Bartók
Bartók persze érinthetetlen. Szándékosan, de akaratlanul sem lehet lerángatni a mocsokba.
Fotó: Britannica
Sem Temesvári Ferencnek
[Bartók Béla a szemkilövetős miniszterelnök elől tántorogna ki Magyarországról, vagy az éppen újjászülető kampóskeresztes nácik – és az őket kitüntető hatalom – elől menekülne? Előbbivel csak Temesi regényében kapcsolható össze a zenészóriás. A Concerto 4. tételében azonban mind címével (Intermezzo interrotto), mind egyértelmű idézeteivel (Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország – vajon a Kárpátia együttes tagjai tudják-e, hogy a dal amit játszanak zsidó származású szerző műve?!) érzékelteti, kit jelképez az ifjú szerelmes, aki imádottjának szerenádot ad (Bartók hazája Radnóti hazája), és kit a garázda részeges banda (szabadságharcosnak csúfolt, futballszurkolónak álcázott gyilkosok békemenete 1943 –ban), amely a szerenádot durván félbeszakítja.]
Sem Vásárhelyi Gábornak
[tisztségét tekintve „Bartók- jogutód”. Írnám: Bartók-örökös, de méltatlannak tűnik a szellemi hagyaték ápolására. „… politikusai ezzel azt mondták ki, ha Bartók Béla ma születne Nagyszentmiklóson, akkor az MSZP szerint nem lenne magyarnak tekinthető – akkor se nyúljon a mai határainkon kívül született valóban nagy magyarok nevéhez, ha ez éppen a mai politikai céljainak megfelelne.” (Ha már komcsik: Volt egyszer egy Tanácsköztársaság! Kodály Zoltán és Bartók Béla vezető szerepet játszott az 1919-es kommün zenei életében, s ezért mellőzés is érte őket a Horthy-rendszerben. ˙(Úgy tűnik, csak Bartók jogdíjainak örököse nem értesült minderről.)) Így függ össze a foci, a zene, a nemzeti önérzet, a fasizmus, a kommunizmus…]
Sem nekem ezzel a bejegyzéssel!
vendégszöveg: Hont András, Hegyi Gyula, Temesi Ferenc, Ujfalussy József
Éry Balázs
Author: Éry Balázs
1961 augusztus 29-én született Budapesten. Zenészként, zeneszerzőként, producerként száznál több popzenei- és dzsesszlemez elkészítésében vett részt, komponált filmzenét, dolgozott reklámzeneszerzőként, részt vett zenés színházi előadásokban.
2003-ban Artisjus díjat kapott. Zenekritikai, zeneszociológiai írásai jelentek meg a Médiakönyvben, a Zenészmagazinban, a Pesti Műsorban.
10:37 de.
Regisztráltam a kanadaihirlapra, mert tisztességes hangvételű írásokra vágytam. Erre mi történik, mindent, amit az ottani munkatársak írnak, ugyanaz a hangvétel, amitől itthon dübörög a média. Miért nem lehet gyűlölködés nélkül írni rólunk, Magyarországról, kormányunkról. Kik maguk, akik csak a rosszat írják, to-le-ran-cia nélkül. Kiket szajkóznak? Miért?
11:16 de.
Piroska Mostis
2013 március 28
10:37 de.
jó asszony, melyik szót nem értette a postból? vagy mit is talál gyűlölködésnek? vagy csak nem érti a finom iróniát? nincs füle az áthallásokra? sebaj, a maga szintjének ott van az acsar hírlap, meg az acsar nemzet, azt biztosan megérti.
szegénykém…
12:24 du.
Piroska Mostis
2013 március 28
10:37 de.
Mit ért kiskegyed tolerancia alatt? Elhallgatást? Propagandaszöveget?
Sajnálatos módon a leírt dolgok a mai magyar realitás. Félresiklott politika, félresiklott társadalom.
Ha valóban dübörögne a gazdaság, arról is írnának. Vagy önnek a mínuszba haladás is haladás? Igen. De hová? Az újságíró dolga feltenni a kérdést, amiről el lehet mondani a véleményt.
Ha kiskegyednek csípi a szemét a magyar valóság, zárja önmagára az ajtót, és kapcsoljon ki mindent.
Ha kilép a négy fal közül, szembe találja magát az élettel! Az élet már csak ilyen
1:06 du.
Bartók Bélának igaza volt,mert Ő neki sem-sem tetszett Horthy-redszerért,akkor elmenekült az USÁ-ba !!!
2:26 du.
Piroska Mostis nyilván éjjel-nappal Kárpátiát hallgat, hogy dübörgő gyűlölködést emleget.
(na és mennyire gagyi szar zenét játszanak….)
a kormányról meg nem lehet jót írni, ha az ember elnézi az ellátás nélkül utcára lökött, de onnan dutyiba kurgatott embereket, az ellátás nélkül hagyott munkanélkülieket, rokkantakat, az orvosi ellátás ellehetetlenítése miatt korai halálba zargatott betegeket.
Lehet, hogy ezt a kedves Piroska nem akarja látni, de attól a tények még tények maradnak.
3:50 du.
Az előbbi beírásom nem ment át, megprobélom mégegyszer!
Előzör is: Sem Kodály, sem Bartók nem vett részt a Tanácsköztársaágbn, soha sem poltozáltak!
Más, Nem a Horthy rendszerből ment el, hanem a nyilas rendszerből, mert zsidó volt a felesége,ez nagy különbség!
Bartók zenéjét, sajnos a magyarok nem értik és nem szeretik. Kultúr rendezvényeimkor nem egyszer tapasztaltam ezt. Többször kértek, hogy ne legyen Bartók szám a műsorban.
Igazi érvényesülése Bartókbnak akkor lett, mikor az amerikai és kanadai közönség megszerette és méltányolta.
Világhírre tett szert, addig nem.
Kár ebbe is politikát magyarázni, mert a tények, dátumok magukról beszélnek.
6:53 du.
Egy idézet és pár ismert név a Tanácsköztársaság idejéből.
“ Két nép vagyunk ma, muszka és magyar,
Ki több szégyenben élni nem akar”
(Babits Mihály)
Katedrához jutott Babits Mihály, Benedek Marcell, Bolgár Elek, Király György, Révay József. A Közoktatásügyi Népbiztosság által kinevezett művészeti irányító szervekben kaptak helyet Bartók Béla, Kodály Zoltán és Reinitz Béla a zenei, Ferenczy Béni, Pór Bertalan, Uitz Béla és Vedres Márk a képzőművészeti, Beregi Oszkár, Hegedűs Gyula, Odry Árpád és Rátkai Márton a színészi vezetőszerv élén. A Tanácsköztársaság kulturális nevelőmunkájában részt vállalt. Gábor Andor, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Molnár Ferenc, Komját Aladár, Barta Lajos, Peterdi Andor és Révész Béla. Szegeden Juhász Gyula szervezte a munkások ismeretterjesztő előadásait, és Móra Ferenccel együtt csaknem naponta tartott előadást. Tehát csaknem mindenki aki élt és mozgott, és főleg “számított”. Lehet válogatni.
8:21 du.
Rosu!
Szabó Dezsőt véletlenül felejtetted ki, vagy akarattal? Tulajdon képpen midegy. Sem Bartók, sem Kodály, a többiről nem is beszélve nem vettek részt a tanácsköztársaságban. Hogy ők is éltek a gyalázatos (szépséges) 133 nap alatt?
2:23 de.
hát, bencsics, ebbe nagyon beleszaladt! bizony, kodály is, bartók is grémiumi tag volt annak idején!
amiért bartók emészthetetlen, egzaltált zenei műveit nem szeretik, az már a magyarság bűne? egy zeneszerző, mégis, kinek alkotja műveit? a nagyközönségnek, vagy csak néhány tucat vájt fülű, partiturába feledkezett „műértőnek”?
az amerikai meg kanadai közönség pedig csak az egzotikumot méltányolta benne, sznobok pedig bőven akadtak arrafelé már akkor is.
ami a kultúrműsorait illeti, nem csodálkozom, hogy nem kérték bartókot. túl magas lett volna a maga rendezvényei magyarosch és csasztuskás előadásaihoz szokott közönségének.
de, ha annyira oda van az elvontságért: bartók mellé hallgasson egy kis kurtághot, meg szokolayt. csak az unokáit ne engedje olyankor a közelbe, mertaz élménytől megállnak a növésben 🙂
9:10 de.
Bencsics
maga feleszu, Bartoknak szobrot allitottak torontoban a zeneakademian! hogy a maga igenytelen tarsasaga nem szereti, az magukat minositi, nem Bartokot, Kodalyt….dehat milyen kozosseg is lehet az, ahol maga a szervezo…
11:23 de.
Malomi Ákos
2013 március 28
8:21 du.
hát persze. a népbiztosság legényegyleti dalárda volt, nem irányító testület. nem csak az vett részt a tanácsköztársaságban, aki páncélvonattal száguldozott fel s alá, valamint lőtt mindenre, ami mozgott.
de teljesen lényegtelen. a post nem erről szól.
12:35 du.
Bartók szobrát valószinű NEM magyarok létesitették. Megérdemli. Miért vagyok ezért féleszű? Ha az igazat írom akkor vagyok az? A magyarok soha nem értékelték Bartók zenéjét, lásd a beirásokat.
Ami meg a Tanánácsköztársasági működését a többi nagy magyarral állitják, egy hazug kommunista idézetből ered.
1:40 du.
Bizonyiték arról, hogy fent emlegetett idézetben pl. Babits Mihály mennyire NEM volt tagja a Tanácsköztársaságnak.
Részlet egy Babits tanulmányból:
A Nyugat főmunkatársa lesz, majd 1919-ben egyetemi tanár, 1919- júliusában írta, az 1990-ig cenzúrázott Szíttál-e lassú mérgeket című versét, amelyben a tanácsköztársaság jelszavait leplezi le, az ellentmondásokat tárja fel. „A Magyar költő 1919-ben című esszéjében, melyet kizárása miatt a Kisfaludy Társaságnak címzett, írásában mindenféle diktatúrától elhatárolja magát.(2)
Ének a „Szavak Megtagadásának” korából
Szíttál-e lassú mérgeket, illatok átkait?
jaj, rosszabb, aki kába szók mérgéből tudva szítt,
melyektől elzsibbad az ész, és megőrül a Tett –
ó kárhozott, kiben a Szó először született
az ábrándokbahurkoló, álomharanghuzó,
biborszinű, tömjénszagú, trombitahangu szó.
Haza… Szabadság… hallod ezt? ó ember! messze fuss,
mert ellenséged aki szól, zsarnok és háborús:
—————————————————-
jövőt – és viszik halni már a gyönge fiúkat;
népjavát – s a nép új nyomort lát, újabb szenvedést;
emberközösség: pompa-szó – de kerüld mint a kést;
szabadság: ez még csábosabb – de vigyázz, ki ne mondd,
mert súlyosabb bilincsbe fogsz botolni majd, bolond!
…………………..
Babits Mihály: Eszék, Tanulmányok.I.Kötet.Bp.1977
1:48 du.
Akos, En nem mondtam hogy résztvettek. Neveket soroltam fel, és ezek a nevek arhivált dokumentumokon olvashatók. Soknak előrelépést jelentett, mások halgattak, örültek mert
elsiklottak felettük.Ha ilyen drasztikus változásra kerülne a sor napjainkban is ugyan az lenne a helyzet. A tehetség ritkán takar commentekben dicsőített regényes hősiességet.
1:49 du.
Ákos, én nem mondtam hogy résztvettek. Neveket soroltam fel, és ezek a nevek arhivált dokumentumokon olvashatók. Soknak előrelépést jelentett, mások halgattak, örültek mert elsiklottak felettük.Ha ilyen drasztikus változásra kerülne a sor napjainkban is ugyan az lenne a helyzet. A tehetség ritkán takar commentekben dicsőített regényes hősiességet.
3:19 du.
Terez anyu
2013 március 29
9:10 de.
meg kell, hogy védjem – kivételesen – bencsicset. ő ugyanis ezt írta.
„Bartók zenéjét, sajnos a magyarok nem értik és nem szeretik. ”
maga, husikám, tökéletes szövegértési hiányosságról tett – ismét – bizonyságot, ugyanis bencsics nem azt írta, hogy ők nem szeretik, hanem en bloc a magyarok (ami azért vitatható, de nem ez a kérdés).
javaslom, ha van a maga közelében egy alsó tagozatos gyerek, aki még szótagolva olvas, olvastassa fel vele a szöveget, amire reagálni akar, mert akkor talán megérti 😀
5:58 du.
Ille
…amugy Bencsiccsel osszeILLEnetek, gondolom mindketten zacskoval a fejeteken kozlekedtek a gyanutlan jarokelok bekejenek megorzese erdekeben!amugy erdektelen emberek monologjat valoban nem olvasom precizen, hiszen epp elegszer bizonyitottak, mekkora foldsotet gyokerek, veled egyutt faggy, jaes ha szobrot emelnek Bartok Belanak, akkor az hatarozottan azt jelenti, hogy a kanadai magyarok ertekelik munkassagat, de ezeket a magyarokat elkepzelheto, hogy nem Bencsics kornyezeteben kell keresni…amugy ha keleti bolcs lennel, nem ugatnal mas dolgaba folyton…
6:03 du.
Bencsics
igaza van, nemcsak ezert feleszu…azert itt nemcsak otvarszenny retardalt magyarok vannak csupan, hiszen Faludy is itt elt sokaig, igy ha Bencsics korein keresztul nem is, rajta keresztul bizonyosan atszurodott valami a magyar kulturabol…
12:24 de.
Figyelő
2013 március 29
1:40 du.
hát persze, hogy nem, csak éppen kulturális nevelőmunkát vállalt a tanácsköztársaság alatt.
lényegtelen.
három hónap alatt eljutott a felismerésig, hogy diktatúra alatt él. komoly siker.
9:55 de.
Figyelő
2013 március 28
3:50 du.
Mind Bartók, mind Kodály részt vett a Tanácsköztársaságban, Dohnányi Ernő vezetésével. Nyugodj bele. Bartók zenéjét pedig nagyra értékelik a magyarok, mármint ha én még magyarnak minősülök. Legalább úgy, mint Kodály Zoltánét, akit a legnagyobb magyar zeneszerzőnek nevezett Bartók Béla. Dohnányitól pedig még „élő” lemezfelvételem is van.
Elég komoly szerepet vállaltak hatalmas zenegyűjteményemben (is).
Miért zavar, hogy EMBEREK voltak?