Kolbász helyett putri Albionban

2014 szeptember 7 11:42 de.6 hozzászólás

A külföldön való munkavállalás kapcsán legtöbbször annak politikai vetületét szedegetik elő. Okkal, és joggal. Már csak azért is, mert tényleg kell valami megejtő arcátlanság a növekvő foglalkoztatás emlegetéséhez úgy, hogy ez Angliában, Németországban, illetve a világ egyéb tájain valósul meg. Miközben Záhony és Hegyeshalom között dübörög a társadalom szociális abortusza, és kifele a gazdasági exodus. Kifele, ahol a kolbász nem okvetlenül a kerítésbe kerül beépítésre.

Ez nagyjából akkor kezdhet végelegesen megvilágosodni az idegenbe, például Angliába, szakadtaknak, ha megpróbálják a lakhatásukat megoldani. Nem is feltétlenül csak azért, mert személyesen kénytelenek valami nyomortanyán meghúzni magukat, vagy a csatornakanyarban csövezniük. Elég lehet az is, ha a bérbe-adandó lakások listája mentén tesznek egy kis virtuálisnak induló, majd a valóságban befejezett kirándulást. A virtuális induláshoz nem kell sok. Viszonylag gyorsan el lehet érni a legtöbb angol városban valami nagyjából ingyenes internetet. Komoly laptop sem kell hozzá, mert a legtöbb telefon is már alkalmas erre. Ezzel el lehet keveredni a bérlakásokkal üzletelő cégek honlapját, és szétnézni a bérelhető lakhatások köreiben. Az szinte biztos, hogy nem igazán fog senki olyan képet találni, ahol kilóg a falból a vezeték. Tehát nyugodt lelkiismerettel választhat az olcsóbban bérelhető szobák köréből is.
Külső
Lehetnek természetesen árulkodó jelek az esetleges lepukkantságra, de azért valamilyen szintű kényelmetlenségre nyilvánvalóan felkészül az, aki nem a legdrágább apartmanok közül válogathat. Márpedig akár kétszeres, háromszoros szorzók is előfordulhatnak. Miközben természetesen minden lakás jó állapotú, és frissen festett, valamint kiváló eszközökkel felszerelt. A honlapokon. Mert amikor odajut valaki, hogy a gyakorlatban is megtekintsen egy-egy lakást, akkor égbe kiáltó különbségek tapasztalhatóak. Akkor már meg lehet tapasztalni azt, hogy milyen az a lakás, amit bérbe adni szeretne a tulaj, de az előkert zöldfelületét a küszöbig burjánzó gyom jelenti, illetve az előszobában a puszta drótra felfűzött égő világítja meg a felső szintre vezető lépcső fordulójában penészedő függönyt. Amely kép után már alig lepődik meg az ember, hogy a konyhában enyhén belepenészedett morzsákkal fogadja rozsdás kenyérpirító. Inkább azon lepődik meg, hogy a nappaliban a repedezett asztal mellett nem egy kecske fogadja, és a húgyfoltos ágyról nem kell néhány szárnyast is lekergetni. Mert az egész képről Rejtő Jenő, vagy Nagy Károly munkássága jut az ember eszébe. Amikor is, a duár bérbeadása esetén, frissen kergetik ki a kecskéket.

Természetesen a többség kifordul az ajtón, és távozik. Elkönyvelve a közvetítő cég telefonszámát, mint soha többet felhívandót. Már csak azért is, mert alig másfélszer több pénzért igen színvonalas lakás is bérelhető. Már akkor, ha rendelkezésre áll a szükséges, mintegy két-három ezer font havonta. S ez az, amiért az előző példát említettem. A lakhatás ugyanis itt is pénz kérdése. Ez aligha nagy újdonság. Azonban az, hogy a fenti, éppen csak kecskementesített lakást is meg lehet hirdetni, a potenciális piac meglétét is jelzi. Azt, hogy van olyan réteg, amely tagjainak az említett lakásmegoldás igenis piacképes, illetve egyedüli megoldás az albioni ködszitálás ellen. Azoknak, akiknek hiába lenne esetleg igényük tisztább, felszereltebb lakásra, nem igazán jut rá pénz. Miközben nyilván jelzi azt is, hogy a bérbeadóknak is van egy olyan rétege, ahol nincs személyes igény az olyan marhaságokra, mint higénia, érintésvédelem, tisztaság. Egyszerűen azért, mert ellenkező esetben a lakás megtekintésekor nem személyesen feszítenének a tulajdonos büszke szerepében.

S, hogy mindebben semmi egetverő nincs? Tényleg nincs. Pusztán azt jelzi, hogy tényleg nincs Angliában sem kolbászból a kerítés. No meg azt is érzékelteti, hogy jobb azért egy biztos álláslehetőséggel a tarsolyban megérkezni. Az időnként fel-feldobott negatív híradások ugyanis azt jelzik, hogy meglehetősen könnyű olyan helyzetbe kerülni a bizonytalanságba érkezők helyzetével visszaélők miatt, amikor is már a kecske sem megvetendő előzetes bérlője egy valaminek. Amit inkább lehetne tégla-putrinak tekinteni, mintsem lakásnak.

Andrew_s

6 hozzászólás

  • Amugy szinte minden kiszolgáltatottságnak megjelennek a vámszedői.
    A hisztériának is.
    AZ Orbán kabinett egyik nagy felelőssége, hogy ráerősít a kivándorlási hullámra

  • Azért én szeretném árnyalni a képet, ha nem is Angliából, egy picit messzebbről.
    A penész. Ebben az éghajlatban a penész pillanatok alatt megtelepszik. Ezt csak úgy lehet elkerülni, hogy még nyáron is fűtünk. Ez óránként egy euróba kerül (nyáron négy óra, és ez adja a meleg vizet is). A kenyér néha négy nap alatt megpenészedik, hiszen sokszor 100 % a levegő páratartalma. A növények hetek alatt elburjánoznak, nálunk 2-3 hetenként kell füvet nyírni, a résekből napok alatt kibújnak a gyomnövények (két hét alatt moha telepedett meg az autónk gumialkatrészein, mikor nem használtuk). Kevés pénzért kiadott lakásokban ezeket a tulaj biztosan kihagyja. Hihetetlen, mennyire le tudja lakni a lakást egy társaság. Miután van egy réteg, akinek így is jó, nem töri magát a tulaj. Olcsó bérnél a tönkretett berendezést sem akarja vagy tudja cserélni. Ez Magyarországon is így van. Van egy minimum, ami alatt nem is szabad lakást nézni, máshol sem. Ezeket a buktatókat hamar meg lehet tapasztalni, és kikerülni. Igaz ha valaki pénz nélkül indul el, sajnos ezt nem tudja kikerülni. Akkor saját hatáskörben megoldható. Kertészkedni mindenki meg tud tanulni, a penész is eltávolítható (bár nem könnyű), az IKEA pedig olcsón jót kínál.
    Ha lesz munkahely, tud venni egy használt autót, és messzebb tud olcsóbb és jó lakást bérelni (Londonban jó a tömegközlekedés, bár nagyok a távolságok). Nincs mindenkinek kolbászból a kerítés, de van legalább lehetőség kerítést építeni. Mi biztosra jöttünk, még sem volt könnyű. Sajnos nem adják sehol ingyen az érvényesülést.

  • llanfair
    2014 szeptember 7
    2:51 du.

    Minden történet árnyalható. Anglia nem csak Londonból áll. Ahogy Magyarország sem csak Budapest. Ha mozgó munkát végzel, és 1-2 hónapra akarsz lakni, akkor nem azzal akarod kezdeni, hogy házat tatarozol. A cikk, ha jól veszem ki nem ingatlanügynökségekről, hanem lakásbérletről szól.

  • Amúgy azt hiszem, ha én ki akarnék adni egy lakást, legalább megpróbálnám kitakarítani…..

  • Andy Mage. Ezt probaltam leirni. Londonban egyszer dolgozott felesegem 1 honapot. Akkor kozolte, oda soha tobbet. Folkstone-ban van az egyetlen szalloda, ahol ruhaban aludtunk. Az angolok nem a legtisztabb nep.
    Miutan itt a szerzodes feltetele az ir gyakorlat volt, laktunk Tullamoban B&B-ben, Droghedaban B&B-ben, Tullamore-ban szoba berlet. Hazat csak hosszu tavra lehet kivenni. Ez a vegleges helyen sikerult. Most 27 evre bereljuk. Persze igy mas. Mi mindig kitakaritunk, meg a szallodakban is. Azt irtam, ha nincs a embernek penze, kenytelen megalkudni. Nem igen szamit mit akarsz. De szerencsere az irek sokkal tisztabbak. De a penesz es a gyom hetek alatt terjed. Mese nincs. A lakasok kiadasa is uzlet. Megceloz egy vevokort. Ha balszerencsed van, nem tudod kikerulni. Sehol. Veletlenul a leanyom ingatlanos Budapesten. Mesel.
    Te kitakaritanal. Nem vagyunk egyformak. Nem azt irtam, hogy helyeselem. A hazunkat berles elott profik takaritottak. De nem is ingyen adtak ki. A szallodaban is megfizeted a csillagokat. Mondjuk oda legalabb ki van irva.

  • llanfair
    2014 szeptember 8
    2:58 de.

    Persze. A szállodák sem egyformák. A garniszállók a tranzitszállók és hostelek világa egy külön világ. Némelyik még csak nem is feltétlen olcsó.