2012. január 1-én hivatalosan is megszűnik a III. Magyar Köztársaság. De már szervezik a negyediket.

A Negyedik Köztársaságot! (4K!) nevű baloldali civil mozgalom az első az elmúlt 18 hónap során megjelenő grassroots ellenzéki csoportok közül, mely 2012-ben párttá alakul és vezető szerepet kiván játszani az ellenzéki szolidaritás kiépítésében. Ebben a folyamatban nem szabad alábecsülni a 2011 december 2-re tervezett kerekasztal tárgyalást, melyen a Negyedik Köztársaságot Salha Omár, a Magyar Szolidaritást Székely Sándor és a Lehet Más a Politikát (LMP) pedig Scheiring Gábor parlamenti képviselő reprezentálja. A kerekasztalt a Védegylet Egyesület nevű környezetvédelmi és civil csoport szervezi, melyhez Sólyom László volt köztársasági elnök is kötődik. Egy parlamenti párt megjelenése a kerekasztal beszélgetésen, valamint a bal- és a mérsékelt jobboldalon egyarán tisztelt Védegylet szerepe mindenképpen súlyt ad a rendezvénynek.

De a 4K! szerepe, lelkesedése és a szociális médián keresztül  történő profi közösség építése különösen figyelemreméltó. A 2012 májusára tervezett párttá alakulás merész vállalkozás, különösen az új választójogi törvénykoncepció tükrében, mely duplájára (ezerötszázra) növeli a begyűjtendő ajánlószelvények számát. Ez még a Fideszen kívül valamennyi parlamenti pártnak kihívást jelent, miközben a legtöbb parlamenten kívüli jelöltet még a kampány előtt kiszűri. De reményt adhat a 4K!-nak (és a többi grassroots ellenzéki mozgalomnak) hogy a Medián novemberi felmérése szerint a magyar lakosság 60 százaléka egyik parlamenti párthoz sem kötődik és/vagy valamennyi párttól elfordult. Az MSZP szavazóbázisa többnyire stagnál – legjobb esetben rendkivül lassú növekedés észlelhető – és nem biztos, hogy az LMP a civil mozgalmak és a 4K! nélkül ismét mozgósítani tudja a számára különösen fontos proteszt szavazókat.

De milyen politikát képvisel a Negyedik Köztársaság? Röviden: az MSZP-től balra áll markáns szocdem nézeteivel és nyíltan vállalja a köztársaságpárti és baloldali múlt szimbólumait, különösen a Kossuth címert és az Őszirózsás forradalmat. A 4K! jelenlegi formájában leginkább az Észak-Amerikában ismert, alulról szerveződő baloldali diákmozgalmakra hasonlít, melyek nem riadnak vissza az utcai politizálástól és a radikális jelzőktől.

Jellemző a 4K!-ra, hogy az MSZP-vel és az egykori SZDSZ-szel ellentétben, nem fogadja el azt, hogy a Fidesz és a jobboldal rendszeresen kisajátítja a magyar hazafiasságot és annak szimbólumait. „Szemben a rendszerváltás óta követett iránnyal, stabil demokráciát és jól működő gazdaságot csak az alsóbb rétegek és a középosztály létbiztonságának megteremtésével és életkörülményeinek javításával lehet elérni. Csak így teremthető meg egy erős, patrióta Magyarország”–áll a 4K! alapelveiben. Úgy tűnik, hogy a 4K! az elmúlt idők hamis kettősségét próbálja felszámolni, melyben a jobboldal a hazafiasságát, a baloldal pedig „európaias,” és „nyugatias” hozzáállását hangsúlyozza. Már az LMP politizálásában is látszik, hogy végre kezdik lebontani ezt a dichotómiát és, hogy az új baloldal nyíltan felvállalja a magyar patriótizmust, melyet saját értékei, jelképei és történelmi példaképei mentén határoz meg.

A 4K! egyértelműen elutasítja a neoliberális gazdaságpolitikát és a neoliberális nézetekhez köthető yuppie kulturát. A hangsúlyt a munkás- és alsóosztályra helyezi, a középosztály alsó rétegeire és a szűkös anyagi lehetőségek mentén élő egyetemi hallgatókra. Szerintük e csoportok felemelkedését a résztvételi demokrácián és az aktivista, fejlesztő államon keresztül lehetne elérni.

„A rendszerváltás utáni kormányok pártállástól függetlenül egy jobboldali gazdaságpolitikát folytattak, az ország sorsát kizárólag a külföldi befektetőkre és a piac mozgásaira bízták rá”–írja a Negyedik Köztársaság, mely ezzel ellentétben a magyarországi vállalkozásokat  preferálná és az „államot a piac passzív kiszolgálása helyett egy aktív, fejlesztő szerepbe helyezi, úgy, hogy a magánérdek helyett a közérdeket védje.”

Magyarországi viszonylatban és a parlamenti baloldal eddig megszokott retorikájához képest lehet, hogy tényleg radikálisnak tűnik a 4K! platformja. De a Negyedik Köztársaság politikája sokban hasonlít a legnagyobb kanadai ellenzéki párt – az Új Demokrata Párt/New Democratic Party – eredeti céljaihoz és alapelveihez. 1932-ben az NDP elődje – a Co-operative Commonwealth Federation – egy populista, szocdem agrármozgalomként kezdte el politikai pályafutását. 1944-ben a CCF alakíthatta meg a Észak-Amerika első nyíltan szocialista kormányát Saskatchewan tartományban, Tommy Douglas kormányfő vezetésével. Az 52 saskatchewani választókerületből 47 körzetben nyert a CCF, abszolút többségű kormányt alakított és a CCF/NDP együtt 47 éven keresztül kormányozta a préri tartományt. A CCF-hez képest (és a 2010-es történelmi sikere után) az NDP valamelyest középre húzta a párt politikáját, ugyanakkor még mindig a Szocialista Internacionálé tagja, a nagyvállalkozásokra és multinacionális cégekre kivetett adók emelését, az aktív állami szerepvállalást a gazdaságban és az egészségügyben, valamint a szociális igazságosság elvét támogatják. A magyarországi pártok közül valószínű, hogy az éppen most párttá alakuló Negyedik Köztársaság állna a legközelebb az NDP szavazóbázisához és politikai örökségéhez.

A 4K! koordinátora, Istvánffy András szerint az LMP egy inkább zöld-liberális rétegpártként működik és ehhez képest a Negyedik Köztársaság a magyar lakosságot tágabb értelemben véve kivánja megszólítani markáns baloldali gazdaságpolitikájával.

„A Negyedik Köztársaság egy erősen szociáldemokrata karakterű pártot akar létrehozni. Ez azt jelenti, hogy egyszerre képviseljük a demokratikus jogállami, köztársasági eszményt, a társadalmon belül pedig az alsó kétharmad érdekeit. Ide tartoznak a munkavállalók, a fiatalok, a megrendült középosztály, a szegények, ezeknek a rétegeknek a konzekvens képviselete az óriási vargabetűket leíró MSZP-ről nem mondható el”–mondta Istvánffy András a Moha Online nevű újságnak.

A 4K! politika markáns stílusához tartozik a határontúl magyarokra kiterjedő szavazójog ellenzése. A 4K! szerint aki nem Magyarországon adózik és aki nem érezheti saját bőrén a választási eredmények következményeit, az aligha szólhat bele külföldről ebbe a folyamatba. Van igazságtartalma a 4K! álláspontjának, különösen ha a szavazójog címén a jelenlegi kormány komoly károkat okoz a külföldi magyar kisebbségek átpolitizálásával. Ezt a külhoni pártpolitikai manőverezést nem csak Szlovákiában és Romániában észlelhetjük, hanem itt Kanadában is. A mi esetünkben kisértetiesen hasonlít ez a Kádár rendszer Külügyminisztériuma által felvállalt tengerentúli agitációhoz.

De fontos lenne, hogy a patrióta baloldal szellemében a 4K! ne feledkezzen meg a határontúli magyarságról és egy olyan politikát és platformot fogalmazzon meg, mely a magyar – magyar kulturális és gazdasági kapcsolatokat érősíti. Kulcsfontosságú lenne a nyugati, szorványságban élő magyarok bekapcsolása, különösen az olyan politika helyett, mely szinte kizárólag a kárpátmedencei magyarságra koncentrál.

A 4K! első kongresszusára 2012 májusában kerül sor, de addig kemény munka és számos feladat áll a szervezet előtt. Helyi, lokális csoportokat kell szervezni, alapszabályt és programot kell előkészíteni. Ezen kívül müködőképes szolidaritást kell létrehozni az ellenzéki oldalon. Ez  különösen fontos annak érdekében, hogy ha a jövőben a Negyedik Köztársaságból ne csak rétegpárt legyen, hanem közjogi valóság.