Politikai haszonleséssel fűtött gazdasági exodus
Pannónia permanens performansza. Nagyjából ezzel is leírható az a szindróma, ami zajlik az Európai Unióval, az ott honos intézményekkel és cégekkel kapcsolatos hatalmi viszony keretében. A Vezér olykor kiáll, elkezd szenvelegni, és meghirdeti az aktuális békeharcot. A Jobbik ilyenkor kicsit lenyugszik, és a Fidesz-hívők is új lelki alamizsnát kapnak. A világ meg megy tovább.
A hordóról hirdetett EU-ellenesség nyomán olykor felröppen a találgatás, az ország kiszakadásáról az Unióból. A hazai hatalom hamisságai nyomán pedig néhányan néha felsóhajtanak, hogy vajh meddig viseli el ez az Unió. Orbán Viktorral kapcsolatban a hívek megjegyzik, hogy: „Igen, ő nagy formátumú vezér! Ő az, aki térdre kényszeríti a sok uniós bivalyt”. A bírálók egy része pedig megjegyzi, hogy Orbán Viktor borotvaélen egyensúlyoz, és csak a kényszer hatására tesz némi engedményt az uniós nyomásgyakorlások következtében. Orbán Viktor pedig kijelenti, hogy csak a kinti nyomásra szívat meg mindenkit, és különben ő jó ember. Meg szereti ő az Uniót, csak nem olyannak, amilyen. Lezajlik némi kommunikációs adok-kapok, és aztán látszólag a világ megy tovább.
Az uniós tagsághoz fűződő gazdasági érdek nyilvánvaló, mert a beruházások éppen úgy fenntarthatják a növekedést, vagy annak látszatát, ahogy az európai piac egyszerűsített elérése sem válik a gazdaság hátrányára. Azonban Orbán Viktor, a maga újjáélesztett kádárizmusával, könnyen elképzelhető módon a hatalmi játék részeként, és nem csak a sokszor felemlegetett anyagi konzekvenciák miatt is fenntarthatja ezt a billegő helyzetet. Ennek a gondolatkísérletnek a megalapozásához érdemes a tényleges kádárizmus korába visszakanyarodni. Különösen az ellenzék egy részét érintő kezelési megoldást illetően. Arra a rétegre érdemes gondolni, amelynek tagjait jobban szerették határon kívül tudni, mintsem idehaza. Voltak számosak, akiket sikerrel hoztak olyan helyzetbe, ami gyakorlatilag egy száműzetéshez hasonló állapotot eredményezett. Egy füst alatt egy kicsit hozzájárul a Kádár-vezette hatalom legitimációjához az, hogy az ellenzéki értelmiséget nem okvetlenül hányták kardélre, hanem „megengedték” az emigrációjukat.
Abban a biztos tudatban, hogy ezzel két legyet ütnek egy csapásra. Mármint az említett legitimációs index emelésén kívül. Az említett értelmiségiek egyrészt nincsenek itt, másrészt külföldön vannak. Nincsenek itt, tehát a hazai hallgatóságuk nagyságrenddel csökken, és nem kell velük hivatalosan, például szovjet nyomásra, drasztikusabban foglalkozni. Másrészt külföldön vannak, ahol azért alapvetően gyökértelenek. Különösen kezdetben. Tehát azzal vannak elfoglalva a köteles önsajnálati periódus után, hogy valamilyen exisztenciát teremtsenek. Kevesebb időt hagyva az itthon maradottakra. Akiktől amúgy is elég jól működő, illetve ellenőrzött kommunikációs határok választják el őket. A dolog egyik szépséghibája lehetett ugyan, hogy a megteremtett exisztencia hasznából, már csak az így kijutottak létszáma miatt is, igen csekély mértékben részesült a hatalom, de ez ideológiai alapon sem számított.
Ezután pislantsunk rá arra a megoldásra, amit Orbán Viktor és csapata implementált az utóbbi években, és máris elkezdhetjük a cinikus zsenialitását megtapsolni. Az ellenzék ugyan felhánytorgatja a távozottak számát, de olyan, mintha nem tudna, nem akarna ettől a számmágiától elszakadni. Egyelőre jegyezzük meg csupán azt ebből, hogy közel félmillió ember távozott a gazdasági exodus során. Ami nyilvánvalóan több ember családi érintettségét jelzi, az a félmillió is szép nagy szám. Békeidőben. Az is nyilvánvaló, hogy jobbára olyanok távoztak, akik nem rendelkeznek odakint az első naptól biztos és magas keresettel. Tehát mindezek esetében érvényesül az, hogy igencsak mással vannak jó darabig elfoglalva, mint a hazai ügyekkel. A kádári száműzetési program eme pontja tehát kipipálható Orbanisztánban is. Az is nyilvánvaló, hogy nem a hiperelégedettek távoztak, tehát a „felforgató tevékenység” kiebrudalása is teljesül. A hatékonyságát a szavazáson való részvétel mértékénél más aligha illusztrálja jobban.
Idáig a kádárista megoldást láttuk újratöltve. A nagy újítás ennek adaptálása az uniós környezetre. Az ugyanis két dolgot biztosan biztosít. Az egyik a szabad kiutazás. A másik a szabad pénzutalás. A szabad kiutazás lehetővé teszi, hogy az igazán elégedetlenkedők a szabad akaratukból menjenek a fenébe. Lehetőleg magukkal rántva azokat is, akik számára ők véleményformálók. Ezzel a kormányhűség arányaiban máris jobb. Aki itt marad az jobbára vagy a kormány híve, vagy megalkuszik a helyzettel. Legyen bár ennek oka akármi. Ugyanakkor az alapvetően gazdasági exodus nem jelent azonnali és nyilvánvaló szakítást az óhazával. Az Eu amúgy is biztosítja a szabad mozgást, tehát az itthon maradottak számára, vagy akár a kimentek még meglevő számláira rendszeresen csorog be a valuta. Akármennyi is, az a devizatartalékok szempontjából tiszta haszon Matolcsy Györgynek.
Így aztán számos elégedetlenkedő nem szavaz, és még pénzt is utal haza. Amely utóbbi különben kétségtelenül a hazai piacot fűti. Ezzel a populista demagógiához is biztosabb, statisztikailag is jobb alapot adva. Így aztán az orbanista hatalom számára az Eu éppen a jelenlegi formában kell, mint egy falat kenyér. Gyakorlatilag nagyüzemivé téve azt, ami Kádár idejében még kicsiben zajlott. Ráadásul hasznot hajtva. Mintha csak eladná az ellenzékét azzal, hogy kikényszeríti a szavazóit az országból.
Andrew_s
Author: Endre István Simay
Az írások, gondolatok nem elfogulatlanok, mivel rajtuk a szerző árnyéka. az enyéimen is.Kár elvárni azt, hogy egy hír alapján alkotott vélemény steril, minden elfogultságtól mentes legyen. Még azt sem lehet mondani, hogy aki ezt várja el, az a cenzúra híve, vagy akár az öncenzúráé. Azon egyszerű okból, hogy a cenzúra sem steril, és az sem mentes az elfogultságtól. Az öncenzúra pedig a gondolatok önigazoló darálója csupán, melynek eredménye a hatalom hintőpora. Hogy jobban csússzon, és a szerző jobban csússzon-másszon. Miközben a legkisebb szellő is felkavarhatja a hatalom hintőporát, torkára forrasztva a szót a szerzőnek, és a betakarva, a múlt homályába taszítva azt. A vitának, véleménynek szerintem szabadnak kell maradnia. A szabadságot és a szabadosságot, személyeskedést azonban nem szeretném hagyni, hogy összekeveredjen.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
9:36 de.
Ezt zagyvasagot szerintem, meg a „szerzo” sem erti.
9:37 de.
Koszonom, Domnule, de nem kell a kommentje. Tartsa meg maganak.
9:50 de.
jimbo: fogadja el, ingyen adom 🙂 még mindig ott tart, hogy maga eldöntheti, hogy kommentelhetek-e, vagy sem? ugyan már 🙂
9:53 de.
jimbo: egy valami kétségtelen: MAGA valóban nem érti 😀 ha kivételesen elemezné pár sorát, csak, hogy lássuk, mitől is zagyvaság az?
tudja, ahogy megszoktuk magától, logikusan, észérvekkel alátámasztva, ellenbizonyítékokat felsorolva, ahogy mindig is teszi…
9:56 de.
Kedves Andrew_s. Ha tényleg szándékosan kényszerítettek ki külföldre, akkor áldom a nevüket. Még senki nem tett velem ilyen jót.
10:00 de.
Jimbo. Zagyvaság? Minket többszörösen kiraboltak, most pedig pénzt küldünk haza, hogy szeretteink ne haljanak éhen. Nem zseniális? Kénytelenek vagyunk pénzt küldeni kifosztóinknak.
10:15 de.
Azért nem ilyen „szép” a kép ..
A nyugdíjkassza épp összeomlóban.
Az a félmillió hiányzó járulékfizető, az a 200 ezer kényszermunka-járulék és
nyugdíj-mentés = eltapsolt a 3000 mrd-os MANYUP
nem jó ómen az Álmoskönyv szerint.
10:46 de.
llanfair
2014 július 11
9:56 de.
Üdvözlet! Régen vártál erre, azt hittem elfelejtettél minket!
Szerintem is a megfogalmazás a szándékos kikényszerítéssel túlzó! Viszont a hatások ugyanazok akkor is, ha az alapcél a diktatórikus hatalom, és a mértéktelen harácsolás volt. Orbánt nem érdeki az ország lakossága. A statisztika szerint lényegesen megnőtt a végleg távozók aránya, aminek a hatása egyenlőre felmérhetetlen, csak nagy vonalakban a fő irányvonalak látszanak. Így az a kevéske valuta ami az átutalásokkal beérkezik, semmiképpen nem kompenzálja a távozókat. A távozókkal végső soron jót tett, ez az ő személyes szerencséjük.Viszont szerintem ez a téma most kicsit felületesre sikeredett a szerzőnek. Szerintem több volt benne mint az ország rendjében csalódottak. Sokkal mélyebben hat vissza a távozók hiánya.
10:47 de.
Hát nem tudom ti mely országban éltek! Számoltatok?
10 millió magyarból:
2 millió gyerek, fiatalkorú,
2 millió millió idős és ellátásra szorul,
0,65 millió külföldön boldogul.
A Fidesz statisztikája szerint:
4,8 millió ember él a létminimum alatt!!!!!
Magyarország JOBBAN TELJESÍT? Hát igen, Hitler attributumai szerint, mert ilyen rövid idő alatt neki nem sikerült ennyi embert tönkretenni.
Remélem kommentelő, képtelen társaink elgondolkodnak ezen…
12:54 du.
Kedves Don Ovuz: Nem felejtettelek el Titeket. Olvastam minden cikket és hozzászóltam. Csak gondosan kitöröltem elküldés előtt. Utaztam is (Pesten is voltunk), vendégeink is voltak, és megint utazunk.
Mi úgy segítünk ottani barátainknak, hogy a saját költségünkre meghívjuk Őket két hétre Írországba.
Itt a honlapon megtudtam, hogy semmirekellő alak vagyok aki értéktelen és buta hozzászólásokkal bombázza a jobboldalt. Torkig lettem, hogy velem foglalkoztak és nem a véleményemmel.
Sok hozzászólástól (hozzászólótól) undort kaptam, és válaszaim átlépték volna az általam szabott határt. Ezt nem akartam. Valamiért nem dob fel ha gyaláznak, és nem akartam a szintjükön folytatni. Tényszerűen Marcsi egyik aljas, gonosz és cinikus hozzászólása tette be a kaput.
A szavazáskor szembesültem (hazamentünk szavazni), hogy a magyar szeret a fekáliában tapicskolni. Ki vagyok én, hogy ez ellen agitáljak? Ha nekik ez kell? Mi végleg távoztunk. Minek hányjam falra a borsót?
A cikkhez. Mi havonta átlag 1500 eurót küldünk haza. Ehhez vedd a havi 180 000 forint nyugdíjamat, amit nem kapok meg. Nem rossz pénz ez, amit az ország a semmiért kap tőlünk.
1:20 du.
llanfair: hiába, no, marcsinak küldetéstudata van. most, hogy ezt megtudta, elégedetten jelenti felső kapcsolatának: na, ezt is kigyűlöltem innen!
a borsó ügyében tájékoztatlak, hogy lesz, aki összesöpri, te csak szórjad, a potyára mindig van jelentkező…
2:06 du.
lanfair
2014 július 11
12:54 du.
Vannak akik nem számítanak. Életük éppoly jelentéktelen, mint a véleményük. Én emiatt nem mentem volna el.
Amúgy a rövidtávú hatást nem is vitatom, de én például olyan dolgokra gondoltam, hogy a 650 ezer távozóban a gyermekvállaló korúak az ország 10%. Ezt levetíteni hosszútávra népesség, gazdaság, járulék, és még sok szempont alapján. Erre mondtam, hogy csak halványan sejtjük a következményeket.
2:47 du.
Don Ovuz: És igazad is van. Mi is csábítjuk gyermekünket. Itt sem értik miért nem jön ki. Sokan mondják, mosogatni jönnek. Ez nem egészen igaz. A mi kis közösségünk hét orvosból, egy hegedűművészből négy számítástechnikusból és egy könyvelőből áll. Tudomásom szerint van egy Lidl pénztáros is, de az nem barátkozik a csapattal, nem tudom miért. De ha mosogatni is jön. Akkor az azt jelenti, hogy egy talpraesett dolgozni vágyó ember, aki otthon is hasznot hajthatna. Hiszen ha itt megél, akkor van benne bátorság, merészség és akarás. Kár volt elengedni. A csapatból egy van, aki vissza akar menni. A többi itt képzeli el a jövőjét ha lehet. Ez bizony nagy vesztesség az országnak. És ha itt valaki érvényesül, üres ígéretekkel nem csábítható haza.
4:40 du.
llanfair
2014 július 11
9:56 de.
Szerintem a kényszerítés nem csak a halántékhoz szorított puskát jelenti. Lehet olyan finom mechanizmusokat is működtetni, amitől látzsólag maga dönt a távozás mellett. Sok kis manipulációt, az exisztencia kinullázását, stb.
4:42 du.
JIMBO
2014 július 11
9:36 de.
Sehol nem látom a cikkben az egyetmes okosság kinyilvánításának vágyát. Tehát nyilván vitatható. Szedje ízekre és soroljon ellenérveket, tényeket. Még egy jó vita is kijöhet belőle 🙂
6:51 du.
andy mage: ne várj ilyesmit jimbotól, ahhoz bizonyos képességek szükségesek. vita- és elemzőképessége nulla. ő csak bejön, odaköp az asztalra, majd peckesen kivonul.
3:35 de.
Andy Mage: Igazad van. Ironikusnak szántam. Nem ment át. Többek közt az állandó szabály és törvénymódosítás is közte volt a távozásunknak. Egyszerűen nem akarták az embert hagyni élni. De ezt az MSZP kezdte, a Fidesz csak tökéletesítette. A Fidesznek azt „köszönhettük”, hogy tudatosították, hogy nincs értelme a küzdelemnek. Ha nem ilyen arcátlanok, talán még mindig vegetálunk Pesten.
Így életünk legjobb időszakát éljük. Ezt köszönhetjük a Fidesznek, bár nem hiszem, hogy ez volt a céljuk.
De ez csak az egyik vetület. Ezer más oka is volt. De a többiért már megkaptam a hazaáruló kitüntetést.
3:26 du.
Soha senkinek nem jelentettem(bár itt egyesek múltjában előfordulhatott…)nem ebből éltem!!!!!,se gonosz se aljas nem vagyok
azok szerint ,akiknek a véleménye mérvadó….!
Nagyon sajnálom az ilyen „érzékeny lelkületű” embereket,akik
minden alap nélkül beletaposnak( illetve próbálnak)másokba!
Egyébként a cikkhez nem szóltam hozzá és nem is kívánok,mint több másikhoz sem!
3:53 du.
marcsi: állításai azért némi bizonyításra szorulnak, de legalábbis pártközponti pecsétes igazolásra: nem, a boda tényleg nem olyan… a hozzá nem szólásai pedig igencsak érdekesek 😀
tudja, boda, nekem visszaköszön egy régi jegyzékváltásunk:
kérdés: mondja, marcsi, lefeküdne velem 100 dollárért?
viszont kérdés: nade, minek néz maga engem?
válasz: azt már az előbb tisztáztuk. most már csak az ár a kérdéses…