A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a bank 100 százalékos tulajdonában lévő MFB Földgázkereskedő Zrt. megalapításával olyan állami érdekeltségű földgázkereskedőt hozott létre, amely további kereskedelmi földgázkészletek megvásárlásához nyújt finanszírozási hátteret.

Ezzel a lépéssel az alapítók szerint Magyarország tovább tudja növelni a rendelkezésére álló földgázkészleteket.

Ez a hivatalos indoklása a legújabb mutyigyanús akciónak.

Az új céget százmillió forintos alaptőkével hozták létre, ami ebben az üzletágban hozzávetőleg a nullával egyenlő, és minden lírai duma ellenére ez csak arra jó, hogy valakiknek a zsebébe beletolják a fent említett összeg többszörösét finanszírozási nehézségeik átmeneti enyhítésére.

Azt el kell ismerni, hogy Orbán és gazdasági holdudvara nem kispályán játszik, ami számunkra csak ezért szomorú, mert a jelenlegi helyzet olyan, mintha velünk akarná összedobatni a zsetonokra valót ahhoz, hogy bankot robbantson Monte Carlóban, a kaszinóban.

Volt már emlékezetes akciója a hatalomnak gázügyben.

Az állami tulajdonú MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. egy rendelet alapján hozott be olcsó földgázt Ausztriából.

Nagy részét azonban nem a szolgáltatóknak értékesítette, hanem minimális felárral továbbadta a MET Magyarország Zrt.-nek – korábbi nevén a Mol Energiakereskedő Kft.-nek.

Ez a cég többségében offshore hátterű: 50 százalékban kajmán-szigeteki, 10 százalékban svájci (itt járt legutóbb magánlátogatáson a Vezér és hű fegyverhordozója, Lázár…) tulajdonosa van.

A MET Magyarország Zrt. nagy haszonnal értékesítette a gázt, és évente körülbelül 35 milliárd forint nyereséget könyvelt el az üzletből, vagyis az elmúlt három évben összesen százmilliárdos nyereségre tettek szert tulajdonosai, akiket a kormány kijelölés útján tett milliárdosokká.

Ez már olyan szép összeg, mely meghaladja a hétköznapi állampolgár fantáziáját, nem is foglalkozik vele jóformán senki, mint ahogy a mostani cégalapítás sem veri ki a biztosítékot senkinél.

Jóllehet gázunk nincs, de immár két állami tulajdonú földgáz kereskedelmi cégünk van.
Így aztán olyanok vagyunk, mint az az ember, akinek kilóg a csupasz feneke a gatyából, de a lábai mellett a kezeire is cipőt vásárol és büszkén flangál négykézláb, friss eleganciájában, végig a Váci utcán.

Ez a gázkereskedelem nem egy könnyű dolog, de hát könnyen ugrál az, akinek gázszerelő a barátja, az ab ovo ért a gázhoz, ha akarná, mindkét csuklóján gázórát viselhetne…

Ez abból is látszik, hogy az állam üres gáztározókat vett, ezzel is növelve a gázellátás biztonságát.

Ha valaki nem értené, akkor képzelje el, hogy elmegy a boltba és vásárol aranyáron egy húsz és egy tizenöt literes fazekat, majd hazacipeli és közli a családdal, hogy le van a gond a vasárnapi ebédekről.  Az egyikben libaleves készülhet, maceszgombóccal, míg a másikban ott rotyoghat a csülkös babgulyás.

A problémát már csak a liba meg a csülkök beszerzése okozza, merthogy az élet egyre drágább és egyre inkább lehet aggódni, hiszen közel a nagybevásárlás napja, és az alku nem ígérkezik könnyűnek, jóllehet a gazdától már vettünk egy jól fejlett, hízott nutriát, kolbásznak.

De ne akadékoskodjunk, hiszen naponta kapjuk a szép, andalító szavakat arról, hogy az ország gázellátása biztosított, csináljon ez a Putyin bármit is, minket nem érint, minket nem fog a golyó.

Az idősebb korosztály persze aggodalmaskodik, hiszen nyuggereink némelyike még emlékszik azokra az időkre, mikor azt hirdettük – még népköztársasági logo alatt – hogy hozzánk nem gyűrűzik be az olajválság, oszt mégis begyűrűzött, ugye.

Ki tudja, hátha most is, de természetesen bízunk a Lánglelkű Vezér helyzetértékelésében, aki a külkapcsolatok terén mindig erős volt, partnerei világszerte rettegik, csak az általa aláírt papírokat küldik folyvást fordítás-hitelesítő irodákba.

Nem egy nyugati államférfit lehetett már látni, aki – miután kezet fogott vele – elfordult és aggodalmasan megszámolta az ujjait, megvannak-e még mind, vagy már egy ujját helyettesítenie kell valamivel, ha öt sört szeretne rendelni a kocsmában.

Ez különösen Angela Merkelt érintené érzékenyen.

Hát, majd meglátjuk, nagyobb baj nem érhet bennünket, hiszen a magyar stratégiai gáz-tartalékot a gazdasági vezetés biztonsági okokból ravaszul diverzifikálva Csányi teheneiben tárolja, baj esetén legfeljebb babbal takarmányozzák majd a csordát a légkondicionált, zenélő istállóban.

A hüvelyesek fogyasztása egyébként is egészséges, Lázárnak is milyen jót tett a londoni hüvelyes, olyan virulens lett tőle, mint egy tavaszi influenza…

Amúgy köszönjük, jól vagyunk, habár lehet, hogy az Úr bűneinket éppen özönvízzel tervezi megtorolni, amit ugyan megértek, de hogy miért éppen az én pincémen kezdte, ezt kevésbé.

Olvasom a hírekben, hogy Lenti környékére is csapást küldött a Fenti, áradnak a vizek, és ami igazán nagy baj, hogy korunk árvízi hajósa még elő sem vette legendás, nemzetmentő felemás gumicsizmáit…

Mindenesetre most elmegyek, és a téli előkészületek jegyében – ha mégis gáz lenne a gázzal – vásárolok egy jancsi-kályhát.

Lázárjancsikályha lesz a neve.