A korábbi két európai parlamenti választásnál is alacsonyabb volt idén a részvétel Szlovéniában, Olaszországban a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) végzett az élen, Németországban konzervatív győzelem született.

Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 26 százalékával megnyerte az európai parlamenti (EP) választásokat, több mint öt százalékkal maga mögé utasítva a 20,66 százalékot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP). A kormányzó szocialisták 13,88 százalékkal a harmadik helyre szorultak.

EP-s erőviszonyok

Az EP történetében először egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerzett képviseletet az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésében. A részvételi arány 48,1 százalékos volt Németországban, jelentősen emelkedett a 2009-ben regisztrált 43,3 százalékhoz képest, és jóval felülmúlta a 43,11 százalékos uniós átlagot.

Luxemburgban Jean-Claude Juncker egykori miniszterelnök, az Európai Néppárt csúcsjelöltjének pártja, a Keresztényszociális Néppárt (CSV) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson. A részvétel kötelező volt, a választópolgárok 90 százaléka ment el szavazni.

Belgium 21 EP-képviselője közül a királyságot alkotó három közösségből a hollandul beszélő flamandok 12-t, a franciaajkú vallonok 8-at, a német kisebbség pedig egy képviselőt választhat.

A vártnál jobban szerepelt Hollandiában Geert Wilders euroszkeptikus Szabadságpártja (PVV) az európai parlamenti választásokon: míg a voksolás után, az ANP holland hírügynökség szerint a PVV holtversenyben a második helyen végzett.

A kormányzó Néppárt (PP) nyerte az európai parlamenti választást Spanyolországban, de eredményei a másik hagyományosan nagy erőhöz, a szocialista párthoz (PSOE) hasonlóan jelentős mértékben elmaradnak a legutóbbi EP-választásokétól. Portugáliában a szocialista ellenzék győzött, mert a jelek szerint a választók elégedetlenek a kormány gazdasági megszorító intézkedésekre épülő politikájával. Spanyolországban a PP 26,03, a PSOE 23,04 százalékot szerzett, és 16, illetve 14 képviselőt küldhet az uniós parlamentbe, ahol összesen 54 hellyel rendelkezik.

Portugáliában az ellenzéki szocialisták öt százalékponttal több szavazatot kaptak, mint öt évvel ezelőtt: a voksok 31,6 százalékát nyerték el. Portugália 21 képviselőt választott.

Jobboldali győzelem született Horvátországban, mivel a 11 európai parlamenti helyből hat mandátumot a jobboldali pártok szereztek meg. S egy zöldpárti politikus is képviselni fogja az országot. A választások egyik legnagyobb vesztese a Dragutin Lesar vezette Munkapárt, mivel elveszítették az egyetlen mandátumukat az EP-ben, a párt vezetője lemondott pártelnöki tisztségéről, mert véleménye szerint az övé a felelősség a választási kudarcért.

A Robert Fico vezette kormánypárt, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia nyerte az európai parlamenti választásokat Szlovákiában, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt egy-egy mandátumot szerzett – derült ki a voksolás vasárnap nyilvánosságra hozott hivatalos végeredményeiből. Túllépte az 5 százalékos küszöböt Berényi József pártja, az MKP, amely a voksok 6,53 százalékát megszerezve jobb eredményt ért el, mint a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt, amelyre a választók 5,83 százaléka voksolt. Az eredmény mindkét párt számára egy-egy mandátumot jelent.

A kormánykoalícióhoz tartozó Igen (ANO) mozgalom nyert Csehországban 16,13 százalékkal, ami négy mandátumot jelent. A választási részvétel 18,2 százalékos volt, az eddigi három csehországi EP-választás közül a legalacsonyabb. A két korábbi választás alkalmával a választási részvétel mérsékelten 28 százalék felett volt. A legtöbben Ljubljanában, és a fővárostól 20 kilométerre északra fekvő Kranjban voksoltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a jobbközép pártok szerezték meg a legtöbb szavazatot, és így a nyolc mandátumból öt lehet az övék. A szétforgácsolódott baloldalnak mindössze három hely jutott.

A Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) végzett az élen a vasárnapi európai parlamenti választáson Olaszországban az urnák lezárása után.

Az európai uniós országok közül Olaszországban zártak be utoljára, vasárnap este tizenegy órakor a

szavazóhelyiségek. Harmadikként a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországot (FI) , melynek eredménye jelentősen elmarad az előző két pártétól. A szélsőséges Északi Liga bejutott az Európai Parlamentbe. Elsőként Deborah Serracchiani, a PD főtitkár-helyettese nyilatkozott azt hangoztatva, hogy ha a felmérések igaznak bizonyulnak, az olasz balközép párt lehet „a legnagyobb szocialista és demokrata párt az Európai Unióban”.

Az európai választások után a legfontosabb kérdés, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke, illetve hogy az Európai Parlamentben pontosan milyen összetételű frakciók alakulnak. A frakcióknak legkésőbb június végéig fel kell állniuk, mivel az EP július 1-jén tartja alakuló ülését Strasbourgban.

A szabályok szerint a frakcióalakításhoz legalább 25 képviselőre van szükség, akik legalább az uniós tagállamok negyedéből (ez jelenleg 7 ország) érkeznek. A frakcióalakításról, a képviselőcsoport nevéről és összetételéről, valamint vezetőinek személyéről az EP elnökét kell tájékoztatni. Minden képviselőcsoport saját maga dönt belső szabályzatáról, elnökéről vagy társelnökeiről. A frakcióknak külön titkárságuk és vezetőtestületük van.

Vannak olyan képviselők is, akik függetlenül végzik munkájukat, és egyik frakcióhoz sem tartoznak.

A most leköszönő Európai Parlamentben hét képviselőcsoport van, amelyekbe a 28 uniós tagállamból több mint száz különböző párt delegál tagokat.

Kovács Szidónia