A szenvedélyes vita után is a szeparatisták állnak győzelemre Québecben
Referendumra, a demokratikus világban páratlanul szigorú nyelvtörvényre, betiltott kipára és fejkedőre, valamint a francia többség és a bevándorlók előtt elzárt és zsugorodó angol főiskolákra számíthatnak Québecben, amennyiben akkurátusnak bizonyulnak a legújabb felmérések és Pauline Marois kormányfő-jelölt baloldali-szeparatista Parti Québécois-ja kerül hatalomra szeptember 4-én. Jean Charest liberális kormányfő erős és szenvedélyes performanszt nyújtott a vasárnapi négypárt és a hétfői kétpárti vitában egyaránt, ugyanakkor nem ütötte ki Marois-t, akinek pártja öt ponttal vezet a liberálisok előtt. Ha nyer a PQ, angol származású québeciek és a kisebbségek nem indulhatnak semmilyen választáson Québec második tartományában és nem lehetnek köztisztviselők, amennyiben nem beszélnek folyékonyan franciául. 
A legutóbbi, még a két televíziós vita előtt készült Léger Marketing felmérés szerint a Parti Québécoisra 33, a középpárti liberálisokra 28 és a jobboldali-nacionalista Coalition Avenire Québecre (CAQ) a lakosság 27 százaléka szavazna. Ezek a számok azonban még így is túlságosan rózsás képet festenek a liberálisok számára, akik azért vannak „csak” öt százalékkal a PQ mögött, mert az angol és nemzetiségi kisebbségek 62 százaléka kilenc éves kormányzás után is Charest pártjára szavazna. De a francia többségnél sokkal kétségbeejtőbb a liberális párt helyzete. A francia anyanyelvűek alkotják a lakosság 80 százalékát és csupán 19 százalékuk szavazna a liberálisokra. A ThreeHundredEight kalkukációi szerint ilyen támogatottság mellett többséget szerezhetnek a szeparatisták Québec Nemzetgyűlésében. A PQ 65, a PLQ 38, a CAQ 21 és a radikálisan baloldali Québec Solidaire 1 mandátumra számíthat.
A vasárnapi Radio Canada vita egyértelmű győztese Francoise David, a radikálbaloldali és szeparatista Québec Soldaire társelnöke volt. Először vehetett részt a Solidaire televíziós választási vitában és a várakozások eleve alacsonyak voltak. David csupán mérsékelt támadásokat intézett három ellenfele ellen és a vita nagy részét a Soldaire-politika higgadt kifejtésével, ismertetésével töltötte. Jelezte, hogy bár pártja szeparatista, egyértelműen elitélik a rasszizmust és a xenofóbiát.
Ugyanez nem mondható el a PQ-ról, amely jelezte: tilos lesz a kipa és a muszlim fejkedő viselete közalkalmazottak számára – mivel mindenkinek tisztelnie kell a québeci szekularizmust – ugyanakkor semmi gond a Nemzetgyűlésben elhelyezett feszülettel, azt biztosan nem távolítják el amennyire kormányra kerülnek. Az angol anyanyelvűek folyamatos megbélyegzésétől sem riad vissza a szeparatista oldal.
„Nem borulok térdre Ottawa előtt, mint ahogy azt Charest teszi. És én nem adom fel a harcot, mint ahogy Legault tette”–deklaráta Marois a vitában, utalva a baloldali szeparatisából jobboldali „nacionalistává” mérséklődött Francois Legault-ra, a CAQ miniszterelnök-jelöltjére.
Charest jelezte, hogy ő sohasem változtatta meg véleményét, mindig elkötelezett Kanada-párti, federalista volt. Szerinte csak benne és a liberális pártban bízhatnak azok, akik tartanak egy újabb referendumtól, hiszen Legault sem adta fel tejesen a független Québec álmát, csupán jelezte, hogy a téma per pillanat nem aktuális. „Negyven éven keresztül maga nem csak, hogy szeparatista volt, hanem e mozgalom egyik legaggresszívebb tagjaként szólalt fel. Negyven évig szeparatista volt, most pedig négy második percre megváltoztatta álláspontját”–támadta Charest Legault-t.
Legault azonban jelezte: sokan Québecben megváltoztatták álláspontjukat az évek folyamán és ő is ehhez a népes csoporthoz tartozik. „Nem látok senkit, akit referendumot követelne. Nem látok szeparatista harcokat a buszokon”–mondta Legault.
A szeparatimuson és „a nemzeti nyelv” (értsd: a francia) megerősítésén kívül a korrupcióról is szólt a vita és ebből a témából aligha jöhet ki nyertesként Charest. Ezért a kormányfő a PQ botrányaira mutatott és leszedett a polcról egy hat éves riportot, ami szerint Marois 2,500 dollár illegális adómányt fogadott el egy gyerektől pártelnöki kampánya alatt és hogy a PQ 96,400 dollárt kapott törvénytelenül a Groupaction marketing cégtől.
Charest háromszor dícsérte a nyilvánosság előtt Francoise David-ot, jelezve, hogy Maroisval ellentétben, a radikálbaloldali vezér legalább egyértelműen és tisztán kifejtette politikáját. Charest most már csak abban reménykedhet, hogy a Solidaire megerősödik és megosztja a szeparatista és keményen baloldali szavazóbázist.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
11:04 de.
Köszi Christopher, valóban jól összefoglaltad a pillnatnyi quebeci helyzetet!
Számomra és családom számára bizony ez a kilátás kataszrofálisnak látszik. Menyem a Vanier angol nyelvű college-ban tanít, melyet Marois támad a többi angol college-al együtt. 17 éves unokám már jelezte, hogy el akarja hagyni Quebecet, úgyan így, két lányom hagyta el a tartományt a PQ hatalma idején a 80.-as években..
De leszámítva családi veszteséget, szerintem Quebec tartomány jővője ,ha PQ bejön, nem sok jót igér!
2:19 du.
Orban politikaja fog Quebecben megvalosulni!!
6:04 de.
Hat, hogy lehet ebbe Orbant belevonni? Ez nekem magas!!! Kinek nem???
9:26 de.
Minden rosszba belevonják ezen a portálon……..!
9:57 de.
A választókra kell bízni a döntést. A demokráiákban így szokás,nem?
12:56 de.
Szerintem nem lett bele vonva Orbán, csupán összehasonlítást tett Dobri Úr! Egyébként én sem hiszem, hogy Orbán politikája valósulna meg itt Quebecben, hiszen -bár elég borús kilátások lennének Quebecben a PQ győzelme esetén, mégis ez az Orbán-féle rémuralomhoz viszonyítva akkor is maga a mennyország volna.
9:53 du.
Ahogy Földes Ernö ur bejegyezte, igy lesz: a szavazók fognak dönteni. Többség dönt alapon.
Nem értem,miért irta kedves Bencsics Klàra, hogy katasztrofàlis a kilàtàs ha a PQ gyöz? Miért kell quebecböl elmenni???
Nem lönek itt senkit a folyoba , nem kell megvàltoztatnia a nevét Tremblay-ra hogy életben maradhasson, és hamis papirokkal sem kell bujkàlni, az élet ugyanugy fog menni, mint azelött. Söt!
Végre a quebeci franciàk hatalmat kaphatnak a kezükbe, sajàt jövöjüket kovàcsolhatjàk, nem kell gazsulàlniuk senki elött, nem kell kunyeràlni pénzt a federàlis kormànytol, majd megmutathatjàk végre, hogy Québec igazi szuverén orszàg. Mert az lesz.
Nekik ne dirigàljon senki. Nem akarnak a kanadai közösségben lenni. A federàlis kormàny ugyis csak elnyomja és lekezeli ezt a tartomànyt, soha nem segiti.
Elö lehet bànyàszni az ösi értékeiket: végre a sajàt nyelvükön beszélhetnek, és akinek ez nem tetszik, az elmehet.
Québec egy befogado tàrsadalom, mindig befogadott nagyvonaluan mindenkit a nagyvilàgbol, itt nincs diszkriminàcio: sem vallàsi sem börszin sem szexuàlis orientàcio miatt.
Mi a probléma és a menekülés oka? És miért ne lenne biztato a jövôje Québecnek?
Nem kell ilyen pesszimistàn nézni ezt.
– Biztosan nagyon jo lesz itt a jövö.
Fel a fejjel!
8:19 de.
Tisztelt Annamaria Ruttkay-Saghy: hát hadd ne sírjam el magam: Québec kapja a legtöbb segélyt a föderális kormánytól….. mert hát ugye Québecben kapják az emberek a legtöbb segélyt, (munka nélküli, welfare, stb), hogy ne hozzam fel azt hogy Québecben a legalacsonyabb az egyetemi tandíj (Merci, Gouvernemaman!) Ezt mind nem csak a québec-i adófizetök pénzéből fizetik hanem a gazdagabb tartományok mint Alberta meg Ontario. Ezenkívül, vezetett már valaha Québec-böl Ontárioba? Nem vette észre az óriási különbséget az utak között? Na és Trudeau reptér körül az utak mikor lesznek már kész? Évek óta repülök onnan ide-oda, és még mindig „építik” de érdekes hogy sosem látom hogy ott dolgozna valaki. Aztán megemlíteném a quebec-i bürokráciát, ahol minden supervisornak van egy supervisor-ja……ezt meddig lehet fenntartani? Mi az hogy „végre” saját nyelvükön beszélhetnek? Ezek szerint nem hallott még az Office de la langue française -röl, hétköznapi nyelven the language police-rol, akik csak azzal vannak elfoglalva hogy ellenőrzik hogy a boltokban a Cambell’s Soup dobozok a francia oldalra legyenek fordítva, piszkálják meg megbüntetik a boltokat ahol más nyelven is ki van írva valami, meg megszabják hogy egy névjegykártyán milyen font méretnek kell lenni a francia szövegnek (nagyobb) és az angolnak (kisebb), és még sorolhatnám a hülyeségeket? Ha én mint magyar szülök gyermeke megtanultam magyarul a szüleimtől meg a kanadai-magyar közösségtől, akkor hogy a fenében van veszélybe 6 millió francophone, aki körül van véve más francia anyanyelvüvel? Elnyomás? Hol? Talán a múlt században, talán még a 50-es években, de ehhez a katolikus egyház járult hozzá. Elnyomás? Talán: én francia iskolába jártam ahol a szünetben, ugye ami arra van hogy a gyerekek kirohangálják magukat és játszanak, ott a tanítónéni mindig rászólt az angolophone gyerekekre akik mertek az anyanyelvükön, azaz angolul, a játszótéren beszélgetni. Na meg azt is mondta a tanítónéni a szüleimnek hogy azért nem vagyok matek zseni mert 3 nyelven beszélek. (Az hogy a francophone gyerekek akik csak 1 nyelven beszélnek miért állnak bukásra matekbol,meg esetleg más tantárgyból, pld franciából, azoknak a szülőknek nem tudom, mint mondtak….) Én nagy támogatója vagyok a billingualism-nak, de ennek mindkét irányba kell menjen. Nem dughatják a québeci-ek a fejüket a homokba és úgy csinálni mintha nem egy anglophone Észak-Amerikába élnének, mert ha Québec souverain lesz, ez a tény nem fog megszűnni. És igazából csak Montreál és környéke meg pár helység az Eastern Townshipsben bilingual, Québec többi részén csak francophone-ok laknak, akik nem beszélnek egy mukkot se angolul. Sőt, Montreál egyes környékein nem is beszélnek angolul, de az azért mégis érdekes hogy szinte az összes Séparatiste politikus mint beszél angolul…… Na szóval ha ezeket a nagyobb problémákat sikerül a Quebec-i kormánynak rendbehozni és az adókat is csökkenteni, mert Québecben fizetik a legmagasabb adót egész (egész!) Észak Amerikában, akkor esetleg el tudnám képzelni hogy igazán souverain tud lenni és nincs szüksége neki Kanadának.
My Canada includes Québec.
11:08 du.
Kedves Egy kanadai magyar, sajnàlom, hogy igy felidegesitette magàt, nem kellett volna. Ezzel együtt: nagy élvezettel olvastam felsorolàsàt azokrol a dolgokrol, amiket nehezményez.
-Én a hozzàszolàsommal és provokativ kérdésemmel Bencsics Klàra véleményére reagàltam: bevallom: a pàr nappal ezelött olvasott receptet követve: „viccesen és szarkasztikusan” elmondva azokat az indokokat, amiket az elkötelezetett szuvereneristàk mondanak, – amelyek- en passant- hasonlitanak kissé egy màsik-tàvoli orszàgban hasznàlt mondokàkhoz. Nem az vàlaszolt, akihez a kérdésemet intéztem,és igen sajnàlom: mert még mindig nem értem hogy miért kellene innen menekülni egy csaladnak, ha a PQ kapnà meg a többség szavazatàt. Ön nyilvàn itt él valahol, ha ilyen jol ismeri a problémàkat,még az is lehet, hogy szomszédok vagyunk…
– Ön is el fog menni québecböl, ha a PQ nyerne??? Annyira veszélyes lesz itt az élet?? Vagy inkàbb csak kilàtàstalan,nem?
-Szoval,hogy folytassuk „A” témàt: ha a PQ lesz a gyöztes, akkor mi fog történni? Polgàrhàboru nem lesz,senkit nem fognak bàntani.
– Csodàkat ök sem tudnak produkàlni, minden marad a régiben.Söt… Viszont lesz majd egy erös ellenzék: akik szàmonkérnek, és ha nem megy: akkor még meg is lehet buktatni a kormànyt – szerencsére a kanadai demokràciàban ez lehetséges.
Vàltozatlanul nem làtok pànikra okot, pedig àltalàban pesszimista szoktam lenni
Avec amitié:
Annamaria
8:55 de.
Tisztelt Annamaria Ruttkay-Saghy: Hát ez az amit nem tud senki: mi lesz ha győz a PQ. Viszont ha itt élt az 1970es években akkor tudja Ön is hogy Montreál elvesztette státuszát mint vezető város, mert rengeteg cég elhagyta Montreált és áthelyezte székhelyét más városba, főleg Torontóba, ami miatt rengeteg quebecois, főleg anglophone elhagyta a tartományt és így kialakult egy kis brain-drain. Most hallottam nemrég hogy Air Canada is áthelyezheti hamarosan sok irodáját Torontoba, ami majd sok barátomat érint. Nem azért „menekülnek” emberek mert félnek, hanem mennek a jobb állások után. Pld Québecben keresnek a legkevesebbet az orvosok, British Columbiában a legtöbbet, ha nem tévedek. A Péquistek tulajdonképpen saját maguknak ártanak ezekkel az izolációs tervekkel, meg hát ha jobban akar keresni egy québec-i orvos, meg kell tanuljon angolul, és talán tudja, ha itt járt iskolába, kb ugyanolyan, vagy csak kicsit jobb eredménnyel tanítanak angolul (vagy franciául a más tartományokban) az iskolákban, mint annak idején M.O.-on az oroszt. Na meg ugyanúgy nem tetszik nekem a túlzásba vitt nacionalizmus, úgy Magyarországon mint Québecben. Lehet úgy is ápolni és büszke lenni nyelvére, kultúrájára anélkül hogy a másik letiporjuk, nem? Attól nem védjük meg az anyanyelvünket hogy betiltunk egy másikat, Ön nem így gondolja? Hogy veszélyes lesz e a helyzet ha nyer a PQ azt nem tudhatja senki, lehet hogy nem változik semmi, esetleg csak börtönbe dobnak ha angolul vagy más nyelven beszél az ember, mert már abszurdabb nyelvtörvényt nem lehet kitalálni, de lehet hogy tévedek….. de visszatérve a 70es évekre, talán emlékszik a Front de Libération du Québec-re? Ha M.O.-on visszatértek hungarista/nyilas csoportok, miért ne térhetne vissza egy ilyen csoport mint a FLQ?
8:47 du.
Kedves 1 K.M,- köszönöm vàlaszàt,és a magyaràzatait.
Nem itt jàrtam iskolàba,-és nem is éltem itt a 70-es években…késöbb értem csak ide.
-Az FLQ-röl is csak olvastam,hallottam,utànanéztem.
Leszögezem:minden porcikàmmal és sejtemmel ellene vagyok a fanatikusan tombolo, ezért-vagy azért egy màsik embert vagy embercsoportot kirekesztö,vagy megbélyegzö eszmének,vagy/és : politikai rendszernek.
-Ugyanigy ellene vagyok a pénz szerepének – mint központi mozgatoerö és mindent a : sok és mégtöbb pénzért mentalitàsnak. A pénz fontos, nem tagadom, erre màr ràjöttem én is ugyebàr,-de nem tekinthetô mozgatorugonak. Szabadsàg,szolàsszabadsàg,sajtoszabadsàg,hivatàstudat, elkötelezettség, a jol elvégzett munka örôme…vessen meg, de nekem ezek a dolgok fontosak. Dolgozni mindig lehet, aki akar, az talàl munkàt. Akiben van spiritusz,kitartàs és tudàs, az elöbb-vagy utobb bekerûl az öt megilletô helyre: még akkor is, ha közben meg kell tanulnia egy uj nyelvet. Vagy kettöt…vagy hàrmat.
Ugyhogy nem fogom sajnàlni pl.a québeci orvosokat, azért, mert itt kevesebbet keresnek. Az orvosok és az egészségügy különbenis a bögyömben van: sehol nem làttam ennyi rosszul képzett orvost, ennyire rossz felépitésü egészséggondozàst – de most nem akarok erröl egy tiràdàt erröl ide rittyenteni.
-Namàrmost: ami igaz és logikus: hogy a nagy – meg nem nagy cégek is, akik felpakolnak és elmennek innen,munkanélküliekké tesznek sok -sok embert. A töke, a befektetök elmennek. Menekülni fognak.És akkor lesz az, hogy diplomàs emberek fognak havat lapàtolni a montreàli utcàkon…bocsànat, csak egy kis fekete humor volt.
-De Ön ezek szerint itt volt az elözö periodusban is, nagyon nehéz volt akkoriban az élet?És mégsem ment innen el?
-Nézze, akàrhogy csürjük-csavarjuk: mégiscsak demokratikus uton lesz megvàlasztva az uj garnitura itt, és akkor:
1.) vagy: lenyeljük a békàt és úszunk az àrral,
2.)vagy: elmegy innen az, akinek ez nem konveniàl,
3.)vagy: pàr év elteltével a megvàlasztott kormàny uralma alatt kiderül,hogy semmi nem müködik, és akkor demokratikus modon: meg lehet dönteni a kormànyt. Ellenzék lesz, azokra mindig lehet szàmitani, hogy kiàssàk a piszkos dolgokat és alàaknàznak.
– Nem tudni mitöl, talàn a napfolttevékenységeket lehet okolni, hogy ennyire kiesett a vilàg feneke:akàrhovà néz:mindenütt forrongàs-elégedetlenség,gyülölködés és agymosàs.
-Ami a magyarorszàgi masirozàst meg egyebeket illeti: szégyen és gyalàzat és félelmetes- és masirozni azért lehetséges: mert ott ezt megengedik, és lehetövé teszik.
Föleg ott van most nagy kàosz -hogy finom legyek- mi itt nem panaszkodhatunk,nem szolhatunk egy szot sem: itt nem fognak masirozni sem az FLQ sem màsok. Ebben biztos vagyok. És abban is, hogy nem fogunk egymàs torkànak esni.
9:39 du.
Annamária, hihetetlen a politikai felfogása, mint felnőtt embernek!
Ha nem tetszik az angolok és bevándorlók itteni véleménye, miért nem megy innen pl. Quebec citybe,Ott aztán élvezheti a francia orvosokat, tanárokat, igen kedves város. Ajánlani tudom. Magam részéről 56 éve élek itt Montrealban, gyermekeim itt születtek, itt jártak iskolába stb-
Mi tudjuk mit várhatunk a PQ-tól ha bejön. Kétszeri kormányuk alatt volt tapasztalatunk..
Maga panaszkodik a magyar helyzetről?, Itt van csak igazán diktatura , ha a PQ uralmon van.Pénzt zsarolni tud a kanadai kormánytól, hogy aztán elköltse, majd a legnagyobb adóságban kerüljön ez a tartomány, mert abban van ma is.Ellentétben a többitől.Ha meg szeparálódik, ami valószinű, legyen hozzánk irgalmas az Úr!
Kivánom, hogy a hólapátolást majd probálja ki!
11:37 du.
– Igazàn tisztelem a koràt, és nem akarom megsérteni:de Klàra Néni,tessék mondani: mi is konkrétan a problémàja az én politikai felfogàsommal?
Zavarja az én értékrendszerem?
– Melyik része? a szabadsàgvàgyam?Vagy a jol elvégzett munka öröme?
Vagy netalàntàn : a demokràciàba vetett hitem?
-Miért menjek el Montealbol és miért pont Québec Citybe?
– Miért nem megy el Klàra Néni innen BC-be, vagy Ontarioba,vagy vissza Budapestre, ha ennyire nem jo itt,és ott annyira minden szép és jo?
-Az màr kiderült: elöbbi màs témàknàl beirt véleményeibôl, hogy Önt nem zavarja a magyarorszàgi fasisztoid eltolodàs, sem a masirozàs, sem a hàborus bünösök és gyilkosok rehabilitàcioja.
Az egyetlen dolog, ami zavarja, az a PQ „diktatorikus” uralma-amit màr kétszer megtapasztalt.
Mellesleg: miutàn ez màsoknak sem tetszett: megdöntötték, demokratikus uton, és levàltottàk a PQ-t, ugyhogy mégsem akkora nagy itt a diktatura.
Nahàààt,itt születtek a gyermekei? ehez igazàn csak gratulàlni tudok, – és ezzel mit tetszik bizonyitani?
Az én gyermekeim még annak idején a budapesti Sportkorhàzban születtek, akkor tehàt én nem érek annyit, mint Klàra néni a Made in/ Fait au Quebec gyermeivel?
-Maradjunk annyiban, hogy én itt maradok, elmegyek szavazni – és ha a többség mégis a „korrupt franciàkat” vàlasztanà, akkor ÖN is, meg én is elfogadjuk a többség dôntését, a demokratikus és szabad vàlasztàsok eredményét. Vagy jol fognak dolgozni, vagy nem. – És ha nem dolgoznak jol,akkor majd màsik kormànyt vàlasztunk. Ugyanis mi tartjuk el öket, nekünk dolgoznak.
-Nincsenek illuzioim: tudom, hogy nem fog érdemlegesen nekem vàlaszolni, az Ön és hasonszörü jobbsorsra érdemes echte magyar urinök csak kijelentéseket tesznek és indignàlodva legyintenek, hogy „…ezeknek magyaràzni…” és a szemöldököt is tessék felhuzni közben.
Az én véleményem pedig az,- hogy kibetüzzem: nem szeretem a PQ politikàjàt,nem tetszik a programjuk – de hiszek az itteni demokràciàban,hiszek az emberek jozan itélöképességében, és hiszek a tiszta és szabad vàlasztàsokban.
Kivànok jo egészségben még 56 évet Önnek,montreàli megszokott közösségében, kedves Csalàdja körében eltölteni.
2:54 de.
Kedves Annamari Ruttkay-Saghy,
http://quebec.huffingtonpost.ca/2012/09/03/quebecois-fache-asiatiques-anglais_n_1852837.html?1346713076
Tessék csak a videót megnézni. Nem kell végig nézni, de erről beszélek én: az ilyen dolog már a 70es, 80as és 90es években is történt, pld nem egyszer a csak angolul és magyarul beszélő nagymamámnak nem volt hajlandó angolul válaszolni a busz chauffeur, és még csúnyán be is szolt neki hogy miért nem beszél franciául. Mi van ha épp turista lett volna aki útbaigazitást kért? (Bienvenue au Québec, pays des nazis de la langue française!)
Természetesen, én nagyon támogatom azt, hogy aki Québecben letelepszik az igenis tanuljon meg franciául IS, de pld nagymamám az 50es években jött Kanadába a Grande Noirceur alatt amikor angol dominált és ezt tanulták mint új kanadaiak, nem beszélve az „anglophone pur laine-röl akik itt élnek több száz éve. (Nézze csak meg Montreal város zászlóját: a 4 fő nemzetiség jelkép van rajta: Francia, Angol, Ir és Skót……ebből 3nak angol az anyanyelve…)
Igen, mindenhol van egy-két túlfűtött idióta, de sajnos az emberi természet csak ilyen: ha tényleg Pauline Marois és az ö bagázsa nyer, az ilyen idióta nacionalisták csak magabiztosabbak lesznek, egyre több ilyen ember fog előbújni és egyre jobban lesznek majd ilyen megnyilvánulások. És igenis össze lehet hasonlítani ezt azzal hogy most mi történik Magyarországon, abban a szempontobol csak hogy a neonácik meg egyéb rasszisták és antiszemiták, (akik eddig is voltak, sőt, nagyon naiv ha valaki azt hiszi hogy Kádár alatt nem voltak, mert bizony voltak, csak csendben, halkan, zárt ajtók mögött zsidóztak) most magabiztosan, nyíltan tevékenyednek mert bent van a parlamentben egy párt (vagy kettő….) akik az ö világnézetüket képviseli és aki nem ítéli el, nem bünteti meg, csak szemet huny.
És ezért, mert ilyen az emberi természet, attól tartok hogy Québecben el fog durvulni a helyzet. Lehet hogy már nem aktív a FLQ, de emlékeim szerint volt egy-két bombázási kísérlet nem olyan régen ami a Second Cup-ot vette célban, mert…..Second Cup a neve……. Én nagyon de nagyon örülnék, ha tévednék és Önnek lenne igaza, de én csak tapasztalatból gondolom azt hogy nem úgy lesz…..és hogy nagyon de nagyon sok embernek nagyon kellemetlen lesz az élete, a szép, szabad belle Province-ben……