Növekvő lakhatási szegénység valódi politikai megoldások nélkül.
Éves jelentést adott ki a Habitat, ami alant olvasható.
„ A gazdaság ugyan lassú növekedésnek indult, a lakhatási szegénység azonban tovább mélyült 2013-ban Magyarországon. A szakpolitikai intézkedések nem adtak hatékony válaszokat a szegénységben élÅ‘k problémáira: köztük a rezsicsökkentés és a lakásfenntartási támogatás sok háztartást elért, de nem nyújtott érdemi segÃtséget. A társadalom szélére sodródott csoportok – a szegregált telepeken élÅ‘k, hajléktalanok – lakhatási problémái tovább nÅ‘ttek, s egyre többen élnek nem megfelelÅ‘ lakáskörülmények közt, vagy bizonytalan jogi helyzetű lakásokban.
A lakhatási problémák közül továbbra is a megfizethetÅ‘ségi problémák a legsúlyosabbak. 2013-ban a háztartások kiadásainak negyedét tették ki a lakásfenntartás költségei, ami a tavalyi adatokhoz képest átlagosan 1,5%-os csökkenést jelent. Ez fÅ‘leg a rezsicsökkentésnek volt köszönhetÅ‘, amely az elmúlt év legnagyobb volumenű lakáspolitikai intézkedésének számÃt, azonban a családok lakhatási kiadásait csak kis mértékben csökkentette. Miközben az intézkedés olyan háztartásokat is támogatott, amelyek nem szorultak rá, nem mérsékelte számottevÅ‘en a rászorulók lakásfenntartási kiadásait (a legszegényebb háztartások megtakarÃtása havi 1925 Ft volt). A 900 ezer fával, szénnel, PB gázzal fűtÅ‘ háztartást az intézkedés még kevésbé érte el. Közmű- vagy hiteltartozás miatt Magyarországon évente kb. 500 ezer végrehajtási ügy indul, ez a szám évrÅ‘l évre nagyjából 10%-kal növekszik. Az adósok 1%-a veszÃti el otthonát vagy fontosabb ingóságait. A közműdÃj-tartozást felhalmozók aránya sokkal nagyobb, mint a jelzáloghiteleseké. MÃg rezsitartozása a lakosság közel negyedének van, addig a jelzáloghitel tartozások a népesség 6,8%-át érintik.
A lakások minÅ‘sége, közművekhez való hozzáférése folyamatosan javul a rendszerváltás óta, azonban még most is 145 ezer háztartásban nincs vezetékes ivóvÃz, 1,1 millió háztartásban pedig szennyvÃzelvezetés. A lakásminÅ‘ségi problémák a gyereket nevelÅ‘ családokat nagyobb arányban sújtják. Napjainkban több mint 170 ezer gyerek él olyan lakásban, ahol nincs bent WC, és közel 136 ezer gyerek otthonában nincsen zuhany vagy fürdÅ‘kád. A gyerekek harmada (mintegy 620 ezren) él olyan lakásban, ahol beázik a tetÅ‘, vagy nedves, penészes a lakás.
A szegényeket is elérÅ‘ lakáspolitika hiánya leginkább a társadalom szélére sodródott csoportokat, a szegregátumokban élÅ‘ket és hajléktalanokat sújtja. Összesen 1600 szegény- illetve cigánytelep található Magyarországon, 300 ezer ember él szegregált lakókörnyezetben. Bár Magyarországon az átlagnépességhez képest a romák lakáshelyzete lényegesen rosszabb, az uniós forrásból indult telepprogramok a szegregációt nem enyhÃtik. A szegénytelepeken a probléma konzerválásához jelentÅ‘sen hozzájárul a regionális egyenlÅ‘tlenségek növekedése és a szegénység területi koncentrációja, ami miatt az alacsony képzettségű, nehezen foglalkoztatható szegényebb társadalmi csoportok végleg kiszorulnak a munkaerÅ‘-piacról.
A hajléktalan emberek száma nehezen becsülhetÅ‘, ám azt tudjuk, hogy a hajléktalanellátó rendszerben öt év alatt 48 ezer ember fordult meg. A hajléktalanok hozzávetÅ‘legesen harmada több mint 10 éve él otthon nélkül, tizedük egy éven belül veszÃtette el otthonát. A hajléktalanná válás legtöbb esetben családi konfliktusokra, válásra vezethetÅ‘ vissza, ám 2013-ban 25%-ra nÅ‘tt azok aránya, akik azért veszÃtették el otthonukat, mert nem tudták fizetni annak költségeit. Az elmúlt évben a hajléktalanok közterületekrÅ‘l való kitiltása sok figyelmet kapott. az ilyen intézkedések nem oldják meg a hajléktalanság problémáját, helyettük a hajléktalanságot megelÅ‘zÅ‘, a hajléktalanságból kivezetÅ‘ komplex programokra lenne szükség.
A lakhatási szegénységben élÅ‘ társadalmi csoportok problémájára a mostaninál kiterjedtebb, jól működÅ‘, megfizethetÅ‘ szociális bérlakásrendszer adna választ. A hazai hitelezési, támogatási gyakorlat azonban a saját lakás szerzését részesÃti elÅ‘nyben. A magyar népességnek csak 10,4%-a lakik bérelt lakásban, a szegénységi küszöb alatt élÅ‘knek pedig mindössze 13,8%-a él szociális bérlakásban, 3,7%-uk piaci áron bérel lakást, mÃg 19,1%-uk lakáshitellel terhelt saját tulajdonú lakásban él. Vagyis számos család és egyén kényszerült erÅ‘n felül lakástulajdon-szerzésbe, eladósodásba.
Magyarországon 4,4 millió lakás van, szemben a 4,1 millió háztartással. Vagyis Magyarországon nincs lakáshiány. A legfrissebb adatok szerint a mintegy félmillió lakásból 383 ezer lakás áll üresen Magyarországon, miközben körülbelül 300 ezer család élethelyzete indokolná a szociális bérlakásba való költözést. A hasznosÃtatlan lakások tulajdonosainak és a nehéz helyzetben lévÅ‘ családoknak egyaránt megoldást jelentene a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. Szociális Lakásügynökség (SZOL) modellje. A SZOL átvállalja a lakás kiadás kockázatainak jelentÅ‘s részét, miközben megfizethetÅ‘ és biztonságos lakhatást biztosÃt a nehéz helyzetben lévÅ‘ családoknak.
Éves jelentésünk alapján megállapÃthatjuk, hogy a lakhatási szegénység tovább mélyült az elmúlt évben. Egyre többen élnek lakhatási szegénységben: jogilag bizonytalan lakáshelyzetben és nem megfelelÅ‘ lakáskörülmények közt. A szakpolitikai intézkedések nem adtak hatékony válaszokat a szegénységben élÅ‘k problémáira. Koherens, a szegénységben élÅ‘k problémáira érzékeny lakáspolitikára, a saját lakás szerzésének ösztönzése helyett, vagy a mellett pedig jól működÅ‘, támogatott bérlakás-rendszerre van szükség. – mondta el Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója.
A Habitat for Humanity Magyarország minden évben elkészÃti éves jelentését a lakhatási szegénységrÅ‘l. A jelentést eljuttatja a szociálpolitikával, lakáspolitikával foglalkozó szakembereknek és döntéshozóknak. A szervezet saját javaslatok fejlesztésével, a szakpolitikai folyamatok véleményezésével is dolgozik annak érdekében, hogy Magyarországon minden embernek legyen emberhez méltó otthona. „
8:20 de.
„…Magyarországon minden embernek legyen emberhez méltó otthona.”
szélmalomharcnak tűnik, mivel az alapizé kivette az alkotmányos jogok közül a lakhatáshoz való jogot.