Száz jiddis szó 2.
Sorozatunk olvasóitól elnézést kérünk, de a Raj Tamás által használt szövegszerkesztő egy korai code-page-et használt, így a hosszú ékezetes karakterek másképpen jelennek meg, egyenkénti korrekciójukra nincs kapacitásunk. A cikkek sem sorrendben, hanem random kerülnek közlésre.
91. A mikve
Következő jiddis szavunk, a rituális fürdőt jelentő mikve, ugyancsak héber eredetű, ám vigyáznunk kell, mert a héber mikve szó reménységet is tesz magyarul, ahogyan azt Jeremiás könyvében olvassuk: Mikvé Jiszraél Hasém — „Izrael reménysége az Örökkévaló. Ezzel szemben a mikve, mint “vízgyűjtő hely”, már a Teremtés könyvének elején is előfordul. S a rituális fürdő valóban mindmáig vízgyűjtő medence, ahova a természetes “élő vizet” (héberül májim chájim), többnyire az esővizet gyűjtik egybe. A hagyomány pontosan meghatározta, hogyan építsék a fürdőt, s hogy mekkora mennyiségű csapadék kerüljön bele. Ebből aztán hajdan komoly viták szoktak keletkezni a régi zsidó községekben. Egy ilyen éles vitát dolgoz fel novellájában (Bajok a mikve körül címmel) az egykori Kárpátaljáról a remek tollú cseh író, Ivan Olbracht, aki mellesleg az amerikai Albright asszony egyik őse volt.
A fürdés hozzátartozik a zsidó vallási kötelességeihez, hiszen az Örökkévaló és a szent Tóra elé csak testileg-lelkileg tisztán járulhatunk. A korai ókortól kezdve ezért mindenütt, ahol a zsidók megtelepedtek, mikvét is építettek. Naponta, de legalább szombatra mindenkinek meg kellett fürödnie. Nem véletlen, hogy a régészet megállapítása szerint a legősibb vízvezetékek egyike éppen Jeruzsálemben épült (Dávid király serege már időszámításunk előtt 1003-ban a kiapadt vezetékeken keresztül jutott be a városba.). Itt találták meg az úgynevezett Siloáh-feliratot. Amikor ugyanis, időszámításunk előtti 710 körül, Hizkijáhu király bevezette a Siloáh-forrás vizét a város alá, két oldalról kezdték fúrni az alagutat, s ahol találkoztak, a munkások szükségét érezték annak, hogy emléktáblát emeljenek az eljövendő korok számára.
Levéltári kutatás közben bukkantam rá a XVIII. századi dunántúli fürdők listájára: megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy ez idő tájt ott csak a hódoltság korából maradt török és a mikve célját szolgáló zsidó fürdők működtek, más nem. Nem véletlen tehát, hogy a késő középkori és korai újkori járványok kevésbé érintették az egyébként emvertelen életkörülmények között élő gettó lakóit. Más kérdés persze, hogy ezért aztán újabb rágalmat szórtak a zsidókra: “ők mérgezték meg — úgymond — a kutakat”…
.A házasélet szempontjából különösen fontos a mikve. Esküvő előtt a menyasszonyt édesanyja vagy anyósa viszi el a mikvébe, ahol később havonta meg kell tisztulnia A zsidó vallás szerint ugyanis a menstruáció idején a nő tisztátalan (héberül nidá). Voltaképpen csupán ezért nem vehetnek részt az asszonyok a vallási szertartásokban, nem ölthetnek táliszt, nem járulhatnak a Tóra elé, sőt, — így szól a talmudi törvény — “minden olyan vallási parancs alól, amely időhöz van kötve, a nők felmentést nyernek”. Persze, mondhatná valaki, ha éppen nem nidá az asszony, miért ne művelhetné ugyanazt, mint a férfiak? És valóban nem tiltaná ezt semmi, csakhogy a menstruációs időről — a jó illem (héberül derech erec) okából — a férjen kívül egyetlen férfi sem tudhat. Mit is szólna hozzá a község apraja-nagyja, ha mondjuk, a női rabbit minden szertartás előtt nyilvánosan megkérdezné a samesz:
– Tessék mondani, most éppen hányadán tetszik állni?
Ma már nálunk nem sokan veszik igénybe a Bufapesten működő egyetlen mikvét. holott hajdan minden kis zsidó településen fenntartott a hitközség egy-egy ilyen intézményt. Legfeljebb azok járnak ide kötelező erővel, akik a zsidó hitre kívánnak áttérni. Éppen ezért hangzott különösen, amikor az 1960-as évek elején — így írta az Új Élet — új mikvét avattak Karcagon.
– Mi lehet ennek az oka? — kérdeztük mi, a Rabbiképző növendékei mesterünket, dr. Richtmann Mózest.
– Tudják, fiaim, — magyarázta —, ez egy rövidítés: MIKVE, vagyis Magyar Izraeliták Kirakatpolitikája Valuták Elérésére…
A mikve azonban még az olykor kissé pajzán jiddis viccek között is előkelő helyet foglal el. Lássunk témánk befejezéseként egy ilyen történetet:
A rabbi felesége (jiddis szóval a rebecen) felháborodva érkezik haza a mikvéből, a zojne (ez a jiddis szó prostituáltat jelent) pont előtte fürdött, méghozzá soron kívül!
A rabbi megnyugtatja izgatott asszonyát:
— Ne aggódj, drágám, rád csak én várok idehaza, őrá viszont az egész város vár…
Raj Tamás
Author: KMH Vendégszerzők
11:35 de.
Vajh a zsidók ősi fürdési szokásai, merítkezése, nem hozható összefüggésbe Keresztelő János (általánosan: Ioannes Baptist) rituális fürdésével, azaz baptisztériumával?
A Holt-tenger közelében fekvő, a negyvenes évek táján feltárt hatalmas kiterjedésű qumrani „”kolostor-együttes”” romjai között több mikvét is találtak*, mely felfedezések jelentősége márcsak azért is nagy fontossággal bír, mert többek közt azt is igazolja, hogy a Josephus Flavius római író által esszénusoknak nevezett közösség szigorúan a zsidó rítusok szerint folytatta a vallásos életét, valamint nem éltek cölibátusban sem.
Tehát érdekesség sőt, Keresztelő János aki egyszer – akkor – tűnik fel az újszövetségben és embereket avat be, illetve „keresztel meg” a merítkezés módszerével. Jézust is így avatja be. János nyomában követők hatalmas tábora járt – több, mint Jézuséban. Egyes kutatók szerint nem zárható ki, hogy János az Esszénus (v. Esszeus) vallási közösség tagja volt, ahol a merítkezési rituálénak még nagyobb szerep jutott, mint a többi zsidó területen.
Más történészek azt is tudni vélik, hogy Jézus az alatt a hosszú idő alatt, amig „a pusztában” tartózkodott, valójában az esszénusok között szívta magába a [zsidó] vallás szigorú tanait és rítusait… **
* Az erről és a Holt-tengeri tekercsekről szóló régészeti irodalom mind említi a a mikvéket.
** Az esszénusok életét taglalja sok könyv, amely a „tekercsekből” meríti tényszerű[!] anyagát…
9:12 du.
DonGolo, gondolod, hogy Jezus egy am ha’arec lett volna 30 eves koraig?
En inkabb arra lennek kivancsi, hogy mit csinalt Jezus olyan sokaig az ordog tarsasagaban? Seggrepacsiztak, vagy valami massal utottek agyon az idot?
https://www.smashwords.com/books/view/406335
Udv;
Moshe
11:39 de.
Igentisztelt Moshe Akiva !
Ezzel az ördöggel kapsolatban az én oldalamat is fúrja kiváncsiság, ha igaz…
A másik, hogy – ha igaz az írás – Jézus inkább betartotta a Tórát és be akarta azt tartatni, amire a zsidóság ellenségei azt állítják, hogy egy új valláson törte a fejét…
Pedig kijelentette, hogy a Törvényt [étsd: Tórát] és a proféták tanításait nem akarja megsemmisíteni, sőt inkább megrősíteni akarja, ami teljesen ellentmond egy új vallás alapításának > feltéve, hogy igaz az írás ( a Máté evangéliuma). Ha csupán ezek a mondatok nem lennének igazak, állítom, hogy akkor az egész ún. „Újszövetség” hamis állítás …
2:04 du.
Kedves DonGolo!
Igen, Jezus allitolag azt mondta, hogy „Nem azert jottem, hogy a Torvenyt megvaltoztassam, hanem hogy betoltsem.”
Erre aztan tobb esetben is megvaltoztatta a Torvenyt, mint pl. a valasok teren. A zsido vallasban a ferfi barmikor elvalhatott a felesegetol, es ezt Jezus megtiltotta. Jezus szerint csak akkor valhat el a ferfi a felesegetol, ha az hutlen lett hozza. No es ezzel mindjart megvaltoztatott egy masik torvenyt, miszerint a hutlen asszonyt agyon kellett kovezni. Mire akkor a valas?
Es ebben itt most mindegy, hogy a Torveny jobb-e, embersegesebb-e mint amit Jezus mondott, vagy forditva? Itt az a lenyeg, hogy meg lett valtoztatva Jezus altal a Torveny.
Van persze sok minden mas is, mint pl. az oncsonkitas, koztuk a on-kihereles, a szemek kitolasa … stb … amit a Torah soha nem emlitett. Sot, a Torah (Torveny) elso parancsa (az egesz emberisegnek) az, hogy „Szaporodjatok es sokasodjatok”. Herek nelkul ez kicsit nehezen menne.
No es ha valaki azt allitana, hogy ezt csak kepletesen kell ertelmezni, hadd hivjam fel a figyelmet, hogy a korai keresztenyek ezt szo szerint, „veresen” komolyan vettek.
Az, hogy „hamis” az Ujszovetseg nem sokat jelent. Nagyon regota tudjuk azt, hogy a 4 evangelium egymasnak ellentmond, teli vannak alapveto hibakkal es ugynevezett „profecia-gyartassal”.
A ma hivo katolikus vagy reformatus keresztenyek (most olyan orultekkel, mint a J. Tanui, vagy a Mormonok nem foglalkozom) ezeket a hibakat es ellentmondasokat ugy fogjak fel, hogy pl. az evangelium iroi nem tortenelmi hitelessegre torekedtek, hanem a hitre. Vegulis a Keresztenyseg azon alapszik, hogy „ha hiszel Jezusban meg van mentve a lelked”. Barmit is tettel elozoleg, vagy azutan, hogy elfogadtad Jezust, biztos lehetsz benne, hogy a Mennyorszagba kerulsz.
(Ez is kulonben egy olyan tan, ami homlokegyenest megy a Torah-nak. A Torah-ban az Ist-n nem parancsolja meg, hogy „higgyetek Bennem”, vagy „higgyetek Mozesben”, vagy hogy „higyetek a Torah-ban”. Nem hinni kell, hanem cselekedni, vagy ha tilos, azt nem cselekedni. A magyar allam sem azt keri az allampolgaraitol, hogy higyjenek az allam torvenyeiben, hanem hogy betartsak azokat.)
Ha maga tud angolul ajanlanek ket rovid, de nagyon velos kis konyvecsket.
Amikor olvastam oket, sajat magamon rohogtem, hogy igy bedoltem a zsido es kereszteny Bibliaknak.
Ugyanakkor letezik azert egy olyan magyarazat mindezekre a furcsasagokra, hogy HaSem akarata volt, hogy ilyen legyen a Biblia.
Az elso az Ujszovetseget vilagitja at:
http://www.amazon.ca/Gospel-Fictions-Randel-Helms/dp/0879755725
Ez masodik pedig a Torah-t (Mozes 5 konyvet) analizalja, ugy hogy kozben hasznalja szinte az egesz zsido Bibliat.
http://www.amazon.com/Wrote-Bible-Richard-Elliott-Friedman/dp/0060630353
Ez utobbi annyira tetszett, hogy leforditottam magyarra, de valahogy itt a nagy edmontoni kodben eltunt a vege, nehany oldal, ami tkp egy nagyon fontos tablazat hozza.
Ezeket a konyveket nem en irtam es egy vasat sem kapok azert, mert reklamozom oket. Amit az elso bejegyzesben kuldtem az az en „idegenszivu”, a Fold szivcsakrajatol es a mocsarak kigozolgesetol felo verseskonyvecskem. 🙂
Az is ingyenes.