A szenvedélyes vita után is a szeparatisták állnak győzelemre Québecben
Referendumra, a demokratikus világban páratlanul szigorú  nyelvtörvényre, betiltott kipára és fejkedÅ‘re, valamint a francia többség és a bevándorlók elÅ‘tt  elzárt és zsugorodó angol fÅ‘iskolákra számÃthatnak Québecben, amennyiben akkurátusnak bizonyulnak a legújabb felmérések és Pauline Marois kormányfÅ‘-jelölt baloldali-szeparatista Parti Québécois-ja kerül hatalomra szeptember 4-én. Jean Charest liberális kormányfÅ‘ erÅ‘s és szenvedélyes performanszt nyújtott  a vasárnapi négypárt és a hétfÅ‘i kétpárti vitában egyaránt, ugyanakkor nem ütötte ki Marois-t, akinek pártja öt ponttal vezet a liberálisok elÅ‘tt. Ha nyer a PQ, angol származású québeciek és a kisebbségek nem indulhatnak semmilyen választáson Québec második tartományában és nem lehetnek köztisztviselÅ‘k, amennyiben nem beszélnek folyékonyan franciául. 
A legutóbbi, még a két televÃziós vita elÅ‘tt készült Léger Marketing felmérés szerint a Parti Québécoisra 33, a középpárti liberálisokra 28 és a jobboldali-nacionalista Coalition Avenire Québecre (CAQ) a lakosság 27 százaléka szavazna. Ezek a számok azonban még Ãgy is túlságosan rózsás képet festenek a liberálisok számára, akik azért vannak „csak” öt százalékkal a PQ mögött, mert az angol és nemzetiségi kisebbségek 62 százaléka kilenc éves kormányzás után is Charest pártjára szavazna. De a francia többségnél sokkal kétségbeejtÅ‘bb a liberális párt helyzete. A francia anyanyelvűek alkotják a lakosság 80 százalékát és csupán 19 százalékuk szavazna a liberálisokra. A ThreeHundredEight kalkukációi szerint ilyen támogatottság mellett többséget szerezhetnek a szeparatisták Québec Nemzetgyűlésében. A PQ 65, a PLQ 38, a CAQ 21 és a radikálisan baloldali Québec Solidaire 1 mandátumra számÃthat.
A vasárnapi Radio Canada vita egyértelmű gyÅ‘ztese Francoise David, a radikálbaloldali és szeparatista Québec Soldaire társelnöke volt. ElÅ‘ször vehetett részt a Solidaire televÃziós választási vitában és a várakozások eleve alacsonyak voltak. David csupán mérsékelt támadásokat intézett három ellenfele ellen és a vita nagy részét a Soldaire-politika higgadt kifejtésével, ismertetésével töltötte. Jelezte, hogy bár pártja szeparatista, egyértelműen elitélik a rasszizmust és a xenofóbiát.
Ugyanez nem mondható el a PQ-ról, amely jelezte: tilos lesz a kipa és a muszlim fejkedÅ‘ viselete közalkalmazottak számára – mivel mindenkinek tisztelnie kell a québeci szekularizmust – ugyanakkor semmi gond a Nemzetgyűlésben elhelyezett feszülettel, azt biztosan nem távolÃtják el amennyire kormányra kerülnek. Az angol anyanyelvűek folyamatos megbélyegzésétÅ‘l sem riad vissza  a szeparatista oldal.
„Nem borulok térdre Ottawa elÅ‘tt, mint ahogy azt Charest teszi. És én nem adom fel a harcot, mint ahogy Legault tette”–deklaráta Marois a vitában, utalva a baloldali  szeparatisából jobboldali „nacionalistává” mérséklÅ‘dött Francois Legault-ra, a CAQ miniszterelnök-jelöltjére.
Charest jelezte, hogy Å‘ sohasem változtatta meg véleményét, mindig elkötelezett Kanada-párti, federalista volt. Szerinte csak benne és a liberális pártban bÃzhatnak azok, akik tartanak egy újabb referendumtól, hiszen Legault sem adta fel tejesen a független Québec álmát, csupán jelezte, hogy a téma per pillanat nem aktuális. „Negyven éven keresztül maga nem csak, hogy szeparatista volt, hanem e mozgalom egyik legaggresszÃvebb tagjaként szólalt fel. Negyven évig szeparatista volt, most pedig négy második percre megváltoztatta álláspontját”–támadta Charest Legault-t.
Legault azonban jelezte: sokan Québecben megváltoztatták álláspontjukat az évek folyamán és Å‘ is ehhez a népes csoporthoz tartozik. „Nem látok senkit, akit referendumot követelne. Nem látok szeparatista harcokat a buszokon”–mondta Legault.
A szeparatimuson és „a nemzeti nyelv” (értsd: a francia) megerÅ‘sÃtésén kÃvül a korrupcióról is szólt a vita és ebbÅ‘l a témából aligha jöhet ki nyertesként Charest. Ezért a kormányfÅ‘ a PQ botrányaira mutatott és leszedett a polcról egy hat éves riportot, ami szerint Marois 2,500 dollár illegális adómányt fogadott el egy gyerektÅ‘l pártelnöki kampánya alatt és hogy a PQ 96,400 dollárt kapott törvénytelenül a Groupaction marketing cégtÅ‘l.
Charest háromszor dÃcsérte a nyilvánosság elÅ‘tt Francoise David-ot, jelezve, hogy Maroisval ellentétben, a radikálbaloldali vezér legalább egyértelműen és tisztán kifejtette politikáját. Charest most már csak abban reménykedhet, hogy a Solidaire megerÅ‘södik és megosztja a szeparatista és keményen baloldali szavazóbázist.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar HÃrlap alapÃtója és fÅ‘szerkesztÅ‘je. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelembÅ‘l. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelembÅ‘l. A KMH-n kÃvül a Hungarian Free Press cÃmű angol nyelvű lap fÅ‘szerkesztÅ‘je. 2015-ben Szabad Sajtó dÃjjal tüntették ki a Kanadai Magyar HÃrlapot. A dÃjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó AlapÃtványtól.
11:04 de.
Köszi Christopher, valóban jól összefoglaltad a pillnatnyi quebeci helyzetet!
Számomra és családom számára bizony ez a kilátás kataszrofálisnak látszik. Menyem a Vanier angol nyelvű college-ban tanÃt, melyet Marois támad a többi angol college-al együtt. 17 éves unokám már jelezte, hogy el akarja hagyni Quebecet, úgyan Ãgy, két lányom hagyta el a tartományt a PQ hatalma idején a 80.-as években..
De leszámÃtva családi veszteséget, szerintem Quebec tartomány jÅ‘vÅ‘je ,ha PQ bejön, nem sok jót igér!
2:19 du.
Orban politikaja fog Quebecben megvalosulni!!
6:04 de.
Hat, hogy lehet ebbe Orbant belevonni? Ez nekem magas!!! Kinek nem???
9:26 de.
Minden rosszba belevonják ezen a portálon……..!
9:57 de.
A választókra kell bÃzni a döntést. A demokráiákban Ãgy szokás,nem?
12:56 de.
Szerintem nem lett bele vonva Orbán, csupán összehasonlÃtást tett Dobri Úr! Egyébként én sem hiszem, hogy Orbán politikája valósulna meg itt Quebecben, hiszen -bár elég borús kilátások lennének Quebecben a PQ gyÅ‘zelme esetén, mégis ez az Orbán-féle rémuralomhoz viszonyÃtva akkor is maga a mennyország volna.
9:53 du.
Ahogy Földes Ernö ur bejegyezte, igy lesz: a szavazók fognak dönteni. Többség dönt alapon.
Nem értem,miért irta kedves Bencsics Klà ra, hogy katasztrofà lis a kilà tàs ha a PQ gyöz? Miért kell quebecböl elmenni???
Nem lönek itt senkit a folyoba , nem kell megvà ltoztatnia a nevét Tremblay-ra hogy életben maradhasson, és hamis papirokkal sem kell bujkà lni, az élet ugyanugy fog menni, mint azelött. Söt!
Végre a quebeci francià k hatalmat kaphatnak a kezükbe, sajà t jövöjüket kovà csolhatjà k, nem kell gazsulà lniuk senki elött, nem kell kunyerà lni pénzt a federà lis kormà nytol, majd megmutathatjà k végre, hogy Québec igazi szuverén orszà g. Mert az lesz.
Nekik ne dirigà ljon senki. Nem akarnak a kanadai közösségben lenni. A federà lis kormà ny ugyis csak elnyomja és lekezeli ezt a tartomà nyt, soha nem segiti.
Elö lehet bà nyà szni az ösi értékeiket: végre a sajà t nyelvükön beszélhetnek, és akinek ez nem tetszik, az elmehet.
Québec egy befogado tà rsadalom, mindig befogadott nagyvonaluan mindenkit a nagyvilà gbol, itt nincs diszkriminà cio: sem vallà si sem börszin sem szexuà lis orientà cio miatt.
Mi a probléma és a menekülés oka? És miért ne lenne biztato a jövôje Québecnek?
Nem kell ilyen pesszimistà n nézni ezt.
РBiztosan nagyon jo lesz itt a j̦v̦.
Fel a fejjel!
8:19 de.
Tisztelt Annamaria Ruttkay-Saghy: hát hadd ne sÃrjam el magam: Québec kapja a legtöbb segélyt a föderális kormánytól….. mert hát ugye Québecben kapják az emberek a legtöbb segélyt, (munka nélküli, welfare, stb), hogy ne hozzam fel azt hogy Québecben a legalacsonyabb az egyetemi tandÃj (Merci, Gouvernemaman!) Ezt mind nem csak a québec-i adófizetök pénzébÅ‘l fizetik hanem a gazdagabb tartományok mint Alberta meg Ontario. EzenkÃvül, vezetett már valaha Québec-böl Ontárioba? Nem vette észre az óriási különbséget az utak között? Na és Trudeau reptér körül az utak mikor lesznek már kész? Évek óta repülök onnan ide-oda, és még mindig „épÃtik” de érdekes hogy sosem látom hogy ott dolgozna valaki. Aztán megemlÃteném a quebec-i bürokráciát, ahol minden supervisornak van egy supervisor-ja……ezt meddig lehet fenntartani? Mi az hogy „végre” saját nyelvükön beszélhetnek? Ezek szerint nem hallott még az Office de la langue française -röl, hétköznapi nyelven the language police-rol, akik csak azzal vannak elfoglalva hogy ellenÅ‘rzik hogy a boltokban a Cambell’s Soup dobozok a francia oldalra legyenek fordÃtva, piszkálják meg megbüntetik a boltokat ahol más nyelven is ki van Ãrva valami, meg megszabják hogy egy névjegykártyán milyen font méretnek kell lenni a francia szövegnek (nagyobb) és az angolnak (kisebb), és még sorolhatnám a hülyeségeket? Ha én mint magyar szülök gyermeke megtanultam magyarul a szüleimtÅ‘l meg a kanadai-magyar közösségtÅ‘l, akkor hogy a fenében van veszélybe 6 millió francophone, aki körül van véve más francia anyanyelvüvel? Elnyomás? Hol? Talán a múlt században, talán még a 50-es években, de ehhez a katolikus egyház járult hozzá. Elnyomás? Talán: én francia iskolába jártam ahol a szünetben, ugye ami arra van hogy a gyerekek kirohangálják magukat és játszanak, ott a tanÃtónéni mindig rászólt az angolophone gyerekekre akik mertek az anyanyelvükön, azaz angolul, a játszótéren beszélgetni. Na meg azt is mondta a tanÃtónéni a szüleimnek hogy azért nem vagyok matek zseni mert 3 nyelven beszélek. (Az hogy a francophone gyerekek akik csak 1 nyelven beszélnek miért állnak bukásra matekbol,meg esetleg más tantárgyból, pld franciából, azoknak a szülÅ‘knek nem tudom, mint mondtak….) Én nagy támogatója vagyok a billingualism-nak, de ennek mindkét irányba kell menjen. Nem dughatják a québeci-ek a fejüket a homokba és úgy csinálni mintha nem egy anglophone Észak-Amerikába élnének, mert ha Québec souverain lesz, ez a tény nem fog megszűnni. És igazából csak Montreál és környéke meg pár helység az Eastern Townshipsben bilingual, Québec többi részén csak francophone-ok laknak, akik nem beszélnek egy mukkot se angolul. SÅ‘t, Montreál egyes környékein nem is beszélnek angolul, de az azért mégis érdekes hogy szinte az összes Séparatiste politikus mint beszél angolul…… Na szóval ha ezeket a nagyobb problémákat sikerül a Quebec-i kormánynak rendbehozni és az adókat is csökkenteni, mert Québecben fizetik a legmagasabb adót egész (egész!) Észak Amerikában, akkor esetleg el tudnám képzelni hogy igazán souverain tud lenni és nincs szüksége neki Kanadának.
My Canada includes Québec.
11:08 du.
Kedves Egy kanadai magyar, sajnà lom, hogy igy felidegesitette magà t, nem kellett volna. Ezzel együtt: nagy élvezettel olvastam felsorolà sà t azokrol a dolgokrol, amiket nehezményez.
-Én a hozzà szolà sommal és provokativ kérdésemmel Bencsics Klà ra véleményére reagà ltam: bevallom: a pà r nappal ezelött olvasott receptet követve: „viccesen és szarkasztikusan” elmondva azokat az indokokat, amiket az elkötelezetett szuvereneristà k mondanak, – amelyek- en passant- hasonlitanak kissé egy mà sik-tà voli orszà gban hasznà lt mondokà khoz. Nem az và laszolt, akihez a kérdésemet intéztem,és igen sajnà lom: mert még mindig nem értem hogy miért kellene innen menekülni egy csaladnak, ha a PQ kapnà meg a többség szavazatà t. Ön nyilvà n itt él valahol, ha ilyen jol ismeri a problémà kat,még az is lehet, hogy szomszédok vagyunk…
– Ön is el fog menni québecböl, ha a PQ nyerne??? Annyira veszélyes lesz itt az élet?? Vagy inkà bb csak kilà tà stalan,nem?
-Szoval,hogy folytassuk „A” témà t: ha a PQ lesz a gyöztes, akkor mi fog történni? Polgà rhà boru nem lesz,senkit nem fognak bà ntani.
– Csodà kat ök sem tudnak produkà lni, minden marad a régiben.Söt… Viszont lesz majd egy erös ellenzék: akik szà monkérnek, és ha nem megy: akkor még meg is lehet buktatni a kormà nyt – szerencsére a kanadai demokrà cià ban ez lehetséges.
Và ltozatlanul nem là tok pà nikra okot, pedig à ltalà ban pesszimista szoktam lenni
Avec amitié:
Annamaria
8:55 de.
Tisztelt Annamaria Ruttkay-Saghy: Hát ez az amit nem tud senki: mi lesz ha gyÅ‘z a PQ. Viszont ha itt élt az 1970es években akkor tudja Ön is hogy Montreál elvesztette státuszát mint vezetÅ‘ város, mert rengeteg cég elhagyta Montreált és áthelyezte székhelyét más városba, fÅ‘leg Torontóba, ami miatt rengeteg quebecois, fÅ‘leg anglophone elhagyta a tartományt és Ãgy kialakult egy kis brain-drain. Most hallottam nemrég hogy Air Canada is áthelyezheti hamarosan sok irodáját Torontoba, ami majd sok barátomat érint. Nem azért „menekülnek” emberek mert félnek, hanem mennek a jobb állások után. Pld Québecben keresnek a legkevesebbet az orvosok, British Columbiában a legtöbbet, ha nem tévedek. A Péquistek tulajdonképpen saját maguknak ártanak ezekkel az izolációs tervekkel, meg hát ha jobban akar keresni egy québec-i orvos, meg kell tanuljon angolul, és talán tudja, ha itt járt iskolába, kb ugyanolyan, vagy csak kicsit jobb eredménnyel tanÃtanak angolul (vagy franciául a más tartományokban) az iskolákban, mint annak idején M.O.-on az oroszt. Na meg ugyanúgy nem tetszik nekem a túlzásba vitt nacionalizmus, úgy Magyarországon mint Québecben. Lehet úgy is ápolni és büszke lenni nyelvére, kultúrájára anélkül hogy a másik letiporjuk, nem? Attól nem védjük meg az anyanyelvünket hogy betiltunk egy másikat, Ön nem Ãgy gondolja? Hogy veszélyes lesz e a helyzet ha nyer a PQ azt nem tudhatja senki, lehet hogy nem változik semmi, esetleg csak börtönbe dobnak ha angolul vagy más nyelven beszél az ember, mert már abszurdabb nyelvtörvényt nem lehet kitalálni, de lehet hogy tévedek….. de visszatérve a 70es évekre, talán emlékszik a Front de Libération du Québec-re? Ha M.O.-on visszatértek hungarista/nyilas csoportok, miért ne térhetne vissza egy ilyen csoport mint a FLQ?
8:47 du.
Kedves 1 K.M,- köszönöm và laszà t,és a magyarà zatait.
Nem itt jà rtam iskolà ba,-és nem is éltem itt a 70-es években…késöbb értem csak ide.
-Az FLQ-röl is csak olvastam,hallottam,utà nanéztem.
Leszögezem:minden porcikà mmal és sejtemmel ellene vagyok a fanatikusan tombolo, ezért-vagy azért egy mà sik embert vagy embercsoportot kirekesztö,vagy megbélyegzö eszmének,vagy/és : politikai rendszernek.
-Ugyanigy ellene vagyok a pénz szerepének – mint központi mozgatoerö és mindent a : sok és mégtöbb pénzért mentalità snak. A pénz fontos, nem tagadom, erre mà r rà jöttem én is ugyebà r,-de nem tekinthetô mozgatorugonak. Szabadsà g,szolà sszabadsà g,sajtoszabadsà g,hivatà studat, elkötelezettség, a jol elvégzett munka örôme…vessen meg, de nekem ezek a dolgok fontosak. Dolgozni mindig lehet, aki akar, az talà l munkà t. Akiben van spiritusz,kitartà s és tudà s, az elöbb-vagy utobb bekerûl az öt megilletô helyre: még akkor is, ha közben meg kell tanulnia egy uj nyelvet. Vagy kettöt…vagy hà rmat.
Ugyhogy nem fogom sajnà lni pl.a québeci orvosokat, azért, mert itt kevesebbet keresnek. Az orvosok és az egészségügy különbenis a bögyömben van: sehol nem là ttam ennyi rosszul képzett orvost, ennyire rossz felépitésü egészséggondozà st – de most nem akarok erröl egy tirà dà t erröl ide rittyenteni.
-Namà rmost: ami igaz és logikus: hogy a nagy – meg nem nagy cégek is, akik felpakolnak és elmennek innen,munkanélküliekké tesznek sok -sok embert. A töke, a befektetök elmennek. Menekülni fognak.És akkor lesz az, hogy diplomà s emberek fognak havat lapà tolni a montreà li utcà kon…bocsà nat, csak egy kis fekete humor volt.
-De Ön ezek szerint itt volt az elözö periodusban is, nagyon nehéz volt akkoriban az élet?És mégsem ment innen el?
-Nézze, akà rhogy csürjük-csavarjuk: mégiscsak demokratikus uton lesz megvà lasztva az uj garnitura itt, és akkor:
1.) vagy: lenyeljük a békà t és úszunk az à rral,
2.)vagy: elmegy innen az, akinek ez nem konvenià l,
3.)vagy: pà r év elteltével a megvà lasztott kormà ny uralma alatt kiderül,hogy semmi nem müködik, és akkor demokratikus modon: meg lehet dönteni a kormà nyt. Ellenzék lesz, azokra mindig lehet szà mitani, hogy kià ssà k a piszkos dolgokat és alà aknà znak.
– Nem tudni mitöl, talà n a napfolttevékenységeket lehet okolni, hogy ennyire kiesett a vilà g feneke:akà rhovà néz:mindenütt forrongà s-elégedetlenség,gyülölködés és agymosà s.
-Ami a magyarorszà gi masirozà st meg egyebeket illeti: szégyen és gyalà zat és félelmetes- és masirozni azért lehetséges: mert ott ezt megengedik, és lehetövé teszik.
Föleg ott van most nagy kà osz -hogy finom legyek- mi itt nem panaszkodhatunk,nem szolhatunk egy szot sem: itt nem fognak masirozni sem az FLQ sem mà sok. Ebben biztos vagyok. És abban is, hogy nem fogunk egymàs torkà nak esni.
9:39 du.
Annamária, hihetetlen a politikai felfogása, mint felnőtt embernek!
Ha nem tetszik az angolok és bevándorlók itteni véleménye, miért nem megy innen pl. Quebec citybe,Ott aztán élvezheti a francia orvosokat, tanárokat, igen kedves város. Ajánlani tudom. Magam részéről 56 éve élek itt Montrealban, gyermekeim itt születtek, itt jártak iskolába stb-
Mi tudjuk mit várhatunk a PQ-tól ha bejön. Kétszeri kormányuk alatt volt tapasztalatunk..
Maga panaszkodik a magyar helyzetről?, Itt van csak igazán diktatura , ha a PQ uralmon van.Pénzt zsarolni tud a kanadai kormánytól, hogy aztán elköltse, majd a legnagyobb adóságban kerüljön ez a tartomány, mert abban van ma is.Ellentétben a többitől.Ha meg szeparálódik, ami valószinű, legyen hozzánk irgalmas az Úr!
Kivánom, hogy a hólapátolást majd probálja ki!
11:37 du.
– Igazà n tisztelem a korà t, és nem akarom megsérteni:de Klà ra Néni,tessék mondani: mi is konkrétan a problémà ja az én politikai felfogà sommal?
Zavarja az én értékrendszerem?
– Melyik része? a szabadsà gvà gyam?Vagy a jol elvégzett munka öröme?
Vagy netalà ntà n : a demokrà cià ba vetett hitem?
-Miért menjek el Montealbol és miért pont Québec Citybe?
– Miért nem megy el Klà ra Néni innen BC-be, vagy Ontarioba,vagy vissza Budapestre, ha ennyire nem jo itt,és ott annyira minden szép és jo?
-Az mà r kiderült: elöbbi màs témà knà l beirt véleményeibôl, hogy Önt nem zavarja a magyarorszà gi fasisztoid eltolodà s, sem a masirozà s, sem a hà borus bünösök és gyilkosok rehabilità cioja.
Az egyetlen dolog, ami zavarja, az a PQ „diktatorikus” uralma-amit mà r kétszer megtapasztalt.
Mellesleg: miutà n ez mà soknak sem tetszett: megdöntötték, demokratikus uton, és levà ltottà k a PQ-t, ugyhogy mégsem akkora nagy itt a diktatura.
Nahà à à t,itt születtek a gyermekei? ehez igazà n csak gratulà lni tudok, – és ezzel mit tetszik bizonyitani?
Az én gyermekeim még annak idején a budapesti Sportkorhà zban születtek, akkor tehà t én nem érek annyit, mint Klà ra néni a Made in/ Fait au Quebec gyermeivel?
-Maradjunk annyiban, hogy én itt maradok, elmegyek szavazni – és ha a többség mégis a „korrupt francià kat” và lasztanà , akkor ÖN is, meg én is elfogadjuk a többség dôntését, a demokratikus és szabad và lasztà sok eredményét. Vagy jol fognak dolgozni, vagy nem. – És ha nem dolgoznak jol,akkor majd mà sik kormà nyt và lasztunk. Ugyanis mi tartjuk el öket, nekünk dolgoznak.
-Nincsenek illuzioim: tudom, hogy nem fog érdemlegesen nekem và laszolni, az Ön és hasonszörü jobbsorsra érdemes echte magyar urinök csak kijelentéseket tesznek és indignà lodva legyintenek, hogy „…ezeknek magyarà zni…” és a szemöldököt is tessék felhuzni közben.
Az én véleményem pedig az,- hogy kibetüzzem: nem szeretem a PQ politikà jà t,nem tetszik a programjuk – de hiszek az itteni demokrà cià ban,hiszek az emberek jozan itélöképességében, és hiszek a tiszta és szabad và lasztà sokban.
Kivà nok jo egészségben még 56 évet Önnek,montreà li megszokott közösségében, kedves Csalà dja körében eltölteni.
2:54 de.
Kedves Annamari Ruttkay-Saghy,
http://quebec.huffingtonpost.ca/2012/09/03/quebecois-fache-asiatiques-anglais_n_1852837.html?1346713076
Tessék csak a videót megnézni. Nem kell végig nézni, de erről beszélek én: az ilyen dolog már a 70es, 80as és 90es években is történt, pld nem egyszer a csak angolul és magyarul beszélő nagymamámnak nem volt hajlandó angolul válaszolni a busz chauffeur, és még csúnyán be is szolt neki hogy miért nem beszél franciául. Mi van ha épp turista lett volna aki útbaigazitást kért? (Bienvenue au Québec, pays des nazis de la langue française!)
Természetesen, én nagyon támogatom azt, hogy aki Québecben letelepszik az igenis tanuljon meg franciául IS, de pld nagymamám az 50es években jött Kanadába a Grande Noirceur alatt amikor angol dominált és ezt tanulták mint új kanadaiak, nem beszélve az „anglophone pur laine-röl akik itt élnek több száz éve. (Nézze csak meg Montreal város zászlóját: a 4 fÅ‘ nemzetiség jelkép van rajta: Francia, Angol, Ir és Skót……ebbÅ‘l 3nak angol az anyanyelve…)
Igen, mindenhol van egy-két túlfűtött idióta, de sajnos az emberi természet csak ilyen: ha tényleg Pauline Marois és az ö bagázsa nyer, az ilyen idióta nacionalisták csak magabiztosabbak lesznek, egyre több ilyen ember fog elÅ‘bújni és egyre jobban lesznek majd ilyen megnyilvánulások. És igenis össze lehet hasonlÃtani ezt azzal hogy most mi történik Magyarországon, abban a szempontobol csak hogy a neonácik meg egyéb rasszisták és antiszemiták, (akik eddig is voltak, sÅ‘t, nagyon naiv ha valaki azt hiszi hogy Kádár alatt nem voltak, mert bizony voltak, csak csendben, halkan, zárt ajtók mögött zsidóztak) most magabiztosan, nyÃltan tevékenyednek mert bent van a parlamentben egy párt (vagy kettÅ‘….) akik az ö világnézetüket képviseli és aki nem Ãtéli el, nem bünteti meg, csak szemet huny.
És ezért, mert ilyen az emberi természet, attól tartok hogy Québecben el fog durvulni a helyzet. Lehet hogy már nem aktÃv a FLQ, de emlékeim szerint volt egy-két bombázási kÃsérlet nem olyan régen ami a Second Cup-ot vette célban, mert…..Second Cup a neve……. Én nagyon de nagyon örülnék, ha tévednék és Önnek lenne igaza, de én csak tapasztalatból gondolom azt hogy nem úgy lesz…..és hogy nagyon de nagyon sok embernek nagyon kellemetlen lesz az élete, a szép, szabad belle Province-ben……