70-75 ezer ember dolgozik a szociális ágazatban, nagy részük méltatlanul alacsony bért kap havonta, jövedelmük nem éri el a havi nettó 100 ezer forintot, pedig hosszú évek-, akár évtizedek óta dolgoznak bölcsödében, idősek otthonában, gyermekvédelemben, vagy akár a hajléktalan ellátásban.

Napi szinten megélhetési gondokkal küszködnek a dolgozók, a hó vége Náluk már 15-e környékére esik, és onnantól kezdve bizony mutatvánnyá válik tartani a háztartás büdzséjét. Nem azt kérik, hogy jövedelmüket százezrekkel emeljék, hanem élhető munkabért szeretnének, amiből viszonylag könnyebben meg tudnak élni. Nem lehet úgy felelősségteljes munkát végezni, hogy napközben azzal vannak elfoglalva, hogy miből is fizetik ki akár a számlákat, vagy a gyerek óvodai, iskolai étkezését. Nem beszélve arról, hogy a szociális ágazatban dolgozók pszichikai megterhelése fokozott, hisz ők azok, akik a legtöbb családi és egyéni problémával, tragédiával szembesülnek, a fizikai megterhelésüket már ne is említsem.

Munkájukra igen nagy szükség van, nélkülük ”megállna az élet”. Gondoljunk csak bele, ki ápolná a magára maradt, önellátásra képtelen időseket, vagy azok a fiatal anyukák, akik nem tudnak a gyerek/ek 3 éves koráig otthon maradni, hanem bölcsödébe viszik a gyerekeiket, miként oldanák meg a dolgozó nagyszülőkkel megspékelve a kicsinyek napközbeni felügyeletét, vagy a szegények és hajléktalanok népkonyháján a napi egyszeri meleg ételt ki adná oda Nekik?

A mai napon a minisztérium nem több mint másfél órával előtte lemondta a szociális ágazatban dolgozók bérmegállapodására vonatkozó aláírási ceremóniát, mert nincs pénz a béremelésre, sőt a jövő évi költségvetési törvényben nyoma sincs az erre elkülönített pénznek.

A múlt héten még attól zengett a királyi kamu hírmondó, hogy az ágazat dolgozói a jövő nyártól számíthatnak béremelésre, és 2016. január 01-től itt is bevezetik az életpálya modellt, amely kiszámítható előmeneteli és illetményrendszert is tartalmazott volna. VOLNA!!!

Ha mindezt elhittem volna, akkor most nagyot csalódtam volna, de miután az eltelt idő és a tapasztalat sok mindenre megtanított, így én már semmin se csodálkozom, hisz amit mondanak nem kell elhinnem, illetve jobban jár az ember lánya, ha ez ellenkezőjére készül fel, és akkor nem koppan akkorát, mint ellenkező esetben. Volt erre példa éppen elég, tehát amit mondanak abból az a betű se hihető el, illetve a régi poén kerül elő, hogy az ezredesnek csak minden ezredik szava igaz, ergo megint csak Orbán szavai csengenek vissza, ne arra figyeljünk, mit mond, hanem arra, hogy mit tesz.

Kamu, kamu hátán. Mindenre van itt pénz, csak arra nem amire kellene. Rossz duma hogy további egyeztetésre van szükség, és akkor inkább most tárgyalnának tovább. Miért, amikor egyértelmű, hogy tovább már nem tartható ez a helyzet, főleg akkor amikor maga a szaktárca államtitkára, Czibere Károly is elismerte, hogy méltányos a bérrendezésre való törekvés, akkor miről is akarnak még tárgyalni? Semmiről, ez a napnál is világosabb, csak az időt akarják húzni, hátha letörik / megtörik a szerdán tüntetésre készülő dolgozókat, illetve ezzel a technikával akarják a már teljesen elszánt emberek által belengetett sztrájkot megakadályozni.

Kiss Eszter