Tanárhiány és angol-ellenes politika miatt megszűnhet Québecben az intenzív angol oktatás
Jean-François Parent, a rimouski-i Commission scolaire des Phares iskolabizottság igazgatója elmondta, hogy olyan súlyos az angolul folyékonyan beszélő és nyelvoktatásban kvalifikált tanárok hiánya a québeci térségben, hogy a rimouski-i régió 30 általános iskolája közül egyben van intenzív angol oktatás. És elképzelhető, hogy még ez is megszűnik, miután a múlt héten Pauline Marois kormányfő szeparatista Parti Québécois-ja átvette a tartomány irányítását. Marois bejelentette: „Nem lenne szabad közpénzt költeni a québeciek angolosítására.”
Jean Charest ex-kormányfő liberális kormánya kezdeményezte a francia általános iskolákban az új intenzív angol programot. Ennek lényege, hogy a hatodik osztályban valamennyi francia diák angol oktatásban tölti a tanév felét. Ugyanakkor már az elejétől fogva problémát jelentett a Loi sur l’instruction publique közoktatási törvény, mely kijelenti: matematikát, földrajzt és biológiát csak franciául lehet tanítani francia nyelvű állami iskolákban.
De a legsúlyosabb gond az angol nyelvtudással rendelkező tanárok meglepő hiánya. Parent például a Montreal Gazette című napilapnak elmondta, hogy amikor a Phares iskolabizottság belekezdtett az intenzív nyelvoktatási program előkészületeibe, az angol nyelvvizsgát író tanárok többsége megbukott.
Az előző liberális kormány is számított arra, hogy tanárhiány lesz. Charest kabinetje szerint a program sikeres működéséhez plusz 1,235 angolul anyanyelvi szinten beszélő és a nyelvoktatás területén jártas tanárt kellett volna keresni.
Múlt csütörtökön iktatták be Marois Parti Québécois kormányát, melyben egyetlen egy angol anyanyelvű miniszter sincs. Ezért Marois Jean-François Lisée-t nevezte ki a Montreálért és az angol kisebbségért felelős miniszteri posztra. „Arra kérlek Téged, hogy fűzzél közeli szálakat az angolokkal és tartsd tiszteletben jogaikat. Éreztesd velük, hogy mindannyiunk számára gazdagítják társadalmunkat és, hogy a québeci nemzet teljesjogú tagjai”–mondta Marois Lisée-nek beiktatása alkalmából.
A békés, kompromisszumos szavakat azonban kissé árnyalta Diane De Courcy kinevezése a francia védelmével foglalkozó hivatal élére. Amikor egy angol riporter felkereste és kérte, hogy nyilatkozzon, a miniszter kijelentette: ő ugyan megtanult angolul, de nem szeretne angolul nyilatkozni. Amikor a riporter megkérdezte tőle, hogy kormánya tényleg szigorítja az egyébként is példanélkülien kemény 101-es nyelvtörvényt, De Courcy szótlanul elsétált.
A Parti Québécois kisebbségből kormányoz és az 50 parlamenti képviselővel rendelkező liberális párt már bejelentette, hogy ellenezni fogja a Nemzetgyűlésben a PQ azon törvénytervezetét, mely tilossá tenné a bevándorlók és a francia többség számára az angol főiskolákat. A jobboldali Coalition Avenir Québec sem fogja támogatni a nyelvtörvény ez irányú szigorítását.
10:22 de.
Máshol a nem-angolszász világon már rég rájöttek hogy minimum még egy idegen nyelv szükséges ahhoz, hogy később jobb és több lehetősége legyen valakinek amikor elkezd majd munkát keresni. És ha csak egy idegen nyelvet tanul meg, akkor annak angolnak kell lenni. Európában a legtöbb ember minimum 2 de általában 3 vagy 4 nyelven tud kommunikálni. Magyarország még egy kicsit lemaradásban van ezen a téren, de rájöttek itt is hogy ez mennyire fontos és az egyetemen muszáj egy vagy több idegen nyelvből is vizsgázni és sok szülö iratja be a gyerekét ilyen olyan nyelv iskolába. Ehelyett Québecben befele fordulnak és jobban elszigetelik magukat. Nagyon rosszul teszik és saját magukkal illetve saját gyerekeikkel tolnak ki. Az anyanyelv megtartása, ápolása elsősorban otthon kezdődik, a szülök adják át. A francia nyelv oktatása francia iskolákban nagyon jó, nagyon sok és jó francia gyermek és felnőtt tv sorozat meg film van a tv-ben, nagyon jó a quebeci francia filmipar, sok színház van, stb stb. Úgyhogy veszély NINCS hogy elveszitik a nyelvüket és kultúrájukat. (Azzal viszont egyet értek, hogy bizonyos tantárgyat jobb a saját anyanyelvén illetve abban a nyelvben megtanulni, ami körülveszi, pld a számtan.)
“The protection of French begins with concern for the quality of one’s spoken French,” he writes. He adds that “to communicate in the 21st century, in North America, also means being able to do it in English, and if possible a third language.”
Concern about the protection of Quebec’s cultural identity from outside influences — a major theme of the PQ campaign — fails to resonate with a generation that has grown up among people of different races and religions, Mr. Bouchard writes: “Tolerance and openness to others comes naturally to you.”
Lucien Bouchard
12:00 du.
szerintem meg szerencsere nem hulyek a quebeciek, ez csak hullamveres….nekem egy olyan hazaspar volt a szomszedom, akik quebec citybol koltoztek Guelphbe az alig 1-2 eves gyerekeikkel es csak kozepiskolara koltoztek vissza pont azert, hogy az angolt is anyanyelvi szinten tudjak a gyerekek….a politikusok meg aljasak, nemcsak magyarorszagon…
12:26 du.
visszaveszem egy részét amit a m.o.-ig helyzetröl irtam, mert úgy néz ki hogy ebben a témában vagy Québec utánozza M.o-ot, vagy forditva: http://velemenyvezer.blog.hu/2012/09/24/hoffmann_rozsa_harca_az_idegen_nyelvu_oktatas_ellen