A pedagógus munkaköri kötelességei

2013 november 10 9:18 de.56 hozzászólás

Egy fiatal pedagógus pontokba szedte, melyek is a munkaköri kötelességeik.

Amikor elolvassuk, óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés, egy kőművesnek napi max. tíz órában kell falat építenie, hőségben és hidegben (hja, ez maximálva). Hazamegy és lepihen. Alvása nyugodt. A fizikai fáradtság kipihenhető.

Egy pedagógus?

Mikor pihen? Az annyira irigyelt „szabad nyári” hónapjai is betáblázva, vagy ha nem, akkor sincs nyugalma.
Amikor pihenhet(ne), családjával foglalkoz(hat)na, akkor is ott kattog az agyában a rábízott tanulók egyike-másika. Élet- és családi körülményeik miatt.

Nyugodt alvásáról nem beszélek, mert a stressz, az idegi fáradtság kipihenhetetlen!

Mindezt mennyi pénzért?

Valamikor tisztelettel szóltak egy pedagógushoz, ma már ezt a tiszteletet jelentősen gyufaméretűre le/megfarigcsálták.

Ez a szégyen.

Egy ország, az országunk szégyene.

Elviekben rájuk bízzuk a jövő nemzedék nevelését. Hívatásról beszélünk, de közben ők, éhbérért vergődnek. Arról már nem is szólva, hogy elnőiesedett ez az állás. Nagy szükség volna férfiakra is, nemcsak fegyelem miatt.

Innen és most üzenem: ez így nem maradhat, tenni, intézkedni kell!

Záros határidőn belül és a pedagógusok javára.

Most lássuk, mit is írt a lelkes pályakezdő pedagógus. http://kissjuditagnes.blog.hu/2013/05/13/111_teendo_miutan_megtartottad_az_oraidat

Ilusztráció: Tang Hai Guo

Ilusztráció: Tang Hai Guo

Aki maga nem tanár, vagy nincs a közvetlen közelében tanár, fogalma sincs, mi mindent rejtenek a munkaköri kötelességek. Csak azt látják, megtart 22 órát egy héten, szabad egész nyáron, lógatja a lábát havi száz nettóért. Aki még nem tanár, de felmerült a lehetősége, hogy azzá lesz, még meggondolhatja. 

Küldöm szeretettel mindazoknak, akik szerint heti 36 órát az épületben kell tartózkodnia minden pedagógusnak, mert különben biztos csak lébecol.

Ha tehát megtartottad az óráidat:

-készülj a következőkre

-készíts prezentációt, előre gyártott jegyzetet, fénymásold megfelelő számú példányban –papírrepülő vagy hajó lesz belőle

-vigyél be kiegészítő anyagokat a törzsanyag mellé, szökőévente egyet érdekelni is fog

-tanulj akrobata és bohócszámokat, hogy magadra vond a figyelmüket – a dupla hátraszaltóig esélyed sincs

-számíts rá, hogy amikor viszont láthatatlanná akarsz válni, mert kibőgted a szemed, vagy csókolózol a villamoson, vagy a nudista strandon mászkálsz, valaki hangosan rád köszön: csókolom, tanárnő!

-add írásba a házi feladatot, különben arra fognak hivatkozni, hogy nem is mondtad (így is arra fognak hivatkozni)

-állíts össze új és új dolgozati kérdéseket minden osztálynak, csoportnak

-javítsd ki a dolgozatokat, közben vedd elő a helyesírási szabályzatot, mert miután tízszer láttad leírva, hogy faly, már nem vagy benne biztos, hogy nem úgy írják-e tényleg

-tárgyald meg a kollégákkal, hogy a te elvárásaid túl magasak-e, hogy a harmincból tíz elégtelen, további tíz alulról nyalja a kettest, illetve van-e esély arra, hogy egy 15 éves diák valóban egy akadémikus stílusában fogalmaz, nem pedig puskázott
állíts össze javítódolgozatot annak, akinek rosszul sikerült

-írass javítódolgozatot azokkal, akiknek rosszul sikerült

-ezt is javítsd ki (minél kevésbé tanulnak, annál többet dolgozhatsz)

-ismételd meg, ahányszor igény van rá (lesz)

-korrepetáld azokat, akiknek harmadszorra sem sikerült – mivel erre külön lehetőség nincs, tedd meg szünetben, kora reggel, késő este vagy hétvégén – ha megbukik, úgyis ezt csinálhatod egész nyáron

-a dolgozat kiosztása utáni szünetben fogadd a reklamációkat

-találj ki szorgalmi feladatokat annak, aki javítani szeretne

-javítsd ki őket

-feleltesd külön szóban azt, aki írásképtelen

-természetesen erre az órán nincs idő, mert beszédképtelen is, keress neki külön időpontot, természetesen a szünetben, kora reggel, késő este vagy hétvégén – ha megbukik, akkor augusztusban teheted meg ugyanezt

-tarts pótórákat az elmaradtak helyett, hogy be tudd fejezni év végére a tananyagot (nem fog menni)
készítsd fel a vizsgára, aki túl sokat hiányzott, magántanuló, más iskolából jött, különbözetit akar tenni – stb.
vizsgáztasd le

-vezess vizsgajegyzőkönyvet

-tarts év végi szakaszvizsgát

-állítsd össze a tételeket

-oszd ki megfelelő számú példányban

-tanítsd meg újra, hisz már úgyis elfelejtették

-vizsgáztass le teljes osztályokat

-vegyél részt felvételin

-készítsd föl versenyre a tehetséges diákokat örömből, lelkesedésből, hiszen úgyis kevés van belőlük (mármint nem versenyekből)

-természetesen szünetben, kora reggel, késő este, hétvégén vagy vakáció alatt – esetleg lyukasórában, ha megbeszélted a kollégáddal, hogy a saját órájáról elengedi

-kísérd el a versenyre, amit meg kell nyernie, különben mitől jó ez az iskolának?

-ha országos versenyre is eljut, utazz vele a verseny helyszínére több napra, vigyázhatsz rá 24 órában, az éjszakát pedig horkoló vadidegen kollégákkal töltheted

-hajts fel újabb versenyeket, hogy megint tiéd lehessen a felkészítés és a kísérgetés öröme és dicsősége

-ha nem kapott helyezést, vigasztald

-hajts fel pályázatokat, írd meg, és reméld, hogy ha mást nem, a munkádhoz egy-két eszközt juttatnak belőle

-készíts iskolai ünnepi műsort: állítsd össze nagyjából hatvan munkaórával a forgatókönyvet

-keress hozzá szereplőket, és próbálj velük éjjel kettő és három között

-szedd össze otthonról az esetleges kellékeket, díszleteket, jelmezeket, venni úgysem vehetsz

-szervezz tanórán kívüli programokat: színházat (kitaposhatod belőlük a pénzt a jegyre), múzeumot

-szervezz osztálykirándulást (ha több napos, szállás és kaja után is rohangászhatsz)

-menj velük kirándulni több napra, vigyél magaddal sok pénzt (valakit úgyis ki kell segítened), sok meleg holmit, és készülj, hogy nem fogsz tudni aludni

-a kiránduláson óvd testi épségüket, lelki egészségüket és ellenőrizd alkoholfogyasztásukat és szexuális tevékenységüket –mindezt büntetőjogi felelősséged teljes tudatában

-tanuld meg az összes diák nevét, családi körülményeit

-tanuld meg a szülők nevét és családi körülményeit

-tartsd a kapcsolatot a tanulóifjúsággal telefonon, levélben, mailben a nap huszonnégy órájában

-tartsd a kapcsolatot a szülőkkel telefonon, levélben, mailben a nap huszonnégy órájában

-szakíts időt személyesen a diákok problémáira: szünetben, éjfél után, hétvégén, Szenteste

-szakíts időt személyesen a szülők problémáira ugyanezen időkben

-készülj fel szerelemmel, családdal, erőszakkal, betegségekkel kapcsolatos témákból, hogy ne érjen minden felkészületlenül

-keress pszichológust, hogy feldolgozhasd a hallott rémtörténeteket

-érdeklődj a diák egyéb tevékenysége iránt: menj el koncertjére, fellépésére, versenyére, fordítva úgysem fog megtörténni

-olvass ponyvát és nézz nyálas vámpírfilmeket vagy pornót, hogy képben legyél, mivel foglalkoznak

-készülj fel a diákok szerelmi ostromára azzal a beletörődéssel, hogy évről évre kevesebb ilyen inzultus fog érni

-döbbenj rá évről évre, hogy létezik gerontofília. sőt, nekrofília is

-döbbenj rá, ha a gyerekek nem ostromolnak, a szülők még megtehetik

-készülj fel a féltékeny anyákra és feleségekre is

-készülj fel bármelyik percben törött testű és lelkű gyerekek látványára

-ha rosszul van, hívd ki az orvost, ha fejre esett, a mentőt

-ha valamit elkövetett, tárgyalj az ifjúságvédelmi felelőssel, a szülővel, a gyámhivatallal, az állami gondozó intézménnyel

-ha bűncselekmény történt, hívd ki a rendőrséget, elkérik az adataidat, és onnantól téged zaklatnak, mintha tanú, áldozat és elkövető volnál egy személyben

-cseszegesd az iskola előtt a dohányzó diákokat, hogy nyomják el a cigit, a csikket hamutartóba dobják, és takarodjanak vissza az épületbe – ha mindehhez nincs kedved, a kaputól a sarokig vakulj meg

-végezz diákok közti mediációt, és számíts rá, hogy te leszel a bűnbak

-végezz kolléga és diák közti mediációt, számíts ugyanerre

-végezz diák és szülő közti mediációt, számíts még rosszabbra

-készülj föl további verziókra

-tarts szülői értekezletet

-éld túl

-készülj fel az oktatási törvény vonatkozó paragrafusaiból, ha nem akarod egy személyben elvinni a balhét
tarts fogadóórát

-ossz ki a sorban állóknak kempingszéket és kempingsajtot

-ha már a portás is hazamenne, és rád még három aggódó anya vár tövig rágott körömmel, mert neki élete első kamaszgyereke az, aki neked a sok századik, helyezd át székhelyedet a közeli kocsmába – az anyáknak is jót fog tenni

-nyugtasd meg a szülőt, hogy nem baj, ha időnként utálja kamasz gyerekét, időnként te is utálod

-ülj végig tanári értekezleteket anélkül, hogy Tourette-szindrómás tüneteket produkálnál a végére

-üld végig az osztályozó konferenciákat, vitatkozz hosszan kollégáiddal a magatartás-jegyekről, rajtatok kívül úgyse fontos senkinek

-menj el tantestületi kirándulásra, továbbképzésre, biztos belecsúszik egy hétvégi nap is

-intézz kollégáiddal óracserét vagy teremcserét testi sértés nélkül

-tárgyalj szakmai dolgokról ugyanilyen sikerrel

-látogass órát más kollégáknál

-írj törzslapokat kék tollal, csupa nagybetűvel, hiba nélkül, javítás nem engedélyezett

-írd be az órát, a hiányzókat

-zaklasd kollégáidat ugyanezzel

-zaklasd a rendszergazdát, hogy nem működik valami a naplóban

-éld túl, amikor a jelenlétében persze működik

-kínlódj, amikor elment, és persze megint nem működik, hogy legalább azokat a beállításaidat visszacsinálhasd, amikbe azért belepiszkált

-gyűjtsd be az igazolásokat

-szűrd ki a hamisakat

-írd be az igazolt hiányzásokat

-ha igazolatlanul hiányzik egy gyereked, írj hivatalos levelet a szülőnek, a kormányhivatalnak és mindenki másnak, aki épp olyan tehetetlen, mint te

-fogadd és ellenőrizd a „de ott voltam!” jellegű állításokat

-összesítsd a hiányzásokat tantárgyanként és tanulónként

-összesítsd a munkaidő-elszámolásodat, természetesen a szünetben, kora reggel, késő este és hétvégén végzett túlmunk nem számít fizetett túlórának

-írd be, ha helyettesítetted egy kollégádat

-írd be a jegyeket az ellenőrzőbe

-írass be hirdetéseket, írd őket alá

-iktasd a felmentéseket mindenféle disz-szel kezdődő, nem létező betegségek kapcsán

-írj tantervet, tanmenetet, óravázlatot – mindegyik arra jó, hogy halálra idegeskedd magad, amikor eltérsz tőlük

-írd be a bukásveszélyt, aztán értekezz a szülőkkel telefonon vagy személyesen

-éld túl

-írj szöveges értékelést mindenkiről

-írd meg a félévi értesítőt

-írd meg az év végi bizonyítványt

-vezesd át a törzslapra – vigyázz, kék tollal, számmal és betűvel, hiba nélkül

-adminisztráld az összes át- és visszajelentkezéseket a naplóban és a törzslapon

-írd be a különböző intéseket és dicséreteket a naplóba és az ellenőrzőbe – és vállald a következményeit

-amikor vége a tanévnek, és mindenki azt hiszi, hogy a diákokkal együtt te is lógatod a lábad valahol, végezd el a maradék adminisztrációt, tervezd a következő tanévet

-nyáron szervezz tábort, töltsd ott a szabadidődet, és éld tovább ugyanazt, amit a tanévben – csak negyvenfokos kánikulában

-amikor augusztus végén mindenki azt hiszi, hogy a diákokkal együtt te is lógatod a lábad valahol, tervezz tanévet, pótvizsgát, pótfelvételit, intézz adminisztrációt

-magánéletedet abban a tudatban éld, hogy minden diák és szülő paparazziként figyel, mikor kap rajta, hogy vizet prédikálsz, de bort iszol

-járj továbbképzésekre a következő tárgyakból: diplomácia, gyógypedagógia, informatika, pszichiátria, smasszerképző
tanulj meditációt, és gyakorold, hogy másnap is be tudj menni frissen és kipihenten tanítani.

Georgina Bojana

56 hozzászólás

  • mondjuk én nem csinálnám sem ennyiért sem soxorosáért sem…a gyerek meg tanuljon amit akar, majd valaki levizsgáztatja mondjuk az állam amelynek ingyen hülyékre van szüxége

  • Puchert János

    Hát ezt elolvasni is sok volt de ezt átélni és túlélni na az már emberpróbáló, minden tiszteletem a pedagógusoké.

  • Igyekszem a pedagógus társadalom problémáit megérteni,de…!
    Pedagógus ismeretségi körömben a rendszerváltás óta nagy a jobbra tartozás életérzés.Baloldali eszme merev elutasítása, az nem kérdés a részükről. Pedig a” szív” a baloldalon van.Nemdebár? A 2/3 igen nagy százaléka ennek a társadalmi csoportnak is köszönhető. Miért is nem csodálkozom már rajtuk? Későn ébredtek.A vonat már rég elment. Sajnos. Köszi a bölcs ,okos, tanult, feljebbrendűségét hangosan hírdető értelmiségnek!Kedves tanult elmék, a Vonat már rég elment. Letetszettek késni róla.Ezzel együtt a szegény 1/3 ment a „lecsóba” NAgyon köszönöm !

  • – végezz diákok közti mediációt, és számíts rá, hogy te leszel a bűnbak
    -végezz kolléga és diák közti mediációt, számíts ugyanerre
    -végezz diák és szülő közti mediációt, számíts még rosszabbra
    -készülj föl további verziókra
    -tarts szülői értekezletet
    -éld túl

    Már csak ez is elég, hogy számomra elképzeéhetetlen legyen a pedagóguspálya.

    Azt nem értem, miért olyan népszerűek a jobboldali nézetek a tanárok körében, mikor ha valakik, akkor aztán ők találkoznak a társadalom mélyének nyomorával, és ha szemük van (lenne), akkor azt is észrevehetnék, hogy a jobboldal szarik erre a nyomorra, bűnügyi kérdésként kezeli.

    Bocsának, de sem a minisztériumi, hivatalnoki közszolgákat, sem a pedagógusokat, sem az orvosokat nem tudom sajnálni. Ez a három csoport óriási többségben ott csápolt a Fidesz-gyűléseken, ott tett keresztbe a ballib kormányoknak, ahol csak tudott, ott támogatta sunyiban a jobboldali ellenzéket, ahol csak tehette. Keresztbefeküdtek minden reformnak, és most habzó szájjal ordítják, hogy Gyurcsány a hibás.

    Azt kapták a Fidesztől, amit maguknak csináltak.

  • segítettek -nagyban- a jelenlegi rendszernek és annak létrejöttében, most remélem szépen lenyelik a békát, azt esznek amit főztek a sok „értelmiségi”…nemzet napszámosai akartak lenni? hát most ez megvalósul

    a jövő meg a nebulók majd felnevelik egymást

  • A pedagódusi pálya elhivatottság kérdése kéne legyen.Hivatásként kéne kezeljék az arra jelentkezők.
    Talán a lakosok jelentős részének is többnyire rossz tapasztalatai vannak e téren. Nekem biztosan.
    A fentiek egy volt tanáromra általában igazak voltak. Pedagógus, népnevelő a szó nemes értelmében. Volt még jónéhány általam sokrabecsült tanár, de a többiekről semleges, vagy mélyen lesújtó a véleményem.
    Az ismeretségi körömben is van két nemigazán szívemcsücske, akik pont azért mentek tanárnak, mert keveset kell dolgozni naponta és évente is. Nincs mit szépíteni. Egyikük közel 40 éves, de a megtartott óráit könnyű lenne összeszámolni. Betegségre, vagy a gyerekei betegségére hivatkozva is alig jár be, ha épp nem a 3,5 évente esedékes szüléssel van elfoglalva immáron 4. alkalommal. Persze mindig veszélyeztetett szüléssel, a 3 éves GYES-GYED-GYET és tudja csuda, hogy mi után, és azért még vagy félévre, (eddig), mert a magasabb állami juttatáshoz még ez volt a minimális idő, amíg produkálnia kellett valami minél magasabb fizetést…. De mint mondtam, az is csak papíron telt munkával, szerintem a diákok az iskolában fel sem ismernék. A családi vitáimat megelőzendő a többi részletről nem írnék.
    sajnos ennek light-osabb variációi megvannak és meg voltak az én gyerekkoromban is. Emlékszem én még a tanáraimra, de mennyire. Természetesen voltak jók is, akik ténylegesen pedagógusok voltak, de volt sok, akik csak bejöttek és ha nem a magánéletükről meséltek, akkor a tankönyvet felolvasták, vagy elmondták szóról szóra. Azt a szégyenletes dolgot már nem is mondom, hogy többen még minimálisan sem készültek fel az óraadásukra, de a legtöbben csak rutinból elmondták az óra anyagát.
    Azt figyeltem meg, hogy abban az osztályban, ahol sok gyerek bukik meg egy tárgyból, ott gáz van. Az nem a gyerekek hibája. Jártam olyan osztályba, ahol a fél osztály megbukott matekból, és másikba, ahol az osztály kétharmada matekfakultációs lett, és mindenkit felvettek közülük egyetemre.
    Régi emlék, de annyira mély, hogy eleven, amikor felvételire készülve akiket sehova sem vettek fel, ők a tanítóképzőbe jelentkezve nyertek felvételt, ahova már 72 pont is elég volt. Nem folytatom a történelmi áttekintést, de többnyire fájóan nyomasztóak.
    A szubjektivizmus pedig napi gyakorlat volt. Ennek következtében voltam többnyire rossztanuló besorolású. Azután volt, hogy a tanárt felvilágosította az osztálya, hogy milyen jó haverok vagyunk, azután már 4-5-ös lettem átmenet nélkül.
    Szerencsémre volt rá esély, hogy az egyetemi felvételin az írásbeli és szóbeli eredmények legalább annyira fontosak lehettek, mint a vitt eredmény.
    Összességében megpróbáltam pozitívan hozzá állni a dolgokhoz, és mindig megadom a pedagógusoknak az esélyt a bizonyításra. Én nekik szurkolok, mert az az elvem, ha ők jó nevelők és sikeresek, nekem is az a jó, meg a gyerekeimnek is.
    Egyetértek azzal, hogy csak elhivatottak csinálják, hiszen ez hivatás, valamint a mi és gyerekeink jövője az országunkéval együtt többnyire ezen múlik, tehát a legjobb pedagógusokat akarjuk!

  • sajnos, meglehetősen kevés az elhivatott, áldozatkész pedagógus.
    nem véletlenül terjedt el az a nézet, hogy ha valakit – a családi kényszer, vagy bármi más – diploma megszerzésére indított, és egyetlen egyetemre se vették fel, pedagógusnak még jó lesz. az is diploma.

  • Éva
    2013 november 10
    10:15 de.
    Az értelmiség alapvető hibája a túlzott idealizmus. Ez mindössze a késői ébredésre magyarázat. Igen, így az értelmiség ébredése általában akkor jön el, amikor már elmegy a vonat.
    Az idealizmus, és az ébredés közötti összefüggés még úgy is meghatározható, hogy az ember, akkor kezd ébredezni, amikor már a saját bőrén érzi a következményeket. Az értelmiség kategóriája a középosztálynál kezdődik, és ettől felfelé található. Vagyis most jött el az a periódus, amikor lényegi lecsúszás éri ezt a kategóriát is.

    Viszont az értelmiség ébredése pozitívumot is tartalmazhat, mivel az az uralkodói réteg amelyik nem becsüli meg az értelmiséget, noha gyors karriert futhat be, de amennyire gyorsan felfut, értelmiség nélkül ugyanolyan gyorsan el is tűnik.

  • Kedves Bojana!
    Ha hosszu is volt az irásod de végigrágtam mert telis tele van olyan gondolattal és problémával amivel foglalkozni kell mert itt van a nyakunkon. Azt már meg sem merem irni, hogy bizonyos fokig érintett vagyok. Na nem én vagyok tanár hanem a lányom. Ne gondold azt, hogy másutt jobb a helyzet. Az EU egy dologban egységes. Ami munkaigényes sok pénzbe kerülne az állam résziről azt el kell barmolni tönkre kell tenni. Az egészségügy és az oktatás pont ilyenek. Milliárdokba kerül és nincs belőle haszon. A lánykám ráadásul Angliában tanit egyetemen. Aki nem tanár az magában azt gondolja jaj de jó neki magas képzettség jó fizetés inteligens jó kollégák, no és a diákok is motiválva vannak mivel az évi tandijuk igen magas. Sajnos egyik sem igaz. Csupán a tandij tekintetében. De se nem könnyű se nincsen megfizetve, meg nincsenek elszámolva azok az órák amik az ugynevezett adminisztrácios feladatok. A diákok java része meg ugyan ki fia borja lenne ha nem az elité akik kibirják fizetni a tandijakat és nem motiváltak mert semmi másért nincsenek ott pusztán azért a papirért ami igazolja hogy elvégezte a fakultást. Hogy milyen az eredmény és totál debil az senkit nem érdekel. Az egyetemnek szüksége van a pénzre. Éppen ezért az a pár aki valóban tanulni szeretne szinte esélytelen mert a tanárnak alig marad ideje ezeknek külön előadásokat tartani. Két hónap szünet? Álom! Angliában minden oktatási intézményben hat hét szünet van. Még az egyetemeken is dacára annak hogy később kezdenek. Ez lesz a fejlett és egységes Európa de lassan a világ is.

  • Georgina Bojana: A baráti körünkben van tanár, és éppen most töltött velünk két hetet. Mondott Ő még több rosszat is. Ezzel tehát nem vitatkoznék.
    De teljesen értelmetlen az összehasonlítás a kőművessel, vagy más fizikai munkással.
    A tíz órát egy maszeknál hogyan érvényesíted? A szabadságot, betegállományt és hétvégét?
    Tíz órát 35 fokos melegben vagy éppen hidegben? Ki kevert itt maltert napi 10 órát? Rakott téglát 10 órát? Nem egyszer, sokszor. Nyugodtan aludhat? Miért ne lenne egy kőművesnek gondja? Más mint a tanárnak, de neki is van. Elmentem fiatal koromban havat lapátolni. A világ talán legszemetebb munkája volt. Elképzelni nem tudtam, hogy valami ilyen kínokkal jár. Ne nézzük le a fizikai munkát. Főleg az ne, aki nem csinálta. Téves álláspont. Ez az oda vissza nem tisztelet nagyon negatív hatásokat vált ki.

  • cornelius: Ez a kormány nem képvisel jobboldali értékeket. Ez a kormány nem képvisel semmilyen értékeket. Igazi jobboldali ember nem is foglalkozik velük. Mint igazi baloldali a Mesterházyval.
    A jobboldali „értékek” közül csak a munkások lenézése és kisemmizése valósul meg. Értelmiség nélkül nincs élet? Fizikai munkás nélkül van?

  • Don Ovuz: Az értelmiség nagy hibája, hogy magas lovon ül.
    A legtöbbje meg csak hiszi magáról azt, hogy értelmiség.

  • Valamikor nem csak a pénzről szólt ez a pálya, most csak arról szól.Az értelmiségi felelősségét nem hallom.A nemzet lámpásait nem hallom.Igaz ez osdi nézet önök szerint.

  • Mária Tothmárton: Nem szeretem a tanárokat, mert nem tetszik ahogy csinálják. De azt nem várom el tőlük, hogy ingyen becsületből dolgozzanak. Neki is kell élni, neki is vannak gyerekei. A felelősséget nem eheti meg a gyerek.

  • Llanfair
    2013 november 11
    5:13 de.
    Ok.
    Annyira régen nem vagyok itt, hogy általánosítsak. Így vitaalapom sincs. Egyenlőre be vagyok zárva a szakmába. Mostanában nyitok. Majd figyelek.

  • Kevés a nagybetűs TANÁR.
    Viszont sok a pedagóg.

  • Minden tiszteletem a tanári munka előtt, de azért azért a bevezető részben szereplő rész miszerint a kőművesek munkája könnyen kipihenhető és utána van az embernek szabadideje azért az nem teljesen igaz. A napi 10 óra munka végeztével általában már nem sok kedve/ereje van az embernek a pihenésen vagy alváson kívül, valamint az ilyen munkáknál azért balesetveszély is van, amíg mondjuk ez a pedagógusok szakmájában elenyésző. Valamint a kőművesek állása nem is olyan fix mint a tanároké például 3hónapig amíg egy ház felépül van munka, utána lehet 2hónapig csak „fusi” ha egyáltalán van rá lehetőség persze ezt mind papírok nélkül kell mert anélkül meg se érné, vagy elvégzi más papír nélkül. Tehát azért a kőművesek élete se felhőtlen arról nem is beszélve hogy a főnök simán kirúghatja az embert mert 10-20 jelentkezőt napokon belül talál a megüresedett helyre, a tanároknál azért az elbocsájtás tudtommal nem túl gyakori.
    Mellesleg a dolgot bárhogy is nézzük egy pedagógus (tudtammal) ha pályakezdő is 2000Ft-t kap óránként, míg egy kőműves sok éves tapasztalattal a munkánál saját gépeit használva ami értéke összesen általában több százezer Forint és a tapasztalt gyakorlott kőművesek fizetése ha a napi 7-8000 Forintot eléri az már átlagon felülinek szokott számítani.

  • Llanfair
    2013 november 11
    4:56 de.
    „Elmentem fiatal koromban havat lapátolni. A világ talán legszemetebb munkája volt. Elképzelni nem tudtam, hogy valami ilyen kínokkal jár. ”
    Semmitnemtudó.. A meszesvagon az igazi…Akármég százhúsz forintot is kapott érte az ember, ha reggel hatig végzett..
    A többivel egyetértek. Végigkubikoltam, culágerkedtem az egyetemi éveket.
    Van „hivatástudatos” pedagógus ismerősöm. Csupa nagybetűvel pedagógus. Meg van ismerősöm, aki azért választotta ezt a pályát, mert az egész nyara szabad. A gyerekeket útálja, ideges, egresszív. Ledarálja az anyagot, és kéjjel kaszálja el azokat, akik hátrányos helyzetűek.. Ja? Nemmontam.. A diplomát a papa „vette”..

  • e-migrans
    2013 november 10
    11:44 de.
    Teljesen igazat adok.
    Negyvenkétfős osztályba jártam, két osztály volt, a és b. A létszám ugyanaz.
    Abból a társágból mégis,- hat ember kivételével,- mindenki diplomás lett.

  • Llanfair írja ,,De teljesen értelmetlen az összehasonlítás a kőművessel,vagy más fizikai munkással.”
    Szerintem van értelme az összehasonlításnak. Természetesen mindenki a saját szakmáját,munkakörét ismeri a legjobban az előnyeivel,hátrányaival. A tanárok embertelen munkakörülményeiről fent olvastunk,nézzük a másik oldalt.
    Egy fizikai munkás többnyire,nyáron a tűző napon,télen hidegben kell dolgoznia. Baleset is gyakrabban éri a fizikai munkást. Betegség is előbb dönti le a fizikai munkást mint a tiszta munkakörülmények között dolgozó tanárt. (továbbá a természetellenes testhelyzet) A statisztika kimutatja,hogy a nehéz fizikai munka kb.10 évvel rövidíti meg az emberi életet. Ha némely fizikai munkás hanyagul végzi a munkáját,saját magát és másokat is halálos balesetbe sodorhatja. Én is szeretnék olyan szellemi szinten lenni mint egy tanár,de hát nekem csak ennyi ész jutott. Ha pedig egy tanár tízszer,hússzor annyi fizetést is elvár mint a fizikai munkásé,nem is tudom mit gondoljak róla. Nem akarok a szellemi és a fizikai munka között ellentétet szítani,mert mind a kettő alul van finanszírozva,hanem azokkal van bajom akik szinte munka nélkül keresnek milliókat. Tudom ez nem magyar sajátosság,az egész világon hasonlóan működik a rendszer. Amíg a milliárdosok nem látják be,hogy az embertömegek milliárdjaihoz képest ők szinte naplopással szerezték a vagyonukat,addig változásról ne is álmodjunk.

  • falusi: Írtam, talán. Még van nekem a bányászat. Minden tűzrakásnál vagy levessózásnál leveszem a kalapomat.
    Mésszel is találkoztam, három hétig volt sebes utána a kezem. Szövőgyárban is dolgoztam. Ott a halláskárosodás és a napi 14 km gyaloglás. Voltam éjjel-nappaliban eladó havi 360! órában. Bányász elment a leglenézettebb szakmába és buszvezető lett. Azt mondta, bányásznak sokkal jobb volt, mert a napi tíz óra horrort a Budapesti közlekedésben nem tudja feldolgozni. Nem akarom túlmisztifikálni. Nem szabadna és nem lehetne összehasonlítani a fizikai és a szellemi munkát. De a szellemi „elit” lenézése a fizikai dolgozok irányában eléri a legmagasabb rasszizmust. Ráadásul a fizikai dolgozók tudatlanságát és igénytelenségét bizony az értelmiség elősegíti. Hiszen ki fogja elvinni a szemetet, fog takarítani szobát festeni, ha mindenki „értelmiség” lesz? Pedig rossz az irány. Ha értelmes országot akarunk, értelmes szobafestő, eladó vagy akármi kell. Ha pedig egy fizikai dolgozó gondolkodik, művelődik (miért ne?), azt az értelmiségi képtelen kezelni (Ráadásul nem orvos és mérnök szak van, hanem főorvos és főmérnök képző. Ha valamelyik nagyeszű bekerül az egyetemre, már a vízen is tud járni). Ezt lenézéssel nem lehet megoldani. Csak egymás munkájának tiszteletével. De a magyar honlapok a szellemi elit nagyságával van elfoglalva, kihagyva az ország nagy részét. Ez pedig ellenségeskedést szül, mert miért tisztelné a lakatos az írót, mikor az író nem tiszteli Öt és a munkáját. Nekem szerencsém van. Mindig a leglenézettebb munkákat végeztem. De feleségem által a legnagyobb orvosi elméket is ismerem. Legjobb barátaink között mégis egy takarító – gépkocsivezető házaspár leledzik. Nem tudják ki Dosztojevszkij, de olyan tiszta a lelkük, olyan segítőkészség van bennük, annyira nem ismerik az irigység fogalmát……Ezt az elit társadalomról nem mondhatom el. Bosszankodva hallgatom vállalkozó barátom „szenvedését”. Légkondis, fényűzően berendezett, jól fűtött irodájában „szenved”. De felsorolnék néhány értelmiséget: Kövér, Rogán, Répássy, Bayer, Fekete. Soroljam még Magyarországot felvirágoztató értelmiséget?
    Az Örülünk Vincentről ezért fordultam le. Elviselhetetlen volt a „nagykép”. Főleg „jótündér” tollából. Milyen baloldal, ahol a munkás egy szükséges rossz. Az olyan nagyon védett MSZP-s polgármester is csak a BKV dolgozók eltiprásával foglalkozott. Már ezért is megérdemelte volna a sittet a senkiházi. Helyette kártérítést kapott azoknak a pénzéből, kiket megalázott és meglopott (most köptem)!
    Uff. Én beszéltem. Kicsit hosszú és elkeseredett lett.
    Ui: Azért ezt a nagy sz@rt” az „értelmiség” kavarta. Szájtépésen és hibák sorozatán kívül nem sokat csinált (esetleg jól meggazdagodott).

  • Kedves Dudás Ferenc: Egy időben írtunk,elkerült a folytatás. (Llanfair 2013 november 13 4:36 de.)

    A buszvezetők korán halnak. A tanárok pedig komoly agykárosodást szenvednek. Egyik sem jó. Nem kell, hogy összefüggjön a munka a szellemmel. Minden nehézség nélkül vagyok szellemi társa orvoszseni feleségemnek. Én máshoz értek. Ő meg ezt tiszteli.
    De látom azt is, hogy most ezen a magas tudásfokon is mennyit kell tanulnia a fejlődésért. Ha hibázik, emberek halnak és nyomorodnak. Minden szakmának megvan a nehézsége. Ezért kell tisztelni egymás munkáját. Egy példa. Egy buszvezető leszólta a zongoraművészt. Mikor elmondtam neki (és belegondolt), hogy napi nyolc órában üti a billentyűket és nyomja a pedálokat, igazat adott. Nehéz fizikai munka. Ki gondolná, hogy egy hárfást leszázalékolnak. Azt a nehéz hárfát tartja napi x órában (igaz ha hibázik nem hal meg senki, csak elrontja a napomat). Ha a mérnők gagyi, összedől a ház. Másik véglet a kukás. Esőben, hóban emelgeti a nehéz kukákat. Ha nem jön, milyen nagy baj van? Abban igazad van, hogy meg kellene ismerni egymás munkájának nehézségeit. Ezért kell mindenkit meghallgatni. Én a csövesekkel is elbeszélgettem. Tudod sokan panaszkodnak, hogy szenvednek egy fogadáson. Mosolyt fakasztó, de tényleg unalmas tud lenni az evés-ivás „jópofizás”. Mi menekülünk ha lehet. De sajnos fontos dolog. No ilyenkor kellene egy óra könnyű testmozgásnként egy kis uránbányászat. És rögtön vonzóvá válik a fogadás. Nem volt rossz gyakorlat, mikor a vállalatvezetők gyermekeiket alul kezdték dolgoztatni. Feleségem gyermekkorában orvos akart lenni. Megtervezte az életét. Ápolónői iskolába ment, ahonnan szinte lehetetlen bejutni az orvosira. Az volt a felfogása, hogy meg kell ismerni az egészségügyet „alulról” is, ha jó orvos akar lenni (komoly orvosok még most is húzzák a szájukat rá, pedig látják, hogy igaza volt. Csak így nehezebb). Így kellene. De ez oda-vissza kell. Nálam nyitott kapukat döngetsz.

  • Llanfair
    2013 november 13
    5:39 de.
    A magam részéről műszaki vagyok. Több területen is dolgoztam, de életem nagy része az Owens Illionis-hoz kötött. Ez üveggyártás, és egyben mint ilyen, kohászat. Járom a világot, és a cég azon gyáraiban ahol alacsonyabb a statisztika, tudást, módszereket viszek. Abból a szempontból amit leírsz, nincsenek tapasztalataim, mivel a cég gyáraiban összemosódnak a pozíciók. Olyannyira, hogy a gépek mellett dolgozók véleményét teljes mértékben figyelembe vesszük. Ugyanis ők találkoznak legelőször a problémákkal. Annyit már tapasztaltam, hogy Magyarország sajátosan eltér a többi nemzettől. Eddig teljes egészében lekötött a munkám, de már szép eredményeket tudunk felmutatni, így már van időm az országra is. Szüleim révén kötődöm az országhoz, ezért még öt évet kértem és kaptam, mielőtt továbbállok más országba. Az utóbbi kommenteddel teljes egészében azonosulni tudok. Egymás munkájának tiszteletben tartásával, egymás véleményének figyelembe vételével többre jutunk. Lehet, hogy a fizikai állomány nem tud szóvirágokat, avagy nehezebben fejezi ki önmagát, de ettől függetlenül nagyon értelmes emberek vannak közöttük. Noha a tűréshatár szélén mozognak. Nyáron nem ritka a 70 -75 fok. És mint tudjuk, nyolcvanötnél omlik össze a szervezet.
    A magam részéről nagyon tisztelem őket.

  • Don Ovuz: Magyarország egy elvarázsolt kastély. Csupa görbe tükör. Mindent jobban tudnak, mindent másképpen csinálnak. Mindenki jobban ért a másik munkájához, de a sajátját csapnivalóan végzi. Nem vezetők vannak, hanem atyaúristenek, kinek megkérdőjelezhetetlen az ítélete. Minden országot megkritizálnak, minden országnál jobbak. De a gaz összeesküvések miatt az utolsó helyeken kullognak. Ami máshol működik, azt addig torzítják, amíg el nem romlik. Aztán lehülyézik azt, ahol működik. Népi sport a lopás, és titokban felnéznek arra aki sokat lop és irigylik. Büszkék, ha ismernek ilyen tolvajt. Mindenki több pénzt akar a munkájáért, de nem érti más miért nem akar ingyen dolgozni. Ha valaki sztrájkol, akkor az emberek ellene fordulnak, mert hogyan is képzelik? Az átlag egy könyv évente per koponya, mégis magasan művelt kulturált országnak tartja magát. Mindenki többre tartja magát a másiknál, és ezt képes verbálisan és tettlegességgel is bizonyítani. Presser – Kern dalszöveg: „Itt mindenki okos, s ki érti ezt, a hülyeség mégis Dunát rekeszt”. Nem emlékszem pontosan. És védik a mundér becsületét az ott lakók, mert ha kiderül az, hogy sz@r az egész, akkor még esetleg neki is változni kéne. És szidnak mindenkit, aki jobb és ügyesebb. Rettenetes. Csak az a sok torzítás és butaság amit Írországról olvastam a magyar lapokban. Csak azért, hogy Őket is lehúzzuk magunk mellé a sárba. Ha valaki szóváteszi, hogy ez nem így van és ez nem vezet sehová, az „zsidólibsikomcsi” hazaáruló féreg, aki nem is magyar.
    Ezért úgy gondolom, mindegy ki nyeri a választást. Beteg a magyar elme és mivel nincs betegségtudata nincs is remény a gyógyulásra. Egy ország népe amely utál mindenkit, nem tartozhat Európába.

  • „Beteg a magyar elme és mivel nincs betegségtudata nincs is remény a gyógyulásra.”
    kertész valami hasonlót írt, csak éppen zsigeri alattvalóságról. ki is gyűlölték magyarországról.
    neked szerencséd van, te már odakint vagy. te, te idegenszívű, nemmagyar!

  • Llanfair
    2013 november 13
    4:36 de.
    Nemtudom ugyan, hogy miért nekem címezted, de örülök, hogy megírtad, mert minden szavával egyetértek.
    Tudod, ez az óriási különbség odahaza és idehaza között..:)
    Néha összeülünk pókerezni. Orvos, kertész, építőanyag- kereskedő, Real Estate broker, villanyszerelő, meg én.
    Jóbarátok vagyunk valamennyien. Összejárunk BBQ-ra, kerti partikra, koncertekre, kiállításokra. De megyünk közösen horgászni, vadászni, (na, azt én nem, csak főzök, fegyverekből elegem volt..)vagy csak eccerűen családostól közösen vacsorázni, valami kellemes helyen.
    És senki nem foglalkozik azzal, hogy ki a főorvos, és ki a villanyszerelő, vagy a kertész.
    Rengeteg ismerősöm van, akik az arab országokból, vagy délamerikából vándoroltak be. nemegy közűlük egyetemi professzor, orvos, vagy gyárigazgató volt a hazájában, itt segédmunkával kezdtek, amíg a nyelvet el nem sajátították, utána volt, aki továbbtanult, hogy elismerjék a hazai egyetem diplomáját, de sok van, aki elégedett azzal, amit keres, mert jól megél belőle.
    Tiszteljük egymást. Nem a munkáját, vagy a diplomáját, szakmai tudását, hanem az embert, a barátot.
    És ezen múlik. Ez az, ami odahaza ritka.

  • Ille István: Kertész Ákosnak nagy szabadságtudata volt már a szocializmusban. Az Üvegkalitka című művében mindent elmondott a szabadságról. Negyven éve? De szerintem nem ilyen súlyos a helyzet. Egyszerűen olyan rég óta vagyunk rabságban, hogy most elszédültünk a nagy szabadságtól. És nem tudunk vele mit kezdeni, ezért megint inkább leültünk valaki térdére. Az pedig lóvá tesz minket. De ezt sem látjuk, mert nem tanultunk meg látni és gondolkodni. Olyan kényelmes valakit Istennek nyilvánítani, azután szót fogadni neki. Azután mossuk kezeinket, mert nem tehetünk az összeomlásról. Pedig igen. Csak közben elment a saját és lassan unokáink élete is.
    Kertész keményen fogalmazott. Talán azért, hogy ébredjenek? Nem számított arra, hogy akinek nincs becsülete, az sokkal kényesebb a becsületére, mint akinek van.

  • na tessék, most meg már balszfémiára is vetemedsz! tagadod, hogy orbán az élő isten? pedig pólókat is nyomtak ezzel a felirattal!

  • falusi
    2013 november 12
    6:07 du.: Erre írtam. Nagyon elkalandoztam? Bocsánat.

  • Ille István: Mernék én ilyet? Hol lehet ilyen pólót kapni? Írországba is szállítanak?

  • valamelyik cöfös szervezőt kell megkérdezni. valahogy nekem nincs kedvem hozzá.

  • Llanfair
    2013 november 13
    1:56 du.
    Lényeg, hogy megírtad. Kár, hogy sokaknak nem jut el a tudatáig a lényege..
    Nü, töltök is valami lélekmelengetőt..Cheers!!

  • Ille István: Annyi jóból kimaradok. Ez nagyon fáj.

  • Llanfair
    2013 november 13
    2:32 du.
    Herczegem!! A Veterán már Orbán-szobor is kapható!!
    Csak semmi kishitűség, eltárs!!
    Lesz még Moszkva magyar falu!!
    🙂

  • falusi: Lesz még Moszkva magyar falu? Tudtam, hogy jó irányba indulok.

  • falusi: Én egy Getlamen Jack-et a Jack Daniel’s-től. Sláinte

  • A parittyás hangja

    Llanfair
    2013 november 13
    4:16 du.

    Én egy habosat a Kras-tól! Az csinálja a világ legjobb kakaóját! L’chaim! 🙂 🙂 🙂

  • A parittyás hangja: Én Cadbury csokoládét használok. Barnát is meg fehéret is. Apró pehelycukorral ízesítem.
    De a témához. Itt volt egy barátom, kinek a felesége angol tanár. Nagyon vissza akar jönni a feleségével, mert valamiért tetszett neki itt. Képzeld el, nem tudják azt, hogy ki tudnak e jönni két hétre, mert a nyári szünet alatt nem lesz egybefüggő két hete a feleségének. Vagyis a a hat hétből nem tud kiszakítani 2 hetet. Normális ez? Harminc nap szabadság jár neki. Plusz a hétvégék. Ennyi jár mindenkinek. A tanároknak miért nem?

  • És a maradék napi 18 órában mit csinál a kedves kolléga(nő)?
    vagy azt mind végigpanaszkodja?
    Nehéz a vasútnál, de jobb, mint a munkanélküliség.

  • ennyi az egész? esetleg kiegészítené, vagy cáfolná valamelyik tételt, de nem, maga gúnyolódik.
    gratulálok.
    abban igaza van: a vasútnál elég nehéz, de magát a krampácsolókhoz talán még felveszik

  • Pedademagógus
    2013 november 14
    10:51 de.
    Hadd kérdezzek vissza..
    Mit csinál a kalauz a maradék 16 órájában? Végigpanaszkodja?
    Esetleg neki is kell dolgozatokat javítani, felkészülni a következő tananyagra, családlátogatásra menni, korrepetálni a rászorulókat, kirándulást, múzeumlátogatást szervezni, tankönyvek után telefonálgatni, kiosztani, szülőkkel vitatkozni, nyugtatgatni, megmagyarázni a kormánydöntések marhaságait?
    Alig hiszem.
    A kalauz lyukaszt, oszt jónapot.

  • 4O évet tanítottam, igaz, nem Magyarországon, hanem Erdélyben.
    Az irás nagyon tetszett, már azért is, mert így szépen összeszedve láttam meg mit is csináltam végig annyi év alatt.
    Még hozzátenném, hogy a diktatúra éveiben ősszel legalább 1 hónapot dolgoztattak a mezőn a gyerekekkel együtt, a kultúrházban tánccsoportot, szinjátszó kört vezettünk, mert műsor nélkül a párttitkár nem engedélyezte a bált, pedig a fiatalok azt várták. Sokszor éjfél után is próbáltunk, mert akkor értek haza munkából az ingázó fiatalok.
    Tanitottunk fűtetlen tanteremben, jégvirágos ablakok mellett, 47 gyereket 1 osztályban.
    De nem bántam meg soha, szép volt.

  • Kedves Mimi: Nagyon szép dolog a kötelességtudat. De visszaélni vele (állam) disznóság.

  • „egy kőművesnek napi max. tíz órában kell falat építenie, hőségben és hidegben (hja, ez maximálva). Hazamegy és lepihen. Alvása nyugodt. A fizikai fáradtság kipihenhető.”

    Te már csak tudod. Biztos hosszú éveken át foltoztál akár élő csatornát napi max. tíz órában a 40 fokban vagy épp a -20-ban ugye? Már megbocsáss, de mielőtt ilyeneket leírsz tájékozódj egy kicsit (vagy csak próbáld ki, garantáltan jellemformáló). Vagy csak kérdezd meg az apukámat, aki 41 éve dolgozik mélyépítő kőművesként, még 5 éve van hátra a nyugdíjig. Téli hónapokban 60e Ft fizetéssel, nem egyszer életét kockáztatva olyan helyeken, ahová mást csak fegyverrel lehetne lekényszeríteni!!! Valóban legyinteni való leányálom, amit az ember csak úgy „kipihen egy nyugodt alvással”. Ehhez csak gratulálni tudok.

  • Szépen el társalognak itt néhányan. 🙂
    Gratulálok a szerzőnek, szépen összeszedett gondolatok! A két munkakört valóban nem nagyon lehet összehasonlítani, de szerintem nem is ez volt a szerző célja..ezt már csak belegondolják sokat. Minden munkakörnek meg van a maga hátránya és előnye, de bizonyított tény, hogy a fizikai fáradságot gyorsabban kipiheni a szervezet, mint a szellemit – aki nem hiszi nőzzen utána vagy próbálja ki!
    A hozzászólóknak pedig csak annyit üzennék, hogy teljes állású tanár vagyok, aki nyáron nyaralás helyett kőműves munkát vállal a 35-40 fokban. Miközben a tanév idején az eredmények elérése érdekében – ami természetesen csak nekem fontos – önköltségen fénymásolok, kísérem a diákokat, taneszközöket, szakirodalmat és munkafüzeteket vásárolok (néha a saját tankönyvet adom kölcsön annak, aki nem tudja megvenni, aztán elfelejtik visszaszolgáltatni), csak azért, hogy aztán, belém rúgjon a tanfelügyelőség, a szülő és egész éven a sok „debil pulya” – na és persze a sok okoskodó az interneten. Na és hogy mennyi „köszönöm” hangzik el irányomban? Ezt nem firtatnám, mert többnyire már csak a tankönyvek hasábjain találkozom vele. Minden esetre szerintem a tanár egy ritka mazohista állat, aki szereti/tűri ha állandóan belerúg a (kőműves szemmel nézve) munkaadó, a tulaj és az utcán elhaladó járókelő.
    Pedig a helyzete kb. az, amikor azt mondják a kőművesnek: tessék, itt a homok és 1t cement. Több cementet nem kapsz, mást sem kapsz, ha faanyag kell, cserélj az ácsokkal homokért, mert abból van rengeteg – de mi a francnak az ácsnak homok? az kit érdekel? – aztán ebből add át kulcsra a Parlament épületét. És persze tedd mindezt úgy, hogy amit egy nap felépítesz, azt másnapra lebontják. A tanár az egyetlen olyan „lény” aki akkor is megpróbál építkezni, amikor szinte mindent lebontanak abból, amit előző nap felhúzott.

  • Nagyon jó! Elkapta a lényeget.

  • totty: Ez elég egyoldalúra sikerült. Azért ha olvastad volna a kommenteket, itt nem ingyenélők írogatnak. Most Magyarországon a többség sz@rból épít várat. Ez nem a tanárok privilégiuma.

  • Llanfair – képzeld olvastam. Pontosan ezért néztem most vissza, mert látom, hogy semmit nem hagysz szó nélkül és kíváncsi voltam, hogy mit fogsz hozzáfűzni.
    1. nem a vitában kívántam állást foglalni, kérlek olvasd el az első részt újra!
    2. ott áll feketén-fehéren, hogy a vita tárgyának mindkét felén megfordultam. Ha egyoldalúan írtam, akkor biztosan úgy is akartam.
    3. senkit nem neveztem ingyenélőnek, ne állíts valótlant! Szerintem próbáld meg még egyszer elolvasni a kommentem,úgy mintha a másik oldalt képviselném….Egyébként az egész világ sz@rból épít várat, ezért tartunk ott, ahol vagyunk – ebben gondolom egyetértünk 🙂

  • Kedves totty: Miért hagynám szó nélkül? Nem arról szól, hogy beszélgessünk? Ha valakinek gondja van velem (van olyan), az átugorja írásomat és kész. Ha csak kicsit utál (olyan is van), akkor nem szólít meg. Olyan is van aki nem „beszél” velem, mert szerinte furcsán gondolkodom. Így kerek a világ.
    Erre a mondatodra „aki nem hiszi nézzen utána vagy próbálja ki!” bátorkodtam írni, hogy itt sokan kipróbálták már. Sajnálom, hogy megbántottalak. De azt, hogy szó nélkül hagyjam, az nem megy. Nagyon nem.

  • örülök, hogy ekkora népszerűségnek örvend a bejegyzésem.
    azonban internetes etikett szerint a megjelenésekre minimum egy linkkel utalni kell:
    http://kissjuditagnes.blog.hu/2013/05/13/111_teendo_miutan_megtartottad_az_oraidat
    kérem feltüntetni a cikkben!
    egyébként köszönöm a bókot, tizenéve vagyok pályakezdő 🙂

  • köszönöm a figyelmeztetést, pótoltuk.

  • Kedves Llanfair!
    Nem bántottál meg, ne érts félre, de ingyenélőnek senkit nem neveztem. A mondat pedig, amire utalsz, az nem azoknak szólt, akik már kipróbálták, hanem azoknak, akik még nem (és itt nem feltétlenül azokra gondoltam, akik addig hozzászóltak, hanem azokra is, akik még ezután fognak). Azt hiszem, így már tiszta vizet öntöttünk a pohárba 🙂

  • Kedves totty: Még egy csepp tiszta vizet. A megjegyzésem arra vonatkozott, hogy az ide író emberek ritkán fiatalok. Sokan sokfélét csináltak. Aki már nem, az pedig a kora miatt már nem is fog.
    A tanárokhoz is hozzászólnék. Tényleg sok dolguk van. De nagyon kevés igazi tanár van köztük. Gyakorlatilag állandóan a fizetés körüli cirkusz csapódott le ha róluk volt szó. Közben leányom iskoláiban egyetlen egy tanárral találkoztunk, aki előtt le a kalappal. Ő az általánosban tanított. A középiskolában már a harc ment, a baloldal lehetetlenné tevése volt a cél. A tanítás már másodrangú volt. Az egyik nyíltan propagandát folytatott és a Kossuth térre járt tüntetni. És hagyták a többiek. Apróság, de a büszkék vagyunk falon Győrfi Pál mentősceleb tartózkodott. Pali jó srác, dolgoztam vele. De nem véletlenül vált mentőtisztből „celebbé”. Egy jó iskolában nem rá kellene büszkének lenni, ahol komoly orvostudorok is tanultak.
    A példakép választás fontos. Nem szabad így mellélőni. Szerintem. Most ott tartunk, hogy megbecsülést és nagy fizetést akarnak a tanárok, közben az ország népe egyre butább és műveletlenebb. Évről évre rosszabb a színvonal. Még az orvosegyetemen is. Hát még a gyengébb iskolákban.
    Leányom volt barátja a bölcsész karra járt. Elvittük a Szépművészetibe őket. A fiú olyan műveletlenségről tett tanúvallomást, hogy nem hittünk a fülünknek. Kik tanították őt? Ezek után csodálkozunk, hogy vért pisilnek vona gábor után? A szellemi hanyatlás a tanárok bűne is. Ezt nem lehet cáfolni.
    Elfogadom, hogy erről nem csak a tanárok tehetnek. De nem az Ő feladatuk lenne a tanítás? Tudom, hogy a vezetés sok mindenről tehet. De a tanárok is vastagon benne vannak. Csak azért, hogy ne érjen vád. Kedves barátom felesége angoltanár, feleségem pedig 17 évig tanított az orvosegyetemen. Dicséretére szól, hogy már több tanítványa is a nyomdokába lépett. Láttam már a gondokat közelről is, ha nem is mindet. És akkor a mi tanárainkról nem is beszéltem. Arra könnyű lenne a válasz, hogy elfogultak vagyunk.

  • +1 Vezesd az iskolatejes statisztikát naprakészen, precízen, mert különben az ellenőrök azt hiszik, hogy te ittad meg a gyerek elől, te hordtad haza a macskáidnak…

  • Előtte: oszd ki az iskolatejet, gondoskodj, hogy igyák meg, ne vágják földhöz, magyarázd el, miért egészséges…

  • Kedves Georgina! Nagyon jól összeszedte és felsorolta hogy egy jó tanárnak mi minden lenne a feladata. Csak hogy legtöbb ezt nem csinálja. Ha van lukas órája azt benn kellene töltenie a tanáriban pl.dolgozatjavítással, stb. de előfordul hogy a lukas órát magáncélra használja, pl. beül a fodrászhoz. Fizetésemelésért reklamálnak de többlet munkát nem akarnak vállalni. Itt van pl. az óravázlat készítése. Az nem elég hogy kiállok a tanulók elé és rögtönözve sóderolok nekik valamit, arra hivatkozva hogy nekem már több évtizedes rutinom van. Igen is kell óravázlat, mert azzal dokumentálni lehet mit tanítok. Hiába vagyok már rutinos tanár, a tananyag állandóan módosulhat változhat. Nagyon nagy hiba volt hogy a tanfelügyelői ellenőrzéseket megszüntették és ezáltal a tanárok egy része a lazaság irányában ment.
    De hogy a tanárok gondjairól is szóljak. Előfordult hogy a szülő luxus mercivel érkezett az iskolába a segélyt aláíratni. Próbálta volna csak a tanár megtagadni az aláírást…! Aztán ugye régen a tanárok verték a diákokat de ez most megfordult, mert már a diákok vagy azok szülei verik a tanárokat.