Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!
Elkészültek a festett húsvéti tojások, megfőtt a sonka és megterítettük az asztalt. Rufus kutyám pedig nagyokat nyeldesve nézte mindezt a sarokból. Nálunk még a magyar hagyományok élnek húsvét vasárnapján. Füstölt sonka, torma, piros tojás, francia saláta, kalács és – persze – sok-sok csokoládé.
Húsvéti asztalunk
De miért is piros a húsvéti tojás? A tojás természetesen az újjászületést jelképezi, mely egyben Jézus feltámadására, valamint a tavaszra is utal. De a piros tojás Krisztus vérére emlékezteti a hívő keresztényeket. Ami pedig a sonkát illeti: eredetileg a bárány volt a népszerűbb húsvéti étel, hiszen ezt mind az Ótestamentumi zsidó nép, mind pedig Krisztus hívei fogyasztották, és évszázadokon keresztül az ünnep áldozati jellegét szimbólizálta. És – mint ahogy tudjuk – az Újtestamentumban Isten bárányának nevezik Jézust. Évszázadokkal ezelőtt, bárány áldozattal vette kezdetét a húsvéti hétvége nagypénteken. Például Szegeden szokás volt a feláldozott bárány vérével megkenni az ajtófélfát – ezzel követve az ótestamentumi zsidó hagyományokat -, hogy a család elsőszülöttjének ne essen bántódása.
A húsvéti sonkával – valamint a festett tojással és kaláccsal – vettek véget hívő keresztények a böjtnek. A kontinentális európai kulturákban – melyek a huszadik század elejéig általában az agrártársadalomra épültek – a sonka a jólétet szimbolizálta. A sonkával fogyasztott torma pedig a zsidó néppel köti össze a kereszténységet, hiszen a torma az egyiptomi rabság keserűségére emlékeszteti az újabb és újabb generációkat.
Kellemes, békés húsvéti ünnepeket kíván valamennyi olvasójának a Kanadai Magyar Hírlap!
A Rufus
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
12:52 de.
chris, hasonlókat!
bár a francia salátát nem igazán tartom autentikus húsvéti éteknek 🙂
1:51 de.
Nektek is kellemes unnepeket Adam ur ! Sajnos egyre kevesebb a vallasos ember , en se jarok templomba . A lustasag lesz a mi nyugati tarsadalmunk veszte , Izrael „szerencses” mert szomszedai nem engedik ellustulni fizikailag se…..
1:53 de.
Kellemes unnepeket kivanok mindenkinek!
2:46 de.
Kedves Adam Christopher!
Nagyon szépen köszönöm a húsvéti nagyon gyöngyörü képeket és kivánságaikat !!! 🙂 🙂
Üdvözlettel:
Noszticzius Judit
2:48 de.
Kedves Adam Christopher!
Nagyon Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kivánok! 🙂
4:32 de.
Kellemes Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!
5:37 de.
Köszönöm.
6:48 de.
Köszönöm a cikket és az üdvözletet! A lap minden olvasójának, munkatársának és hozzászólójának Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!
Tisztelettel
J
8:12 de.
Köszönöm szépen .Viszont kivánom én is szeretettel Mindenkinek.
8:20 de.
Bekes Husvetot Mindenkinek!
11:23 de.
Teréz anyu: ez volt kiírva tegnap a Fidesz Lendvai utcai székházára is, de amikor öt hat körül mentünk haza akkor kereplős tüntetés volt ott, komoly rendőri erőkkel, hogy a Munkácsy Mihály utcáig ért a vége 🙂
11:31 de.
Kellemes Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!
1:18 du.
Éjjen a nyúl!
Ételekben, nemes italokban, külső-belső locsolkodásokban gazdag Ünnepet mindenkinek.
Meg családi, állami „békét”.
Legalább ezen a néhány napon..
4:51 du.
Na végre egy normális ünnephez illő cikk,és Tüske (biztosan nincs kivel,vagy mit ünnepelni,mint a tüntetőknek!) kivételével,alkalomhoz illő jókívánság!
Kellemes ünnepet!
6:15 du.
Kellemes húsvéti ünnepeket, mindenkinek!
6:44 du.
Csatlakozom a jókívánságokhoz!
8:00 du.
Zsofia
azt nem tudtam:) de orulok, hogy minden ismerosom kint volt, nekem is ott lett volna a helyem…
10:23 du.
Csak érdekességként emlitem, hogy 2004-ben Viktoria városának a múzeumában volt egy nagy Egyiptomi kiállitás, főleg II. Ramszesz koráról. Miután úgy tudtuk, hogy anno Mózesnek vele volt gondja, igy kerestünk erre vonatkozó anyagot. Egy árva sor utalást sem találtunk ott a zsidókra, és az Exoduszra, ami igen érdekes, mert ugy a nyugati civilzáció egy nagy része az Ó szövetségen, no meg az Exoduszon alapul.
11:03 du.
Kedves Judith.
II. Ramszesz már nem ismerhette Mózest, legfeljebb a történetét. Ramszesz i.e. 13O2-ben született.
A zsidóság történelme szerint viszont:
1526 körül Mózes születése
1486 körül Menekülése Egyiptomból
1446 Visszatérése Egyiptomba
1446 Kivonulás Egyiptomból
1446-1406 Pusztai vándorlás
1406 Mózes halála
Ps. A kiállítást én is láttam.
12:40 de.
Bár a szövegben van említés a piros tojásról de valahogy az asztalra nem került belőle és hiányolom a hímes tojást is hisz ilyenkor húsvét táján ügyes kezű asszonyaink leányaink a főtt hagymahéj levében főzték meg a tojást majd olvasztott viasszal különböző mintákat rajzoltak rá.
Locsolkodó férfi társaim figyelmét felhívom ha kocsival mennek locsolkodni a belső locsolkodást mellőzzék hisz ilyenkor fokozott ellenőrzés van egyébként örülök neki, hogy egyetértés van a kommentelök közt.
5:28 de.
Kopacsi….10:23 du marcius 31….mopsthusvet/peszachkor : oriasi film exodusrol….ketto ramszesz volt apa majd fia .. a fianal volt exit…mozes KOSAR…a szuletese….national geoggraphic magazin vagy televizioban USA tabornok aki zsido mondta/irta….nem minden zsido volt rabszolga…..voltak mercaneries/zsoldos zsido katonai alakulatai IS a faraokak…aztan osszebalhaztak es exiteles…tehat az hogy minden zsido rabszolga lett volna eros tulzas bar hasznos tulzas
5:32 de.
ja es mozes az egyiptomi farao felesegek kedvence volt fiatal koraban…aztan valamelyik not bosszanthatta es mehetett dolgozni rabszolgakent…ezek a NOK ! sunyik idonkent !