel a jelenlegi kormánynak óriási előnyt biztosító választási rendszert legitimizálnak? Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint a választás bojkottja lehetne a korrekt válasz. „A Fidesz le akar gázolni bennünket. Szerintem ne nézzünk csendben”–írja a Demokratikus Koalíció vezetője.

„Ezzel a választójogi törvénnyel nem lehet demokratikus felhatalmazást szerezni. Mert ez az önkény törvénye. Ha minden így marad, akkor jön a következő kérdés. Szabad-e részt venni a Fidesz most javasolt szabályai szerint a következő választásokon? Hajlok arra, hogy nem. Mert csak így láthatják a magyarok, csak így értheti meg a világ, hogy nincs kompromisszum az önkénnyel. Ha megfojtják a szabadságot, a demokráciát, akkor ne segítsünk nekik ezt elrejteni, eltakarni”–fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Bajnai Gordon alapítványa ennél diplomatikusabban fogalmazott, de a lényeg ugyanaz: a törvényjavaslatban foglalt választási rendszer érdemben korlátozza a jelenlegi kormány leválthatóságát.