Akcióba lépett a nyelvrendőrség Québecben
Hamarosan tilos lehet angolul köszönni a francia-többségű Québec tartományban és ezer dolláros bírságot vethetnek ki azokra a kis- és középvállalkozókra, akik csak angolul posztolnak cégük Facebook oldalára. Egy Delilah in the Parc nevű butik tulajdonosa írásos felszólítást kapott Québec nyelvrendőrségétől, az Office québécois de la langue française-től, azért mert az üzlet Facebook-oldalán elsősorban angol nyelven posztol annak tulajdonosa, Eva Cooper. A tulajdonos védekezésül elmondta, hogy a boltban angol és francia anyanyelvűeket egyaránt alkalmaz, illetve az üzlet táblái és egyéb írott anyagai mind két nyelven (franciául-angolul) jelennek meg. Miközben a Facebook oldalon franciául és angolul is posztol Cooper, elismerte, hogy a posztok többsége valóban angolul jelenik meg. Ez amúgy sem meglepő, hiszen a butik a Chelsea nevű nyugat-Québeci településen található, ahol a lakosság 51 százaléka angol. Coopernek március 10-ig kell válaszolnia az OQLF felkeresésére, másképpen ezer dolláros bírságot róhatnak ki a kisvállalkozóra. Cooper szerint semmi keresnivalója nincs a nyelvrendőrségnek a közösségi oldalakon. Rengetegen úgy fejezték ki szolidaritásukat, hogy lájkolták a Delilah in the Parc Facebook oldalát, ami egy nap alatt több mint ezer lájkolóval bővült.
A nyelvrendőrség új mobilos applikációja. „Én franciául vásárlok! Québecben franciául dolgozunk, franciául szórakozunk és franciául vásárlunk!”
De nem csak a Delilah körül indult be ismét az a nyelvháború, melyet politikai, választási megfontolásból vesz elő időközönként a kisebbségi pozícióból kormányző Parti Québécois szeparatista kabinet. A héten kiderült, hogy a montreáli üzletekben, éttermekben és szórakozóhelyeket megszokott „Bonjour-hi” kétnyelvű köszönés szintén veszélyezteti a francia nyelv dominanciáját, hiszen azt sugalja, hogy a két nyelv jogilag egyenlő Québecben, miközben a tartomány és Montreál városa is hivatalosa egy nyelvű, azaz francia. „Az alkalmazottak helyesen, franciául kell, hogy köszönjenek a boltokba érkező ügyfeleknek és nem úgy, mint ahogy azt most teszik nem csak Montreál belvárosában, de még másutt is”–mondta Diane De Courcy, Québec nyelv-minisztere. De Courcy szerint Montreál a kétnyelvűség felé „cúszik,” ami a kormány számára teljesen elfogadhatatlan. „Montreál nem egy kétnyelvű város, Québec pedig nem egy kétnyelvű Québec”–fogalmazott a szeparatista miniszter – kissé furán – hiszen nyilván kerülni akarta a Québecre vonatkozó „tartomány” kifejezést.
Nagy-Montreál lakosságának 65,8 százaléka francia anyanyelvű, 13,2 százaléka angol és 21 százaléka egyéb, örökségi nyelvet beszél, elsősorban arabul, olaszul és spanyolul.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
1:32 du.
Nagyon szomorú!
Sajnos a quebeci ellenzéki párt igen gyenge, sőt érzésem szerint, együttérez a PQ-val.
Valóban, választás lesz és a tartományi miniszterelnöknek az a célja, hogy minél többen hagyják el a nem franciák a tartományt. Így Canadától való szeparálási tervei jobban megvalósulhatnak!
1:51 du.
Tell them in French to go to Hell! (Allez à l’enfer)
2:36 du.
A franciáknak az 1700.-as évektől kezdődően nem volt egyetlen katonai győzelmük sem.
( Leszámítva a gyarmatok mezítlábasai ellen viselt egynlőtlen hadjárataikat , de utóbb ezek is balul kezdtek kütni lásd a Diem Biem Phu.-i ka-taszt-tro-fál-is vereséget , ahol a zseniális Giap tábornok egyszerűen a sárba tiporta a náci megszállás után éppencsak ébredező francia önbecsülést.)
Szóval a frusztráltság kérem..az súlyos dolog.És ilyen hülyeségekhez vezet.
3:07 du.
Hajra franciak!
Most legalabb erizhetik a csak angolul beszelok, hogy mas kultura, mas nyelv is letezik! PL.magyar Erdelyben, Felvideken, Karpataljan es Delvideken. Ez egy nagy nagy pofon a cionistaknak.
3:15 du.
frank: hát, ez a logika meglehetősen egyedi. javaslom, ne nagyon terjessze, mert a végén még kétségbe vonják elméjének épségét!
3:25 du.
A Fedelál kormány által megtámadható. Kanadában ugyanis mindkettő hivatalos nyelv. Amennyiben szembemennek vele, szankciókra számíthat Quebec.
4:22 du.
Na ez a frank még ebből is tudott zsidózni!
A hír pedig elég hihetetlenül hangzik. Talán egy túlbuzgó bürokrata agyrohama volt. Hülyék mindenhol vannak, de nálunk Magyarországon többen! És ahogy mindtöbben elmenekülünk, ez az arány továbbromlik!
5:12 du.
Latom hogy itt kevesen ismerik az itteni helyzetett, igy egy kicsit reszletesebben. Elozmenyek: az 1950 evekig Montreal Angol varos volt rengeteg europai emigranssal akik angolul tanultak meg , vagy mar beszeltek valamilyen szinten. a francia (quebeci ) oslakosok videken eltek, es tobbek kozott vallasi elnyomasban. A papok voltak akik mindent iranyitottak. parlamentbe is nagy szavuk volt. Revolution Tranquille (csendes forradalom) es a papok elveszitettek a hatalmukat. Csunyan szolva: kinyilt a csipajuk a franciaknak az elnyomas utan. Charles de Gaulle francia elnok kijelentese : vivre le Quebec libre (eljen a szabad Quebec) es a csipajuk megjobban kinyilt. Azota a helyzet csak rosszabodik. DEEEEEEEE es most jon a lenyeg:
Ha valaki Quebec tartomanyba jon csak angol nyelvtudassal nem tud boldogulni, ugy mint Mo-on sem ismeri mindenki az angol nyelvet. Nagyon sok uj emigrans erkezik aki nem akar megtanulni franciaul es fel van haborodva hogy csak szar munkat kap. Gyurcsany szavaval elve: Ël lehet menni , mashova elni. Christopher jo lett volna statisztikat adni pl. Quebec city -rol, vagy Gaspesie , vagy meg jobb Lac st Jean kornyekerol. Ott senki nem beszel angolul. Persze a miniszter hulye szovegevel meg a normalis franciak is elitelik. Van egy generacio 50-60 evesek akik videkrol bejottek Montrealba es nem tudtak megtanulni angolul (mint pl. Pauline Marois quebec miniszterelnoke ). A legtobb francianak az faj, hogy bemegy egy uzletbe es nem szolgaljak ki franciaul, ami jogos szerintem. Szoval, Christopher nem annyira veszes a helyzet, mint ahogy a cikben leirtad. A legtobb fiatal beszel angolul, vagy meg szeretne tanulni angolul. (Montreal es kornyeken)
6:03 du.
Jó nyelv a francia , legalábbis a szebbik nemre nagy hatást lehet vele gyakorolni.
Pláne ha kissé rekedtes ( dohányos ) a sármőr hanglejtése.
De kötve hinném hogy francia nyelven pl. Prágában tudnék kérni egy pohár vizet. Angolul inkább.
De ma már az oroszok is kiválóan beszélnek angolul.
Innentől lehet erölködni hogy melyik a világnyelv és melyiket kell oktatni.
6:18 du.
Mit tegyenek azok, akik se angolul se franciául nem tudnak?
What do those who are neither English nor French, can not you?
Qu’est-ce que ceux qui ne sont ni l’anglais ni le français, n’est-ce pas?
Ez egy baromság.
This is bullshit.
C’est des conneries.
12:48 de.
Amilyen nyelvű a többség, logikus, hogy olyan nyelven kell beszélni a kisebbségnek is…
12:50 de.
Kivéve, ha őslakosként élnek ott a kisebbségek.
Persze, egymás között gyakorolhatják a saját nyelvüket a kisebbségek is…
Én így vélem helyesnek….
2:43 de.
Frank ur!!!
Ur ir??
Vagy csak hapog?
Kulonben-hogy jon a csizma az asztalra??
Mi koze ehhez- a- CIONISTAKNAK????
Reszkessetek!!!!
A cionistaknal-csak 3 hivatalos nyelv van{heber,angol,
arab}- de ezek a „verszomjasak”-egyutt- a vilag minden
nyelven beszelnek .
4:13 de.
e-migráns
„Hülyék mindenhol vannak, de nálunk Magyarországon többen! És ahogy mindtöbben elmenekülünk, ez az arány továbbromlik!”
Ez önkritika ?
4:22 de.
fenyvesi glória: maradjunk annyiban, hogy fingja sincs az egészről!
4:29 de.
fenyvesi glória: bájos ez a megengedő magatartása…mégis, kinek képzeli magát?
5:26 de.
Könnyű Neked Hajcihő , több nyelven felsőfokon megszólalni !
De mi , egyszerű polgárok , földművesek és kereskedők csak darabosan sprecheljük a dajcsot.
5:29 de.
HEHEHEHEHEHEEheheheheeheh…ŐSLAKOSOK !!!!!!
–
Úgy előttem van most a kanadai ősi francia nemesúr , amint fényes páncélzatában , lóháton , kezében a ménkű hosszú színes dárdával vagy mivel kiáll lovagi tornára.
Ott a Nagy Tavak környékén.
5:55 de.
Nem lehet véletlen, hogy a sovinizmus francia találmány. A magyarban még szó sincs rá.
9:19 de.
Hát mert mössiő Chauvin egy franci szatírikus darab hőse volt.Aki feltétel nélkül imádta Napóleont meg amiket az csinált.Így jött létre , némi áttétellel a túlzott nemzetimádat jelzője.
10:49 de.
Sajnos Franknak áttételesen sok dologban igaza van, de attól még allez á l’enfer, mint Gyula mondta.
Ezt a továbbiakban már tényleg csak irónikusan lehet megközelíteni.
Nyilván a szociálisan teljes mértékben elérzékenyült-elérzékenyedett montreali vezetés gondolt az alacsony jövedelmű magyar nemzet-testvéreinkre is, akik anyagi okok miatt nyilván nem tudnak elmenni Montrealig, legfeljebb Erdélyig. Így számukra, Erdélybe utazván, töredéknyi pénzért biztosítva van az a sajátos nyelvi életérzés, ami a tehetősebbeknek jóval több pénzért Montreálban. Ez, ha úgy vesszük, egy csodálatos, demokratikus kiegyenlítés-kiegyenlítődés.
Ha pedig komolyabbra akarnám fordítani a szót, akkor a frankofón montreáli vezetés csak a Larousse definíciójának akart megfelelmi: „Qui manifeste une administration exclusive por sa ville, sa region.”
Ráadásul az egyénnek is lehet némi haszna a montreáli bölcsek döntéséből. Én például meg tudom indokolni, hogy éppen ezért nem kezdem el a varázslatosan szép francia nyelvet tanulni, hanem megmaradok a francia krémes szintjén. Ez sem egy túl rossz állapot, ha van hozzá elég krémes!
11:51 de.
Természetesen, aki nem itt él, vagy aki nem itt született Montrealban, nem látja a lényeget és a valóságot.
Valóban Montrealon kivül, Quebec tartományban kevés angol él. Talán egy része, Gaspéban még élnek ír-angol telepesek leszármazottai. A tartományban főleg mezőgazdaság a főiparág. Farmerek sokasága él szétszorva benne. A tartomány fővárosa Quebec city, egy weekendet töltöttem ott két éve. Minden üzletben, étteremben, hotelben kedvesen beszéltek velem angolul. Azt hitték amerikai turista vagyok, mert ez a város az adminsztrátorok és politikusk mellett, főleg túrizmusból él.
Viszont a hotelszóbában a TV csak helyi francia adást adott, és néhány amerikai cabel jött be. SEMMI canadai, az állami CBC adó sem.
Ottawa, Canada fővárosának déli részén francia lakosság él már.
Montreal 2 milliós lakossága már egészen más képet muatat.
57 éve, mikor idejöttünk, virágzó nemzetközi város volt! Minden nemzetiséget és vallást itt megtalálni, pl, rengeteg olaszt,oroszt, magyart,angolt és arab, zsidó bevándorlók teszik ki a lakosság nagy részét. Christoher statisztikája akkoriban, nem így nézett ki.
Ebben a városban van az egyik világhírű egyeteme, McGill egyetem, amit az alapítója nevéről neveztek el. Macdonald hasonló alapító volt ő alapította Hampstad városrészt és a canadai vasutat ő neve alatt építették keresztűl az országon stb. A Molson híres sőrgyártól kezdve, számtalan angol nyelvű létesítmény, gyár és bank élt ittt.
Az öreg Royal Victoria korház szintén régi emlék. Az angol Victoria királynő szobra több helyen található a városban.
Az ipar és kereskedelem valóban angol kézben volt, egészen 1970-es évekig, mikor is megkezdődött a francia szeparálási mánia René Lévesque Liberális miniszter,70-es években megalapította a Parti Québécois-t, szepareratista pártot. 80-asévekben népszavazást inditott Quebec tartomány leválása érdekében Canadától. A népszavazásban alulmaradt, de az eszme tovább élt. Mégegy ilyen szavazás volt a párt miniszterlnőke égisze alatt, J. Bouchard kezdeményzésére. Az a szavazás sem hozott győzelmet a párt kiválási szándékára.
Mostani kormány, Marois vezetése alatt ismét erre törekszik a PQ., ezért hozta a vallás jelvények tilalmát, az új nyelvtörvényt stb. Minél többen haggyák el QUebec tartományt azok, akik más nemzetiségűek, vallásuak, annál több esélye van megnyernia közelgő választást és utána a népszavazást Canadától való elszakadásra.
Az első ilyan szavazáskor, valóban az angolok és más nemzetiségüek, tömegesen hagyták el Quebec tartományt és Montrealt. Elment Torontóba az összes nagy bank anyaháza, a gyárak és vállalatok nagy többsége. Mind ezek adták Quebec tartománynak addig az anyagi jólétet, a gazdasági felvirágozást. Azóta, csak mindig lejjebb sülyednek és milliárdos tartozásokkal jönnek a new yorki bankoknak.
Személye megjegyzés: családomból, két lányom hagyta el Montrealt, akik még ma is visszavágynak. Aki Vancouverbe költözött,őt csak nagy ritkán látom, unoáimat pl. csak két éve láttam utoljára. MA érkezik egy rövid vizitre. DE ő testvérével együtt olyan távol él, hogy nem igazán van meg a nagymam-unoka kapcsolat sem! T.i.Vancouver olyan messze van repülővel Montrealtól, mint Európa. Annyiba is kerül a jegy.
12:02 du.
Nagyon fontos pontokat hagytam ki a rövid beszámolóból: Quebec tartomány rengeteg pénzt kap és kapott MINDIG a Canadai kormánytól, egyszerű zsarolás folytán.
Másik pont: a quebeci franciák tökéletesen elfelejtik, hogy Észak Amerika földrészén élnek ahol MINDENKI angolul beszél és természetes, hogy egy francia fiatal is szeretne angolul tudni karrierje végett.
Az utolsó pont viszont az, hogy a 21. században mennyire demokratikus az az új törvény, amit Christohper hozott, a Face Bookon NEM írhat valaki angolul, ha quebeci!
12:17 du.
Egyetértek Akárki-vel meg Figyelövel:
Talán a magyarországiaknak így könnyebb megérteni a dolgot ha egy európai példát hozok:
déltirolban a német anyanyelvüek vannak a többségben (na meg az első világ háborúig az Osztrák Magyar monarchiához tartozott) de mindig is voltak olasz illetve ladin és más rhetoromán nyelvű kisebbségek. Amikor Déltirolt Olaszországhoz csatolták, akkor hirtelen betiltották a német iskolákat és az összes állami intézményekben (posta stb) olaszokat helyeztek akik egy szót nem beszéltek németül, átneveztek városokat/falukat, és a német déltiroliakat sok bántalmazás érte.
Aztán az évek során kiharcolták a német déltiroliak az autonómiát Olaszországon belül, németnyelvü iskolák vannak, de mindenki beszél olaszul is, és ha valaki Déltirolban dolgozni akar a postán stb, akkor kötelező hogy tudjon németül is. Nyilván ezt nagyon leegyszerüsitettem, de lényegében itt a Déltiroliak a frankofonok, és az Olaszok az anglofonok.
Vagy lehetne Erdély román-magyar-szász szituációval is összehasonlitani.
Mint ahogy Akárki írta, a frankofonok évszázadig el voltak nyomva, a katolikus egyház által is. Én egyetértek azzal hogy Québec egy frankofon tartomány, így tessék mindenkinek megtanulni franciául. Ez már rég megtörtént és azok akik a 70s években születtek és az új emigránsok, azok folyékonyan beszélnek franciául (is).
De most már ezt nagyon de nagyon túlzásba vitték ezekkel az ujjabb és ujjabb nyelv törvényekkel, és most már csak maguknak ártanak. A 70s években amikor sok cég kezdett elköltözni Torontóba a nyelvtörvények miatt és Montréal veszített presztizséböl, már akkor észhez kellett volna térnie a szeparatistáknak hogy ez igy nem lesz jó senkinek. De sajnos nem ez lett.
Ha megvalósulna a tervük hogy elűznek minden anglofont, minden csak franciául lenne, önálló ország lenne Québec, az mind nem változtatna azon hogy továbbra is egy angol nyelvű többséggel van körülvéve és angol nyelv nélkül nem nagyon menne az üzlet.
De ezek a nyelv viták nyilván elvonják az emberek figyelmét a fontosabb problémáktól.
2:06 du.
kanadai.
2014 február 28
12:17 du.Érdekes amit mond!
Meglátásom szerint, ott hibáztak nagyon az angolok, mikor az államalapítás történt 146 évvel ezelőtt, akkor nem kötelezték a kis francia települést arra, hogy Canadában mindenki angolul beszéljen. Ahogy Amerikában megtörtént, és a déli francia nyelvű államokban az angol nyelv az univerzális nyelv, mert amaerikaiak!.
Másik hibájuk az angoloknak, az iskolarendszerük Quebecben. Ha az államalapítás idejében Quebecben, mindjárt KÉT nyelvűnek mondták volna ki az iskolákat! Mindkét nyelv köteleő lett volna, és mindenki két nyelven beszélne.
Sajnos, az angol nagy hibája, hogy más nyelvet, más kultúrát nem képes elismerni.
5:13 du.
Kedves Figyelö,
ezzel abszolut nem értek egyet hogy kötelezni kellett volna a franciákat arra hogy angolul beszéljenek:
egyrészt egy francia, ha menekülni akart vidékröl a nagyvársoba és egy gyárba dolgozni, vagy esetleg ha nagyobb ambiciói voltak, az megtanult angolul. (The Tin Flute / Bonheur d’occasion novellában illetve filmben van is erröl egy jelenet) Messze Abitibi-ben miért lenne szükség angolra? (költöi kérdés, én tulajdonképpen nagyon jónak tartom azt ha valaki mindkét hivatalos nyelvet beszéli!)
másrészt pedig akkor már teljesen eltünt volna a francia nyelv és ezzel együtt a kultura, úgymint Louisinana-ban már alig beszélik a franciát. Vagy pld Irórszágban már szinte senki se beszélik az ösök nyelvét.
Tiszteletben kell tartani a másik nép nyelvét, kulturáját. A 60as években a révolution tranquille-al ezt a folyamaot probálták megállitani (a francia nyelv eltünését) de mára már nagyon túl löttek a célon, ez cikk is ennek a bizonyitéka. Nekik tiszteletben kellene tartani a quebeci angol kisebséget és a sok más kulturát.
6:20 du.
Miért van az hogy a kicsinyke Svájcban három nyelven zajlik minden , teljesen párhuzamosan.
Németül franciául és olaszul.
Ja meg van egy negyedik nyelv is : azoké akik benn laknak a Hegyben. De azokat a svájciak nem nagyon ismerik , mert egészen a legutóbbi időkig csak koranyáron bírhattak előjönni a Hegymögötti völgyeikből a hó miatt. És koraőszön vissza is mentek. De őket sem éri hátrány amiatt hogy kissé akcentusosan sprechelik az italianót.
Ha egy svájci olasz-anyanyelvűtől valaki azt találja kérdezni hogy :
” ÉS ti , olaszok , hogy jöttök ki ezekkel a németekkel ? ” hát úgy elküldi nyomban az illető a zannyába a kérdezőt , hogy olyat még nem látott.
Méghogy olasz..meg német..ŐK SVÁJCIAK ! És szetik a hazájukat meg egymást. Erősek is mind gazdaságilag mind katonailag.
Hitler szerette volna megtámadni Svájcot , de a stratégái kiszámolták hogy több mint ötven hadosztály kellene hozzá. Nem volt nekik akkora erejük. Militáns egy társaság a svájci. Mindenkinek otthon van a fegyvere , lőszere. Akárcsak Izraelben.Ráadásul mindenkit behívnak minden évben katonának , három hétre.Nehogy elfelejtsék hogyan kell kinyírni az esetleges agresszorokat.
12:10 de.
Kanadai,
Jó kérdést tett fel, de én is feltehetem. Miért lenne szükség Kanadában, Montrealban francia nyelvtudásra?
Azért mert ők akarják?
Ja, ne féljen semmit, a franciák gondoskodtak arról, hogy fennmaradjanak. Az 50-es évek végéig, rengeteg gyerek született, akik ma a legnagyobb szeparátisták.
Volt család ahol 13 gyerek is volt.
Géjzának abban igaza van, miért tud a svájci 3 nyelven békében élni? Talán mert a franciák kisebbségben vannak és nem egyedűl.
10:32 de.
Bencsics:
Frászt.
Svájcban 4 NYELVI kisebbség van. Amint fenntebb említettem.
Nemzeti kisebbségeket nem ismernek.
Ők svájciak !
Nem voltam eléggé világos ??
11:10 de.
Géjza, miért kötekedik? Igazat adtam, de nem olvas figyelmesen.
Éppen azért mert 4 nyelv van Svájcban, tehát nem csak kettő, kussolnak ott a franciák.
Kanadában ők az egyetlen 6 millió „kisebbség” ezért mernek ugrálni. Ha lenne még mondjuk 8 millió német vagy olasz, szót se hallanánk.
A francia sovinizmus elképesztő, higgye el.
1:25 du.
hát igen, jó kérdés, jogos. Minek?
De akkor minek egyáltalán bármilyen más nyelvet tanulni? Például, minek tanitja egy kanadai-magyar a már itt született gyermekeit magyarra? Mi haszna a magyar nyelvre itt? Az már nem annak a gyereknek az anyanyelve, hanem annak a szülei anyanyelve. Minek tanit valaki Kanadában magyar iskolában, amikor úgysem fognak azok a gyerekek olyan tökéletesen, olyan folyékonyan beszélni, irni, olvasni mint a szülök, akik Magyaroszágon születtek?
Hát szerintem az csak egy embert gazdagit ha megtanul 1, 2 vagy több nyelven, még ha nem is tökéletesen. Jobban megérti a másik kultúrát.
Ha pedig egy itt született gyereket megtanitanak magyarra, akkor illik megtanulni ennek az országnak a másik hivatalos nyelvét, föleg ha a 6 millió Québecben él.
Ami Svájcot illeti, érdekes dolog: az 1 világháború után népszavazást tartottak az osztrák Vorarlbergben hogy csatlakozzanak e Svájchoz vagy sem. Azt hiszem olyan 80% igennel szavazott. (itt tudni kell hogy Vorarlbergben az allemann dialektust beszélik, vagyis ugyanazt mint a német-svájciak, ellentétben a többi osztrák dialketussal, ami bajor nyelvjárás) Hát se Ausztria, se Svájc nem engedte, Svájc többek között azért nem mert föleg a svájci olaszok és a svájci franciák nem akarták hogy még nagyobb legyen a német nyelterület 🙂
2:41 du.
Tovább viszem a gondolatom:
akkor mi haszna annak, hogy Kanadában egy ilyen újság mint a Kanadai Magyar Hirlap, magyarul jelentesse meg a cikkjeit? Magyar online újságok már vannak böven. Ennek az újságnak az olvasói valószinü föleg Magyaroszágon születtek, magyaroszágaik és az idösek (60 felett).
Ez már kizár egy nagyobb közönséget, a 20-50 éves KANADAI-magyarokat, vagyis azokat akik itt születtek, és bármilyen jól beszélnek magyarul, azt csak igazán konyhanyelvként beszélik, ami talán elég arra hogy Budapesten eligazodjon, de már arra nem hogy bonyolult magyar politikai eseményeket megértsen.
Just sayin’……..
4:01 du.
kanadai.
2014 március 1
1:25 du.
Elnézést, de valahol kisiklott a téma.
T.i. P.E.Trudeou hozta be Canadában a két nyelvüséget, az előbbi hőzöngések miatt.
Akkor Quebecben, miért nem lehet kétnyelvű felírat az üzleteken és ma már a facebookon SEM szabad angolul írni?
Nem a két nyelv miértségéről van szó, hanem az agresszív diktátorságról! Montrealban még a STOP jel is franciául van. Pedig ez egy nemzetközi jelzés.
Erről van szó! A franciák fizetik a kanadai adót, elmennek a háborúba kanadai hadseregben, milliókat kapnak a kanadai kormánytól, akkor miért nem tudják a kanadai törvényeket betartani, hanem új diktatórikus független törvényeket hoznak, amit a lakosságnak el kell türnie és még büntetést is fizetnie, ha nem fogad szót.-
6:16 du.
Figyelőkém
Nekem nincs szükségem a maga igazatadására vagy inkább igazságosztására.
Elvagyok nélküle , mint a hal esernyő nélkül.
( Hogy Mörfit idézzem )
Különbenis: bármit mond , abba mindég belecsempész valami zölden-csöpögös szúrósszagút.
Úgyhogy nem hat meg.