Könnyű nyári vacsora készítése12 lépésben.  Ha ismerős a történet, az csak a véletlen műve.

Helyszín: valahol a Balaton felvidék egy eldugott zuga

Nálunk így készül az halásznak a leve, szabad tűzön, lengő edényben, életképekkel egybekötve:

1. Végy egy havert, aki szeret pecázni, viszont a halat úúúútálja. Na, Ő szok nekünk halat fogni, és nem ám olyan zsíros, tavi, pocsolya ízű potykát, hanem folyamit, amolyan amerikai futballista fazonút. Most vagy 4,5 kg-s a csöppség.

2. Kell egy Drágám, aki ha szól a telefon, akkor futva megy, hal meg jön

3. Alkalmazz egy Cicukát, aki utálja, ha a konyhája teli van pikkellyel, és önként, dalolva vállalja a piszkos munkát.

4. Ezután Drágám darabol, majd probléma megoldó értekezés következik, melynek témája a mi legyen passzírozva és mi kerüljön a végtermékbe címmel kerül megvitatásra, a következő formában:

– Ezeket passzírozzuk! Ezek meg mennek a lébe!

– Te, nem lesz kevés a passzírozni való, és hová tetted a belsőséget, elég lesz ennyi a vendégeknek, és hasonló kérdések tömege, aminek a vége némileg emelkedett hang, mert konszenzus az persze csak nehezen köthető, mert Drágám is, meg Cicuka is a maga ebét köti a karóhoz, engedi meg nem akar.

5. Drágám! Vedd ki a didergősből az előzőleg megmaradt halászlét, jó lesz alapnak, és dobd a bográcsba az összes alapanyaggal, úgy, mint hal, (ha van még keszeg, vagy valami más hal, az kifejezetten jót tesz neki) hagyma, paprika, paradicsom, pirospaprika, só. Forrald jó sokáig, közben némi morgással fűszerezd meg. Drágám, az a tűz egy kicsit sok. Nem kéne annyira forrnia, minek zubog annyira, nem kéne már levenni?-  és hasonló kekeckedő kérdések sorával lehet stresszelni a Drágámat, amiben Cicuka világbajnok.

6. Drágám egy idő múlva megszólal, hozd a paradicsom passzírozót és egyéb kellékeket, na meg a sört nyugtatónak, mert hol halk, hol hangosabb szóváltások sorozata következik, – ebben Cicuka viszi a prímet – úgy mint:

6. a. nem kéne a kezem leforrázni, vigyázz már mit csinálsz, ne rakjál bele annyit, elakadt ez a szemét, nem tudom tekerni, ne siettess, mindjárt kiborul az egész, ne kapkodj, ………. és így tovább

6. b. ha van, megjön a szurkoló sereg, odadugja az orrát, és fokozza a tempót, pusztán jó szándékból, mert hát mindenki azt hiszi magáról, ő csinálja a legjobban: szerintem kéne bele egy kis só, szerintem kéne bele egy kis csípős, nem kéne még bele egy kis paprika, hogy színe legyen? Én megküldeném még ……..,

Drágám feje kezd vörösödni, mire előáll, a felmentő kérdéssel:

– Tudjátok, hogy miért nem lehet a körúton dugni?

Kórusban a válasz: mert mindenki belepofázik (és persze harsányan nevetünk)

7. Ha már a lé kész, ekkor jön a java, a hal landol a levében és csendben forrong magában, vagyis a bográcsban. Ekkor valahogy mindenki lehiggad, csorgatja a nyálát és guvadt szemmel lesi, hogy mikor készül már el a kaja.

8. Jöhet a II. menet: – itt végre Drágám lesz a főszereplő – meg van már terítve, kenyeret is vágtál, erős paprika ott van, háromláb merre van (bogrács tartó)????? és így tovább

9. Indul a székfoglaló, mindenki érdeklődve figyeli, vajon mi jut a tányérjába,  majd az első falatok és ekkor egy pillanatig csend honol, ezt követően, a következő hangok hallhatók, hmmm, ez qrva jó, ilyen jót még nem csináltam/tál, hű a mindenségit ez tényleg jó, hát ez nagyon finom, aztán megint csend, a bogrács meg lassan kiürül.

10. Jöhet a romeltakarítás

11. A végén hasi erek kitágulnak, agyi erek beszűkülnek, és mindenki elterül a székében, mint a nagyalföld.

12. Már csak egy kérdés marad: nem töltenél egy pohár bort?”

 Kiss Eszter