Győzelemre áll a québeci szeparatista párt április 7-én
Népszerűnek bizonyult a québeci kormány durván nacionalista és angolellenes politikája az elmúlt másfél évben. Abszolút többséget szerezhet a szeparatista Parti Québécois (PQ) az április 7-re kihírdetett Nemzetgyűlési választáson, amennyiben akkuratus a Léger Marketing legújabb felmérése. Pauline Marois miniszterelnök pártja 2012 szeptemberében került hatalomra, amikor véget vetett a Liberális Párt (PLQ) csaknem tíz évig tartó kormányzásának. Ugyanakkor a szeparatisták csupán szűk kisebbséget szereztek a québeci Nemzetgyűlésben. A mai Léger Marketing felmérés viszont szeparatista többséggel számol az április 7-ére kihírdetett választáson. A felmérés szerint a baloldali-szeparatista PQ 37, a Kanada-párti PLQ 35 és a jobboldali Coalition Avenir Québec (CAQ) 15 százalékot szerezne a közelgő választáson. De amikor a Léger csak a francia anyanyelvű lakosságot kérdezte, a PQ előnye 20 százalékra növekszik, ami többségi győzelemre utal.
A számok alapján közelinek tűnhet a választás, de a 125 egyéni választókerület elosztása miatt erősen a PQ felé lejt a voks. A PLQ hagyományosan a népes és sokszínű Montreálban, illetve annak külvárosaiban erős, ahol jelentős angol anyanyelvű és kisebbségi, illetve bevándorlói csoportok élnek. A PLQ földcsuszamlásszerű győzelemre számíthat a multikulturális Montreál 27 egyéni választókerületeinek többségében, ugyanakkor szinte teljesen esélytelenek a liberálisok a vidéki francia többségű körzetekben
A 64 éves Pauline Marois kihívója Dr. Philippe Couillard, a liberálisok 56 éves miniszterelnök-jelöltje, aki Maroishoz képest sokkal kevesebb politikai tapasztalattal rendelkezik, hiszen élete nagy részét sebészként töltötte. Ezzel szemben Marois 1981 óta politizál a PQ színeiben.
Pauline Marois jelezte, hogy amennyiben többséget szerez az április 7-ei választáson, kompromisszum nélkül bevezetik a hírhedt szekularizmus chartáját, mely betiltaná a 600 ezer tartományi közalkalmazott számára, hogy a munkahelyen kipát, hidzsábot, vagy éppen keresztet viseljen. „Ehhez kell nekünk parlamenti többség. Hangosan ki fogjuk jelenteni, hogy mely értékek állnak közel a szívünkhöz és ezért el fogjuk fogadni azt a québeci értékeket hírdető chartát, amely a nők és férfiak közti egyenlőséget, illetve a szekularizmust erőstik”—jelezte Marois.
A liberálisok erősen diszkriminatívnak találják a chartát. De a rasszizmus felé hajló PQ a vidéki idegenellenességet kívánja felhasználni, illetve erősíteni az általuk kilátásba helyezett intézkedés által. Mint ahogy korábban arról beszámoltunk: a zsidó és angol többségű Hampstead város polgármestere tavaly bejelentette, hogy nem fogják betartani a chartát, amennyiben azt törvényre emelik. „Ha gondolják, akkor nyugodtan pereljenek be!”—nyilatkozta William Steinberg, Hampstead polgármestere. Rajta kívül a montreáli zsidó kórház is bejelentette: nem fogják betartani a törvényt, valamennyi orvos, ápoló és egyéb alkalamzott nyugodtan viselhet kipát a munkahelyen, független attól, hogy mit rendel el a szeparatista kormány.
Kétségtelen, hogy a szekularizmus chartája központi kampánytéma lesz az elkövetkező egy hónap során. A legutóbbi Léger felmérés szerint a québeci lakosság 60 százaléka támogatja a vallási szimbólumokat érintő restrikciókat a közszférában. De amikor kizárólag angol anyanyelvűeket kérdezik, 84 százaléknyian erőteljesen ellenzik a chartát. A bevándorló, illetve a se nem angol, se nem francia anyanyelvű lakosság köreiben az ellenzők aránya 74 százalék.
Egy szintén új, EKOS felmérés szerint erősen megugrott azok száma Québecben akik úgy gondolják, hogy növekszik az etnikai feszültség Kanada második legnagyobb tartományában. A teljes lakosság 58 százaléka szerint manapság erősebbek a nemzetiségek közti feszültségek.
A Parti Québécois éppen akkor szerepel jól, amikor ezeket a feszültségeket az egekbe emelik vezető politikusaik, illetve a tartományi nyelvrendőrség túlbúzgó, angolellenes bürokratái. Jelzésértékű, hogy a québeci angol kisebbség 51 százaléka komolyan megfontolta az elmúlt év során, hogy elhagyja a francia-többségű tartományt, annak diszkriminatív és egyre angolellenesebb jellege miatt.
Philippe Couillard, a liberálisok miniszterelnök-jelöltje Marois kormányfőt hibáztatja amiatt, hogy ennyi angol távozna. „Nem akarom, hogy falakat építsenek az angol és francia lakosság között”—mondta Couillard. Szerinte a szeparatista kormány bizonytalanságot teremtett a kisebbségi közösségek számára.
Közben ma reggel megjelent a Parti Québécois első kampányfilmje, melyben jelzik, hogy legfontosabb céljuk továbbra is az, hogy Kanadától leszakadon Québec tartomány. „Büszke vagyok erdeinkre, melyek gazdagítanak és folyóidra, melyek felvillanyoznak. Független és szenvedélyes vagy, mint haverjaid, családod és mindazok akik együtt és franciául építik ezt a gazdag nemzetet”–áll a PQ kampányfilmjében.
12:41 du.
Gondolom Québéc lakosai arra is szavaznak, hogy saját erejükből fognak megélni és így mindennemű támogatást elutasítanak, amit Canada kormánya adott, valamint felszámolják az összes jelenlegi állami intézményt és infrastruktúrát, amit Ottawa tartott fenn. Azt hiszem érdemes lenne utána vizumot követelni a Québécois emberektől, ha Canada, vagy az USA területére szeretnének bemerészkedni, számomra érthetetlen és szükségtelen okokból. Québéc mindíg is a Világ lehető legboldogabb provinciája volt, ahol a legprovinciálisabb emberek élnek, akiknek kizárólag Franciaország és Francia Polinézia volt az utazási céljuk, mert ott idáig mindenki megértiette őket. {Szerintem jobb, ha hamarosan Arabul is megtanulnak!}
4:23 du.
Christopher kitünő, pontos képet nyujtott a jelenlegi poltikai helyzetről. Két ponttal egésziteném ki a jővő képét.
Sajnos PQ-nak KÉT ellenzéki pártja van s ez arra ad lehetőséget, hogy valóban nyerjen a PQ!
anno, mikor René Levaque választása volt először a PQ-nak, és sokan nem a Liberálisokra szvaztak, hanem a harmadik pártra, megjósoltam, hogyy be fog jönni a PQ! Így is lett..
Ráadásra, nem is igen erős a LIberális párt, sőt!
A másik pont, hogy Canada többi tartománya és lakossága, már annyira unja és utálja a quebeci balhét,. hogy már azt mondják, hadd menjen!
7:39 de.
Gyula Bognar:
Végre a saját fasisztáidal foglalkozol és nem kotyogsz az Mo-i politikába.Neked jó majd az arab is.
8:54 de.
gogu: Látom olvasni még tud és büszke a magyar Fidesz/KDNP/Jobbik fasiszta kormányra és sok támogatójára. Gondolom Szombaton maga is együtt demonstrál velük.
Egyébként kissé messze élek Québéc-től.
9:05 de.
gyula bognar: goguval ne törődj. ebédidő van, ilyenkor a társalgóban szabad a közösségi wifi használata. mostanra már a csendes pihenő ideje van, és az ápolók előle is elzárják a portable PC-t 😀
mondjuk, a büszkeségéről inkább ne beszéljünk, az ugyanis tudatos elmeállapotot feltételez. gogu esetében ez barokkos túlzás 😛
9:18 de.
Ille: Köszönöm.
Mellesleg én nem nevezném fasisztáknak a Québécois lakosságot, csak Francofile Canadian embereknek. Az mindent magába foglal és se nem torzít, se nem sértés számukra.
Ha például az emberek Erdélyben arra szavaznának, hogy elszakadnak Romániától és a magyar nyelvet tennék meg hivatalos nyelvnek az hasonló, bár nem ugyanaz lenne, mint Québéc elszakadása Canadatól.
Szimpatizálok a Québécois lakossággal, mert irdatlan nehéz lesz, ha nem lehetetlen, a „Tatrtományt” (Québéc Province) Franciaország mellé tologatni. Ennek ellenére, sokan sikert kívánnak nekik és sokan nem is bánnák, ha sikerülne.
10:15 de.
Gyula Bognár,
Elhiszem, hogy nem bánná a Quebec levállna, de elfelejti az ott élő, NEM franciákat, ami k.b. kitesz 1.5 milliót!
Azoknak a canadaiaknak akkor bizony annyi!
Köszönjük!
10:24 de.
Figyelő: Meginnt nem szolgált nevére. Idézzen már írásomból egy mondatot, vagy többet, amiben én a magam álláspontja szerint helyeslem Québéc leválását Canada-tól. Egyébként tapasztalom, hogy hiányzik a humorérzéke is.
10:31 de.
gyula bognar:
gogu nicknéven három évvel ezelőtt a NOLBLOG-on egy ragyogó stílusú fiatalember írta meg visszaemlékezéseit még abból az időkből, amikor normális volt. budapesten működtetett egy valódi PC-guru műhelyt – ő maga is az volt -, de fel kellett adnia, és felköltözött nógrádba, a bánki tóhoz. édes-bús életképeket írt a közel- és távol múltjából, nagyon jól. azután egy csöppet megzakkant, valami megszakadt benne, mert meglehetősen rövid úton belém mart – és nem a lemenő napról írt értekezésem okán.
ha ő az, aki ide is követett, akkor valóban elmeorvosi eset.
kár érte, mert valóban jó tollú lektűrös volt…
10:49 de.
Ille: A társadalmi, munkahelyi és családi változások, egybevetve étkezéssel, a környezettel és öregedéssel, esetenként negatívan befolyásolják az embereket. Gondolom ez az egyik magyarázata annak is, hogy sok szerelmes pár összeházasodik, aztán megváltoznak és elválnak. Lehet, hogy ez az oka annak, hogy a Québécois emberek többsége is el akar válni Canada-tól. Azt azonban nem tudhatják, tapasztalat nélkül, hogy mennyire lennének boldogok egyedül, önmagukra maradva.
3:00 du.
Tisztelt Bognar Gyula , Quebec nem fog levalni Canadatol!!1 = Gazdasagilag egy evig nem tudnak magukat fent tartani ! 2 = Rengeteggel tartoznak Canadanak !! 3 = olyan meg nem volt a tortenelem folyaman , hogy egy orszag kozepeben legyen egy masik orszag! 4 = A lakossag tobbsege nem akarja !! En itten elek , es egy ember se akarja !! Franciakrol beszelek! 5 = Montreal nem akar veluk lenni ! Ha ki is valnanak , csak azt kapnak meg amit a Confederacioba bevittek !! Ami maradna nekik a St Laurent ket partja !! 6 = a fold nem az ovek, hanem a Creek indianoke!! Ha sokat ugralnak , elvezethett egy polgarhaboruig, ugy mint Eszak harcolt Del ellen !!