Egyszerű boldogság
Talán, mint egy libának, madzagot kellene kötni a lábukra, és nem túl hosszúra engedve hozzákötözni őket egy Turul-szoborhoz, akkor talán maradnának. Egyébként még ez sem biztos, mert a fiatal polgár mozgékony, emellett nagyrészt hiányzik belőlük az a drága jó birkatermészet is, mely apáik generációját oly markánsan jellemzi – ők aztán nemigen törődnek a süket dumával, árpádsávok lengetésével, idióta formaruhákkal, ők egyszerűen csak élni akarják ezt az egyetlen életüket, ha lehet, akkor jól. Bizonyos szempontból megvásárolhatatlanok is, merthogy számukra nem a jelenlegi fizetésük vagy segélyük az összehasonlítási alap, hanem az a jövedelem, melyre korosztályuk tagjai a mienknél szerencsésebb országokban szert tehetnek, méghozzá általában a hazainál jobb munkakörülmények között. Őket aztán nem riasztja vissza a nyelvtudás hiánya, ha van pénzük, akkor nekilátnak tanulni, ha nincs, akkor megtanulnak száz szót és elindulnak felfedezni a világot. Mire másfél év múlva látogatóba hazajönnek, már remekül elboldogulnak választott lakóhelyük nyelvén.
Carolee Clark / Happiness is a tailwind
Mondjuk az angolt nem oxfordi dialektusban beszélik, de a pidgin-englisht gond nélkül, aztán a többi már csak a delikvens szorgalmán és nyelvérzékén múlik. Persze hiányos nyelvtudással még a jó szakmai felkészültséget sem lehet értékén eladni, de a fiatal türelmetlensége mögött azért ott van a határtalan meggyőződés is – biztos benne, hogy ha a haverja meg tudta tanulni, akkor neki is sikerülni fog, és ha sikerült, akkor kinyílik előtte a világ. A helyzet az, hogy az illúziók hajszolói kivételével igazuk is lesz, egy idő után pedig már úgy mozognak Európában – de akár más földrészeken is, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy egy targoncaszerelő a Csepel – szigetről egy osztrák, német vagy svájci cégnél buherálja a targonyát, a fogtechnikus Németországban a svájci határon gyártja a hidakat, a szakács meg Angliában készíti a crumble* nevű rettenetet. És akkor még nem beszéltünk a magasan kvalifikált egyetemi oktatóról, a kutatóról, aki a nyelvet olyan természetesen használja, mint Julcsa néni a kukoricamorzsolót, libuskái legnagyobb megelégedettségére.
Nem a legostobábbak, a legképzetlenebbek kerekednek fel, inkább az élet más területein is életrevaló népek, a rugalmas, vállalkozó szellemű fiatalok és középkorúak, akik a következő húsz-harminc évben fel kellene, hogy virágoztassák ezt az országot. Aki marad, annak egy része irigykedve pislog a bátrakra, más része pedig vicces jelmezekben menetel fel-alá poros alföldi falvak koszos utcáin, és azokat riogatja, akiket még saját magánál is szerencsétlenebbnek vél. Aztán néha elcsodálkozik, mikor üldözöttje felkerekedik, és itt hagyja őt üldöznivaló nélkül.
Olyankor rémtörténeteket mesél akkordban arról, hogy miket művelnek külföldön „a cigányok”, de azokról nem mesél, akik közülük remekül beilleszkednek a kinti életbe, merthogy kapnak munkát és meg tudják etetni a gyerekeiket a fizetésükből is. És még véletlenül sem beszélnek azokról a magyarokról, akik nem cigányok, habár a fogadó ország polgárai annak tartják őket, és akik mindent meg is tesznek azért, hogy elmélyítsék köreikben is a cigányokkal szembeni előítéleteket – lásd: Magyar! Ne lopj! Természetesen azért egy komplett ország hétfőről-keddre nem kerekedhet fel, de a beteg sem mindig úgy vérzik el, hogy a combartériából dől a vér, remekül bele lehet halni egy csendes kis gyomorvérzésbe is, ha eléggé hosszú ideig tart és sem a beteg, sem az orvosa nem figyel oda a tünetekre, vagy elbagatellizálja azokat.
1956 telén majd kétszázezer ember ment világgá az országból. Aki azt gondolja, hogy ezek az emberek azért rohantak világgá, mert fegyverrel harcoltak a pesti utcákon, az mélységesen téved, erre csak később került sor, a különféle disszidens-szervezetekben, ahol a hőstettek és a hőstettekről beszámoló hősök által kilőtt ruszki harckocsik száma úgy növekedett, hogy Rákosi bátran beállíthatta volna az adatokat bármelyik csillogó statisztikájába. Amúgy a kétszázezer emberből száznyolcvanezer gazdasági menekült volt, tízezer körül lehetett a dicsőséges szabadságharcosoktól rettegő és /vagy Rákosi által üldözött zsidó, ötezer körüli arisztokrata, dzsentri, kulák, horthysta katonatiszt és más deklasszált elem, néhányezer börtönből szabadult bűnöző meg gyilkos.
Kétszázezer magyar, aki jobb lett volna tán az országnak, ha itthon marad. Korunk gazdasági menekültjei is sokan vannak. A Statisztikai Hivatal kutatása szerint a 18-49 évesek közötti korosztályból jelenleg 335 ezren élnek tartósan külföldön, ez majdnem duplája az 56-os gazdasági menekültek számának. Pedig a politikai menekülés korunk Rákosija és bandája (inkluzíve a Jobbik nyilasait is)elől istenigazából még meg sem kezdődött – kivéve talán a zsidókat, akikben az évszázadok történelmi tapasztalata magas szintre fejlesztette a veszélyérzetet, meg a cigányokat, akik egyszerűen csak rettegnek, amit ha a magyar bíróságok munkájára gondolunk, nem is nagyon lehet csodálni.
Na igen, – de hova meneküljenek innen a magyarok? És felmerülhet a kérdés úgy is – miért éppen a zsidóknak, cigányoknak és magyaroknak kellene menekülniük korunk hunjai elől, akik egyébként nélkülük három éven belül éhen döglenének, hacsak menet közben ki nem irtanák egymást is? Közben a Hibbant győzelmi jelentéseket harsog, meg még ma is az egymillió új munkahellyel hülyíti csorgó nyálú híveit. Ők meg csodálkozva tapasztalják, hogy már megint nem kerültek be a trafikbárók előkelő csapatába, már megint a fax előnytelenebbik végén vesznek részt a szopatásban, igaz, közben, amit szopnak, azt gyönyörű árpádsávosra festi csak nekik és csak most a hatalom, nem is szólva a turulról, mely az ő fejükre kétszer akkorákat szarik, mint egy baloldali fejére, hiszen utóbbi legalább tisztában volt vele, hogy mire számíthat.
Az unokám egyetemista, a másik főiskolára jár, ha kérdeznek, csak a külföldi munkavállalást tudom javasolni nekik. Ettől ők még remek magyarok maradhatnak, legfeljebb nem fognak éhen dögleni, és nem kell egy utolsó szögig átpolitizált, múltba forduló, önmagát állandóan becsapó országban élniük. Kádárt szokták kárhoztatni, hogy depolitizálta az országot. Marhaság.Ő csak felismerte, hogy mi a jó a magyarnak és iparkodott az átlag magyar igényeit kielégíteni. Az ember ugyanis – ritka kivételektől eltekintve – hétköznapjaiban nem politizálni akar, hanem élni.
Békésen, nyugodtan élni, munka után abban a biztos tudatban hazamenni, hogy a családnak van mit enni, a gyereknek van hova iskolába járni, neki ott az üveg sör az asztalon a focimeccshez, a televízió előtt. Az asszony el tud járni fodrászhoz és a reális tervek között ott szerepelhet a nyári pecázgatás után a bogrács beüzemelése a „birtokon”, ahol a haverokkal, szomszédokkal körbeülve az asztalt, jókat lehet röhögni, mert ha eszébe jut, hogy hol él, akkor sem keseredik meg a nyál a szájában. Itthon. Magyarországon. A hazánkban.
Fényes István
Author: Fényes István
Hatvanöt éves vagyok.
Voltam hivatásos katona, dolgoztam biztosítótársaságnál, vezettem gazdálkodó szervezetet, voltak vállalkozásaim, kereskedtem, kábeltelevíziót üzemeltettem, volt az egészségügyhöz köthető vállalkozásom is, most átmenetileg nyugdíjaztam magam, de már nehezen bírom...Jogot végeztem, van tanári végzettségem, és hát katona sem lehettem főiskola nélkül.
Láttam ezt-azt, megtapasztaltam az emberi tisztességet és aljasságot egyaránt.
1999-től jelen vagyok az interneten, évekig az Index polidilin próbáltam érvelni vélt igazam mellett, aztán elkezdtem blogot írni, www.pupublogja.hu -n
Minden, ami politika és közélet, érdekel, és majdnem mindenről van véleményem is, - ezt szoktam megírni és megosztani azokkal, akiket érdekel…
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
12:31 de.
Kicsit szomorkás ugyan, de nagyon jó írás.
Gratula.
2:33 de.
Miért is akarja a csuti kivezetni az országot az unióból?
Ha bezárulnak a határok, nem lenne hová menekülni, és szabadon garázdálkodhatna.
Tökéletesen egyetértek azon kitétellel, hogy a saját hívei nem látják a nemzeti maszlagtól a valóságot. Pedig csak a nemzeti szót kellene letörölni a mézes madzagról, hogy látszódjon alatta az eredeti szándék.
Már egymillió körül van az éhező gyerekek száma a nagy nemzeti maszlag mögött. Négymillió körül a létminimum alatt élők száma.
A fiatalok, az ország jövője elmenekül.
– „Magyarország győzni fog!”-
Már ha marad valaki az országban.
2:45 de.
Üdv Pupu! Örülök, hogy megismerhettelek.
4:56 de.
Kedves István. Addig örüljünk amig a Hatalmasok ki nem találják azt amit már régen kitaláltak csak beszüntettek. Manapság a fiatalság csak kósza mesékből tudja, hogy annó még azt sem tehette meg a magyar, hogy elvándorolt. El nem vándorolhatott, mint a mai honpolgár, mert azt sem engedték, szigorú törvényekben volt lefektetve, ki mikor és hogy, na meg eleve hová utazhat. Nem fogok csodálkozni, ha ujra bevezetésre kerül ez, miszerint útlevél nyugatra csak ötévenként jár, és eleve csak a kiváltságosoknak. Sőt! A diplomásokra kitalálnak majd olyant, hogy 25 évig nem mehet sehova sem. Persze ez most marhaságnak hangzik de van rá biztosíték, hogy nem hoznak majd ilyen törvényt? Nincs. És aki menekülni akar az mint annó mindent hátrahagyva mehet Isten hírével ahová akar. Annó is igy mentek el akik elmentek. Csak most az utóbbi 20-25 évben történt változás etéren
7:04 de.
Hú de jó cikk!! A jóravaló, és jót akaró magyar ember életérzése árad belőle! Igen, ennyi! A többség nem akar nagy dolgokat, csak annyit, hogy ne egy ilyen feszt szabadságharcos, ellenségkép kereséstől zaklatott abnormális világban kelljen élnie, ahol a politika a műveletlen, tájékozatlan, mindig frusztrált s ezért a nacionalizmusra azonnal ugró kocsmai csahosokhoz beszél és közben kaján vigyorral törli bele a lábát mindenkibe!
11:13 de.
Szerintem a cikk nem jó! Csak egy más formájú propaganda.
Tévedések halmaza. Pl. A 200 ezer 56-os menekült között az ELSŐ húszezer(20) ÁVÓS és kommunista párttag volt. Ez a statisztika hivatalos. T.i. 20 ezer magyar már 1956 november 4-e előtt ment ki, mikor is a forradalom győzni látszott.
Horthy tiszt és náci szimpatizáns már 1948 ELŐTT kiment.
A 180 ezer igazi menekült azért ment ki mert elege volt a kommunista diktaturából.
Az intelligencia java hagyat el akkor az országot.
Gazdasági „menekült” viszont elég sok volt a Kádár rendszerben és az elmúlt 20 évben.
Igen, a fizetések Magyarországon szégyentljesek a nyugatihoz viszonyitva. Errő NEM a jelen kormány tehet, hanem az egész felállított gazdasági struktura.
Unokái valóban Európában munkát találhatnak, csak éppen nem a szakmájukban. Éttermi mosógató például minden országban keresett foglalkozás.Anglia és kivéve Németországot,az európai országok sulyos munkanélküliségben szenvednek..
Nem tudom, hogy pl. a németek mennyire fogadják el a magyar egyetemi diplomákat. Csak a canadai és az USA álláspontját ismerem. Orvosi, ügyvédi, tanári diplomákat újra kell megszerezni, azaz levizsgázni.
Azt már régen tudjuk, hogy a „szomszédnál zöldebb a fű” jelszó, bentről kinézve minden jobbnak látszik.
Ha kimennek a magyar fiatalok természetesen vesztes csak az ország lesz, meg a szülő, kinek gyermeke majd külföldivel házasodik, unoka, dédunoka már nem beszél majd magyarul.
12:46 du.
Figyelő
2013 július 30
11:13 de.
„Az intelligencia java hagyat el akkor az országot.”
Ez főleg a Magyar Házak éves taggyűlésein látszik meg legkevésbé..
Az ötvenhatosok között arányaiban elenyésző a diplomások száma.
1:03 du.
Figyelő
2013 július 30
11:13 de.
Statisztikai adtatok a magyar menekültek számáról Ausztriában
1956
November 30. 52 277
December 31. 153 690
1957
Január 31. 64 692
Február 28. 54 497
Március 31. 45 259
Április 30. 34 975
Május 31. 27 725
Június 30. 28 452
Július 31. 25 944
Augusztus31. 23 722
Szeptember 31. 23 170
Október 31. 21 091
November 30. 19 929
December 31. 19 118
1958
Január 31. 19 004
Február 28. 18 712
Március 31. 18 425
Április 30. 18 252
Május 31. 17 914
Június 30. 17 499
2:43 du.
falusi, én szégyelném magam a helyedben. T.i. már a java meghalt. Az Magyar Házban általában NEM tartozkodnak az ilnteliigens emberek. Nagyon unalma.
Don Ovus, Statisztikai adtatok a magyar menekültek számáról Ausztriában
1956
November 30. 52 277
December 31. 153 690
Köszi, ezzel bizonyitotta állitásomat! Ki lehetett az a 52.277 menekült nobember 30. ig? Mégis, mit gondol? Akkor MÉG a forradalom győzelemre állt!
8:13 du.
Figyelő
2013 július 30
2:43 du.
kedves Figyelő.
Nem vagy a helyemben, ez mindkettőnk számára roppant örvendetes.
deámmeg.
Jártam néhánytíz Magyar Házban, összességében tizennégy országot érintően.
Egy-egy társaskörben jóesetben találsz négy-öt valóban intelligens, diplomás tagot. Ezek legtöbbje vagy már itt, vagy az adott országban szerezte a diplomáját, vagy még a forradalom előtt emigrált.
Ha most átlagosan kétszáz főre taksálsz egy-egy társaskört, abból esetleg tizen diplomások, ez számszakilag azt mondja, hogy a kétszázezer magyarból kb húszezer diplomás. Ha ebből levonod az adott országokban diplomátszerzettek és a már előzőleg emigrált diplomások számát, marad kb ötezer.
Ennyit az ötvenhatban távozott intelligenciáról.
Más.
1956 november 4.-én indúlt meg az orosz támadás. A hónap végéig kb 52 ezer menekült jelentkezett be a táborokba. December végére ennek a háromszorosa volt a szám.
Hogy nov.3O.-án a forradalom még győzelemre állt volna, ezt most hallom először.
8:17 du.
Ja? nemmontam..
Én is szégyelLném magam, ha komoly irÓdalom-szakértőként egy ellel írnám a szégyellnémet..
5:30 de.
Figyelő
2013 július 30
11:13 de.
Figyelő – „Pl. A 200 ezer 56-os menekült között az ELSŐ húszezer(20) ÁVÓS és kommunista párttag volt. Ez a statisztika hivatalos.”
Nem tudom, honnan vette az adatot, de szerzett vele nekem némi vidámságot. Erre adtam a statisztikát. Nos, ez az állítása úgy ahogy van butaság. Logikátlan, ellent mond a józan észnek. A komcsi, meg az ávós az ellenséghez menekült?
A volt Szovjetunió statisztikáihoz nem lehet hozzáférni, de ha menekültek, akkor nem nyugatra, hanem keletre. Majd nagy valószínűséggel vissza is tértek az oroszokkal.
Nem minden úr, és horthysta menekült el ’56 előtt. A hadsereg, a rendőrség, és sok hivatal is tele volt velük. Később meg a börtönök, és a Hortobágy. Vagy ahogy ismeri, Recsk.
Abban viszont önnek van igaza, hogy az ország java ekkor távozott. Szellemi foglalkozásúak, értelmiség, egyetemisták, magasan képzett szakmunkások, közgazdászok, mezőgazdászok.
Külön a végzettségre nézve nincs statisztika. Összefoglaló statisztika nincs, mivel a végső fogadó országok statisztikáit kellene országonként átböngészni. De arányaiban a fentebb felsorolt hat kategória amit elitnek nevezhetünk, egy harmada lehetett a menekülteknek.
A statisztikák November 4. után, azaz az orosz hadsereg bevonulásának kezdete után értendőek, erről szólnak.
5:47 de.
Figyelő
A sors iróniája, hogy az oroszok támadásának, és a vasfüggöny újbóli felállításának időpontja közötti három év összehasonlítási alap a csuti három évével.
A zsebsztálin három éve alatt többen hagyták el az országot, mint a statisztikáim három éve alatt. Most viszont sokkal magasabb az elit aránya, mint akkor volt. Ez is sajnálatos tény. Ma inkább a képzettek mennek el.
6:12 de.
Megaztán -legalábbis angolszász nyelvterületen- az őshonosok roppantul türelmesek. Ha látják hogy valaki csak ” sprecheli a dajcsot…izé english.-t ” akor segítenek neki , nem küldik el a francba mint Budapesten a tipikus ” pestiáner ” , amikor azt hallja-látja hogy egy angol fuldoklik a Dunába :
-Help..please HEEELP..
Mert erre csak annyit mond a tőmagyar :
-Látod hülye ? Inkább úszni tanultál volna meg !
–
Figyelő ha nem tetszik a cikk usszál el a fenébe..vagy fulladj meg…nekem tökmindegy.
11:26 de.
falusi, valóban nem voltam figyelmes. Én a 20 ezer párttag elmenését , oktober végéig tudom.
Don Ovuz higgye el nem az ujjamból szoptam a statisztikát a 20 ezer menekültről.Több könyvben olvastam róla ami IDEKINT jelent meg, nem otthon. Miért mentek Bécsbe? Miért ne? Osztrákok nem voltak „ellenségek”, sőt! A menekülteket minden jóval ellátták, ezt az osztrákok mondták, nekünk a később jővöknek csak maradék jutott.
Szovjetunióba RÉGREN menekültek a komcsik, 56-ban már nem.
Sokan pl. Dél Amerikába emigráltak, de volt ÁVO-s Montrealban is, akit felismertek az utcán, meg is verték…
Mai elmenő magyarok statisztikáját nem tudom, de NEM csak magyya megy európai munkáért, hanem számtalan nemzetiségű is. Hiszen az EU-ban EGYELŐ lehetősége van minden fiatalnak, ha EU tagországból jön. Az már egy másik dolog, hogy szakmája helyett, mosogatni fog.
11:59 de.
Figyelő
2013 július 31
11:26 de.
A mosogatókkal kapcsolatban az első hullámra volt igaz. Ma akik mennek, „fejvadász” cégekkel vannak kapcsolatban. Nagyon sok cég nem is foglalkoztat csak hivatalos cégen keresztül. A képzetlenek valóban alja munkát végeznek, azt is 3-4 szeres bérért mint amit odahaza kerestek. A képzettek többsége szakmájában dolgozik. Például a magyar orvosoknak nagy keletje van az Egyesült Királyságban. A szakmunkások általában Németországot választják. etc…
A fekete munkát ne vegyük ide, ők valóban mindent elvállalnak, de ők általában szezon munkások.