Orbán beszédét elmondta…
Orbán beszédét elmondta – méghozzá a budapesti Zsidó Világkongresszus díszvacsoráján. Üres szólamokban bővelkedő, semmit mondó protokollszöveg volt, még akkor is, ha szerinte a világon elsőként foglalták Magyarországon demokratikus alkotmányba a kisebbségek védelmét. Ezzel három baj is van: az unióba ezek szerint egy antidemokratikus alkotmánnyal rendelkező országot vettek fel? A második, hogy a magyarországi zsidók NEM kisebbség, mivel az összes létező statisztika szerint – kb. 4-500 zsidót kivéve – MAGYARNAK vallják magukat, és csak másodsorban zsidók, történetesen hitük, vallásuk szerint. A harmadik: nincs Alkotmányunk, csak egy pálpusztai sajt állagú és szagú alapizénk.
Fotó: Haaretz
Azzal együtt, amit a kisebbségek védelméről hablatyolt, annak sajnálatos módon a tények, a pártok és az utca embere viselkedése ellentmond. Népnemzetileg mosta kezeit, mivel szerinte anno a zsidók elleni atrocitások a náciknak és a nyilasoknak voltak köszönhetők, elegánsan átlépve azt a tényt, hogy a Horthy-féle adminisztráció nélkül nem lett volna képes se a Gestapo, se az SS több százezer magyarországi zsidót szervezetten halálba küldeni. Ráadásul már 1941-ben intenzíven közreműködött az ország vezetése a zsidók deportálásában (hol voltak akkor még a nyilasok?), aminek Kamenyec-Podolszkij lett a vége. Nem magyar katonák húzták ugyan meg a ravaszt, de ők lökték az áldozatokat a puskacsövek elé.
Egyetlen szót sem szólt egy parlamentbe jutott párt nyílt antiszemitizmusáról, de harsányan bizonygatta, hogy sehol a világon nincsenek ilyen biztonságban a zsidók, mint Magyarországon! Nos, Feldmájer Péter a Mazsihisz elnöke, jó kollaboránsként, válaszbeszédében szépen be is nyalt neki, de ez legyen az ő problémája.
Hagyjuk a fenébe Orbán csúsztatásait és pufogó frázisait, foglakozzunk egy kicsit azzal, hogy’ is alakult ez ki ez a magyarországi „nincs antiszemitizmus”, hiszen sem Orbán, sem a Fidesz, sem a Jobbik nem az. De hát akkor mégis, ki, vagy mi?
Az antiszemitizmus sok féle módon jelentkezhet: utálkozó jóakaratban, gyilkos gúnyban, fröcsögő gyűlöletben, hisztériázó hangulatkeltésben, fizikai atrocitásokban, pogromokban. Fajtája is több féle: van elvi, belső, rejtett, történelmi, köznapi, fiziológiai, ki-ki válogathat kedvére. Formái is különbözőek: lehet egyéni, társadalmi, állami. A mi külön nemzeti antiszemitizmusunkkal – ami, mint Orbántól tudjuk, nincs – igencsak széles skálán lehet találkozni a piactól az országgyűlés ülésterméig.
Az antiszemitizmus soha nem cél, hanem mindig csupán eszköz, ami a megoldhatatlan ellentmondásokból gyökerezik. Az antiszemitizmus az egyes emberek, társadalmi berendezkedések és államrendszerek fogyatékosságainak tükörképe. A nemzetiszocializmus, amely az általa kitalált világzsidóságot felruházza a rasszizmus, a világhatalmi vágy, a haza iránti kozmopolita közöny vonásaival, tkp. a saját tulajdonságait aggatta a zsidókra. Jól tükrözi ezt a hazánk újkori nemzetiszocializmusa, nevezzék azt hungarizmusnak, nemzeti érdekek egyedüli képviseletének, bárminek. Antiszemitizmusuk a tehetségtelenségük kifejeződése, mivel képtelenek győzelmet aratni egyenrangú felek párharcában, lett légyen az művészet, irodalom, tudomány, bármi. A hazai antiszemitizmus az emberi tehetségtelenség fokmérője. Nevezhetnénk irigységnek is, de annál azért több.
A hazai antiszemitizmus azon tömegek önkifejezése, melyek képtelenek eligazodni saját nyomoruk és kilátástalan életük okai között. A tudatlan emberek nem az állami, társadalmi berendezkedésben látják bajaik okát, hanem – erős rásegítéssel persze – egyes csoportokra vetítik ki azt. Nem véletlen, hogy társadalmunk alsó rétegeiben vallási előítéletek formájában jelenik meg leginkább.
A zsidóság története ősidők óta összefonódik a világ politikai és vallási életével. Sajnálatos módon már az ókorban is a kirekesztéssel kezdődött: a zsidóknak jóformán csak a kereskedés és a pénzváltás jogát hagyták meg, ma persze, megvannak sértődve, hogy a világ nagy bankjai, kereskedő házai generációk óta zsidó családok kezén vannak.
Csakhogy, arról mintha elfeledkeznének hazai – nem létező – antiszemitáink, hogy az ipar felvirágzása idején számos zsidó alkotott nagyot a technika, ipar és atomkutatás terén. Csak nem azért, mert Ganz, Guttmann, Goldberger, Teller és a többi tehetségesebb volt a versenytársainál? A forradalmi harcok idején – kivéve a fülkeforradalmat – szép számmal akadtak zsidók, akik a forradalom élharcosai lettek. Mondjuk, egy Kun Bélára, egy Rákosira, egy Péter Gáborra éppenséggel nem lehetünk nagyon büszkék, de kétségtelen, hogy a csúcsra jutottak.
Az antiszemiták egyik alaptörekvése, hogy az asszimilálódott zsidókat titkos nemzeti és vallási törekvésekkel, összeesküvéssel, hazaárulással, nemzetellenességgel vádolja akár a kocsmában, akár a parlamentben, akár frakcióülésen. Őket akarják felelőssé tenni saját tehetségtelenségük, tehetetlenségük és az orbáni gazdaságpolitikából származó jövőkép nélküliségük miatt.
Az antiszemitizmus éppúgy összefonódott Magyarország politikai, gazdasági, ideológiai, vallási fő kérdéseivel, mint a zsidóság története. A katolikus középkorban az emberi szellem sötétsége gyújtott máglyákat, rendezett autodafe-t. A XX. században ugyanez a sötétség – a nemzetiszocializmusra építve – gyújtotta be Auschwitz máglyáit, Lublin és Treblinka krematóriumait. Minden világtörténelmi korszakban mind a reakciós, autoriter, félresikerült kormányok, mind az egyes emberek az antiszemitizmushoz nyúlnak, hogy megpróbálják helyrehozni félresikerült életüket. Szerencse, hogy a XXI. sz-i Magyarország antiszemitizmusa vértelen antiszemitizmus. Még. Arról tanúskodik, hogy Magyarországon számosan léteznek irigy bolondok és balfácánok.
A demokratikus országokban is felütheti fejét az antiszemitizmus, jelentkezhet ilyen-amolyan reakciós körök, pártocskák megmozdulásaiban, az azokat képviselő sajtó megnyilvánulásaiban, de ezek – mondom, egy demokratikus országban – jól kezelhetők, és igen gyorsan helyre tehetők, akár törvényi úton is.
Egy autoriter államban – amilyen ma Magyarország – ahol a társadalom kontrollja hiányzik – mit hiányzik: megszüntetve, anullálva, ellehetetlenítve – az antiszemitizmus, mivel se nem orbáni, se nem fideszes, se nem jobbikos, csak állami lehet. A jelenlegi, hazai antiszemitizmus ebből adódóan annak bizonyítéka, hogy az orbáni állam ezen a téren a bolondokra, reakciósokra, balfácánokra, politikai analfabétákra, a tudatlanság, a babonák sötétjére és a kisemmizettek, éhezők haragjára igyekszik támaszkodni.
Ott még nem tartunk, hogy az állami antiszemitizmus – mert az, ha Orbán állítása szerint Magyarországon sem egyéni, sem pártos, sem társadalmi csoportformában nem létezik, akkor micsoda? mert kétségtelenül van, minden nap találkozhatunk vele, hát, ha ennyire nem rendelhető hozzá senkihez és semmihez, akkor, kizárásos alapon csak állami lehet, hiszen az megfoghatatlan, utolérhetetlen – diszkriminatív lenne. Volt ilyen a történelmünkben.
Kétségtelen azonban, hogy már üldöztünk el, ütöttünk meg, mocskoltuk teli szájjal, sértegettünk ocsmány módon, köptünk le embereket, MAGYAROKAT zsidó voltuk okán. Nem személyesen, persze, hanem úgy en bloc, államilag.
Ille István
Author: Ille István
Civil a pályán. Egészen más területen dolgozott, a politikához nem sok köze volt, de véleménye arról annál inkább. Három évvel ezelőtt egy társával együtt létrehozta az ellenszek.hu Demokritikus Vélemény Magazin internetes oldalt, aminek felelős szerkesztője. Szépirodalmi vonalon, Harunlarasid néven több, mint 60 novellát, több tucat önéletképet és úti beszámolót publikált a www.harunalrasid.nolblog.hu oldalán. Elkötelezett, azonban pártoktól független, baloldali értékrendű és világnézetű ellenzéki.
10:49 de.
Tisztelt és kedves Ille István!
Teljes mértékben IGAZAT adok Neked. Jómagam is felhorkantam azon, hogy a zsidóság kisebbség?! Nem. Soha nem is volt az, magyar emberek, csak éppen nem katolikusok, reformátusok, hanem más vallást követők.
No azon pedig szó szerint „kifekszem”, amikor a cigányokról úgy írnak, beszélnek, hogy KISEBBSÉG?! Ők is magyarok, csak más népcsoporthoz tartoznak, főként katolikusok. De, hogy kisebbség lenne?! Azon elvitatkozgatnék… Mivel egy átlagos magyar családnál a többség egy, kevesebben: kettő, a legkevesebben: három vagy több gyermeket nevel.
Hozzáteszem, egyáltalán nem könnyen! Bármit is ígérgetnek, bármit is írnak, mondanak. Még azzal is aláástak a munkájukat újból felvevő édesanyáknak, hogy gond nélkül visszaveszik, a régi helyükre, aztán pár hét és „asztala-viszta” – kaput mutatnak, merre van az arra…
No, de nem ezzel folytatnám, hanem a KISEBBSÉGNÉL. Ugye azokban a családokban jönnek a gyerekek ükre is meg főre is… Hiába a felvilágosítás, ha nincs pénzük fogamzásgátlóra?! Ha munkanélküliek, sokszor iszonyatos körülmények között élnek és nem tudnak biztosítani a gyerekeiknek jövőt! Csak tengenek-lengenek bele az életbe. Sejtem, hogy ettől ők sem érzik magukat jól!
*
Amíg egy zsidó családból származó gyerek, jó esélyekkel indul. Miért is? Átlagosan jól képzettek már a szülők is, no meg hoztak magukkal olyan kultúrát, hogy inkább nem esznek, ha arról van szó, szerényen élnek, de a gyerekeiket kitaníttatják. No meg az elhelyezkedésnél is előnyben vannak (vagyunk) – mert jómagam is ehhez a néphez tartozónak vallom magamat.
*
Ez viszont a cigányokról nem mondható el. Ott is van kultúra, méghozzá valóban különleges, megbecsülendő lenne. De sajnos nem így van, a cigányokat lenézik, úgy, mint a nagy Amerikában a mexikóiakat. Már a bőrszínük is gondot okoz, egyéb öröklött vonásokról nem is szólok. Pedig vannak közöttük értékes, okos, tehetséges művész- és jól dolgozó emberek. De Ők rosszabb helyzetben vannak, mert ami látszik, az látszik. Ne tagadjuk.
A munkahelyek pedig válogatnak.
*
Most írjam, hogy egyetlen reklámfilmben sem szerepelnek cigány emberek, -gyerekek?!!!! Kérdezem, miért?!
*
Ezt magyarázza meg nekünk Orbán Viktor „cárevicska”. Csak ezt, nem kell itt a rizsa, hogy mi így meg úgy, meg juj, meg félreértések, hazugságok… stb. stb.
Most nem a zsidóság mellett kardoskodom, mert nem szorulunk különösebb védelemre. Eszünk, akaratunk, múltunk és jövőnk is van, no meg lesz is.
De ezt az egyet magyarázza meg Az, akinek habzik a szája, hogy mi nem vagyunk rasszisták!
Most a cigányok mellett kardoskodom! Miért nincsenek a reklámfilmekben cigány népcsoportból szép (mert tagadhatatlanul szép) lányok, asszonyok, gyerekek? Miért nem cigányasszony mutatja be a legújabb ételízesítőt stb.
No, erre varrjunk foltot!
*
Ha bárki elolvassa a soraimat, át is gondolja, kíváncsi lennék a véleményére!
No, akkor ki a rasszista?!
10:49 de.
Hallo,
ha olvasta volna az alábbi cikket, akkor nem irna ilyen
badarságot össze.
Német alkotmányjogász: a magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot
Forrás: MTI | 2013. május 06. hétfő 22:52 | | A+ A- | Megosztás:
Share on email
Share on facebook
Share on iwiw
Share on twitter
A magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot, példaértékű, ahogyan a polgári és emberi jogokat biztosítja – mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az M1 Az Este című műsorában hétfőn.
A politikus, aki 1988-1989-ben az NSZK védelmi minisztere volt, kifejtette: a magyar alkotmány részben a német alaptörvényhez igazodik, mindenekelőtt azonban az Európai Unió alapjogi chartájához. Olyan alkotmány, amely az egykori keleti blokk államaiban példaértékű – vélekedett, hozzátéve: ezt „nyilvánvalóan egyesek nem látják, nem akarják látni, vagy elhallgatják”.
Kiemelte: talán „egyik-másik félreértelmezés és így a magyar alkotmány alaptalan kritikája” elkerülhető lett volna, ha kezdettől többet beszélnek róla az Európai Parlamentben (EP), az Európai Bizottságban és az Európa Tanácsban (ET). De ez nem változtat azon, hogy a bizottság, az EP és az ET több bírálata „abszolút alaptalan” – mondta. Hangsúlyozta: az alaptörvény teljes mértékben megfelel minden európai alkotmányos értéknek, és ez érvényes a negyedik alkotmánymódosításra is.
Úgy látja, helyes, hogy az alaptörvény preambuluma tartalmazza Magyarország hitvallását történelméről, nemzeti identitásáról és Európáról. Rupert Scholz szerint a német alkotmány szövege ugyan sokkal lényegre törőbb, de az, ami a magyar alkotmány preambulumában áll, „egyáltalán nem támadható”.
Az Alkotmánybíróságnak kimagasló pozíciót biztosítottak az alaptörvényben, kevés olyan alkotmány van a világon, amely „ilyen erős, világos hitvallást” tartalmazna a testületről – közölte. Hozzáfűzte: ebben is a német szövetségi alkotmány lehetett a példa.
A politikus kitért arra is, hogy az alkotmány értelmében minden állampolgárnak joga van az Alkotmánybíróságnál panaszt tenni olyan jogszabályokra, amelyek szerinte sértik az alapjogait. Az alkotmányossági panasztételnek ez a lehetősége csak nagyon kevés országban van meg – mutatott rá. Véleménye szerint ezt Németországhoz szinte teljesen hasonlóan vezették be, és ez a magyar alkotmány „nagy jogállami érdeme”.
Hangsúlyozta: a negyedik alkotmánymódosítás szerint az Alkotmánybíróság ellenőrzi a törvényhozást, hogy a jogszabályok összeegyeztethetők-e az alkotmánnyal, a törvényhozás vizsgálatában a testület teljes mértékben illetékes, ebben nem történt korlátozás. Ugyanakkor azt is kimondja, az Alkotmánybíróság nem illetékes abban, hogy az alkotmánymódosítást ellenőrizze, azt, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal – tette hozzá, megjegyezve, „ez magától értetődő, ez a világ minden alkotmánybíróságára érvényes”.
A negyedik alkotmánymódosítás kimondja azt is, hogy ha alkotmányt módosító törvényt, tehát valami újat foglalnak az alkotmányba, akkor az Alkotmánybíróság ezt a formai eljárás vonatkozásában vizsgálhatja, például, hogy a parlamentben valóban megvolt-e a kétharmad – közölte.
Megjegyezte: „ez alapvetően előrelépés, semmiképp sem korlátozás”, így a magyar alaptörvény szövegeinek értelmezésénél „Brüsszelben, Strasbourgban és a sajtóban nem voltak igazságosak”.
Rupert Scholz elmondta: Magyarország „különleges fejlődésen megy keresztül”, az alkotmányban ezért egy sor átmeneti rendelkezést hoztak. Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy ezek közül többnek be kellene kerülnie az alaptörvénybe, és ezt tette a törvényhozó most, a negyedik alkotmánymódosításnál – tette hozzá a német politikus. Meglátása szerint ez nem lett volna szükséges, de a parlament eleget tett az Alkotmánybíróság döntésének.
12:05 du.
Iren Fresz
2013 május 8
10:49 de.
Olvastam.
Remélem kiskegyed olvasta ezt is:
http://www.expatica.com/de/news/local_news/germany-may-need-own-nuclear-weapons-scholz-27147.html
meg ezt is:
Kim Lane Scheppele
Princeton University
2013. április 8.
A minap levél érkezett a postafiókomba egy magyar parlamentben helyet foglaló ifjú jogásztól, aki igyekezett kiigazítani engem. Egyben, épülésemre, elküldte azt a levelet is, amelyet Martonyi János magyar külügyminiszter írt az EU-tagállamok külügyminisztereinek.
Biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedül. Magyarország Fidesz-kormánya átfogó PR-villámháborúban van, kétségbeesetten próbál rokonszenvet kelteni, miközben megszilárdul vele szemben a nemzetközi közvélemény. Mivel ez az egész kommunikáció többé kevésbé ugyanazokat a pontokat ismétli, és beteríti a címzettek postafiókjait, a lapok szerkesztőségi oldalait és a diplomáciai találkozókat Európa- és Észak-Amerika szerte, én most azzal fogok válaszolni a Fidesz PR-offenzívájára, hogy megmagyarázom, mit is mondanak valójában az ő kormányuk törvényei. A Fidesz tisztségviselői a magyar nyelv mögé bújnak, amely kicsi és nehéz (mégis szép) nyelv, ezért a kívülállók hátrányban vannak, amikor a „tényekről” szóló állításaikra válaszolnak.
Szerencsétlenségükre azonban én évekig éltem Magyarországon, dolgoztam a magyar bírósági rendszerben, évtizedekig tanulmányoztam a magyar jogot, és kiismerem magamat a magyar jogi nyelvezetben. Ez az oka annak, hogy elég komolyan vesznek ahhoz, hogy megtámadjanak. Amióta elkezdtem Magyarországról írni, a gyűlöletmailek hegyeit kaptam, megtámadtak nem egyetemi és egyetemi szintű bírálattal, és annyi életveszélyes fenyegetést kaptam, hogy biztonságiakra van szükségem, ha elmegyek Budapestre. De nem veszem ezt személyes sértésnek. Csak történetesen az útjában állok annak, amit a Fidesz akar. Könyörtelenek és hajthatatlanok – de nem buták.
Paul Krugman, aki kedvesen megengedi, hogy írjak a blogjába, pontosan tudja, miről van szó. Látta a bizonyítékokat arra, amit mondok, és tudja, hogy a tényeket minden bejegyzésem minden részletében ellenőriztem. Jómagam, akárcsak ő, egy „realitáson alapuló közösségben” élek (ahogy ezt itt, az Egyesült Államokban mondjuk), ahol sokat ér az elkötelezettség az elméleti szakértelem által alátámasztott részletes bizonyítékok mellett. Paul gazdasági modelljei korrektül előre jelezték a jelenlegi pénzügyi válság hullámzásait, és az én jogi elemzéseimet – amelyek kezdettől fogva azt prognosztizálták, hogy a Fidesz hajlik rá, hogy a hatalmat az önmaga által elfogadott törvények alapján centralizálja – szintén megerősítették az események.
Ezzel ellentétben, mint látni fogják, a Fidesz szóvivői és kormányzati tisztségviselői másra vállalkoztak. Olyan dolgokat mondanak, amelyek technikailag pontosak, de félrevezetők. Ebben a posztban meg fogom mutatni, mit tesznek új PR-offenzívájukban.
Felidézem azoknak, akik csak most kapcsolódnak be a történetbe: Magyarország bajban van a bírálóival, éppen most, az új és aggasztó, éppen most életbe lépett negyedik alkotmánymódosítás miatt, amely három és fél év egyéb aggasztó jogi fejleményeihez adódott hozzá. Korábban is írtam a negyedik módosításról, és azóta számos kormány és emberi jogi szervezet fejezte ki súlyos aggályait a negyedik módosítás különböző aspektusairól. Ezen kívül tanúskodtam a Helsinki Bizottság, a washingtoni Kongresszus közös bizottságának nemrég tartott meghallgatásán, amely felvetette a kérdést, Magyarország vajon a demokratikus úton jár-e még.
Miért épít ki a Fidesz éppen most ilyen erős védekezést? Mind az Európai Parlament, mind az Európai Unió Bizottságának egyre több tagja követelte a legsúlyosabb szankciókat most, hogy a magyar alkotmány negyedik módosítása még tetézte azt a panaszlitániát, amelyet Európa Magyarországgal szemben fogalmaz meg. Az Európai Parlament április 17-i, szerdai ülésén napirendi pontként szerepel Magyarország. Az Európai Parlament LIBE (polgári szabadságjogok) bizottsága négy – összesen hamarosan öt – élesen bíráló munkadokumentumot készített elő a magyar helyzetről, amelyek itt olvashatók [összefoglalójukat lásd kiemelt hírünkben – a szerk.]. Ezek a dokumentumok szolgálnak majd a vita alapjául, és az összes frakció aláírta őket, köztük az Európai Néppárt frakciója is, amelyhez a Fidesz tartozik. Ezek a dokumentumok kiegészítik azt a sok kritikus hangú jelentést, amelyet az Európa Tanács Velencei Bizottsága készített.
Nem csoda, hogy Magyarország megpróbál visszaütni – keményen.
Mit mond tehát a Fidesz védekezésében?
A Fidesz szóvivői azzal érvelnek, hogy demokratikus felhatalmazásuk van rá, hogy azt tegyék, amit tesznek, és ezért a külvilágnak békén kellene hagyni őket. Gulyás Gergely ifjú magyar parlamenti képviselő nekem írt levelében állítja, hogy a 2010–2011-es alkotmányozó folyamat nyitott volt a közönség hozzászólásaira, és hogy „az alkotmányt kidolgozó bizottság” kikérte a civil társadalom és az ellenzéki pártok tanácsait. Mint a Fidesz PR-támadás sok más megnyilatkozása, ez is igaz, ha úgy vesszük, de félrevezető.
Gulyás nem említ meg valamit, amit fontos tudni: a 2010–2011-es alkotmányírási folyamat két, egymáshoz nem kötődő szakaszból állt: egy következményekkel nem járó nyilvános, és egy következményekkel járó titkos szakaszból. Az első szakaszban a parlament alkotmányügyi bizottsága nyílt üléseket tartott, kikérte a civil társadalom véleményét, és felállította az elvek listáját, amelyet az alkotmány az elképzelések szerint követett volna. A parlamenti bizottság által így összeállított elveket a Fidesz parlamenti frakciója 2011. március 7-én jóváhagyta.
A második szakaszban, a Fidesz frakció szavazataival parlamenti határozatot fogadtak el 2011. március 7-én, amely a parlamenti képviselőknek pontosan egy hetet adott rá, hogy teljes alkotmánytervezetekre tegyenek javaslatot 2011. március 14-ig. De a határozat leszögezte, hogy az alkotmánytervezetet be lehet terjeszteni a felvázolt elvek „figyelembe vételével, vagy anélkül”. Röviden: az első, részvételi szakasz teljességgel el volt választva a második, titkos szakasztól. Végül soha, senki nem ellenőrizte nyilvánosan a Fidesz alkotmánytervezetét azoknak az alapvető elveknek a szempontjából, amelyeknek a kidolgozásában állítólag részt vett a köz – ez lett volna az a közösségi input, amelyre hivatkozva Gulyás azt állítja, hogy az alkotmányozási folyamat nyitott volt a nyilvános részvételre.
Az alkotmányozási folyamat második szakasza teljesen titkos volt. A párton kívülálló emberek még ma sem tudják, valójában ki írta az alkotmányt. A vezető szerző, Szájer József azt állítja, hogy nagy részét maga írta az iPadjén. Miközben a párt egyes tagjai azt mondták, nekik is volt részük benne, nincs hivatalos dokumentum arról, hogy pontosan ki vett részt a folyamatban, kivel konzultáltak, kinek a véleményét vették figyelembe. Mindez titkos volt, és az is maradt. A Fidesz-alkotmányt kész dokumentumként mutatták be 2011. március 14-én. És bár a Fidesz-frakció szavazataival elfogadtak néhány, a részleteket finomító módosítást, miközben az alkotmány az elfogadás felé száguldott, az alapvető struktúra érintetlen maradt.
Gulyás állítja, hogy a magyar társadalommal konzultáltak az új alkotmányról, mert „egy kérdőívet küldtek minden állampolgárnak Magyarországon néhány olyan nemzeti kérdésről, amely az adott időpontban még nem volt eldöntve”. Betű szerint ez is igaz – és félrevezető.
2011. február végén és március elején a Fidesz minden szavazásra jogosult magyarnak kiküldött egy „társadalmi konzultációt”, egy 12 kérdésből álló kérdőívet, amelynek célja az volt, hogy támpontokat adjon az alkotmányozási folyamathoz. A kérdések lefordítottam, itt elolvashatók, így látható, hogy egyik sem foglalkozott az alkotmány dizájnjának központi kérdéseivel.
Érintette-e ez a társadalmi konzultáció az alkotmányos folyamatot? Kizárt, hogy érinthette volna. A kérdőíveket kiküldték, mielőtt az alkotmánytervezet napvilágot látott – de a válaszok nem érkeztek be időben ahhoz, hogy befolyásolhatták volna a tervezetet. Ehelyett a kérdőívek abban a szűk, egyhónapos ablakban, illetve az előtt és az után érkeztek be, amelyben az alkotmány az elfogadása előtt közszemlén volt. A társadalmi konzultáció így nem adott inputot sem a folyamathoz, sem az eredmény ratifikálásához. Emellett tény, hogy a kormány a mai napig nem tette közzé a kérdőívek eredményét, noha Gulyás az állítja, hogy közel egymillió magyar küldte vissza a kérdőíveket. Így lehetetlen megtudni, hogy az alkotmánynak van-e bármi köze a társadalmi konzultáció eredményeihez, akár csak a kérdések azon fura gyűjteménye alapján is, amelyekre a kérdőívek választ kerestek.
A társadalmi konzultációkat a Fidesz gyakran használja annak hangoztatására, hogy neki demokratikus felhatalmazása van. A párt az elmúlt három évben többször küldött ki kérdőíveket, hogy felmérje a közhangulatot. De soha nem hozza nyilvánosságra az eredményeket. Tudjuk, hogy a kérdőívek anonimitást ígérnek, de mindegyiken van egy vonalkód, amely feltárja a válaszadó nevét és címét, ha letapogatják egy közönséges mobiltelefonnal. Amikor a független adatvédelmi biztos leleplezte a kódot, tisztségét a mandátuma letelte előtt megszüntették, és hivatalát a kormány alá rendelték, ahol már nem rendelkezik strukturális függetlenséggel. Az EU-nak most van folyamatban egy kötelezettségszegési eljárása az Európai Bíróság előtt az adatvédelmi tisztségviselő függetlenségének ügyében. A magyarországi bírálók úgy vélik, hogy a kormány a társadalmi konzultációk folyamatát arra használta fel, hogy meghatározza, ki van vele, és ki van ellene – de ezt kívülről természetesen nem lehet bebizonyítani, lévén egy teljesen zárt folyamatról szó.
Gulyás és a Fidesz más szóvivői állandóan azt mondják, hogy a Fidesznek „demokratikus felhatalmazása” van. Tény, hogy a Fidesz megnyerte a 2010-ben tartott, szabad és tisztességes választásokat a pártlistákra adott szavazatok 52,7 százalékával. De a Fidesz ezt az érvet, hogy ugyanis felhatalmazása van, arra a hibás állításra használja fel – különösen, amikor kívülállókkal beszél –, hogy a párt a választási kampányban az alkotmány megváltoztatását ígérte, és szerintük ezt az ígéretet a választásokon jóváhagyták. Gulyás azt állítja a levelében, hogy „a választások előtt Orbán Viktor [miniszterelnök] többször elmondta televíziós adásokban, és különféle nyilvános fórumokon, hogy Magyarországnak új, tartós alkotmányra van szüksége”. Ez az állítás így akár még igaz is lehet, de egész biztosan félrevezető. A 2010-es választások előtt a magyar politikai színpadon töltött több mint 20 éve alatt Orbán valóban mondhatta különböző alkalmakkor, hogy egy új alkotmány jó gondolat lenne. A Fidesz természetesen részt vett az 1995–96-os alkotmányozási folyamatban, amelyben szakértő tanácsadóként vettem részt. De Orbán a 2010-es választási kampányban nem követelt új alkotmányt, mint azt Gulyás állítja.
Megvan-e még a Fidesznek az a támogatottsága, amelyet „felhatalmazásnak” lehet minősíteni? Noha a Fidesz népszerűsége az utóbbi néhány hétben valamelyest növekedett, miután a kormány a közüzemi szolgáltatások árának letörését ígérte, mégis csupán a magyar szavazók negyede szavazna rá. Mint alább látható, a Fidesz rossz közvéleménykutatási adatai ismét beigazolódtak, amikor a portfolio.hu című gazdasági hírportál a múlt héten közölte a három nagy magyar közvélemény-kutató intézet átlagolt adatait. Az eredmények megerősítik, hogy most (2013 április) közel a fele nem szavazna a pártra azoknak, akik a választások idején (2010 április) azt mondták, hogy a Fideszre szavaztak.
Természetesen Magyarország politikai rendszerének a tragédiája az, hogy a pártok egyike sem népszerű. A szavazók közele fele rendszeresen azt mondja, hogy nincs a kínálatban olyan párt, amelyre szavazna. Így a Fideszé marad az a kétes hírnév, hogy a legnépszerűbb párt egy olyan politikai rendszerben, ahol a társadalom többsége egyik pártot sem kedveli. De ez aligha ok az örömre.
Az erős nemzetközi kritika miatt a Fidesz tisztségviselőinek PR-hadviselése rutinszerűen magában foglalja a védekezést amiatt, amit a magyar egyházakkal tettek, hiszen egyházak százai vesztették el hivatalos státusukat egy törvény miatt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Most minden hivatalos elismerésre törekvő egyházat a parlament különleges, kétharmados szavazatával kell jóváhagyni. Amennyiben valamelyik egyház ezt nem tudja elnyerni, a civil egyesület jogi kategóriájába különítik el, nincs felmentve az adózás alól, feltéve, hogy át tud jutni a megterhelő új regisztrációs folyamaton. Az Alkotmánybíróság kétszer elutasította az egyházaknak ezt a regisztrációs rendszerét, egyszer eljárásrendi alapon (a 164/2011 [XII.20-i] alkotmánybírósági határozat), másodszor tartalmi alapon (6/2013 [III. 1]). A negyedik módosítás azonban ugyanezt az alkotmánysértő rendszer építi be ismét az alkotmányba.
A Fidesz azzal az állítással védi ezt a regisztrációt, hogy a most státusukat vesztett egyházak között sok volt a csalárd. Martonyi azonban az európai külügyminisztereknek kijelentette, hogy „a vallás gyakorlását és a hit megvallását [sic] nem korlátozza törvény”.
David Baer a texasi Lutheránus Egyetemről részletekbe menően tanulmányozta, mi történt ezekkel a törvényileg lefokozott egyházakkal, és eredményei élesen ellentmondanak Martonyi állításának. A katolikus egyház eltörölhette a pokol tornácát a hívei számára, de a magyar kormány helyreállította, méghozzá a jogbizonytalanság olyan formájában, amely közel 16 hónapon át szorongatott sok legitim egyházat. A jogi változások sokat közülük arra kényszerített, hogy elköltözzenek, bezárjanak vagy olyan feltételekbe egyezzenek bele, amelyek sértik a hitüket, hiszen olyan belső vezetési struktúrák elfogadására kényszerítették őket, amelyek a hitükkel ellentétesek.
Martonyi azonban ennek ellenére arról biztosította európai külügyminiszter kollégáit, hogy a negyedik módosítás eljárásrendi garanciákkal egészíti ki az egyházak regisztrálási folyamatát, és azt magyarázta, hogy „egy ilyen határozat egyedi felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól lehet kérni”. Ám ha alaposan szemrevételezzük a dolgot, kiderül, hogy ez a felülvizsgálat csupán egy trükk.
Hogyan működik a trükk? A negyedik módosítás (4. cikk) úgy rendelkezik, hogy „az egyházak elismerésével összefüggő sarkalatos törvények rendelkezései alkotmányos panasz tárgyát képezhetik”. Jogi nyelvezetről köznyelvire lefordítva ez azt jelenti, hogy csak törvényeket lehet megtámadni az Alkotmánybíróság előtt, és csak azok által, akiket közvetlenül érintenek, tehát csakis ők élhetnek alkotmányos panasszal.
Ám ha egy egyház parlamenti elismerésért folyamodik, a törvény csak abban az esetben módosul, ha az egyház elnyeri az elismerést. Ilyen esetben a törvény módosítják, hiszen beleírják az elismert egyházakat név szerint felsoroló listába az újonnan elismert egyházat. Ám ha a folyamodó egyház nem nyeri el az elismerést, az elutasítás parlamenti határozat formájában jön létre, nem pedig a törvény módosításaként. A parlamenti határozatokat pedig nem lehet megtámadni az Alkotmánybíróság előtt. Így tehát ha egy egyházat sikeresen beírtak a hivatalosan elismertek listájába, rendelkezésére áll jogorvoslati lehetőség – amikor nincs szüksége rá. Ám amikor egy egyház kérelmét elutasítják, és szüksége lenne jogi felülvizsgálatra, el van zárva előtte a fellebbezés lehetősége. Ez olyan trükk, amely azt a látszatot kelti, mintha a kormány megnyitott volna a jogorvoslati utat azoknak az egyházaknak, amelyek elvesztették hivatalos elismerésüket. De nem nyitotta meg.
Ennek eredményeként a negyedik módosítás állandósít egy alkotmánysértő helyzetet, mert a parlament határozhatja meg bármely egyház sorsát, szabályok nélkül, bizonyítási normák nélkül, elutasítás esetén a fellebbezés lehetősége nélkül. A módosítás egyszerűen érvényteleníti az Alkotmánybíróság néhány héttel ezelőtti döntését, amennyiben nem biztosít valós jogorvoslati lehetőséget a bíróság által meghatározott problémára, hogy ugyanis az egyházak regisztrálási folyamatából hiányoznak az eljárásrendi tisztesség értelmes normái.
Gulyás és Martonyi az új, negyedik módosítás más aspektusait is a Fidesz iránt lojális személyek válaszkórusának tagjaként védelmezik. Gulyás azt állítja, hogy a Magyar Alkotmánybíróság „külön megbízta” a parlamentet a negyedik módosítás elfogadásával, hogy rendezzen egy alkotmánysértő helyzetet. Martonyi azt mondja, a negyedik módosítás valódi célja az, hogy végrehajtsa az Alkotmánybíróság döntését.
Igaz, hogy az Alkotmánybíróság 2012 decemberében egy sor állítólagos alkotmánymódosítást megsemmisített tisztán formai alapon az Átmeneti Rendelkezésekről szóló (45/2012 [XII.28]) döntésében, mert a tartós változtatásokat nem magában az alkotmányban hajtották végre, csupán csatolták az alkotmányhoz. De az Alkotmánybíróság nem kérte, hogy az alkotmányt újra módosítsák, s ezzel beleillesszék azokat a rendelkezéseket, amelyeket már megsemmisített a testület.
Gulyás azt állítja, hogy problémát okozott volna, ha nem foglalják újra törvénybe az alkotmánysértő alkotmányos rendelkezéseket, mert „a parlamentnek alkotmányos felelőssége, hogy újraszabályozza ezeket a kérdéseket, ellenkező esetben egy ex lex állapot teljes jogbizonytalanságot teremtett volna”.
Megható az aggodalom. De megintcsak félrevezető. Gulyás elmulasztja megemlíteni, hogy az átmeneti rendelkezések szinte valamennyi megsemmisített alkotmánysértő rendelkezése duplikálva volt létező sarkalatos törvényekben, így az alkotmánymódosítások megsemmisítése lényegében nagyon keveset változtatott a dolog érdemén, és bizonyosan nem okozott jogbizonytalanságot. Ha a parlament mélyen aggódott volna a jogbizonytalanság miatt, talán nem kellett volna egyik napról a másikra megsemmisítenie több mint 20 évnyi esetjogot a negyedik módosítással, ez ugyanis valóban jogbizonytalanságot okoz.
Amióta hatályba lépett az új alkotmány, az Alkotmánybíróság egy sor más törvényt is alkotmánysértőnek minősített, mert az új alkotmány elveivel inkonzisztensnek találta, közülük kettő a most megsemmisített korábbi módosításokból való. A negyedik módosítás azonban legkevésbé sem végrehajtotta az Alkotmánybíróságnak ezeket a döntéseit, hanem egyszerűen semmibe vette őket úgy, hogy az alkotmánysértő törvényeket beemelte az alkotmányba, anélkül, hogy kijavította volna őket. Igaz, amit Martonyi mond, a kormány valóban tartózkodott attól, hogy beemelje az alkotmányba azt a követelményt, hogy minden választónak minden választás előtt újra kelljen regisztráltatni magát, miután ez a követelmény alkotmánysértőnek minősült. Elmulasztja azonban megemlíteni az európai külügyminisztereknek azt, hogy a negyedik módosítás felülírta az Alkotmánybíróság legtöbb más, fontos döntését, amely az elmúlt 16 hónapban szembement a kormánnyal: ez a tény igencsak másfajta benyomást kelt az emberben.
Íme az Alkotmánybíróság azon döntései, amelyeket kifejezetten megmásított a negyedik módosítás:
– Az alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette azt a törvényt, amely a családot úgy határozta meg, hogy az egy heteroszexuális párból és a leszármazottaiból áll (43/2012 [XII. 20.] sz. határozat). Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 1. cikke.
– Az Alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette azt az eljárást, amelynek keretében a parlament szavaz minden egyház hivatalos státusáról (6/2013 [III. 1] sz. határozat). Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 4 (1) cikke.
– Az Alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette a szólásszabadsághoz való jog alapján a politikai hirdetések korlátozását a választási kampányok idején (1/2013 [I.7.] sz. határozat). Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 5 (1) cikke.
– Az Alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette a szabad mozgáshoz való jog alapján azt a követelményt, hogy az egyetemi hallgatókat kötelezik: amennyiben az állam fizette a tanulmányaikat, a diploma megszerzése után kizárólag Magyarországon keressenek munkahelyet (32/2012 [VII. 4.] sz. határozat). Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 7. cikke.
– Az Alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette azt a törvényt, amely a hajléktalanság adminisztratív bírságolásának rendszerét teremti meg, mert sérti a nagyon szegények emberi méltóságát. Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 8. cikke.
(Arra az esetre, ha Önök ellenőrizni akarnák mindezt, itt olvasható a negyedik módosítás hivatalos angol fordítása, amely azonban csak akkor érthető teljesen, ha összevetik az alkotmánnyal, amely itt olvasható. Sajnos az Alkotmánybíróság döntései csak magyar nyelven állnak rendelkezésre.)
És természetese a negyedik módosítás válogatás nélkül megsemmisíti az ÖSSZES döntést, amelyet az Alkotmánybíróság 1990 és 2011 között hozott.
A Fidesz tisztségviselői azt mondják, hogy a bírálók eltúlozták az Alkotmánybíróság összes korábbi döntésének a megsemmisítését, mert amint Martonyi megjegyzi, a korábbi döntések „joghatása érvényben maradna”. Meg kell azonban érteni a „joghatás” értelmét ahhoz, hogy lássuk, mennyire korlátozott ez az állítás. Amikor a Magyar Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek minősít egy törvényt, azt megsemmisítik. Martonyi bizonygatása mindössze annyit jelent, hogy a korábban megsemmisített törvények nem lépnek hatályba automatikusan, amikor a törvényt megsemmisítő döntést magát semmisítik meg. Ám minden más, ami a magyar alkotmányjog stabilitását adta, méghozzá érveléssel alátámasztott alkotmánybírósági döntésekkel – például a felhatalmazások ellenőrzésének garanciái, a jogok kidolgozottsága, illetve a magyar alkotmányjog valamint az emberi jogokról szóló európai jogszabályok viszonyának kifejtése – mind eltűnt azzal, hogy a kormány megsemmisítette az esetjogot. És ez az, amit a bírálók kifogásolnak.
Martonyi magyarázata szerint az összes korábbi eseti döntés törvényes eltűnése „erősíti az Alkotmánybíróság szabadságát és autonómiáját”, mert „az Alkotmánybíróságnak mostantól szabadságában áll, hogy válasszon: tekintetbe veszi-e saját korábbi döntéseit, hivatkozik-e rájuk, vagy egyszerűen ignorálja őket”. Pontosan. De furcsa dolog ezt előnynek nevezni.
Felteszem a kérdést azoknak az olvasóimnak, akik egy Legfelső Bíróság vagy egy Alkotmánybíróság alatt élnek Magyarországon kívül: Önök mit éreznének, ha az Önök legfelső bíróságát „szabadítanák fel” ilyen módon – úgy, hogy egyik napról a másikra, válogatás nélkül megsemmisítenék az összes korábbi döntését? Mint Janis Joplin énekelte Én és Bobby McGee című híres dalában: „A szabadság csak egy másik szó arra, ha az embernek már nincs vesztenivalója”. Amikor az Egyesült Államok elfogadta az alkotmányát, az amerikai állampolgárok jogainak többségét egyszerű törvények garantálták, amelyeket – érintetlenül – a gyarmati korból emeltek át. Valójában ez jellemző az alkotmányreformokra szerte a világon: minden pontosan ugyanúgy marad, kivéve azt a viszonylag kevés dolgot, amelyet kifejezetten megváltoztatnak. Magyarországon ez most nem így van.
A bírálók azt mondják, hogy a negyedik módosítás korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét, de a kormány kitart amellett, hogy a negyedik módosítás bővíti ezt a hatáskört, mert az alkotmány most első ízben engedi meg, amit a bíróság már eddig is tett – hogy ugyanis alkotmánymódosításokat alkotmánysértőnek minősítsen, amennyiben nem megfelelő eljárásban fogadták el őket. Lehetséges, hogy a kormány úgy gondolja, az a hatáskör bővítése, ha megad az Alkotmánybíróságnak egy olyan lehetőséget, amellyel eddig is élt, de ez a „bővítés” szónak nem a megszokott jelentése. A kormány nem tagadhatja, hogy egyben el is vesz egy felhatalmazást, amelyet az Alkotmánybíróság néhány bírája is követelt (a 45/2012 [XII. 28] sz. határozatban), nevezetesen azt, hogy az alkotmánymódosításokat a testület vizsgálhassa az alkotmányos elvekkel való tartalmi konfliktus szempontjából. Ezzel a felhatalmazással az Alkotmánybíróság még nem élt, de nyilvánvaló volt, hogy a testületen belül gyűlt a támogatás ahhoz, hogy ezt megtegye. A testület megfosztása attól a lehetőségtől, hogy az alkotmánymódosítások tartalmát vizsgálja, egyszerűen annyit jelent, hogy nincs akadálya annak, hogy a kormány teljesen ellentmondó rendelkezéseket emeljen be a szövegbe, vagy hogy a kormány felülbírálja az Alkotmánybíróság bármely döntését, amely nem tetszik neki. A kormány már mindkettőt meg is tette a negyedik módosítással.
Egy alkotmánysértő alkotmánymódosítás gondolata furcsának tűnhet. Olyan országokban, mint az Egyesült Államok és más országok, ahol az alkotmány módosításának a folyamata hosszú és végig számos ellenőrzéssel terhes, talán nem szükséges, hogy a legfelső bíróságnak lehetősége legyen a módosítások vizsgálatára. Ám amikor az alkotmányt szinte minden héten módosítják, és a kormány rendszeresen arra használja a szupertöbbségét, hogy az ellenmondásos törvényeket bármiféle ellenőrzésen kívül helyezze, valamilyen hatalomnak ellenőrizni kellene, mit tesz a kormány, ellenkező esetben a kormány egyszerűen szétrobbantja a jog uralmának kereteit. Ha a bíróságnak nincs meg ez a felhatalmazása, akkor kell lennie valahol máshol a rendszerben valami másféle ellenőrzésnek, például egy parlamenti felsőháznak vagy egy parlamenti eljárásnak, amely garantálja, hogy a többségnek figyelembe kell vennie a kisebbség aggályait – vagy az alkotmánymódosításokat népszavazással kell jóváhagyatni. Magyarországon azonban ezekből a lehetőségekből egy sincs meg. Magyarországnak egykamarás parlamenti rendszere van, más erős ellenőrzési lehetőségek nélkül. Ezért lenne szükséges, hogy az Alkotmánybíróság rendelkezzen ezzel a felhatalmazással, különben az alkotmányos rendszer komédiává válik – és most komédiává is vált.
Gulyás azt állítja, az Alkotmánybíróság kérte, hogy a hatáskörét alapjaiban korlátozzák az „actio popularis” bíráskodás megszüntetésével, amely bárki számára lehetővé tette, hogy valamely törvényt megtámadjon a testület előtt. Igaz, de félrevezető. Az alkotmánybírák a kilencvenes évek eleje óta panaszkodtak a homályos és nem a megfelelő helyre beterjesztett panaszokra, amelyeket „actio popularis” panaszként kapnak. Ám a testület bírái (az e kormány által kinevezettek érkezése előtt) soha nem mentek volna bele hatáskörük túlnyomó részének kizsigerelésébe – ez lett ugyanis az új rendszer összesített hatása. (A részleteket lásd a Helsinki Bizottság előtt tett vallomásomban. Noha a nyitott panaszrendszer nem az egyetlen módja volt annak, hogy a bíróság fel legyen hatalmazva fontos törvények vizsgálatára, ennek eltörlése megfelelő helyettesítés nélkül lyukakat vágott a bíróság alkotmányos rendről alkotott áttekintésébe.
De mindannyiunknak óvatosnak kell lenni a tekintetben, hogy mit kívánunk. Ebben a hónapban a Fidesz kétharmados szupertöbbsége által megválasztott kilencedik bíró is csatlakozik a 15 fős Alkotmánybírósághoz. (Ő azon kevesek egyike, aki több párt szavazatait elnyerte, minthogy a szélsőjobboldali Jobbik is támogatta megválasztását.) A nyolcadik a múlt hónapban csatlakozott. Most, hogy a kormány számára biztosítva van a barátságos többség, a Fidesz talán felajánlja majd, hogy helyreállít valamennyit a bíróság felhatalmazásaiból, hogy megmutassa, mennyire rugalmas. Egy Alkotmánybíróság, amelyben kilenc olyan bíró foglal helyet, aki a karrierjét egyetlen pártnak köszönheti, és akit 12 évre választottak meg, bármely nem-Fidesz kormány számára megnehezítheti a kormányzást, még akkor is, ha netán sikerülne is új kormányt választani az ellenzék elé állított új és újabb választási akadályok folyamatosan változó térképe ellenére. Igen, az alkotmánybírák hosszú mandátuma azt jelenti, hogy a Fidesz bírái függetlenek lehetnének (és függetlennek kellene is lenniük), de mindeddig a Fidesz csupán egyetlen bírája mutatott figyelemre méltó függetlenséget a Fidesz pártálláspontjaitól.
Gulyás azt mondja nekem, hogy nem lehet egyszerre állítani valamit és annak az ellenkezőjét is – ő ugyanis azt állítja, egyszerre érveltem amellett, hogy egyetlen intézmény sem tudja ellenőrizni ennek a kormánynak a hatalmát, és egyben azt is állítottam, hogy egy majdani kormányt viszont akadályozni fog majd a kormányzásban ezeknek az intézményeknek a lehetősége a kormány megbuktatására. Ám én nem ezt állítottam. A Fidesz a magyar kormány minden intézményében egy kétágú stratégiával ragadta meg a hatalmat: igyekezett megnyirbálni azoknak az intézményeknek a jogköreit, amelyeket még nem tudott ellenőrzése alá vonni – mint az Alkotmánybíróság, vagy a központi bank. Egyidejűleg pedig megnövelte azoknak az intézményeknek a hatalmát, amelyek már megbízható kezekben voltak – mint az Országos Bírói Hivatal, a Médiatanács, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács.
Az eredmény: a Fidesz olyan intézmények személyi állománya felett szerez ellenőrzést, amelyeket előzőleg meggyengített, majd gyakran „kiegyezik” a bírálókkal, és újra megerősíti ezeknek az az intézménynek a felhatalmazásait. Ugyanez érvényes azokra az intézményekre is, amelyek elfoglalására, bizonyos célok elérése érdekében, csak rövid időre van szükség (mint például a bírák 10 százalékának, ezen belül a bírósági vezetők nagy részének lecserélése egyszerre). Aztán beleegyezik a központosított hatalom felosztásába. Így már a Fidesz nagyon együttműködő lehet nemzetközi partnereivel: beleegyezhet akár egy olyan hivatal hatalmának a szűkítésébe is, amelyet már nem szükséges ellenőriznie, akár egy olyan intézmény látszólagos függetlenségének a megerősítésébe, amely már biztosan a kezében van. Egyébként épp ez az, az erős felhatalmazások megbízható kezekbe helyezése, amit a kormány megvalósított. És mindaddig, amíg kellően erős hatalom van kellően megbízható kezekben, a Fidesz-szupertöbbség megzabolázhat bármely jövendő ellenzéki kormányt, amely letér a Fidesz-ösvényről. Ugyanis éppen a Fidesz által megszelídített intézmények válhatnak újra vaddá, amikor nem a Fidesz lesz hatalmon. Ahhoz, hogy az ember megértse, mit tesz ez a kormány, mindig együtt kell megnézni a hivatalok betöltőinek párthátterét és az adott hivatal felhatalmazásait. Én vagyok az, aki két ellentétes dolgot akar, vagy a Fidesz?
Ennek a fideszes PR-villámháborúnak sok más pontjával is foglalkozni kellene, és részletesen foglalkoztam is velük más írásaimban és interjúimban, amelyek itt olvashatók.
Minthogy Gulyás megkérdőjelezte a képzettségemet és a függetlenségemet, hadd magyarázzam el a hátteremet. Magyarországon éltem 1994 és 1998 között, kutatóként dolgoztam az Alkotmánybíróságon, ahol keletkezése közben ismertem meg a magyar alkotmányjogot. Részem volt az 1995–96-os alkotmányozási folyamatban, a szöveget tervező parlamenti bizottság szakértő tanácsadójaként. Voltam az Egyesült Államokban a jog professzora, politikatudós és szociológus. Szakterületem az összehasonlító alkotmányjog, amelyet több mint húsz évig tanítottam. Az Összehasonlító Jog Nemzetközi Akadémiájának választott tagja vagyok.
Noha Gulyás azzal vádolt, hogy valamelyik ellenzéki párt ügynöke lennék, soha nem fogadtam el pénzt kutatásaimért és írásaimért, kivéve tudományos vizsgálatokért vagy egyetemi kutatási alapokból. Kilencvenes évekbeli, Magyarországra vonatkozó kutatásaimat az Amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány versenyben elnyert két, szakmailag ellenőrzött ösztöndíja finanszírozta. Akkor sem, és azóta sem álltam soha semmilyen kormányzati szerv vagy politikai párt alkalmazásában Magyarországon, és egyébként semmilyen más kormányéban sem, a sajátomat is beleértve. Minden publikációm, ezen belül minden blogbejegyzésem minden tényét és állítását a lehető legalaposabban ellenőriztem, és örömmel bocsátom rendelkezésre minden kijelentésemhez az őket alátámasztó dokumentációt. Mindig beszélgettem a magyarországi politikai spektrum minden részének képviselőivel, hogy megértsem az érveiket, de mindig megőriztem a függetlenségemet bármiféle pártos szervezettől.
A Fidesz azzal próbálkozik, hogy minden bírálóját a „másik oldal” ügynökévé változtassa. Ez azonban PR-trükk. Amikor egy párt a kormány minden intézményét saját ellenőrzése alá vonja, és megtámadja a független igazságszolgáltatást, akkor már nem a normális pártpolitika világában vagyunk. Hanem olyan világban, ahol kétségessé válik magának Magyarországnak a léte a jog uralma alatt élő államként. Ez az, amiért részesévé váltam ennek az egésznek. Azt tervezem, hogy amint a magyarok visszaszerzik képességüket, hogy teljesen demokratikus társadalomban éljenek, depolitizált bíróságokkal, visszatérek a tudomány csendes világába, ahonnan jöttem.
(hj)
1:11 du.
Iren Fresz
2013 május 8
10:49 de.
mi a gond a szövegértésével?
ha értelmezte volna az írásomat, nem térne el ennyire a témától.
nem a demokráciáról, hanem az állami antiszemitizmusról írtam.
melyik szót nem értette belőle?
1:12 du.
falusi
2013 május 8
12:05 du.
öregem, túlterhelted irénkét:)
1:50 du.
magyarországon államilag támogatott, politikai antiszemitizmus van. hogy mitől állami, azt levezettem, politikai pedig azért, mert egyszerűen nincs számottevő vallásos zsidó, azok pedig – leszámítva a Chabadot (de ők egy más tészta) – soha nem is vettek részt a közéletben.
feldmájer pedig kétségtelenül opportunista.
más vélemény? lehet neki feszülni.
azon kívül, hogy zsidóbérenc hazaáruló vagyok, mert az, ugyebár, egyértelmű 🙂
2:08 du.
Mégis hogyan tudnánk kiengesztelni a zsidókat ? Adjuk nekik Magyarországot. mi meg költözzünk vissza Magna Hungáriába.
De akkor jöjjenek a baloldaliak is.Akkor végre békén hagynak bennünket ? !
2:42 du.
Orbán,Fidesz-KDNP + jobbik diktatúrával utánozik Kun Bélátol,Horhytól,Hitlertől,Rákostól és Kádártól!!!!!!!!!!!!!!! 🙁 🙁 🙁
3:03 du.
Ille István
2013 május 8
1:12 du.
Legfeljebb hideg vacsora lesz náluk..
🙂
3:05 du.
Ille…1:50 du….dehogy vagy te zsidoberenc hazaarulo…..irtad hogy rengeteg munkasok ujsagja van a birtokodban….fizettel is erte…..tudod a pesti csikago lapja……te egy ebren almodozo igazsagkereso vagy…..sajnos hiaba keresed
3:07 du.
a munkasok AZSIABAN vannak…nyugaton a termeles LEEPITVE……visszanyesve….kinyirva…munkas csak mutatoban van
11:20 du.
crazybruce
2013 május 8
3:05 du.
nem nyert. nem fizettem érte, és csak 6, azaz hat darab tiszteletpéldány volt nálam, még 2011-ből. már csak a 2011/6-os szám van meg, a többi áldozatul esett a kandalló begyújtásának.
ez a példány viszont kivételes, olyan témákról írnak benne, mint a magyarok genetikai alattvalósága, a devizahitelesek problémái, a kapitalizmus megreformálhatatlansága, az oncsa-telep, orbán háry jánossága. volt egy olyan elképzelés, hogy az ellenszek.hu egy-egy írását elhelyezzük benne, de túl pártosnak tartottam a lapot.
nem értem ezt a mániádat a pesti csikágóval. ha valami, hát az a környék a legkevésbé sem volt munkásbázisú.
amúgy: http://www.munkasokujsaga.valos.info
11:23 du.
Béla
2013 május 8
2:08 du.
maga szerint nem vagyunk a nemzet részei? maga szerint vegzáljuk magukat? maga szerint birkaként kellene bégetnünk, ahogy maguk teszik?
egyáltalán, mi a baja a baloldalisággal?
2:23 de.
hogy mik vannak?!
a der spiegel – ami azért nem mondható rohadt libsibolsikomcsi lapnak – érdekes módon ugyanarra a következtetésre jutott, mint én – pedig valszeg nem olvasták az írásomat :)-
a magyarországi antiszemitizmus a tudatlanságból és a kilátástalan jövőből született (újra). konkrétan a munkanélküliséget említi, de én finomítottam.
nem mellesleg hitler hatalomra kerülését is valami hasonló állapot előzte meg. a zsidóellenesség csak később jött, hátterében a falnak szaladt árja szemlélet állt, ugyanis a nácik kutatásai szerint mind a cigányok, mind a zsidók éppen olyan árják voltak, mint a szőke, kék szemű teutonok. hát ha valamit, akkor a konkurenciát hitler nem jól viselte.
nem árja kérdés ugyan – bár a goebbelsi személyi kartonokon a fajmegjelölésnél az állt, hogy kaukázusi típus – de nem csak a német élettér bővítése céljából támadt sztálinra. mondom, nem bírta a konkurenciát 🙂
3:55 de.
Iren Fresz irását olvasva felvetődött benn több kérdés.:
1./Magyarországon él ez az asszonyság?
2./Egyáltalán elolvasta az „alaptörvényt?”
3./Van fogalma arról,hogy mi a demokrácia lényege?
4./Tisztában van azzal,hogy mi az AB.szerepe?
5./Olvasta ő a német alkotmányt egyáltalán és ha igen megértette,hogy mi a magyar és a német „alaptörvény közötti lényeges különbség?
6./stb..stb..stb>
6:28 de.
Ille István szellemi alapbeállítódásával egészében egyetértek. A magyarországi politikai berendezkedés ma még képlékeny, Módosulási tendenciájában az autoriter fokozatról egyre nyíltabb és erőszakosabb diktatúra irányába halad(hat) tovább. Még ha
ebből ma bizonyos esetekben a diktatúra önmaga által teremtett törvényi és intézményi kereteit átlépő(egy)személyi önkény erősödése a legszembetűnőbb.
Jelenleg ez sem mindenható. Orbán háromszor adott ki utasítást, hogy a Zsidó Világszervezet kongresszusa alatt nem tűr meg újnáci tüntetéseket, egyet abból mégis megtartottak. Orbán személyi önkényének egy másik – ellentmondást tartalmazó – mozzanatára is rá kell mutatni. Én magam háromszor hallottam és olvastam tőle, hogy a kisebbségek jogait és emberi méltóságát ő meg fogja védeni. Ezt kizárólagosan a zsidó és cigány kisebbségre értette. Nem az unitáriusokra, nem a moszlimokra, nem is a kínaiakra. A megnevesített kisebbségekkel a különböző társadalmi szervezeteknek és
velük egyetértő társadalmi csoportoknak, személyeknek baja van. Egységesen nem tekintik magyaroknak őket.Ezért
vagy diszkriminálják vagy diszkriminálni szeretnék csoportjaikat.. Nem kevés szervezet és személy részéről állami eszközökkel is, ami lehet(ne) jogszabály, de az állam részéről elnézően kezelt törvényszegő tett is.
Orbán Viktor ezekben a napokban megerősítette, hogy
speciel a zsidó népesség a politikai állam (fogalmának) része.
Ez a sunyi állítva tagadás annál is jogtalanabb, mert 1895 és 1942 között, majd 1945-től 2011-ig a zsidóságot
felekezetként definiálták a törvények, tehát zsidó vallású magyarokként. Ennek orbáni lebegtetése diktatúrájának szelleméből közvetlenül következik.
Áttérve a magyarországi antiszemitizmusra, ott szintén meg lehet találni a „lebegtetést”. Az antiszemitizmust mint társadalmi jelenséget időnként tagadta a kormányzat (s maga a kormányfő is) – elismerve, hogy sporadikusan előfordulnak – egyéni vagy szervezeti szinten ilyen anomáliák -, egyéni atrocitások is léteznek, vagy a letagadhatatlan tények elbagatellizálása mellett a kormányzat s maga a diktátor is nyomatékosan ismételgette az antiszemitizmus általános elítélését az „állam” s képviselőinek részéről.
A Zsidó Világkongresszus itt tartózkodásának napjaiban s
talán a küldöttek jóindulatának megnyerése céljából az antiszemitizmus elítélése a kormányzat, a kormányzó pártszövetség és személyesen Orbán részéről egyértelművé
vált, már személyekre is konkrétizálódik. Sőt, ha igaz, hogy Orbán megígérte zsidó tárgyalópartnereinek, hogy a Jobbikkal nem lép koalícióra s esetleges kisebbségben maradva 2014-ben, ezt a pártot külső támogatóként sem fogadja el – ami meggyőző érv arról, hogy Magyarországon
nem lesz állami szintre emelt antiszemitizmus.
Ille István okfejtésével két lényeges ponton nem értek egyet. Személyes tapasztalatból tudom, hogy a politikai
antiszemitizmus azáltal emelkedik állami szintre, ha jogi vagy hivatalos propaganda lépések történnek a zsidóság emberi és közéleti jogainak eseti vagy tartós
korlátozására. Ille maga is azt mondja, hogy „ott még nem tartunk, hogy az állami antiszemitizmus (…)
diszkriminatív lenne”. Ha pedig nem az, akkor fogalmából következően nincs is. Egészen biztosan vannak kormányzati, közéleti szereplők, funkcionáriusok, a kormányoldallal rokonszenvező közéleti emberek vagy szimpla választópolgárok, akik helyeselnék a zsidóellenes általános diszkriminációt, jogfosztást, de
az általuk támogatott rezsim erre nem mutat hajlandóságot. (Mutathat-e még? Nem érdemes kávézacc jóslásokba bocsátkozni). Jelenleg – s ez kemény tény –
nem mutat. Illének azon érve, hogy egy autoriter államban,ahol a társadalom meg van bénítva, el van lehetetlenítve, az antiszemitizmus csak állami lehet. Miért? „Csak”. Ez viszont nem érv.
A magyar(arszági) antiszemitizmus szerzői leírásának
kardinális hibája, hogy zárójelbe teszi a polgári korszak
antiszemitizmusának történeti összefüggéseit, amelyeket
sok részigazságot tartalmazó vulgáris pszihologizálással
helyettesít. Ennek egy felfogásnak egyik mellékhajtása
az a furcsa állítás,”hogy az antiszemitizmus sohasem cél, hanem pusztán eszköz” (hogy mire, arra később még
kapunk magyarázatot.)Nos, szerintem valamennyi magyar
zsidóellenes törvénynek megvolt az öncélja: a zsidó(k
számszerű kisebbségének) kezén lévő zsidóvagyon (általában zsidó javak) elkonfiskálása. Ez eltérő becslések szerint az akkori nemzeti vagyon 20-25-30 százalékát tette ki.A vagyon gyors és – tegyük hozzá: kegyetlen és gyilkos – elvételének züllesztő hatását Bíbó, Szegfű, Márai s talán még más tekintélyes emberek
meggyőzően bizonyították, s ez fölment engem attól, hogy
a magam erőtlen szavaival elismételjem: az antiszemitizmus bizonyos esetekben lehetett ideológiai cél a zsebek megtömése érdekében.
De ha nem cél, akkor Ille István szerint az antiszemitizmus minek az eszköze? Ezt ő több változatban,
de egy jelentéstartalommal, így foglalja össze; [Az antiszemitizmust gerjesztők] antiszemitizmusa tehetségtelenségük kifejeződése, mivel képtelenek győzelmet aratni egyenrangú felek párharcában”. [E téren]
„az orbáni állam a bolondokra, reakciósokra,balfácánokra,
politikai analfabétákra, a tudatlanság, a babonák sötétjére és a kisemmizettek haragjára igyekszik támaszkodni”. Hozzáteszi még, hogy a Magyarországon még
nem véres antiszemitizmus arról tanúskodik, hogy [nálunk]
„számosan léteznek irígy bolondok és balfácánok”.
Hát ez milyen társadalomelemzés? Ér-e valamit, ha valakik
valahol, eredménnyel bíztató módon akarnak tenni az
antiszemitizmus ellen? Kétségeim vannak.
Ezeket a kétségeket akartam most megfogalmazni a lap nyilvánossága előtt.
11:19 de.
Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a magyar antiszemitizmus közeljövőjére nézve a Zsidó Világszövetség
itteni seregszemléje esetleg kisebb módosításokat eredményezhet. Szeretném világossá tenni, hogy a magyar
hírközlés alapján nem tudunk megbízható következtetésekre jutni, Én nem vállalkozom oknyomozó újságírásra, ezért hangos töprengéseimet szíveskedjenek fenntartással fogadni.
Az első benyomás az elmaszatolt s csak fenntartással
őszintének minősíthető tárgyalások eldöntetlenségére utal. A vendégek jöttek, láttak, diplomáciai csevegésekbe
bocsátkoztak, rendszerkritikus álláspontjuk puhult, némileg ellentmondásossá is vált. Második benyomásom az lett, hogy talán a kormányzat elmozdul az antiszemitizmus keményebb megítélésének irányába – tettekben is.Még ha így is lesz, ez a probléma leválni
látszik a romaellenességről, tehát a cigányellenesség
állami – ellenző – kezelése keveset fog profitálni az
antiszemitizmussal szembeni esetleges erélyesebb állami fellépésből.
Harmadik benyomásom kézenfekvő: ha Orbán a Jobbikkal olyan magatartásra tér át, mint volt anno a francia jobbközépé Le Pen mozgalmával, pártjával szemben, az nagy jó pont lesz nem csupán a nemzetközi zsidó elit köreiben. Talán csillapító hatással lehet az európai-amerikai kritikus értékelésekre is. Talán….
A Negyedik összefüggés: e három napnak több irányú belső
hatása is lesz. Talán a magyarországi zsidó szervezetek
– okulva elv- és sorsbarátaik hűvös reagálásaiból – talán felhagynak kollaboráns magatartásukkal. A Jobbik és
a rajta túl elhelyezkedő neonáci csoportosulások – vélem
én – fokozni fogják antiszemita hangvételüket s esetleg a provokatív tettek mezejére is lépnek. Végül, de talán
legelső sorban a kormányzó pártszövetségen belül is kisebb átrendeződés alakulhat ki a személyi diktatúrától
a több személy között megoszló irányítás felé. Én kétlem,
hogy Orbán Viktor személyes presztízse megerősödve került
volna ki az utóbbi napok politikai történéseiből.
A sok találgatás után két pontba foglalnám meggyőződésemet: (1) Orbánnak mennie kell; (2)ez a tömegek nagy számú átpártolása nélkül az ellenzékhez
nem fog menni. El tudnánk képzelni azonban Orbán személye nélküli viktatúrát is?
1:01 du.
Dr. Gabor Kronstein
2013 május 9
6:28 de.
„Hát ez milyen társadalomelemzés? ”
ilyen. sem társadalomelemző, sem társadalomtudós, sem esztéta nem vagyok. leírtam a véleményem, amivel lényegében egyet értett.
“az orbáni állam a bolondokra, reakciósokra,balfácánokra,
politikai analfabétákra, a tudatlanság, a babonák sötétjére és a kisemmizettek haragjára igyekszik támaszkodni”.
tudja ezt valamivel cáfolni?
1:31 du.
Béla!
Nem a kulturált baloldallal van a baj,akik talán képesek lesznek arra,hogy törvényes eszközökkel mérettessenek meg
ha eljön az ideje……(2014.választások)
A baj a hiteltelen,hazudozó senkikkel van,akik görcsösen
erőlködnek sz….rt kevernek,de nem sok sikerrel…..
2:44 du.
Lehet itt akárki kormányon, tehetünk mi bármennyire is „szövetségeseink” kedvére, az áskálódás, az alaptalan kritika folytatódni fog. Lehet itt az államháztartás hiánya akármilyen alacsony. Hajbókolhatunk mi a zsidók és Brüsszel előtt akármilyen mélyre. Alakíthatjuk mi alkotmányunkat akárhogy. Ajnározhatjuk a cigányokat a végtelenségig. Egyetlen esetben tudnánk csak maradéktalanul „szövetségeseink” kívánságának eleget tenni, ha kollektív öngyilkosságot követnénk el. Kár az erőlködésért, úgysem lesz velük „Európa” soha elégedett.
3:18 du.
Béla
2013 május 9
2:44 du.
Maga kimerítette az üldözési mánia fogalmát. Forduljon orvoshoz, itt már tényleg közelit az öngyilkosság.
6:23 du.
Béla
2013 május 9
2:44 du.
Bélám..
Gondolkodásmódod tipikusan az az eset, mint amikor a nyuszika kölcsön szeretné kérni a róka fűnyíróját…
Ha ismered, jó. Ha nem, akkor a poénja:
„Gyakd meg a fűnyíródat !!”
6:14 de.
Bojana
🙂 Akkor, pengelogikadat adoptalvan, a palesztinok is zsidok? Ne haragudj kedves Bojana, de en ezennek mereven elutasitom, hogy rad szavazzak a kovetkezo „Nap Gondolkodoja” cim odaitelesekor…. Egy szemelyes tanacs: inkabb igyal, az legalabb meglatszik rajtad!
9:04 de.
Béla
2013 május 9
2:44 du.
„Hajbókolhatunk mi a zsidók és Brüsszel előtt akármilyen mélyre. ”
orvos látta már?
10:02 de.
Mielőtt a rohadt zorbán és a zsidógyilkos magyarok-vonat elszállna az illével, és, lévén jelenleg egy porugál ex-kommunista-ma már zöld zsidó (Rui Tavares) „jelenti” föl Magyarországot az EU Parlament előtt, és, mióta a Lauder ingatlankezelő is kifejezte tiszzteletét (megkésve) a zorbánnak, gondoltam megnézem, hogy pl. Portugáliában hogyan megy a szemitizmus-cionizmus szekere. Hát, döcög!
Kiderült, hogy a Bundestag megbízott néhány szakértőt, hogy nézzenek már utána, hogyan alakoul a német-EU tagállamok anti-szemitizmusa. Naná, hogy a németek anti.-szemiták, de! Kiderült a felmérésből, hogy a portugálok antiszemitábbak még a magyaroknál, sőt, a lengyeleknél is!
http://forteapache.blogs.sapo.pt/266323.html
Persze portugálok ezt nem hagyhatták annyiban, rögtön megírták a saját változatukat az EU-anti-szemitizmus témában. Szerintük, képzeljék kedves illeista KMH anti-magyarok, Norvégia a „legantiszemitább”!!! Sőt, nekik kifejezésük is van rá! „Északi Anti-szemitizmus” (anti-semitismo nórdico). Mert kiderült, hogy a norvég kormány anti-Izrael-szemita álláspontja ismert, ezért nem kell meglepődni, hogy a Tordheim-i Tudományos-és Technológiai Egyetem anti-Izrael szeminárium sorozatot rendez, ahol a cionizmus sok híres ellensége van meghívva, pl. Moshe Zuckerman…
„A posição anti-israelita do governo norueguês é bem conhecida, pelo que não é de estranhar que a Universidade de Ciência e Tecnologia de Trondheim (NTNU) tenha decidido ser anfitriã de um seminário Anti-Israel e para o efeito convidar proeminentes palestrantes a quem que lhes é reconhecido o ódio pela única democracia do médio-oriente.
As palestras serão encabeçadas por conhecido inimigos do sionismo e de Israel, tais como: Ilan Pappe, Moshe Zuckerman e Stephen Walt, bem como académico locais. O alvo dos organizadores que assinaram um pedido de boicote a Israel, parece ser que, a administração da universidade proclame um boicote oficial a todas as academias israelitas nos próximos meses.
No seu blog, o reitor da universidade Torbjørn Digernes, saúda o comité de organização deste seminário e permanece convencido que esta série de seminários são „iniciativas louváveis”.”
Mi rosszabb, Franciaországban: „Antisémitisme : les violences contre les juifs en hausse de 58% en France en 2012”
„Anti-Semitism is skyrocketing in France. Last year saw a 58 percent increase in the number of anti-Semitic incidents there according to a new report published Wednesday by the security unit of the Jewish communities of France.
The report, which called 2012 “a year of unprecedented violence against Jews in France,” noted 614 anti-Semitic incidents last year as compared to 389 such incidents in 2011.
Most of the attacks were verbal, the report said, but there was a significant number of physical assaults as well.”
Lefordítsam?
http://antisemitisme.org/
Újabb hír, hogy a francia zsidók „exodus”-a tapasztalható Nagy Britannia felé, mert….na jó, vannak rossz nyelvek, akik szerint adó-ügyeik miatt hagyják el hazájukat, mert ugye a francia baloldal pénzbehajtásba kezdett…
A „zorbán-féle diktatúrába” heti 4 (!) El-Al gép hozza a zsidó turistákat…
11:12 de.
Lassan megszokhatjuk, hogy Európa első számú pofozógépe Magyarország. Nem, nem a szocialisták, nem a Fidesz, nem a Jobbik, hanem Magyarország. Különbség csak abban van, hogy a bírálat hol elhalkul, hol felerősödik. Nem akarom itt boncolgatni, mi ennek az általános magyarellenességnek az oka. De biztos, hogy a mozgatórugók ugyanazok, mint amelyek Trianonhoz is vezetek.
11:15 de.
„A “zorbán-féle diktatúrába” heti 4 (!) El-Al gép hozza a zsidó turistákat…”
A csigaevő franciáknak meg napi kettő viszi…
11:20 de.
Béla
2013 május 10
11:12 de.
Nem, kedvenc Bélám, nem Magyarország az első számú pofozógép..(Most nem említve azt, hogy a pofozógép nem kapja, hanem adja a pofonokat.)
„Európa” a demokráciaellenes, a korrupt, az arrogáns, a diplomáciát és annak etikettjét felrúgó kormányt ostorozza.
Nem ugyanaz…
11:34 de.
Gabec
2013 május 10
6:14 de.
Hát..nemigazán..Nem említve azt, hogy Palesztín nép (mint olyan) mindössze 1964 óta létezik..(A kis csókosszájú Arafat találta ki.)A cigányok, a zsidó vallásúak meg évszázadok óta részei a magyar népnek..
Kik is a palesztinok?
Hogy megokolhassuk a fogalmakat – Palesztina ill. palesztinok – szükséges az eredeti – Erec
P’listím (Filiszteus-föld) ill. p’listím (filiszteusok) – kiejtésre visszatérni, mert a palesztinok
kifejezés csak a latin kiejtése a filiszteus szónak. A héberben a filiszteus = p’listím !Mפלשתי
(pe-lamed-sin-taw-jud-mem).
Ez nem sémita idióma (nyelvjárás), hanem indogermán, a filiszteusok a pelaszgok származékai, indogermán fehér törzs, mint pl. az albánok. Így a filiszteusok ill. palesztinok nem
Ábrahámtól származnak.
És mivel a filiszteusok nem sémiták, ezért Izmáeltol vagy Ézsautól sem származnak. ˝
A nemzetek táblázatában 1.Móz. 10,14 a filiszteusok mint a káftoriták utódai merülnek fel, a
Földközi-tengeri Kréta szigetrol, melyet akkoriban Káftornak neveztek. 5.Móz. 2,23 ˝
I.e. 1250 körül Krétából jöttek Egyiptomba. Az egyiptomiak a filiszteusokat pulisteusoknak
nevezték, ami tisztátalant jelent. Az egyiptomi Medinet Habu sírkon mint körülmetéletlenek, ˝
fejfedovel vannak ábrázolva. ˝
I.e. 1176-ban III. Ramzesz fáraó ki˝uzte oket Egyiptomból, egészen az elAris folyón túlra a ˝
mai Gáza-övezetbe.
Jirmeja/Jeremiás 47,4-ben szintén felmerül e dupla-fogalom: Az Örökkévaló elpusztítja a
filiszteusokat, a maradékát (azoknak akik) Káftor szigetér ˝ol jöttek.
Az 1.S’muél/Sámuel 30,14-ben a filiszteusokat krétaiaknak nevezik.
Mi törtünk be a krétaiak déli vidékére. Mivel Dávid soha nem volt Krétán, ezzel a krétaiak alatt
a Gáza-sávban lakó filiszteusokat értette.
Mielott a filiszteusok a Gáza-sávot elfoglalták, kananeusok éltek ott. ˝
Ezzel a mai palesztinok azon állítása, miszerint ok Ábrahámtól származnak és a kananeusok ˝
utódai lennének, aminek következtében ok Izráel ˝ oslakosai – megd ˝ olt. ˝
A filiszteusok egy harcos nép volt. Az izráelieknek állandóan védekezniük kellett a filiszteusok támadásai ellen, csak a filiszteus Góliátra gondoljunk.
Mivel a filiszteusok mindíg Izráel ellen háborúztak, mondja az Örökkévaló
J’chezkél/Ezékiel 25,15-16-ban: Így szól az Úr az Örökkévaló: Mivelhogy a filiszteusok
bosszúból cselekedtek s kegyetlen bosszút álltak lelkökben megvetéssel, hogy elveszessék
Izráelt örök gy ˝ulölséggel. Ezért így szól az Úr, az Örökkévaló: Ímé kinyújtom kezemet
a filiszteusokra és kiírtom a krétaiakat és megsemmisítem a tenger partjának maradékát.
(újra olvasható a dupla-fogalom: filiszteusok (p’listím) és krétai.
A filiszteusok Izráel foellenségei voltak, Hadriánus római császár 135-ben Izráel nevét ˝
Palesztinára változtatta. Ezen a módon juttatta kifejezésre a zsidók és Istenük iránti gy ˝ulöletét.
Izráel neve 1948-ig Palesztina volt, jóllehet Izráel határaiban soha nem volt egy Palesztina nev˝u ország. Amint Nagy Sándor a filiszteus királyságot i.e. 332-ben a Gáza-sávban
meghódította, nem volt többé sem filiszteus föld, sem filiszteus nép.
A mai fogalom mint „palesztin nép“ eloször 1964-ben merült fel. A PLO-f ˝ onök Arafat ˝
kreálta, aki ezzel a gyüjto fogalommal, a különböz ˝ o egymással szemben harcoló terror bandákat ˝
egyesítette, hogy egyesülve Izráel ellen harcoljanak.
Tehát a mai palesztinok nem utódai Ábrahámnak, de még csak az i.e. 332-ben legyo-˝
zött filiszteusoknak sem, hanem egy keverék nép. Neveik elárulják, hogy pl. Irakból vagy
Egyiptomból, Syriából vagy Jordániából vándoroltak be Izráelbe.
11:58 de.
falusi
Tesokam! Pliiiizzzz…. Ne inzultajjuk egymast intelligenciajat! Erre majd visszaterunk ket sor mellett!
1:40 du.
Gabec
2013 május 10
11:58 de.
Neidegíjjé’ !!
Há’ mive’ inszeminátalak?
1:50 du.
Gabec
2013 május 10
11:58 de.
két sor kevés lesz. de két sör is. inzultálni meg csak személyt lehet, intelligenciát aligha.
1:56 du.
Varga Sándor
2013 május 10
10:02 de.
most mégis, mit is mondott ezzel? mert elég zavaros…és nem az én értelmi fogyatékosságom okán.
mi is ennek a toplák országnak a húzóágazata? a turizmus. van valami gondja az izraeli turistákkal?
nekik ugyanis van elkölthető pénzük, amiből maga WC papírt vásárolhat.
én amúgy orbán helyében sűríteném a járatokat. akkor még magának is tellene arra, hogy legyen miért WC papírt használnia.
3:14 de.
Tisztelt Gabec! Ön nem olyan nagy legény vagy hölgy, hogy nekem bármit is tanácsoljon. Ezenkívül nem tudom honnén a pitymalattyból szökkent ki szürke agyállományából, hogy valaha is ittam, vagy iszom! Téves!
Soha nem ittam alkoholt, a szörpöket, a teát viszont szeretem.
Köszönöm a jótanácsot, de NEM élek vele. Önnek kellene többet poharazgatni, talán élesebben működne az a beszürkült agyállománya!
No, egészségére, gallér mögé! Remélem EDDIG még nem felejtette el! De én nem tartok olyan emberrel, még teával sem koccintok, akiről nincs jó véleményem! Pá!
4:11 de.
Tisztelt Gabec !
Visszaolvastam, Ön mindenkit és mindenkért fröcsköl! Jó érzés ez?! Furcsa egy öröme van! Én soha nem tennék ilyet. Csak magáért a bántás boldogságáért taposni, vágni, szúrni és gonoszkodni!
Más oldalon nincs kedve kibontakozni?! Jó lenne, vagy esetleg térképet terítsek az orra elé?! Vagy enélkül is megtalálja az új célponjtát!
Jó utat, a soha vissza nem térésre! Aztán sok szerencsét, hogy megtalálja, mert itt nem várjuk sem szeretettel, sem vissza! Pá!
3:21 du.
Heródes komolyan felelt.
Nem érted ezt Crispus. A mi népünk kiválasztott nép. Tisztának kell maradnia.
Crispus felugrott.
Látod Heródes, ez az amit nem lehet elviselni nálatok. Ez az oktalan buta gőg, ez a szemtelen önteltség ! Mi az az hogy tiszta ? Mi nem vagyunk elég tiszták ? Van e még a világ bármelyik nagyvárosában annyi fürdő mint Rómában ?
Ápolja e még valaki annyira a testét mint egy római patrícius ? Néz végig a parasztjaitokon koszosak és szennyesek vagytok. trágyalé meg birkaszag árad mindegyikről,de azért mi vagyunk a tisztátalanok. ugye ?Ahogy egynek is megérintjük az edényét, már jajveszékel és nem iszik többé belőle. s ételeinket úgy kerülitek mintha a démonok tüzén főzték volna.
Mondd Heródes miért tanít benneteket a vallásotok erre a feneketlenül ostoba dölyfösségre ?
A párbeszéd a még nem király Heródes és a római Tribunos Marcius Crispus között zajlott le. A helyzet semmit nem változott.
5:32 de.
Bojana
Ne romantikazz…. ez egy vita oldal, ahol vilagnezetek es erkolcsi normak utkoznek! Bizony elofordul, hogy vannak kevesbe finom gondolatok es megjegyzesek minden iranybol! Latom elbucsuztal… ne menj sehova maradj, kedves Bojana! Attol, hogy ostobasagokat irszneha meg elfersz. Eleg nagy ez a „forum”! Csak a demokracia” s nem az ertelem neveben termeszetesen!
5:34 de.
Ille Istvan
Pistam, ezt azert ragd at megeccer!
10:04 de.
Idokozben a nemet szakerto, akinek a velemenyere a magyar kormany es a fidesz hivatkozik, aki szerint az Alaptorvennyel es a modositasaival minden rendben van, magaban a velemenye szovegeben elmondja, hogy annak megirasara a berlini magyar kovet kerte fel. Igy azutan nemcsak, hogy egyedul van a velemenyevel, de meg elfogult is a kormany javara.
12:18 du.
Kerekes Sandor
Aztan az itt szereplo cikkirok 90%-a kinek a felkerese ir? 🙂
2:08 de.
Tisztelt Gabec! Te vagy az első, aki a három diplomám után (nem pénzért vettem és nem is nyertem, kőkeményen tanultam és nem vagyok senkinek a senkije. Tehát jegyzeteltem, könyvtáraztam, beadandókat írtam, beszámoltam! – a legjobb fokozatot nyertem el, amit valaha is diplomával el lehet érni, méghozzá – tettem ezt HÁROMSZOR!)
*
Szíves elnézésedet kérem, de ellent mondanék, nincs bajom sem az eszemmel, sem a világnézetemmel. Azt nem tagadom, hogy jó érzés volt részemről, hogy Te marasztalsz.
*
De agybeli képességeim – „szerényen mondva” – nem hoztam szégyent sem a családomra, sem a hitemre.
*
Neked pedig a legjobbakat kívánnám! Valóban, de legfőképpen ne bántsd azt, akinek igenis van „kakaó” ott fent az agyában és nem káposztalé! Az agyam, a gondolkodásmódom, a rátartiságom, a kimondott és felvállalt véleményem – eddig nem hoztak rám szégyent. Eddig soha.
Most sem.
*
Különben szeretek ide belépni és elmondani, ami a szívemen – az a számon.
*
Az tény, hogy irgalmatlanul fel vagyok háborodva, s nemcsak én. Ez a trafikmutyi, amit csinálnak és belehazudnak az arcunkba! Szabad ezt? Lehet ezt? Brüsszel és a világ hol van ilyenkor?
Aztán ez a deviza hitelekkel kapcsolatosan! Tudom, tudom, – lerágott csont! Akit nem érint! – De Varga Úr az ATV egyik adásában ELISMERTE, hogy a Magyar Nemzeti Bankban SOHA NEM IS VOLT ANNYI deviza tartalékban, mint amennyit PAPÍRON KIHELYEZTEK anno’ – tehát el lett ismerve az, hogy átvertek, becsaptak több százezer embert… Hol van ilyenkor Brüsszel?
El nem hiszed kedves Gabec, hány és hány ember lett emiatt öngyilkos? Vagy a pszichiátria betege! Kész őrület!
Aztán ugye „felajánlották” nagy kegyesen a VÉGTÖRLESZTÉST! Ki tudott végtörleszteni? Akinek volt a sublótjának a fiókjában pénzmag. Aki havonta vergődött és vergődik, honnét a jó fenéből kaparhatott volna annyit össze, hogy végtörlesszen?! A család segítsége – többnyire kizárt, – mert a minimálbérből, a havi vonatbérlet (Pesttől számítva 40 km-es távra kb. 35/e Ft + a BKV ami olyan 10/e Ft/hó – és akkor még egy kiflit sem vett az a szerencsétlen dolgozó). Ebből számlát fizetni, gyereket (esetleg többet is) eltartani, az iskoláztatásról nem is énekelek, csak az alapokat számítom. Az egyetem? Vágyálom!
Tehát ha bárki devizás „ilyen családtagokkal” áldatott meg, hogyan lehetne szégyenérzet nélkül annyi bátorsága, hogy kérhetne a végtörlesztésére bármennyit is. Minden épeszű ember tudja, lehetetlen a kérése.
Hja, még a legszebbet nem is írtam! Elképzelhető, hogy többen nem is tudnak erről. Tehát ha bárkinek, bármi szerencse folytán volt közelebbi, távolabbi rokona – aki tudott segíteni és átutalta a szerencsétlen kuncsorgónak a hiányzó összeget, legyen az 4-5 millió? Akármennyi. Most EZEKRE rászállt a NAV!
Miszerint ha bárkinek egy összegben a folyószámlájára 150 ezer forintot akárcsak egyszeri alkalommal is! – rokony, nem rokony – átutal, azt keményen megadóztatják!
Tehát azok a kivételezetten szerencsések, akik ilyen módon fellélegezhettek, kapták a fejükre a bunkócskát! Most perkálniuk kellene a NAV-nak!
Nem elég, hogy sógor-koma-rokonynak részletekben kiizadHATJÁK az egy összegben megkapott tartozást, hogy meneküljenek már ettől a mocsadék deviza hiteltől?! Nem elég a naponta feltörő idegbajuk, rosszullétük, még kaptak egy jó nagy bunkót a fejükre!
Nehogy már jobban érezzük magukat akár egy hajszálnyival is?!
Hol van ilyenkor Brüsszel?
*
Aztán ugye bevezették nagy csinnadrattával az ÁRFOLYAM-GÁTOT!
Hogy oda ne pislantsak?! Olyan ez, mintha bárki devizást kivinnének egy szakadék szélére, bekötnék a szemét aztán lelöknék. Fogalma nincs – még a pénzintézetnek sem, hogyan muzsikál majd a forint érték?! – Hiába forintosítják a devizát, ha a forint süllyed a béka segge alá, akkor bizony több a részlet, amit be kell pengetni. Mondják, a tőke nem változik, de a kamat igen.
Meg lehet nézni az Hir tévé egyik Panaszkönyv adásában. Szó szerint besírtak a nézők, hogyan verték át őket. És teszik ezt, folyamatosan. Hívogatják a devizásokat, hogy lépjenek be, lépjenek, minél többen.
Ha belegondolsz, kedves Gabec, mi az oka annak, hogy a mindösszes devizásnak csak az 1/3-da lépte meg ezt a HATALMAS segítséget.
Hja, hogy szavamat ne felejtsem! T. Kormányunk kijelentette, ezek után ne is számítsanak a devizások semmiféle segítségre!
Ehhez kell ám elefántbőr! És ezek a kormánypártiak, férfiak lévén naponba tükörbe néznek, általában borotválkoznak! Bele tudnak nézni a saját szemükbe! Ők csaltak, ők vágták át az emberek tömegét és még nekik áll feljebb!
Kérdezem én nagy szerényen, hol van ilyenkor Brüsszel?
*
Azonkívül megnézted-e matolcsyt olyan tüzetesen?! Nem elég, hogy a szeme kétfele áll – egyik ugye a saját tárcáját nézi, a másikkal a miénket, mit lehetne még kihúzni a mienkből. De olyan az egész megjelenése, mintha nem volna teljesen „kerek” – felvállalom: mintha debil lenne. De a határozatai is olyanok.
Orbán atyuskának a jobbkeze – egy debil! Kétségbeejtő. Mit remélhetünk ezek után?!
*
Nem tudom elviselni, amikor hülyének néznek! Ráadásul bele is mondják a két szép (mert az!) szemembe! Orbán atyus és csatlósai megteszik, naponta! Jobban élünk stb. stb. – ők biztosan, de mi?!
Hja, még a legszebb! Orbán atyuk valamelyik nap kijelentette, a tévében, hogy TÖBB A HAJLÉKTALANSZÁLLÓ, mint a hajléktalan!
Ha ezen nevethetnék, megtenném, de csak sírni tudok. Istennek hála nem tartozom közéjük, de naponta szembesülök velük az aluljárókban és mindenütt. Ápolatlanok, piszkosak és a földön fekszenek… Nem részletezem. Isznak. Igen isznak, mert az italtól elbódulnak, nem érzik sem a fájdalmat, sem a hideget, sem az éhséget, sem a kilátástalanságot…
Éppen a hajléktalan szállóktól emeltek le több pénzt, t. Kormányunk! Bocsánat, nem emeltek le, de nem adták oda! Még az előbbi években megadott összegeket sem. De teszik ezt a színházakkal, iskolákkal stb. stb.
Tehát ismét mi történt? Belehazudtak, bele a két szemembe. Ezer bocsánat, de hányni tudnék, sugárban! De már ott tartok, meglátom valamelyik politikust, átkapcsolok más csatornára.
Vagy inkább olvasok, az nyugalmasabb.
*
Ennyit észbeli képességeimről, kedves Gabec. Különben véleményedet tisztelem és a legjobbakat kívánnám!
3:27 de.
Bojana
Elolvastam irasod.
Ket asszony beszelget: Kepzeld Mariskam, a lanyom ferjhez ment, a fiam meg megnosult! Tenyleg es hogy sikerultek a parvalasztasok?
Ne is mond… szegeny fiam! Az reggel koran kel, reggelit keszit, mos, foz mosogat, az a perszona meg delig alszik. Nagyon elvagyok keseredve!
Es a lanyod Erzsikem? OOOOO hat az nagyon jjol valasztott!!! A ferje felkel koran, reggelit keszit, mos, foz takarit, mosogat a lanyom delig aludhat…
Hat valahogy igy vagy te a politikai partokkal.
1:22 du.
Màr sokszor irtam,hogy kevesebb lenne az antiszemitizmus Kertész,Bartus,Heller,Konràd,Szemenyei,Ille stb.nélkül.
Nem gondoljàtok?
3:19 du.
Eros Denes
Ok arra vannak kitalava, hogy legyen…Kepzeld ha megszunne! Kiderulne, hogy nem is leteznek! 🙂
5:48 du.
Dénes ERÖS
2013 május 17
1:22 du.
Nem.
Kertész, Burkus, Heller, Konrád, Szemenyei, Ille már huszonöt évvel ezelőtt is volt, oszt a nácikok mégsem masírozgathattak a Sándor Palota ablakai alatt, vagy a Hősök terén.
11:55 du.
Denes Eros…..ezek az antiszemitizmusbol akarnak megelni…ha nincs csinalnak….hazudnak hogy lophassanak
5:51 de.
Bojana! Azt kérdezed hol van Brüsszel? Belgiumban. Abszólut nem érdekli őket, hogy mi megy Magyarországon mondhatnám úgy is leirtak minket. Viszont a számlákat azt keményen benyujtják legyen az devizahitel vagy bármi.Tudod fránya kapitalisták és ők is pénzből élnek. Merkel asszony volt a legédesebb(mondhatnám negédes pedig utálom a söröskancáját mert az tud becsületesen sört inni)amikor azt mondta nem kirúgni kell a magyaraokat az EUból hanem fizettetni meg elvenni a szavazati jogait. Brüsszel sajnos rosszabb mint annó Moszkva volt. Az oroszok lehet hogy a nyakunkon ültek de ekkora lopás csalás még sem volt. Avagy csak mi nem tudhatunk róla.
Dénes úr! Nem osztom véleményét csak részben. Ezek az emberek csupán csak a rossz emlékező tehetséggel rendelkező magyarokat akarják felvílágosítani, hogy amiért a világ igy néz ránk magyarokra azért igen is mi is felelőssek vagyunk. De nem hogy tanulnának belőle hanem rátesznek két lapáttal és tovább jártatják a lepcsés pofájukat, hogy a zsidók az okai mindennek. Klrdeznék valamit: ha nem lenne csak egy pár tucat zsidó Magyarországon mint mondjuk a lengyeleknél akkor ugyan kit szídnának. Na ja a cigányt. És ha cigány sem lenne? Nem féltem őket. Találnának
11:27 de.
Avi ben Giora
2013 május 18
5:51 de.
Már megbocsáss, de ez marhaság…