Varázstalanítást! Szigetvári Viktor válasza Gyurcsány Ferencnek
Mindenki látja, az ország tragédia felé sodródik. Mindenki érti, van felelőssége e helyzet létrejöttében, és abban is, hogy el lehet még kerülni a tragédiát. De mégis, ellenzéki közéleti vitáinkat az önismétlés, a megsemmisítő gúny, a kiúttalanság abszolutizálása és a sápadt ijedtség egyszerre hatja át.
Van, aki abban reménykedik, hogy jön a polgárháború, mert annak jönnie kell, és az emberhalál és a pusztítás után jön a felemelkedés. (A fenét.) Van, aki szerint csak úgy kell végre politizálnia az ellenzéknek, miként azt Orbán teszi: egy nekünk inkább tetsző populista narratívával kívánatos inkább hülyének nézni a magyarokat, hiszen politikát csak úgy lehet és szabad csinálni, ahogyan azt a regnáló miniszterelnök mindannyiunknak megtanítani méltóztatott az elmúlt évtizedben. (Dehogy.)
És van, aki szerint már valójában készen van a tökéletes szakpolitikai megoldáscsomag, amely megfelel valamely tankönyvi ideológia elvárásainak, és nem is baj, ha az a népnek nem tetszik, mert ki kell várni, nincs más út, „ezeknek Mohács kell”, majd a nép egyszer rájön, és jó lesz mindenkinek. (Nem.)
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a múlt héten kísérletet tett arra, hogy helyzetelemzést adjon és kiutat mutasson. (Angyalok és ördögök?) Fontos írás volt, amely rossz időben született, és nem jutott el a lényeghez.
Ezekben a napokban az Együtt–PM aktivistái sokfelé közösen gyűjtenek aláírást a DK aktivistáival. Másutt külön, egymással konkurálva indulunk. Tagjaink, aktivistáink és szimpatizánsaink az önkormányzati választásokat érintően néhol ugyanazt gondolják, 2018-at érintően viszont még sehol sem. Erre pártvezetőként előzetes értesítés nélkül el kell olvasnom, hogy akkor mit és hogyan kellene csinálnia az Együttnek a győzelem érdekében.
A módszer miatt nem tudtam másra gondolni, mint hogy Gyurcsány Ferenc elérkezettnek látta az időt az összefogásdallam ismételt dúdolására. Racionálisan tette, de csak 2014 ősze és a DK szempontjából. Nem 2018 felől nézve. Őszintén sajnálom. A formai kérdésre fókuszált megoldáskeresés tévút. Nyilván jobb ebben a parlamenti választási rendszerben, ha minden egyéni választókerületben egy ellenzéki egyéni jelölt van.
Szigetvári Viktor. Fotó: Facebook.
De ennek elérésére számos módszer lehetséges. Abban kétségtelenül igaza van a volt miniszterelnöknek, hogy az egyeztetési kutyakomédiára újabb lehetőség nincs. De ma hatalmilag senki nincs abban a helyzetben, hogy maga egyesítse a balközép ellenzéket. Ráadásul nem hiszem, hogy egyetlen ellenzéki pólusra van szükség. Igaza van Gyurcsány Ferencnek, amikor realista módon jelzi, hogy nincs nagy ötlet, nincs egy olyan gondolat, amely mindent megold.
A pártszervezésnek vannak korlátai, állami alkalmazott most nem lesz párttag, civil rendezvényre sem jön el, mert fél. Nincs titkos szupercsapat, nincs külföldön edzett elit alakulat. Nincs a polgárságnak olyan része, amely eddig ugyan nem politizált, de majd most igen, és úgy, hogy mindenkit le tud takarítani. Jöhetnek újak, sőt, jöjjenek is, de ők is együtt kell hogy működjenek másokkal. Mindenki zsarolható, mindenki fél, és a nap végén Bicskén vagy Barcson minden ellenzéki mozgalom, az LMP-től a DK-ig ugyanannál a családnál kötne ki mint helyi bázisnál. Mert ez a realitás.
De a volt miniszterelnök rögtön a társasjáték utolsó mezejére ugrik, és szövetségi formákkal akarja meghaladni az ellenzéki küzdelmet. Nem ez a megoldás. A pártszervezési kérdéseket megelőzik a tartalmi ügyek. A szűk reálgazdasági és reálpolitikai mozgástérben Orbán Viktor már rég nem a legjobb megoldásokat választja, hanem saját szuverenitása fenntartásának rendel mindent alá. Lehet jobb, érdemi, kormányzóképes, fiskálisan fenntartható és egyszerre többségi támogatásra méltó programot adni Magyarországnak.
De csak az egészre, a teljes magyar problémára választ adó megoldások érvényesek, részmegoldásoknak, szereposztásoknak nincs helyük. A legnehezebb feladat egymás kölcsönösen legitim szempontjainak megértése lesz, amelyre folyamatosan törekedni kell. Nem ítélni kell, hanem keresni a lehető legjobb utat. Orbán pluralizmustagadó politikai credójának elutasítása nem épülhet másra, mint a pluralizmus elfogadására.
Hogy vannak mások. Hogy nekik is lehet igazuk valamiben. Hogy nem szabad keverni az egyházakat, a hívőket és az állami egyházpolitikát.Hogy Schiffer Andrásnak is van igazsága bizonyos ügyekben, de ettől még nem hozzá kell igazodni. Hogy lehet beszélni még 2006 őszéről. Hogy tüntetésen nem verekszünk. Hogy a válságkezelő kormányok, a Gyurcsány- és a Bajnai-féle is a nemzeti érdek érdekében cselekedtek. Hogy nem cigányozunk és közben nem tagadjuk a valóságot sem csak a kényelmünk miatt.
Hogy a reformértelmiségi kánonnál baloldalibb és jobb szociálpolitikai eszközök kellenek az esélyteremtés érdekében. Hogy a privatizációval igenis voltak gondok. Hogy a magyar igazságszolgáltatás ma már csak a fideszes elité, nem az embereké, de korábban is voltak komoly bajok. Hogy a legnagyobb baj az állami alrendszer dominanciája. Hogy közben mégsem gyenge, hanem erős állam kell.
Hogy Orbánnal nincs kiegyezés, de a választóival kell. Hogy az álbaloldalizás ostoba politikai rasszizmus. Hogy az egyre vékonyabb magyar középosztály szorongására és félelmeire önmagában nem érdemes politikát építeni. Hogy a mélyszegénység és munkanélküliség ma már demokráciakérdés, nem pusztán szociális probléma. Hogy a külföldi működő tőke nem rossz, de önmagában nem old meg mindent. Hogy a magyar kkv-k sem szent tehenek, de segíteni rajtuk leginkább versengő kapitalizmussal lehet. Hogy nem lehet újabb húsz évre azt ígérni négymillió embernek, hogy idővel minden leszivárog. Hogy a civil társadalom nélkül, legyen bárhonnan finanszírozva, nincs működő politikai közösség. Hogy a mezőgazdaságban nem a nagybirtok a két láb, a kisbirtok pedig a négy, hanem mindkettő egyszerre. Hogy változni kell mindannyiunknak, mert Orbán azt hazudja, hogy helyettünk, nélkülünk, nekünk megold mindent, mert mi jók vagyunk, és nem kell változnunk. Pedig önmagunk apránként való megváltoztatása nélkül nem fog menni.
Ebben az lesz a legnehezebb, hogy le kell tudni választani a még Orbán hívő választók Orbántól független érdekeit a politikai vallásról, mert Orbán valláspótlékká tette a politikát tábora számára. És sokan ellenvallást várnak az ellenzéktől, pedig az zsákutca. A folyamat során nem szabad triumfálni, mert semmi ok nincs rá, és mert közös tragédiánk, hogy Orbán populista, vezérelvű és hitszerű politikájának uszályába került a hazánk, és kiutat is ugyanarra keresett az ellenzék jó pár éven át.
Olyan megoldás kell, amelyben már a fogantatástól kezdve helye van a fideszes választópolgárnak, a jobboldalnak, Orbán nélkül. A legnehezebb az orbáni szekuláris, politikai vallás módszertanának és hitének szétverése lesz. A hitszerű politika helyett a varázstalanított magyar politika megteremtése a feladat. Mert e nélkül csak folytatjuk a tévutat a vezérkultuszra rászoktatott társadalmi kisebbség és a passzív többség szembenállásának útján kölcsönös gyűlöletektől szegélyezve.
A varázstalanított politika is tud inspirálni, hatni az érzelmekre és közös, nemzeti célokért mozgósítani, de más módszert követ. Ez az a politikai paradigmaváltás, amire én személyesen törekedni tudok és akarok, és amit minden értékrendi és szervezeti kérdés csak később követhet. Az Együtt ebben elvégzi a maga feladatát.
Versenyképes alternatívát állít, és nem más pártok számára kíván feladatot adni. Bajnai Gordon távozása után nincs is más lehetőségünk: tisztázni fogjuk ideológiánkat és céljainkat.
Az önkormányzati választást követő időszakban vitákat és beszélgetéseket kezdeményezünk közös problémáinkról, fiatal értelmiségi mozgalmat szervezünk, vidéki értelmiségszervező és munkásérdekvédő akciókba kezdünk, és gondolkodunk tovább a kormányzóképes alternatíva részletein. De október közepéig a kampánnyal foglalkozunk. A megoldás majd nem lehet konszenzusdiktatúra, nem lehet gesztuspolitizálás, nem lehet chartás szőnyeg alá söprés, és nem lehet dezorientált középre húzás sem.
A paradigmaváltás nem egyrészt-másrészt. Együttműködés, önkritika, puritánság, erő, teljesítményelv, esélyegyenlőség, szolidaritás, versengő kapitalizmus, hazaszeretet, Nyugat értékalapon, Kelet érdekből, erősebb, de önkorlátozó állam, varázstalanított, de lelkesítő politika.
Ma nincs alkalmas személy, nincs alkalmas párt, amely megteremti mindezt. Az e célok eléréséhez vezető demokratikus és polgári küzdelemről kell szólnia az ellenzék elkövetkező két évének az önkormányzati választást követően. Nem 2018-ra kell most készülni, nem egy későbbi szövetség keretein kell gondolkodni. Kinek-kinek járnia kell a maga útját, és a tisztességes ellenzéki versengésről kell beszélgetni. Folyamat kell, amely személyek és gondolatok versengésére teremt lehetőséget, és amelynek elején senki nem hirdeti ki magát egyoldalúan sem győztesnek, sem bírónak.
Szigetvári Viktor
A szerző az Együtt–PM társelnöke. A KMH-nak adott korábbi interjúja itt olvasható.
Author: Szigetvári Viktor
1978-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát politikaelméletből. Három magyar miniszterelnöksége alatt dolgozott tanácsadói, illetve kommunikációs igazgatói kapacitásban, nevezetesen Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc valamint Bajnai Gordon kormányzása idején. 2009-ben a Bajnai kormány államtitkára volt. 2013-tól az Együtt nevű párt társelnöke.
6:18 de.
Tapasztalatbol mondhatom,m hogy Szigetvari a baloldali „osszefogas” kudarcainak egyik eloidezoje.
Most is es itt is osszefuggestelenul es rendszer nelkul sorolja a tenni valokat es az elkerulendoket, de amikor a tennivalokra kerult a sor akkor nem volt hajlando megtenni azokat es amikor az elkerulendok voltak soron, akkor semmit nem tett, hogy elkerulje oket.
Az elvtelen es ugyanakkor doktriner Szigetvari eddig ot valasztason vezenyelte a veszeseget. A legutobbit mar a vezerkar tetejerol, a „dombteton” allva nezte vegig, ahogy a „csapatai” a halalba vagtattak es kozben jobbra es balra osztogatta a bolcsesegeket.
Az ellenzek egyik legsurgosebb es legfontosabb tennivaloja az, hogy Szigetvaritol, amilyen gyorsan csak lehet, megszabaduljon.
9:54 de.
Ez a politikai senki csak az észt tudja osztani! Törődjön inkább a kb. 300 párttagjával! Az, hogy a DK együttműködik velük, az csak a DK és GyF toleranciájának és előrelátásának köszönhető!
Ez a megélhetési pártkáder nem tudna egy 200 fős tömeget sem öszehozni!
Jobb lenne, ha hallgatna!
10:00 de.
https://www.youtube.com/watch?v=X1i2Yvr_jBQ
Szerintem, még mindig Ő az ellenzék vezéralakja!
10:46 de.
Szigetvári a Budapesti Piarista Gimnáziumban(!) érettségizett, az egyetemen pedig Navracsics Tibor volt a konzulens tanára (!). Hát kell ennél rosszabb referencia egy „baloldali” politikus előéletét illetően, ismerve a piarista rend és Navracsics politikai álláspontját…?
Nem is olyan régen bukkantak egy jobboldali indíttatású még mindig fiatal Molnár Zsolt „szocialista-párti” politikus előéletére, miután kiderült, hogy Göncz Árpád közt.elnök kifütyülésében is résztvett, elmondta, hogy a családja hagyományosan és (az apja részéről) mélyen jobboldali… Ma ez a legény a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának a szoci. elnöke.
Összegezve a két példát, csak arra következtethetünk, hogy mindkét alak beépített tégla a baloldalban, amiből sajnos levonhatjuk Simicska egykori bölcseletét a baloldal káderpolitikájáról, miszerint
„mindenkinek joga van hülyének lenni”…
Melyből csak egy nem stimmel, vagyis az, hogy nincs joguk a többi baloldali érzelmű választó bőrére játszaniuk ezeknek az íróasztal és székház-politikusoknak…!
10:54 de.
Málnaszőr!
Eredetileg Sztálin is papnövendék volt…
11:12 de.
Azt, hogy Szigetvári Viktor hol járt iskolába, szerintem nem lehet a nyakába varrni. Általában nem a gyerek, hanem a szülő dönti el, hogy melyik iskolába jár. Én például a diósdi International Christian School of Budapest (ICSB) evangélikus (amerikai újkeresztény) iskolában érettségiztem, mégsem vagyok fundamentalista keresztény és/vagy jobboldali. Nem az én döntésem volt, hogy 15 évesen oda kerültem.
11:39 de.
Az igazi tragédia Szigetvári és generációjának politikai szerepvállalása. Csak meg kell nézni a tiszta szemű és kezű fiatalokat, – halvány lövésük sincs a valóságról, a saját elméletüket hiszik alkalmasnak a világ megváltására.
Semmi ismeret, semmi tapasztalat – máris jók politikusnak. ( szép példa Lázár és Szíjjártó is )
Szervusztok, jó napot !
12:17 du.
A budapesti piaristákhoz, sok, későbbi baloldali politikus járt. Ennek semmi jelentősége nincs, szerintem.
Egyszerűen, az arca az ami nem szimpatikus, de erről sem tehet.
1:42 du.
Szigetvári Viktornak elég lett volna, csak annyit leírni „tisztázni fogjuk ideológiánkat és céljainkat (…) gondolkodunk tovább a kormányzóképes alternatíva részletein”
Kész, ennyit – nem kell itt a rizsa, hogy miért nem jó Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, szövetségi javaslata.
4:57 du.
1. Szigetvári ne beszéljen mindenki nevében.
2. Szigetvári előbb javítson a saját látásán.
2:53 de.
Kedves Christopher !
Egy-két esztendeje az Esztergomi Piarista Gimnázium vendége volt Bayer zsolt hétpróbás antiszemita (náci) újságíró, a fid SS 5.számú tagkönyvének büszke tulajdonosa, a CÖF egyik jeles vezére és alapító tagja…
Ennek a vendégségnek egy tanulsága volt, nem az, hogy fogadták – egye fene, joguk hozzá – hanem az, ahogy… Ünnepelték, mégpedig nem csupán a diákok, hanem az egész tanári kar, egytől egyig, élén az igazgatóval. A találkozót és élménybeszámolót követően Bayert megajándékozták, majd óriási vastaps kiséretében búcsúztatta a díszes sereglet.
Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek mutatják igazán, hogy az a Katolikus Egyház, amely nem most, de már hosszú évszázadokkal – évezredekkel – ez előtt zászlajára tűzte a politikai katolicizmus módszertani rendszerét, ma már nem is titkolja ezt a lényegét, azaz a hittől már rég eltávolodott mindenkori hatalmi aspirációját.
Természetes tehát, hogy azokban az oktatási intézményekben, amelyeket ez az Anyaszentegyház – tisztán és önzetlenül – a szárnyai alatt melenget, minden az ebből kínálkozó lehetőséget kihasznál ennek az alapvető céljának az ifjúság fejébe plántálása érdekében.
Ezen az alapon sajnos igazat kell adnunk Málnaszőr nevű komment-társunknak.
Psc:
Ami a protestánsokat iskolákat illeti, azokkal kapcsolatban, gondolom, merőben más a helyzet, bár megjegyzendő, hogy az ő Egyházaik a Hitlerizmus idején – legalábbis Németországban – több mint közel kerültek a szélső jobboldal, a nácizmus eszméjéhez…
Persze jól tudjuk, hogy itt Magyaroszágon olyan nevek fémjelzik pl. az őket befogdó Fasori Evangélikus Gimnáziumot, mint Neumann János, Gábor Dénes és Teller Ede is. Ám ezeket a később Nobel-dijasokká avanzsált tudósokat sem mentették meg a neves egyházi almamatereik sem attól, hogy kénytelenségből hagyják itt a szülőhazájukat.
A dolog lényege; ha zsidó származásuk okán nem zavarják el őket innen idegen tájakra, tény, hogy még ma sem lennének Nobel-díjasok… Szóval, csupán ennyire mellékes az egyházi kezelésű iskolák állítólagos politikai függetlensége…
3:16 de.
T.Cristopher Adams !
Nem „a nyakába varrtam”, csak egyrészt, mint tényt leszögeztem, hogy az indíttatásnak nagy-nagy szerepe van az egyén életében és viselt dolgaiban. Másrészt, nem zárható ki a direkt rábízott feladat, és megbizatás sem. Nem élünk a menyországban.
„A cél szentesíti az eszközt”: kiknek is jelszava ? A jezsuitáké – ha jól tudom.
Oszt, milyen baloldali az, akit nem a baloldali eszmeiség, hanem a machiawellizmus vezérel ?
8:53 de.
Ez itt a baj kedveskéim.Az ellenzéki pártok csak egymás lejáratásában tudnak jeleskedni.Ebből jöl látható,hogy a mai kormányt nem is akarják leváltani,csak az embereket hitegetik.
1:49 de.
Ez a sok „baloldali” (és egyéb) párt nem szól másról, mint a cetrális erőtérből megszervezett megosztásról.
Logius lenne az Orbán elleni választási összefogás, és mégse halandók.
3:05 du.
Ne tessenek olyan forrón enni a kását ! Jó ez a varázstalanítás gondolat, valamire rátappintott a fiatalember. Nem egészen tiszta, hogy mire, de az, hogy a politikai hatalom visszaszerzése nem fasza kis budapesti tüntetések, vagy zárt körben keringő és sziporkázó dolgozatok útján fog létrejönni, hanem kemény, a helyi választókerületekben folytatott rendszeres jelenléttel, kitartó, példamutató, a helyi lakosságot szolgáló munkával, az tuti. Ezekben az utóbbi tevékenységekben volt képtelen bár mit is felmutatni az ellenzék. Sajnos nem tudják mit jelent a politikai munka. Mindíg is kizárólag varázslatos gesztusokkal seftelt az magyar politikai esztáblishment, mindíg csak ijesztgetni, vagy önámítani tudott. Mindíg az illúziókat kergette..Mindíg is erre kattant a nép…nem, nem, soha, nemzeti összefogás, békemenet, Magyarország jobban teljesít, mi vagyunk a bokréta Isten kalapján…Beleverem. Tele lehet tömni a Dunát politikusaink varázslatos gesztusaival, kultikus mobilizációs technikáival. Erre fogékony a magyar…..sőt, még kér, még repetára vár. Szóval, jó ez a varázstalanítási elképzelés, de meg kell csinálni. Nem elég csak beszélni róla. Hajrá Magyarok !!!
12:31 du.
Semmi vitám nincs Önnel, Szigetvári úr! És szerintem Gyurcsány Ferencnek sincs. Hiszen mindnyájan a demokráciáról álmodunk, olyan pluralizmusról, ahol mindenki hihet a saját álmaiban.
Van azonban az országban egy ember, aki nem így gondolkodik. És mindaddig, amíg őt és a sleppjét el nem tudjuk takarítani a hatalomból, addig a helyzet nem változik, tehát úgy az Ön álmai, mint az enyémek, vagy Gyurcsány Ferencéi – nem fognak megvalósulni!!!
Nem az én ötletem, de volt ilyen kezdeményezés még a tavaszi választások előtt, hogy először együtt meg kell buktatni a mostani ú. n. 2/3-ot (ami természetesen már önmagában csalás)2/3-dal
Ezután alkotmányozni kell, vagy visszahozni egyben a 90-es Alkotmányt ideiglenesen. A választási törvényeket visszaalakítva megrendezni egy tisztességes, demokratikus választást. És akkor lehet majd „a dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” És demokratikusan, akár kissé veszekedősen is, de figyelemmel az ország népére – kormányozni.
Az új Alkotmányt, amelyet majd a 90-es helyett hoznak, mindenképp népszavazás erősítse meg!
Ezek azok a közös dolgok, amiben együtt kellene küzdenie olyan jóakaratú embereknek, mint akár Bajnai Gordon, vagy most épp Ön, Szigetvári úr, akár Tóbiás József, Schiffer András, vagy Gyurcsány Ferenc.
3:22 du.
@Kerekes Sandor: én is ezt állítom, és tapasztalatból, méghozzá közvetlenből. Ráadásul tudatos, szándékolt előidézője.
„Most is es itt is osszefuggestelenul es rendszer nelkul sorolja a tenni valokat es az elkerulendoket, de amikor a tennivalokra kerult a sor akkor nem volt hajlando megtenni azokat es amikor az elkerulendok voltak soron” — azért, mert éppen ezt /volt/ a feladata…
„Az elvtelen es ugyanakkor doktriner Szigetvari eddig ot valasztason vezenyelte a veszeseget.” — most már 7… És mitől doktríner, mert ezt mondja magáról a sajtóban? Kikerült az egyetemről, és beült egy államtitkári székbe. Egymagában rosszabb, mint egész Fidesz együtt véve. A fideszes, bibósokról (nagyjából Orbán és köre) mondják, hogy sose dolgoztak. Ez így is van, de legalább mozgalmárkodtak. Szigetvári ezt se tette.
„Az ellenzek egyik legsurgosebb es legfontosabb tennivaloja az, hogy Szigetvaritol, amilyen gyorsan csak lehet, megszabaduljon.” — Ez utólag VÉGRE mindenkinek nyilvánvaló, csak éppenséggel nagyon nehéz lesz. Ott van az állami támogatás, ez évi 300 milla neki, amiből nem kell fenntartania infrastruktúrát, mert nincs hálózata, magyarán az egészet médiára fogja költeni — tovább bomlasztva a maradék baloldalt.
3:33 du.
@málnaszőr,
re 2014 szeptember 9
3:16 de.
Nem, hogy nem kizárható, hanem egészen biztos. Az iskola és politika közti összefüggést Bartus az Amerikai Népszavában megírta. Következtetése elég nyers és túlzó, de alapvetően igaz.
Plusz egy csemege, ami szintén utal arra, amit magad is feszegetsz: http://www.hirhatar.hu/index_blog_tartalom.php?hh=%C2%A1Vaya_con_dios__Viktor_